Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

1984. ÁPRILIS 7. _ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden a gazdaság é& a szociálpolitika kérdései A lakosság ellátásáról tárgyalt a megyei tanács Kielégítő kínálat élelmiszerekből Hiány különböző építőanyagokból (Folytatás az 1. oldalról.) selk tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseiket tartanak szükségesnek az ütemes, fo­lyamatos termelésért, az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron belüli (kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami ve­zetés következetesen kérje számon és ellenőrizze a vál­lalati helyi lehetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végrehajtását, az exportkötelezettségek telje­sítése érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tar­talékokra — munkahelyi de­mokráciára —, amelyek ja­vítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, a mun­kakedvet, a közös felelőssé­get a munkáért. A szakszer­vezetek a magük eszközeivel mindehhez továbbra is ké­szek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok végrehajtásában, a szerve­zett. fegyelmezett munká­ban, a hatékonyság növelésé­ben, a takarékos gazdálko­dásiban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kezdeménye­zett munkaversenynek, a kommunista műszakoknak. A .kollektíváknak ezeket az önkéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifejezésre jus­son az öntevékenység, az eredményes munka megbe­csülése. A szakszervezetek értéke­lik a kormány azon intézke­déseit, amelyekkel gondjaink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás fo­lyamatosságát. A szakszerve­zetek az árák alakításában nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól, hatékonyabb ellenőrzést igényelnék az állami szervektől. A tanácskozáson a Mi­nisztertanács és a SZOT ve­maximális betartásával. a gabonatermesztésben részt vevő munkahelyi irányítók és a fizikai dolgozók meg­felelő anyagi érdekeltségé­vel párosul. A miniszterhelyettes elő­adását követő vitában első­ként szólalt fel Győrffy Bé­la, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári ku­tatóintézetének főigazgatója, aki a MÉM megbízásából végzett, a természeti ténye­zők, az agrotechnikai be­avatkozások és az aszályká­rok mérséklése közötti ösz- szefüggésekkel kapcsolatos kutatások eredményeiről tá­jékoztatta a jelenlevőket. Az intenzívebb rét- és legelő- gazdálkodáson alapuló szá- lastakarmány-termesztés ré­vén jelentősen megnövelt gabonaterületek fajlagos ho­zamainak fokozásában szer­zett tapasztalatokat adott közre hozzászólásában Papp Tibor, a mezőhegyesi me­zőgazdasági kombinát igaz­forgo kialakításúnak es a kettős termesztés meghono­sításának jelentőségéről be­szélt a cibakházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet ga­bonatermesztési eredményei­nek tükrében Raisz Gusztáv téeszelnök. A kalászos gabo­naféléket nagy területen, kétezer hektáron termesztő hevesi Rákóczi Tsz elnökhe­lyettese, Kiss József a szak­szerű tápanyag-utánpótlás és növényvédelem fontosságát zetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együtt­működésének javításával összefüggő tennivalókat, va­lamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fej­lesztésével kapcsolatos közös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapítot­ták, hogy az ipar, az építő­ipar és az államigazgatás te­rületén a negyvenórás mun­kahétre való áttérés rend­ben folytatódik. Szükséges­nek tartják felhívni a gaz­dasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával to­vábbra is fordítsanak gon­dot azoknak a munka- és termelésszervezési intézke­déseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső muníkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési fel­adatok maradéktalan telje­sítését. hangsúlyozta, gyakorlati eredmények ismertetésével támasztva alá mondandóját. A növénytermesztési szak­embereknek és a gépész- mérnököknek a termésered­mények megalapozásában, azaz a talajelőkészítésnél, a vetésnél és a növényvéde­lemnél . nélkülözhetetlen együttműködésről beszélt, majd az öntözéses gazdálko­dás fontosságának megfelelő ösztönzését sürgette Szabó Béla, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke. Az ő hozzászó­lását követően Kovács Im­re, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese hang­súlyozta a gabonatermesztés jelentőségét a hazai ellátás­ban és az ország fizetőké­pességének megtartásában. Az országos tanácskozás Váncsa Jenő zárszavával ért véget, aki ismételten kérte a jelenlevő, a gabonater­mesztésben érdekelt vezető­ket és szakembereket, hogy a maguk területén minden lehetséges módon segítsék elő a gabonafélék termőte­rületének és hozamainak 1984-re előirányzott növelé­sét. A MÉM — tájékoztat­ta végezetül a miniszter a jelenlevőket — a MEDOSZ- szal. az ÁGK-val és a TOT- tal közösen, három kategó­riában meghirdetésre kerü­lő, ötven legeredményesebb gazdaság jutalmazását biz­tosító pályázattal ösztönzi több gabona • termelésére és megfelelő belső érdekeltségi rendszer kidolgozására a nagyüzemeket. Temesközi Tegnap Bereczki Lajos el­nökletével ülést tartott Szol­nok megye tanácsa. Részt vett az ülésen Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyefi Bizottságának titkára is. A tanácsülés interpellációkkal kezdődött. Elekes Ferenc megyei tanácstag Jászapáti tüzelőolaj-ellátásának la­kossági gondjai, az ÁFOR- kút áthelyezése illetve út­építés ügyében tolmácsolta választói kérését. Lengyel Józsefné Jászágó egy külső része, mintegy száz család élelmiszer-ellátásának javí­tása érdekében új boltért interpellált. Gulyás József­né, az abádszalóki térség megnövekedett idegenfor-: galmára is hivatkozva, gyermekorvosi körzet létesít tését sürgette. (Az interpel­lációkra a tanácsülés befejez zésekor Tóth András, Ká-> dár György és dr. Ignác Ist­ván osztályvezetők válaszol­tak.) Az első napirend szerint a tanácsülés elfogadta Ulveczki Tibor megyei ta­nácselnök-helyettes és Ba- ranyi Györgyné osztályvezé-i tő-helyettes előterjesztésé­ben a lejárt határidejű ta­nácshatározatok végrehajtá­sáról szóló jelentést, vala­mint a két tanácsülés közöt­ti időszak között a végrehaj­tó bizottság tevékenységéről s a fontosabb eseményekről szóló beszámolókat. Ezután Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesének írásos és szóbe­li előterjesztése alapján a testület a lakosság ellátásá­nak helyzetéről és a továb­bi feladatokról tárgyalt. A napirendi téma tár­gyalását széles körű vizsgá­lódás, helyzetfelmérés előz­te meg, hiszen az anyagi természetű ellátás minden területéről számot adtak a jelentés készítői, így a ke­reskedelmi vásárlás, a la­kásépítés és szolgáltatás, a fűtési és háztartási energia-, a közlekedés, a hírközlés, a lakossági szolgáltatások helyzetéről és mindeme el­látás javítását szolgáló fe­ladatokról. A helyzet érté­kelésekor a hatodik ötéves tervidőszak első három évé­nek főbb és jellemző ten­denciáit, az ellátás 1980— 83 közötti helyzetét vizsgál­ták széles körben. Bár eb­ben az időszakban a fogyasz­tás fejlődése igen mérsékelt volt, — éppen emiatt is — megnövekedett az ellátás, a szolgáltatás közhangulatot befolyásoló szerepe. Kiegyensúlyozott ellátás A téma természetéből fa­kadóan a jelentés legfonto­sabb részének — s ez ké­sőbb, a vitában is igazoló­dott — mégis a kereskedel­mi áruellátást kell tekinte­ni. 1980—83 között a megyé­ben (az 1980. évi összeha­sonlító áron) — 5,6 száza­lékkal emelkedett az egy la­kosra jutó kiskereskedelmi forgalom. Városokban jelen­tősebben nőtt a vegyesipar­cikk és a vendéglátás, a községekben pedig a bolti élelmiszerek és ruházati cik­kek forgalma. A kiskereske­delmi forgalom felét a fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetek teljesítik, a ta­nácsi. kiskereskedelmi vál­lalatok pedig 21,2 százalék­kal részesednek. Élelmiszerekből és élveze­ti cikkekből a vizsgálódók — néhány választéki hiány ellenére is — jónak, ki­egyensúlyozottnak ítélik az áruellátást. Jól segítette ezt a megye élelmiszeripara is — a húsipar, a sütőipar, a tejüzem — gyártmányfej­lesztése, választékbővítése. A múlt évi aszály ellenére is kielégítő volt a burgonya-, a zöldség-, a gyümölcsellá­tás a megyében. Az élelmi­szer-kereskedelemben a há­lózat is megfelelő. Ugyan­csak jónak mondható a ven­déglátás. A gyermek- és di­ákétkeztetés szakvállalati átvétele épp a tárgyalt idő­szakban fejeződött be, ösz- szességében megfelelnek a követelményeknek. A ruhá­zati kereslet 1981—82-ben nagyobb volt, tavaly csök­kent. Sok a hiánycikk a Tíizépnél A családiház-építés az összes felépült lakás ará­nyában az 1980—83 közötti években emelkedő tenden-i ciát mutat. A telekellátott­ság helyzete néhány na­gyobb, kiemelt település ki­vételével mennyiségileg kedvező. Bár a Szolnok me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat növelte termelését, s más helyi forrásokból is igyekeznek enyhíteni, az építőanyag-kereskedelemben sok a hiánycikk, ami az épí­tési kedvet is megtorpant ja. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalatot a kezelésében lé­vő 7,5 ezer lakás karbantar­tási munkái miatt sokszor éri jogos bírálat. A vízve­zetékes lakások száma 1983 végére ötven százalékra emelkedett. Sajnos, a köz­csatornahálózatba mindösz- sze a lakások 15 százaléka van bekapcsolva. Időnkénti és helyenként joggal-okkal bírálható a tüzelő- illetve) fűtőberendezések hiánya, s' a kistelepülések javításra’ szorulnak szilárd tüzelő-1 anyag-ellátásban is. I A tárgyalt időszakban je-1 lentős arányban lakossági' hozzájárulással fejlődött a gázvezeték-hálózat. Jelenleg 19100 lakás kap hálózatról gázenergiát, s a tervidőszak végéig Túrkeve, Jászberény is bekapcsolódik a gázellá­tásba. A távhőellátás és me­legvíz-biztosítás nem hibát­lan. 1 Szolgáltatásiban legnagyobb fejlődés a kisiparban követ­kezett be, az összes lakossá­gi szolgáltatásból a kisipar 60 százalékot meghaladó mér­tékben részesül. Sok a gond a textil-tisztítással, részben az igények mérséklődtek, másrészt a Patyolat Vállalat gazdálkodási problémái is nőttek. Közlekedésben a lép­csőzetes munkakezdés Szol­nokon még . nem hozott csúcs- forgalmi enyhülést. Jelentő­sen javultak viszont az áru- fuvarozási szolgáltatások. Nem megfelelő a postaszol­gáltatás egyik fontosi ágaza­ta: a távbeszélő-ellátás. Bereczki Lajos szóbeli elő­terjesztésében hangsúlyozta: — Napjaink legkiemelke­dőbb- belpolitikai kérdése az elért életszínvonal társadalmi méretekben való megtartása, ezen belül a lakosság anyagi javakkal történő ellátása. Megfelelő helyet kapott ez az MSZMP KB ülésén is, amikor a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét tárgyalták, s a me­gyei pártbizottság is megfe­lelő határozatokat hozott a lakosság életkörülményeinek javítására, amikor áttekin­tette, hogyan valósultak meg eddig korábbi határozatai. Ennek szellemébe»; első esetben tárgyalja átfogó mó­don a megyei tanács az ellá­tás helyzetét. A jelentést és a ha tározót-tervezetet sók külső aktíva bevonásával a megyei tanács öt szakosztá­lya készítette... — Vizsgálataink során fel­tárult sok jelenség, a pozitív, követendő példák, a megszün­tetendő visszásságok sokasá­ga feldolgozásra került, a részanyagok birtokunkban vannak, azokat munkánk so­rán, az operatív irányítás­ban hasznosítjuk. A feladatokról szólva kü­lön megemlítette az előadó: — Mosit legfontosabbnak Startjuk a folyamatban lévő beruházások mielőbbi befe­jezését a kistelepülések há­lózatfejlesztésének és áruel­látásának javítását és a vá­rosi peremkerületi boltok fejlesztését. Szolgáltatásban folytatjuk a decentralizációt és új szervezeti formák lét­rehozását, működtetését... Hírközlésben a telefonhely- zet javítását szorgalmazzuk. Az állami lakások megye- székhelyi kezelésével össze­függő hiányosságok megol­dásának intézkedéseit már ismerjük. A vitában hatan mondták el véleményüket, javaslatai­kat Fenyvesi József, Szolnok város tanácselnöke többek között azt indítványozta: jó lenne, ha az építőszervezetek saját beruházásban vállal­koznának családiház-építés- re és -értékesítésre. Bírálta a tüzelő- és építőanyag-ellá­tást. Javasolta, hogy a távoli Fészek Áruház mellett a vá­ros több pontján célszerű lenne kis tüzelő- és építő­anyag-árusító helyeket létre­hozni. I kistelepüléseken kevés a szolgáltató Tóth József, a Mészöv el­nökhelyettese azokról az. erő­feszítésekről beszélt, ame­lyek a fogyasztási szövetke­zeteket jellemzik a megyé­ben. Elmondta, hogy a kiste­lepüléseken feltétlenül javí­tani. korszerűsíteni szeretnék a hálózatot, s erre kérte a megyei tanács támogatását is. Sándor László, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkára a Fogyasztók Szolnok megyei Tanácsa vé­leményét, javaslatait terjesz­tette elő. Hangsúlyozta az alapellátás fontosságát, a kis- települések szolgáltatási hely­zetének javítását, a.kereske­dői magatartás javításának szükségességét. Gavaldik La­jos megyei tanácstag a kisla­kásépítők jászapáti gondjait sűrítette egybe. Elmondta, hogy a kormány kedvező szociális támogatása kedvet adott az otthonteremtőknek, ezt a kedvet azonban gyak­ran keseríti, hogy helyben építőanyagot alig kapnak, drága fuvarért Szolnokra, Jászberénybe vagy Egerbe utaznak a házépítők. Pálmai László, az Ideál Kereskedel­mi Vállalat igazgatója töb­bek között a kereskedelem­ben dolgozók nehézségeiről beszélt. Nem véletlen, hogy állandó létszámgondok jel­lemzik a kiskereskedelmet, hiszen nincs a megyéiben olyan kereskedelmi vállalat, ahol az átlagfizetés lega­lább négyezer forint lenne havonta. Barna Károly az élelmiszeriparban dolgozók erőfeszítéseit példázta, töb­bek között a vágóhíd új ké­szítményeiről, választékbőví­téséről, a sütőipar újításairól szólt, s hangsúlyozta, az ipar és kereskedelem jó együtt­működése nélkül az ellátás minősége nehezen javítható. A vitát s a javaslatokat Bereczki Lajos, foglalta ösz- sze. A megyei tanács ezután több szervezeti kérdésben döntött, így tanácsi bizottsá­gi tagok választásáról és határozott megyei tanácsta­gok városkörnyéki csoport­jainak megalakításáról. Bi­zottságot hívott életre a me­gyei építő- és építőanyagipar fejlesztésének hosszútávú programja időarányos telje­sítésének vizsgálatára, vé­detté nyilvánította az ecseg- pusztai természetvédelmi te­rületet, a tiszafüredi kastély­parkot, a cserőközi termé­szetvédelmi területet, a ti­szafüredi kocsánytölgy- és a kengyeli törökmogyorófák területét. Jóváhagyta Szolnok megye tanácsa a Meg"ei Népi El­lenőrzési Bizottság 1984. évi ellenőrzési tervét, amelyet dr. Lőrinczy György terjesz­tett elő. 3. J. Tizenötmillió tonna gabonára van szüksége az országnak Az országos eszmecsere résztvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) terv 2 millió 910 ezer hek­tár '•gabona vetésterületet irányzott elő országosan. Őszi kalászosokból a mező­gazdasági nagyüzemek a ter­vezettnél mintegy 60 ezer hektárral többet vetettek, de számolnunk kell azzal, hogy a hideg, hótakaró nélküli és csapadékszegény tél miatt mintegy 40 ezer hektáron olyan gyenge a növényállo­mány, hogy rtem szabad megtartani. Ebből máris adódik az a tennivaló — hívta fel a jelenlevők fi­gyelmét a miniszterhelyet­tes —, hogy azokat a búza­táblákat, amelyeknek a nö­vényállománya a helyi adott­ságoknak megfelelő közepes termésátlag elérésével sem biztat. tárcsázzák vagy szántsák ki, és az arra al­kalmas területeket kukori­cával vessék be. Ez utóbbira azért van szükség — folytatta az idő­szerű gabonatermesztési ten­nivalók 6orát Magyar Gá­bor —, mert az üzemi ter­vek szerint a termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok az országosan szük­ségesnél mintegy 30 ezer-" hektárral kevesebb terüle­ten kívánnak kukoricát ter­melni. Az 1984. évi gabona­termelési célok realizálása viszont megköveteli, hogy a kiszántott gabonák pótlásán túl legalább 1 millió 160 ezer hektáron vessék el a takarmánynövényt a gazda­ságok. A kalászos gabonafé­léktől nagyobb genetikai po­tenciállal rendelkező kuko­rica vetésterületének növe­lésére lehetőséget kínál a tömegtakarmány-termő te­rületek felszabadítása na­gyobb hozamok elérésével, valamint 160 ezer hektáron a kettőstermesztés — erre az országban megvan a le­hetőség —, ami mintegy másfél millió tonna tömeg­takarmány termelését és je­lentős fővetésű silókukorica szemessé történő átminősí­tését teszi lehetővé. Előadásának végén arról beszélt Magyar Gábor, hogy a jelenlegi termelési íelté­a biológiai gatója. Az öntözéses vetés­telrendszer alapok, a tápanyag-utánpót­lás és a növényvédelem anyagi-műszaki háttere, va­lamint megfelelő kapacitás­kihasználás mellett az öntö­zés — lehetővé teszi a ga­bona- és a hústermelési program teljesítését. Termé- _ szetesen csak akkor, ha ez az utóbbi években jelentős mértékben javult feltétel- rendszer az időszerű mun­kák idejében, megfelelő mi­nőségben történő elvégzésé­vel, a technológiai fegyelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom