Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 12. IA tudomány világa 1 Gorsium Egy pannon város története Gorsium római kori nevét egy későrómai útikönyv, az Itinerarium Antonini hagyo­mányozta korunkra. Neve kétszer is szerepel a forrás­ban: a Sopianae-Brigetio és a Sopianae-Aquincum út egyik állomásaként. A meg­adott mérföld adatok alap­ján Gorsium helyét Székes- fehérvár vidékén kereste a kutatás. 1864-ben Römer Flóris, a honi régészet egyik nagyne­vű bábája a Tác határában látható nagy kiterjedésű romok alapján a helyet Gor- siummal azonosította. Ké­sőbb más kutatók, más lelő- heilyeik alapján más-más megoldást javasoltak. Az ötvenes években dr. Fitz Római díszkút Gorsiumban A Villa Amasia Gorsiumban Jenő vezetésével újra kez­dődtek a feltárások, amelyek nyomán véglegesen bebizo­nyosodott, hogy Gorslumot másutt, mint Tácon. nem kereshetjük. A település helyét elsősor­ban kiváló természetföld- rajzi-gazdasági adottságok határozták meg. A Dunántúlt átszelő kereskedelmi útvo­nalak természetes metsző- pontja Székesfehérvár kör­zetében van. A Sárvíz szé­les mocsárvilágának lecsa- polása előtt az egyetlen át­kelőhely Szabadibattyán— Tác térségében volt. Gor­sium a II. század közepére már rendelkezett a városias élet valamennyi jellegzetes külsőségével. Felépült a ró­mai isitenháromság capitoldu- mi szentélye, a curia, a vá­rosi közfürdő és a város északi peremén az amphi- theatrum. A főteret a díszes kutakkal kiegészített, osz- lopcsafnokos aíea-sacra, a szent kerület tette rango­sabbá. Évente itt jöttek össze Kelet-Pannónia váro­sainak és bennszülött kö­zösségeinek vezetői, hogy részt vegyenek a császár tiszteletére szentelt szer­tartásokon és a tartomány- gyűlésen. Gorsium, története során két alkalommal, 178-ban és 260-ban esett áldozatul a be­törő barbár seregek pusztí­tásának. A leégett városba új nép költözött, a felszínt elegyengették az élet meg­újult. A 4. században feltehető­leg a négy részre osztott Pannónia Vareria nevű tar­tományának helytartói szék­helye volt Gorsium. A biro- dalomszerte terjedő keresz­ténység, miután államvallás­sá lett, itt is felépítette templomait. A 4. század utolsó negyedétől Pannóniá­ban a római életforma las­sú visszaszorulása követhető nyomon a betelepített, vagy erőszakkal betelepülő ger­mán-—hun—alán népek ha­tására. így történt Gorsium­ban is. Az egykor virágzó városközpontban az 5. szá­zad közepéig követhető nyo­mon a városias élet. Az ek­kor jött népek már a dűledező házak között verték fel kuny­hóikat. ide is temetkeztek. A városközpontban ke mitek elő az 5—6. századi germán­ság, valamint az 568-ban be­költözött avarság temetői. A jól megépített római uta­kat lassan belepte az évszá­dok pora. A város köveit I. Isván után a fehérvári épít­kezésekhez hordták el. A középkorban kis falu állt e helyen: Fövény. A feltárá­sok során számtalan ház. ke­mence, s a templom és a temető került felszínre. A török időkben lassan fogyó népessége a tizenötéves há­ború alatt hagyta el végleg, hogy soha többé be ne né­pesítse. Micsoda szerencse, hogy a neolitikum óla a török kor végéig el-elpusztuló, majd megújuló település nem né­pesült be. A régész ásója szinte laboratóriumi körül­mények között dolgozhat, nem kell közműveket kerül­getni, aszfalt-feltörésre vár­ni. Az ásatásokat kezdettől fogva műemléki helyreállí­tás követte. Nem elég azon­ban csupán a kőfalakat re­noválni, az építési periódu­sokat eltérőleg jelezni. Ez száraz katalógus lenne, nem eleven történelem. Szeren­csére a terület gazdái az igényes környezet-alakításra is gondoltak. A sétáló uta­kat örökzöld növényeik sze­gélyezik, a romterületeket szépen gondozott pihenőpar- kok szakítják meg. Aid nem „amerikai turista módjára” látogat el Gorsiumba, hanem kényelmesen sétálva, néze­lődve áldoz néhány órát a múlt megismerésére, szinte az ókori Pannóniában érez­heti magát, távol a váro­sok zajától. Az ismeretszer­zést a földöm elhelyezett ma­gyarázó táblák mellett a helyszínen kapható terje­delmes, de olcsó katalógus, az állandó idegenvezető se­gíti. A külső látnivalókat színvonalas kiállítás egészí­ti ki, ahol rajzos térképekkel, korszakolva, a leletekkel együtt tárul elénk a hely története az őskortól a török időikig. Fiilöp Gyula Űsmajmok Amerikai kutatók Egyip­tomban különleges lelőhely­re bukkanlak, ahol igen nagyszámú és sokféle faj­hoz tartozó csontvázat ta­láltak. A leletanyag legér­dekesebb része a nagyszámú ősmajom-maradvánv ezek­nek kora 36—25 millió év között változik. Ezek segít­ségével tisztázni lehetett egyes részleteket a főemlő­sök kialakulásának kezdeti szakaszát illetőleg. Terv a ciklonok A ciklonok félelmetes pusztításai ellen ma még nincs hatékony fegyver. Sok elméletileg kidolgozott ja­vaslat lát napvilágot, az eredményességüket bizonyító gyakorlati kísérletek azonban még váratnak magukra. Amerikai kutatók érdekes tervvel álltaik elő a pusztító forgószelek leküzdésére. Sze­rintük a ciklonok örvénylő szélmozgása két, egymástól mintegy 1500 méter tá­volságra párhuzamosan mozgó felhő töltéskicse­rélődésének hatására jön létre. Azt javasolják, megfékezésére hogy mindkét felhőbe több kilométer hosszú, rendkívül vékony huzalból készült te­kercseket kellene lőni, amely repülés közben lecsévélödne. A szabaddá vált huzalvég ejtőernyőhöz erősítve az egyik felhőben maradna. Amint a másik huzalvég el­éri a másik felhőt, a tölté­sek rövidzárlat következté­ben hatalmas villámlás for­májában kiegyenlítődnek. Kérdés. hogy a gyakorlat igazolni fogja-e az egyébként jónak és keresztülvihetőnek látszó tervet. Különleges kontaktlencse tartósak, s bár löbbé-kevés­Gyógyító ásítás? Az ásítás mindennapi élet jelenségeink közé tar­tozik. már a csecsemőnél is megfigyelhető, legko­rábban ti születést követő ötödik napon. Az ásítás és a vele összefüggő nyújtózkodik és újra be­festi fáradtság, az ébre­dés utáni állapot, az éh­ség és az unalom, de ke­letkezhet ásítás például nagy vérveszteség követ­keztében is. Meglepő, hogy a tudomány még ma sem ismeri teljesen az ásítás élettani alap­jait. A közelmúltban érde­kes dologra figyeltek fel a kutatók. Észrevették, hogy az egyik oldalukon megbénult betegeik, moz­dulatlanságra kárhozta­tott végtagjai ásítás köz­ben önkéntelen mozgáso­kat végeznek. Hogyan értelmezhető ez a külön­leges jelenség? A tudo­mány még nem adott ki­elégítő választ e kérdés­re, tény azonban, hogy a béna kar ásításkor ki- nyújtozkodik és újra be­görbül, majd az ujjak is * szétnyílnak. így vetődött fel az a gondolat, hogy nem lehetne-e mestersé­gesen előidézett rendsze­res ásításokkal mozgás­gyakorlatra késztetni a bénult végtagokat. Érdekes, és sokat ígérő mozgásterápiái módszer bevezetéséhez kaptak ez­zel indítékot az orvosok. A műanyag kontaktlencse ma már nemcsak foglalkozá­si és hiúsági kérdés, hanem általános lehetőség. Bárki megkaphatja, akinek szük­sége van rá. és akinek a szeme és az egyénisége al­kalmas a viselésére. Kevés­sé érdemes használni azok­nak. akik két szemüveget viselnek — egyet a közel­és másikat a távolnézésre —. vagy akiknek szabálytalan a szaruhártyájuk. Nem aján­latos azoknak sem. akik nem állandó szemüvegvise­lők, akiknek a szeme túlér- zékeny. allergiás az idegen anyagokra; akik alkatilag idegesek; A viselés nagyjá­ból korhoz is van kötve; az 50 éven felülieknek és a 15 éven aluliaknak csak kivéte­lesen javasolják az orvosok. Nem viselhetnek kontakt­lencsét a hivatásos gépko­csivezetők, és azok, akik­nek idült kötőhártya-gyulla- dásuk van. A kemény kontaktlencsé­ket elég nehéz megszokni, nem úgy, mint a lágy len­cséket: emezeknek a viselése már kezdetben sem zavaró. Hátrányuk, hogy körülmé­nyes óikét kezelni, és kevésbé bé áteresztik az oxigént, az- álta.l. hogy szorosan a szaru­hártyára simulnak, gátolják annak lélegzését. Márpedig kellő oxigénellátás híján a szaruhártya — s emiatt a látás is — fokozatosan elkö- dösödik. Megoldást keresve e problémára rájöttek arra,- hogy ha a lágy lencsékben több a víz, fokozódik az oxi- génálereSztő képességűit is. Ennek megfelelően a len­csék ma már 30—50—70 szá­zaléknyi vizet tartalmaznak. Képünkön egy kontaktlen­cse-különlegességet látha­tunk. amelyet angol szak­emberek állítottak elő. E lágy polivinilből készült kontaktlencse tulajdonkép­pen bifokális, amely fokoza­tos átmenetet létesít a fó­kusztávolságban. Ha a len­cse viselője távolra akar lát­ni. akkor a lencse belső körén néz át. Közeli nézés­nél az alsó szemhéj tartja a lencsét, miközben a szem a külső peremen tekint ke­resztül. A görbületek kidol­gozásához egészen új prolíro- zási technikát alkalmaztak, hogy a fókusztávolságban ne legyenek hirtelen ugrá­sok. Három hónap alatt megtérül az ára Gépgyártás komputerekkel Az elektronjiika ma már a modern termelés legbonyo­lultabb technológiai folya­mataiban is jelen van. Kom­puterek irányítják a szere­lőszalagokat és 'hengersoro­kat. A legkorszerűbb gépek, a robotok elképzelhetetlenek eldktronikus számítástechni­ka nélkül. Az ötvenéves Ordzsonikid- ae szerszámgépgyár tágas, világos csarnokaiban a leg- jmodernebb szerszámgépek ‘dolgoznak, amelyeket szak­munkások kezelnek. Lóra Golubjova, az elektro­nikus számítógép-ellátó iro­da vezetője. — Korábban a munkás megkapta a műszaki rajzot, és hozzálátott a feladat meg­oldásához. Ha kiszámítjuk azt az időt. amelyet egy munka­darab elkészítésére fordított, akkor az igen sók összetevő­ből állt. Először el kellett mélyednie a rajzban, mérle­gelnie kellett, hogyan tudna a legjobban és a legeredmé­nyesebben munkához látni. A munkás több próbát is végzett, s csak azután állt át szériára. Mindehhez járult még az elkerülhetetlen selejt, és a lassan növékvő munka­termelékenység. Úgy döntöt­tünk, hogy számítógépet ál­lítunk be a munkás segítsé­gére. A szerkesztőirodából most a munkadarab rajzát először a komputer kapja „elolvasásra”. A komputer elkészíti saját rajzát, és a technológiai folyamatot kó­dolt táblázat formájában kj- tíollgozza. Ez magában fog­lalja a munkadarab fő álla- potjelilemzőit. A selejt gya­korlatilag kizárt. A munka­darab elkészítésének munka- költség 30 százalékkal csök- igényessége harmadára, s en­nek megfelelően az előállítási kent. Az emberi munkaerő megtakarításáról nem is szólva. Voltaképpen operátor­rá válik. Az Ordzsonikidze gyárban az elektronikus számítógép­nek ez csuprán egyik funkció­ja A komputerek megtanul­ták itt a terv túlteljesítéséért járó prémium kiszámítását, (több száz munkaórát taka­rítva meg a könyvelőség szá­mára). ellenőrzik a készletek és a nyersanyag beérkezését, jelzik, ha valamilyen fenn­akadás várható. .. — Az ipar következő lé­prése az automata műhely — mondja Lóra Golubjova. — A gyárban felszerelt elektroni­kus számítógép ára három hónap alatt megtérült. Több (tucat embert mentesített a nehéz munkától, megtakarít­va ezzel több tonna fémet és száz meg száz munkaórát. A moszkvai Ordzsonikidze szerszámgépgyár számítógép-ellátó irodája

Next

/
Oldalképek
Tartalom