Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
1984. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kétezer tyúk —Nem fér el a nagyüzemben három udvarban — helye van a háztájiban Félmillió tojás lakossági ellátásra Csikós Istvánná: — A napi „tojástermés” háromszázhatvan, háromszáznyolcvan között van A nagy baromfitartási hagyományokkal rendelkező törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetben — nagy mennyiségű broyjer csirke felnevelése mellett — évente 11—12 millió étkezési tojást értékesítenek, átlagosan 51 ezer tyúktól. A to- 'jóállományt úgy biztosítják, hogy jércéket vásárolnak, azokat maguk nevelik fel. Az évenkénti rotációváltáskor azonban nem pontosan a férőhelyek számával egyenlő mennyiségű jércét kell beszerezniük. A miértre Váczi Tamás, a közös gazdaság baromfiágazatának vezetője válaszol: — Számítanunk kell a természetes elhullásra, és mindig akadnak a jércék között olyanok, amelyek •visszamaradnak a fejlődésben. Az óljainkba viszont, az egyenletes tojástermelés érdekében, egyöntetű állományt kell' betelepítenünk. 'Amikor a felnevelt, tojástermelésre alkalmas tyúkok közül kiválogatjuk a szükséges 51 ezret, mindig marad két-háromezer fölösleg. Ha azokat vágó minőségben értékesítenénk, kilogrammonként 18 forintot kapnánk értük. Úgy gondoltuk inkább, hogy ami nem fér el a nagyüzemben, annak helye van, sőt jó haszna lehet a háztájiban. Sorolja az ágazatvezető, hogy önköltségi áron, azaz annyiért, amennyibe a jércék felnevelése került, kiadják a fölösleges tojókat a tartásukra vállalkozó kistermelőknek. — Jelenleg kétezer tyúkunkat gondozzák kiste- nyésztők, három udvarban. Szerződést kötünk a kistermelőkkel, ennek értelmében mi takarmányt biztosítunk a tyúkoknak, ők vi- telesek értékesíteni a to- szont a téesz boltjaiban kö- •jást: Annak árából az év végi elszámoláskor kell törleszteniük a tyúkok és a tápok ellenértékét. Az egyik baromfitartó 500 tyúkot tart mélyalmon, a másik kettő 500-at, illetve ezret ketrecekben. Tavaly hárman félmillió tojást adtak át az üzleteinkbe, lakossági ellátásra. A Tiszatáj Tsz villanyszerelőjének, Csikós Istvánnak a portáján található az említett 500-as ketrec. Félezer tyúk az nem egy fészekalja, lehet velük elég gondja-baja a háziasszonynak. — Nem vészes, — állítja Csikósné — és meg is éri a 'fáradságot. Reggelenként, munkába indulás előtt egy órát fordítok rájuk, az etetésükre, a szellőztetésre, és a takarításra. Munkából hazatérve délután ismét etetek, kihordom a trágyát és összeszedem a tojásokat. 'Ezek a tennivalók se vesz- 'nek igénybe két óra hosszánál több időt. Az 500 Tetra SL tojóhibridtől naponta 360—380 tojást tudok ösz- •szegyűjteni. Napi áron veszik át tőlünk a szövetkezet boltjaiban, tavaly összesen 107 ezer tojást adtam el. Leszámítva a takarmányt és a tyúkok árát, mintegy 65 ezer forint hasznunk van egy-egy esztendőben a baromfitartáson. F. T. Fácánkeltetés a Tisza mentén Megkezdődött a mesterséges fácánkeltetés az ország egyik leknagyobb vadaskertiében, a Szolnok megyei vadásztársaságok abádszalóki keltetőjében. A tizenhat, kifejezetten a vadmadarak keltetésére specializált olasz és francia gyártmányú „gépi kotlósba” megkezdték az első 40 ezer tojás berakását. A tojások a megye öt zárttéri fácánoskertjéből. Abádsza- lókról, Tiszaszentimréről, Ti- szagyendáról. Jászkisérről és Kunszentmártonból származnak. Az általában vadon tenyésző, tarka tollú. ízletes húsú mezei szárnyasok mesterséges keltetése a hagyományostól eltérő körülményeket, nagyobb gondosságot igényel. Ahhoz, hogy a kiscsibék egészségesen bújjanak ki 'tojásaikból a számukra a baromfitól eltérő páratartalom. hőigény, légcsere szükséges. Ezért a várható kalési idő előtt néhány nappal rácsos tolókocsi segítségével a keltelőgépekből úgynevezett kli- matizált bújtatógépekbe rakják át a tojásokat. A természetes körülményekhez hasonló klímába együttesen 24 nap után látják meg a napvilágot. A szárnyas apróvadakban bővelkedő jászsági nagykunsági és tiszazugi területeken a tavasszal 420—450 ezer fácántojás mesterséges keltetését tervezik, és ebből legalább 300 ezer egészséges csibét várnák. A kikeltetett állomány 10—12 hetes korban a vadásztársaságok területére kerül a természetes állomány gyarapítására. Egyötödével a megye öt tenyésztelepének a törzsállományát frissítik fel. összegyűjtik a természetben a lucernásokban, kaszálókban talált és elhagyott fácánfészkek tojásait is, az így nyert 55—60 ezer tojást kot- lóval, illetve házi gépekkel keltetik ki. Foglalkozása : gy énián tcsiszoló Új betonacél Újfajta betonacél gyártásait kezdték meg az Ózdi Kohászati Üzemek rúd-drót hengerművében. A korábbiakhoz képest meglévő számos előnye közül 'különösen jelentős az, hogy ennek a szakítószilárdsága már lényegében optimális, továbbá az, hogy kitűnően hegeszthető, s ezért alkalmas beton- vasalások, betonacél-hálók gépi úton való készítésére is. Nagyobb szakítószilárdsága miatt a korábbi betonacélfaj táiknál kevesebb kell belőle azonos teherbírású betonelemek, gerendák készítéséhez. Az új termék üzemszerű gyártását megkezdték. Thermotek-bemutató A Budalaikk Festék- és Műgyantagyár egyik újdonságának, a Thermoték nevű energiatakarékos épületszigetelő rendszerének gyakorlati alkalmazásával ismertették meg tegnap a szakembereket. Budapesten, az Üllői út egyik házának udvari falán mutatták be, miképpen kell az épületek felületére először egy poliszti- roil keményhab^réteget ragasztani. amelyre üvegszövet ikerül, s végül mindezt vékony műanyag vakolattal bevonni. Az így elkészített külső bevonat az épületeket nemcsak csinosítja, hanem egyben hőszigeteli is. Védi a falakat a hirtelen hőmérsékletváltozások káros hatásától, a csapadék beszivárgásától, ugyanakkor a helyiségek páráját kiengedi a szabadba. Az Üllői út elején, a páros oldalon még ma is kisebbfajta szenzációnak hat — noha a cégtábla már több mint tíz hónapja kint díszeleg — az a kiírás, miszerint ebben a pinceműhelyben Deák István gyémántcsiszoló tevékenykedik. Sokan megállnak az ajtó előtt néhány másodpercre, lopva bekukkantanak, elvégre manapság fehér holló felénk ez a szakma. Olyannyira, hogy Hegyeshalomtól Záhonyig ő az egyetlen ipari gyémántcsiszoló kisiparos az országban. Mindössze negyvenegy éves, és bizonyára érdekesnek tűnhet: miért adta a fejét erre a ritkaságszámba menő foglalkozásra? Egyáltalán hogyan lehet valakiből gyémántcsiszoló? Milyen adottságok, feltételek szükségesek ehhez a hivatáshoz? A Pénzverő dolgozójaként került közel a szakmához. 1968-ban megtudta, hogy a belga—holland Dióra nevű cég a magyarok közül gyémántcsiszolókat képez ki, akik ezt a feladatot elsajátítva majd bérmunkában formálják a drágaköveket mindaddig, amíg azoknak szaknyelven szólva: tüzük nem lesz. Szigorú volt a felvétel: megfelelő látástér, rajzkészség, látásélesség szükségeltetett, amelyek meglétéről, illetve hiányáról tesztlapok, tesztfeladatok segítségével bizonyosodtak meg. Ö kiállta a próbákat, és mivel ügyes, könnyű keze volt, két év múlva már kiváló dolgozó lett. Persze, amíg eddig eljutott, addig nagyon göröngyös, verejté- kes volt az út. Apró köveken sulykolták bele a szakma alapjait. Olyannyira parányiak voltak ezek a darabok, hogy csak nagyító alatt lehetett ellenőrizni a munka menetét. Hogy a csiszolás 'mivel történt? A válasz roppant egyszerű, hiszen a gyémánt a legnagyobb, azaz 10- es keménységű, csak a saját ■porával formálható. Maga a művelet úgy történt, hogy a port megfelélő ragasztóanyaggal rákenték egy gyorsan forgó korongra, és ezt érintették a csiszolandó gyémánthoz. Ha a kő elég tiszta, akkor a briliáns minősítést is elérheti. Igaz, ehhez se nem több. se nem kevesebb mint ötvenhét lapot kell rácsiszolni. Még ■akkor is, ha a munkadarab ■nem sokkal nagyobb néhány milliméternél. Hogy ez az aprólékos művelet mennyi ideig tart, köve válogatja, hiszen csiszolás közben derül csak ki teljes bizonysággal: mennyi zárvány, blokk, azaz idegen anyag húzódik a kő szerkezetében. Ez a tény meghatározza a csiszolás módját, menetét, mivel hozzájuk kell igazítani a munkát. ■Voltak kövek, amelyből többet is megcsiszolt egyetlen műszakban, de bizony akadt ■olyan is, amelyen hat hónapig dolgozott. A feladatot 1 ezer 600 luxos fényerősségű lámpánál végezték, és 1982- re már annyira tökéletes munkák kerültek ki a keze alól, hogy az átvevők a gratulációk mellé azt is közölték vele: uram, maga már mester lehetne Hollandiában is. Ez pedig nem kis dolog, hiszen a németalföldi szakemberek mai utódai a gyémántcsiszolók elitjét alkotják! Amikor 1982-ben önállósítani akarta magát, és kérte a kerületi tanácsot, hogy gyémántcsiszoló kisiparos szeretne lenni, mindenki örült a hírnek. De jó lesz, állították, mivel eddig ezeket a gyémántokat az NSZK-ban csiszolták annyi nyugatnémet márkáért, ahány forintért ő vállalta. A nagy lelkesedést még nagyobb csend követte: az illetékesek húzták-halasztot- ták az engedély kiadását. Nem tudták, hová, milyen kategóriába sorolják ezt a kuriózumszámba menő szakmát. Végre az Ipari Minisztérium vezetői, szakemberei segítettek neki, így nyithatott műhelyt. A kezdet pedig a csapnivalónál is rosszabbul sikerült. Harminc nap után adóbevallást kellett tennie, és mivel 302 forint volt az első havi bevétele, így eny- nyiről tett bevallást. Ezt akkor az égvilágon senki nem akarta elhinni. Azóta fellendült a forgalom, egy segítője is van, és az ország minden részéből felkeresik csorbult, törött ipari gyémántokkal. Főleg a fórgá- csoló üzemek nagy pontosságú köszörűgépeinél kopnak ezek a drága szerszámok. D. Szabó Miklós A Minisztertanács megtárgyalta FELKÉSZÜLT A MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelők felkészültek az idei feladatok teljesítésére. A kereskedelem gépalkatrész- és anyagkínálata a korábbiaknál jobb, és így a nagyüzemek és a kistermelők beszerezhették — illetve folyamatosan juthatnak hozzá — a termeléshez szükséges javakhoz. A tavalyi aszály kedvezőtlen hatásait a gazdaságok döntő többségében sikerült ellensúlyozni; zavartalan a takarmányozás, szépen fejlődik, gyarapodik az állatállomány. Tovább nőtt a sertések száma és a baromfi-törzsállomány is elegendő ahhoz, hogy kielégíthessék a piaci igényeket. A tehénállomány valamelyest mérséklődött — ezzel a tervek is számolnak — ez azonban anélkül történt, hogy visszaesett volna a felkínált tej mennyisége. A növénytermelők az 1982. évi, kiemelkedően jó terméseredmény megismétlésére törekszenek. Esélyeiket egyelőre rontja, hogy továbbra is erős csapadékhiány mutatkozik. Nagy szükség van az öntözés korai indítására és a vegyszeres beavatkozásra. Ebből a szempontból is fontos, hogy elegendő műtrágya van a raktárakban, illetve az üzemi tárolókban, s csak a nitrogén-műtrágyák egyes változataiból nem tudták kiszolgálni a megrendelőket. Ugyanúgy a növényvédőszer - fongalmazás is zavartalan. A vegyszeres kezelések a terméshozamok fokozása szempontjából is döntő jelentőségűnek ígérkeznek a következő hét ékben-hóna pókban. A gabonaprogram teljesítése a gazdaságok egyik kiemelt feladata. Az elmúlt év őszén a tervezettnél 4 százalékkal nagyobb területre vetettek kalászos gabonát. Tavasszal a kukorica termőterületének alakulását is megkülönböztetett figyelem kíséri majd. hiszen ez a két „vezérnövény” végül is a lakossági ellátást és az exportot — közvetlenül és közvetve — alapjaiban meghatározza. A kistermelők az elmúlt években gyakran kifogásolták a hiányos gépellátást. 1984- ben a hazai üzemek a korábbinál nagyobb számban adnak kisgépeket; ezek műszaki színvonala megfelelő, könnyen és gazdaságosan használhatóak fel. Vetőmag- ellátásuk is kifogástalan, és a kereskedelem kisebb csomagolásban is biztosította számukra a legkeresettebb vegyi anyagokat. A nagyüzemek az idén 16 milliárd forint értékű gépkészletből választhatják ki a számukra legmegfelelőbb traktorokat, kombájnokat, és munkagépeket. Hatezer traktort kínál a kereskedelem, ezekből már tavasszal is kellő választék állt a gazdaságok rendelkezésére. Az alkatrészellátását javítja, hogy az idén egymilliárd forint értékben a hazai üzemek gyártanak majd jobbára külföldi eredetű gépekhez, berendezésekhez eddig hiánycikknek számító alkatrészeket, cseredarabokat. Tovább bővül a magyar- szovjet áruforgalom és a kooperáció Az idén tovább bővülnek a magyar—szovjet kereskedelmi szállítások, s újabb területekre is kiterjednek a gyártási kooperációk, szakosítások. A kölcsönös szállítások értéke előreláthatóan meghaladja a 8,5 milliárd rubelt, ennek jelentős része gépipart termék. Az iparban összesen 35 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben, az ezeken alapuló szállítások adják az ipart termékcsere 60—70 százalékát. Ezek a kooperációk felölelik az ipar, elsősoriban a gépipar valamennyi ágát. Hatékony mun-y kamegosztás, közös fejlesztés és gyártás alakult ki egyebek között az építő- és útépítő gépek, a szerszámgépék, a festékszóró automaták, a különféle csomagolási és gumiipari berendezések előállításában is. A legjelentősebb együttműködés a járműiparban bontakozott ki, az idei szállítások értéke megközelítően egymilliárd rubel. Híradástechnikai és számítástechnikai termékekből pedig mintegy 250 millió rubel értékű áru cserél gazdát. Az Ipart Minisztériumban elmondták: a kétoldalú egyezmények többsége rövidesen lejár, meghosszabbításukról megkezdődtek az egyeztetések. Az egyezmények továbbfolytatásával kapcsolatos gazdasági elemzés is folyamatban van. A tervkoordinációk keretében döntenék az együttműködés távlatairól, ezen belül is a választék bővítéséről, a kölcsönös szállítások növeléséről. A gépiparon belül az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődik az együttműködés a járműipari vállalatok között. A Szovjetunióba ebben az évben csaknem 7500 Ikarus-buszt szállítanak, köztük városi, távolsági és csuklós járművöket. Az év első negyedében már mintegy 2100 autóbuszt átadtak partnerüknek. Az Ikarus részt vál- vállal a Szovjetunióban a likinói autóbuszgyár rekonstrukciójában is. Ennek első szakaszában egy közösen kialakított autóbusztípus rázópadon való próbáit az Ikarus dolgozói befejeztél:, és összeállították a gyártáshoz szükséges technológiai előterveket. A rekonstrukció második szakasza most kezdődik, ennek keretében az alkalmazandó gépsorokra műszaki feladat- tervet készítenek a magyar mérnökök. Ennek alapján nyújtják be gépszállítási ajánlataikat a szovjet cégnek. A szovjet külkereskedelem a Magyar Hajó- és Darugyárnak is legnagyobb megrendelője. Az év végéig csaknem százmillió rubelért szállítanak Angyalföldről és Óbudáról úszó- és portáldarukat. valamint tolóhajókat. Ez utóbbiból rövidesen már a nyolcadikat adják át, a tolóhajókat a szibériai vizeken használják. Valamennyi hajógyári terméket az MHD műszaki gárdája tervezte, egyes típusokat kifejezetten a szovjet vevő igényeinek megfelelően. Korábban a szovjet ipar jelentős szerepet vállalt a l^ijógyári rekonstrukció gyors megvalósításában, az új gépsorok üzembe helyezésében. A Ganz-MÁVAG vasúti járművei is igen kelendőek a szovjet piacon. A gyártócsarnokban már szerelik azokat a négyrészes motorvonatokat, amelyekből az év utolsó negyedében húszat adnak át megrendelőjüknek. A gyár évtizedekkel ezelőtt háromrészes motorvonatokkal aratta első sikerét a Szovjetunióban, s a vállalat mérnökei a szovjet igényeknek megfelelően alakították ki, tervezték meg a nagy teljesítményű, négyrészes vonatokat. Jelenleg több mint 500 Ganz-motorvonat fut a szovjet vasútvonalakon s ez világviszonylatban egyedülállónak számít, hiszen a Ganz-MÁVAG-on kívül egyetlen más vasútgyártó cég sem szállított még exportra egy termékből ilyen nagy szériát.
