Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

j984. ÁPRILIS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Természetjárás az égbolton Amatőr csillagászok Szolnokon Az ország legrégebbi ama­tőr csillagász szakköre; közé tartozik a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek művelő­dési központjának Konkoly Thage köre. A napokban ün­nepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Megkapta a TIT aranykoszorús emlék­plakettjét. A szakkör megalapítója, kezdettől fogva a munka irányítója dr. Dankó Sán­dor. Huszonkét éve került a Vegyiművekhez jogtaná­csosként. Már régebben is foglalkozott amatőr csilla­gászattal. — Tulajdonképpen a vál­lalat akkarj igazgatója ja­vasolta, hogy alakítsunk egy szakkört, ha akadnak érdek­lődők — emlékezett vissza az indulásra. — Harmincán kezdtük, zömmel a munka­helyről toboroztuk a tago­kat. Az első műszerünk egy 125 milliméteres távcső volt, amit egy bizományi áruház­ból szereztünk be. Eleinte nem volt lehetőség gyári műszterek vásárlására, ma­gunk csiszoltuk a tükröket, de ezek nem érték el a kí­vánt minőséget. A Tisza- menti Vegyiművek, a brigá­dok folyamatos támogatásá­val azonban sikerült a mű­szerparkot szépen felfejlesz- tennünk. A mechanikát a Zeiss Művektől vettük, és hét éve átadott csillagdánk­ba már komoly eszközkész­letet építhettünk! be. Jelen­leg két 80 milliméter átmé­rőjű és 1200 milliméter fó­kusztávolságú, egy 160/800- as, egy 80 800-as távcsővel és egy 100/1000-es fényképe­ző kamerával dolgozhatunk. Amatőr szinten ezek min­den igényt kielégítenek. — A szakkör tevékenysé­gének van-e sajátos profil­ja? — Nincs, és azt hiszem, nem feltétlen szükséges, hogy legyen. Különböző élet­korú és különböző érdeklő­dési körű emberek járnak a foglalkozásokra. Van, akit a vizsgálódás technikai ol­dala izgat, mások az elmé­letre kíváncsiak, a gyakor­lati észleléseket viszont min­denki kedveli. Ha mégis em­líteni kellene valamit, rég­óta foglalkozunk a Nap megfigyelésével, ugyanis bő­ven akadnak olyan jelensé­gek, amelyek gyakran vál­toznak. Az égitest foltjai ak­tív területek, vizsgálatukkor sok érdekességet láthat az amatőr csillagász is. De ter­mészetesen a Hold megfi­gyelése is izgalmas feladat. Gál Péter, a Tiszaimenti Vegyiművek épületkarban­tartó részlegénél dolgozik szobafestő és mázoló a szak­maija. Kollégák ..Icsiillagál sz­nak” szólítják. Ebben van némi túlzás, tudja ő is. — A munkatársaim azért „ragasztották rám” a nevet, mivel tudják, hogy szabad­időm nagy részét a csillag­dában töltöm — mondta ne­vetve. — Valóiban régi sze­relmem a csillagászat. 16 éve kerültem Szolnokra. előtte Pesten dolgoztam, ahol az Uránia csillagvizsgálóban működő szakkör tagja vol­taim. Igyekeztem ebben a városban is megtalálni az amatőröket. Így lettem tag­ja a Konkoly Thege körnek. Időközben elvégeztem egy tanfolyamot is, így a TlT-nél előadóként dolgozom. Leg­szívesebben asztrofizikával, illetve csillagászati fényké­pezéssel foglalkozom. Fölöt­tébb izgamas volt számom­ra a változó fényű csillagok" megfigyelése. Ez kedvelt a ma t őr program. Nem hiányzik a szakkör utánpótlása sem, a szolnoki V|arga Katalin Gimnázium 'tanubófi közüli többen jár­nak rendszeresen a foglal­kozásokra. Balázs Márta és Fancsali Ildikó osztálytár­sak, az idén érettségiznek. Nagy lelkesedéssel beszéltek a kedvenc időtöltésükről, a szakkörben töltött óráikról. — Két évvel ezelőtt kap­csolódtunk be a munkába — magyarázta Márta. — Ren­geteget tanultunk, nemcsak csillagászatból, hanem eh­hez kapcsolódóan fizikából, mlatemaífckábók történelem­ből, filozófiából is. A szak­köri foglalkozások nem ha­sonlíthatók össze a tanítási órával, hiszen közben lehet kérdezni, sóikkal felszabadul- tabbak vagyunk. Több iskolatársammal együtt szoktunk TIT-előa- dásókat is tartani, Kiss La­cival pedig a Gyermekváros­ban vezetünk szakkört. — Hamarosan érettségizel, hol szeretnél továbbtanulni? — Eredetileg pszichológus akartam lenni, de épp a szakkör „térített’ más pályá­ra az ELTE földtudományi szakára küldtem el a jelent­kezési lapomat. V. Fekete Sándor ...hogy az ő gyerekkoruk is szép legyen Megnő» a iákőhalmi mozisok „családja” Van aki frnegelég- szik azzal, hogy jól vagy ke- iviésbé j|ól ellátja a munkaiját. Másoknak még arra is futja az bnerg igá­ból, hogy közéleti szerepet vállalja­nak, tár­sadalmi Migács Sanyi: „szeretejk moziba járni” munkát végezzenek. A jász- jákóhalmi mozi Keleti Már­ton Szocialista Brigádja az utóbbiak szerencsére egyre sokasodó csoportjába tarto­zik. A lelkes „mozisok” An­tal Béláné üzemvezető, Ter- jéki Pál gépész, Valient Miklósné pénztáros, Iszmai- lovszki Béláné jegykezelő, takarító és Botüik Jenő film­szállító két évvel ezelőtt kapcsolódtak be a brigád- mozgalomba. Az addig is eredményesen dolgozó csa­pat azóta számos sikert ért élt. Elnyerték a Kiváló film­színház címet, kategóriájuk­ban a leglátogatottabb mozi az övék a megyében. Jászjá- kóhalmán átlagosan minden­ki 6,3 filmvetítésre vált je­gyet. A kívül belül patyolat- iszta, takaros mozi előtéré­in egymást érik a bekere- zett oklevelek. A brigád laposan kiveszi a részét a izség szépítéséből, ai tár­munkáiból. zói úgy érez­ték. még mindig marad ben­nük kihasználatlan energia. Kinek, miiben segítsenek? — töprengtek a kérdésen, s szinte egyszerre született meg az ötlet mindannyiuk fejében: — Patronáljuk Feketéné gyerekeit — mondja ezúttal már kijelentő módban Ter- jéki Pál, a brigád vezetője. A négy gyereket a véletlen tette testvérekké. Különbö­ző a nevük, a korúik, ami közös bennük: elhagyták őket a szüleik, állami gondo­zottak, s másféléves koruk­ban kerültek — ők úgy mondják, édesanyjukhoz «— özvegy Fekete Jánosnéhoz. A négy kisdiák otthonra lelt Jászjákóhalmán, immár „édesanyjukon” kívül szere­tő pótmamákra, pótpapákra is számíthatnak. S hogy miből áll a pót- mamaság ? — A gyerekek ingyen néz­hetik meg a koruknak meg­felelő filmeket, karácsony­kor, ünnepeken együtt va­gyunk, ajándékot kapnak, számon kérjük a leckét, amennyire lehetséges, pró­báljuk nevelni őket. — Időközben Kardos Ig­náccal, még egy állami gon­dozott kisdiákkal bővült a család — mondja Terjéki Pál. — ö a legnagyobb ta­nuló közöttük. Csupa négyes, ötös. Igaz nevelőanyja óvónő lánya nagy hozzáértéssel, sokat foglalkozik vele. Sze­retnénk mi is, ha majd gim­náziumban tanulna tovább. A másik négy fiúból pedig valószínűleg szakmunkás lesz. T. Gy. Együtt az alsó tagozatosok: Kardos Ignác, Pintér János, Do- mahidi György és Cservenka Ferenc Hz emberméltóság tarka képei A Nicolo király bemutatójáról Előadás után legszíveseb­ben felkiáltottam volna, ahogy Földessy. Ady kitűnő ismerője a híres-nevezetes A fekete zongora című .vers ol­vastán; vesszek meg ha értem, de borzasztóan érdekes, rette­netesen szép! Már első pillanataiban, a tulajdonképpeni játék előtt (persze manapság, a nyitott színpadok idején ki tudja, mikor kezdődik igazán egy előadás) már akkor izgalom­ba hoz ez a színházi produk­ció. A színen elhelyezett lép­csőkön ugyanis ott ül ve­lünk szemben az egész játé­kos társulat, még civilben, köztük a rendező is elve­gyülve, s néznek ránk kitar­tóan, mereven. Szúrósan, mintha szuggerálni akarná­nak bennünket, s várnak fe­szülten. Ránk, akik érke­zünk, s a játékra, mely majd következik. És mi várunk. Egyre türelmetlenebbül. ..A kölcsönös várakozás olypn feszültséggel tölti fel a szín­házat, melyben szinte „rob­bannak” már a játékra hí­vogató prológus-mondatok, s bennünk valóban „meg­művelt talajba” hullanak. De ez az indítás nem hagy kétséget afelől sem, hogy amit látunk majd, az a ját­szóknak is legszemélyesebb ügyük, ha úgy tetszik, vallo­másuk. Különös utazásra vagyunk hivatalosak: egy trónjáról elűzött és száműzött királyt kell változatos „vándorútjá- ra” elkísérnünk, aki 'rang­rejtve, előbb koldusként bo­lyong, aztán egy szabómes­ternél talál munkát, majd vándorszínésznek áll; köz­ben felségsértés vádjával elítélik, megjárja a börtönt, végül pedig mint komédiás kerül oda vissza, lesz belőle udvari bolond, ahonnan ki­rályként száműzték őt. Bu­kott királyból sikeres bo­lond! S aki így is hal meg, mivel hiába szeretné — lá­nya miatt — visszaszerezni elvesztett királyi rangját. Udvari mulattatóként bú­csúzik a világtól — holttes­tét azonban királyi sírbolt várja. S miközben követjük őt, megtudhatjuk: rongyos külseje után közönséges csa­vargót szimatol benne a zsu­gori paraszt (lám, hogy csal a látszat), szabólegény tár­sai szorgalmáért és tehetsé­géért mélységesen megvetik (hát ez a kiválóak sorsa?), s a bíróságon, ahol elítélik, a formákban minden stimmel, csak épp a végeredmény, az igazság sántít (mit is lehet várni az uralkodó király bí­rái tói?), s hogy színészi si­kere is bizony talmi, hisz a sorsáról szóló őszinte tragé­diát holmi olcsó tréfának véli a publikum. (íme a mű­vész tragédiája.) A bukott király meséje nem valami bonyolult. Azonban ha elkezdjük le­gombolyítani róla azokat a szálakat, amelyeket Wede­kind erre a „hanyatlástörté­netre” ügyesen és ravaszul reáfűzött, máris kiderül: a dolog korántsem olyan egy­Tiszafiireden Készül a város címere Tiszafüreden, megyénk legfiatalabb városában foly­nak az előkészületek a vá­rosi címer és zászló kiala­kítására. Mint kiderült, ez- idáig* nem volt Fürednek ilyen jelképe. Ezért a tanács vezető; képzőművészeket kért fel megtervezésére s ehhez rendelkezésükre bo­csátotta Tiszafüred történe­tének írásos dokumentumait. Ezen kívül természetesen szót kapnak az ott élők is: a városi könyvtárban lead­hatják elképzeléseiket a cí­merről. a zászlóról. Ugyanott hasznos segédanyagok is várják ■> a vállalkozó kedvű címerkészítőket. szerű. Mert szinte láthatat­lanul vannak e szálak ösz- szecsomózva. Szerencsére a Nicolo szerzője Paál István­ban értő társra talált, a mo­dern dráma stílusosan hatá­rozott és egységes színpadi formát kap. A bonyolult, összetett világú, játékossá­got és súlyos moralitást, fi­lozófiát ötvöző, vígat és szo­morút elegyítő groteszk — mely minden rendező terem­tőerejének próbaköve lehet — hiánytalanul, teljes erejé­vel, keserű ragyogásában jelenik meg; a rendezői ta7 lálékonyság az előadás nem egy részletében külön is fel­szárnyal. Milyen hatásosan és' főleg egyszerűen teremti meg például a börtön illúzi­óját a lépcsősorokból álló csupaszínpadon, pusztán fé­nyek mesteri adagolásával; vagy milyen atmoszférikus, boszorkányos hatású a kol­dusbúcsú képe, ez a csavar­gók, csepűrágók „valpurgis éje”. Mennyi árnyalat a színekben a világos és a sö­tét között, köztük uralkodó- an a kissé misztikus barnás­szürke, és a kisszínpad a háttérben, fenn, hátul, élénkzölden habzó natura­lizmus a kavargó barnaság tetején (a díszletek Antal Csabát dicsérik), aztán a szellemes tükörjáték megol­dása (színpad a színpadon, Nicolo lelkiismeretháborga- tó jelenetet ad elő a hentes­mesterből lett királynak), milyen különös fénytörést ad a játéknak. Egyszerre két tükörben is a valóság, az emberi lényeg így még iz­galmasabban látszik. Keserű mese ez a Nicolo király, mely ugyan a XV. század Itáliájában játszódik, erre a ruhák többé-kevésbé utalnak is, bár a kosztümök­ben a lényegkiemelő és ka- rakterizáló szándék a domi­náns (Vágó Nelly tervezte őket), de keserűségét a szá­zadforduló emberének elé­gedetlensége adja. Nicolo valójában a körülményeknek kiszolgáltatott modern em­ber tehetetlenségén és az al­kotóművész hatástalanságán érzett fájdalmának jelképe. A játék rendkívül gondolat- gazdag és összetett. A játék, mely szól az emberi méltó­ságról, e méltóság igazi tar­talmáról — „a hős helyett tiszteljétek az embert” —, érdesen szól, sok-sok iróniá­val, vallomásosan. A szerző gondolat-aranylabdáit — fenség, szabadság, dicsőség, lelki nemesség — úgy dobál­ja zsonglőrügyességgel a magasba ez a kitűnően meg­szervezett játék, hogy rend­re értelmünkbe hullanak vissza. Fanyar társadalom­kritika, a farizeus polgári erkölcsök kritikája (brechti ízekkel), józan bölcsesség és szenvedélyes hitvallás, kese­rűség és lázadó indulat van együtt e groteszken kariki- rozó előadásban. Szóval van mit kibogoz­nunk belőle. Végül is azon­ban amikor legördül a vas­függöny és elhangzik az utolsó szó — itt a durván Vasárnap ünnepélyes ered­ményhirdetéssel véget ért Győrött a Szép magyar be­széd Kazinczy-versenyének országos döntője, amelyet az idén tizenkilencedszer ren­deztek meg. A 19 megyéből és Budapestről, 120-an jutot­tak be a döntőbe, a megelő­ző helyi versenyeken szere­pelt .mintegy 40 ezer gimná­ziumi, szakközépiskolai és szakmunkástanuló közül. A döntő résztvevői két zsűri előtt vizsgáztak prózai szö­vegek elmondásával. hangzó vasfalnak is jelenté­se, hangulatkeltő szerepe van —, ott dobol bennünk az általános felismerés: az igazi méltóságot, az úgyne­vezett királyit, az emberi ér­tékekben kell keresnünk; mert nem az a király az életben, aki kormánypálcá­val a kezében trónszéken pöffeszkedik, hanem aki em­berségével válik ki — fensé­gesen. Persze, ahol a böllért emelik trónra, ott a „király­nak” legfeljebb az udvari bolond foglalkozása jut. Ja kérem, ilyen az élet! — mondja Wedekind. Persze, nem hallgatom el azért kételyemet sem; mert például miközben bizsergő lélekkel élveztem a játékot, sehogy sem fért valami a fe­jembe; az tudniillik, hogy miként válhatott az előadás végére megkönnyeztetően rokonszenves öregemberré az a kéjenc Nicolo, akit a közvagyon felelőtlen prédá- lása miatt, bűneiért űztek el trónjáról Peruggia polgárai. Talán mostoha sorsa, a so­rozatos emberi próbák tet­ték végül szimpatikussá előttünk ezt a volt bűnös uralkodót? Vagy talán ép­pen itt, ebben kell keresni színészi játékát, varázslatát? A nyugtalanító titok nyitja a Nicolót alakító Vallai Péter lebilincselő teljesítményében van, akinek királyából csak­úgy árad a lélek előkelősége, játékának aszúérettsége va­rázsol el bennünket? Nagy­ívű alakítás ez, kétségtelen. A keserűnek és az édesnek különös egységét valósítja meg játékában. Hű társa­ként, Alma hercegnő szere­pében Turza Irén is kelle­mes illúziót kelt, s míg bírja erővel, méltó partnere Val- lainak. Egy cirkuszi bohqc bájával bűvöl el. nagyra nö­vesztett tekintete, kicsit ri­adt arca különös titkokat rejt. Csupán a második részben ütközik ki rajta a megterhelő feladat fáradt­sága. Kovács Lajos böllér- királya is nyugtalanítóan izgalmas figura. Takács Gyula két szerepben is sajá­tos színekkel gazdagítja a játék groteszkségct. Fekete András együgyű ravaszdi parasztja típus — néhány pillanatba sűrítve. Jegyző­ként már halványabb. Holl István egyik epizódszerepét (Andrea Valori) teszi mar­kánssá. De elimeréssel szó­lok valamennyi résztvevőről Pogány Györgyről, Nagy Sándor Tamásról, Ardeleán Lászlóról, Pusztay Péterről, Sashalmi Józsefről, Mucsi Zoltánról, Hanga Erikáról és végezetül Zombori Katalin­ról: Remek színházi csemege ez a Nicolo, ínyenceiknek való, akik a mesterien kikevert, modern ízeket keresik, mond­juk az édeskeserűt: itt most meglelhetik,. Ami pedlig fel­merülő kételyeimet illeti: mindenesetre beülök még egyszer a Nicolo királyhoz. Hátha okosabb leszek. Valkó Mihály A Szép magyar beszéd, a helyes kiejtés ápolására hi­vatott verseny ez évi legjobb­jai Kazinczy-érmet kaptak, amelyeket a díj alapítója, Péchy Blanka érdemes mű­vész adott át. A most Kazinczy-érmet nyert gimnáziumi és szakkö­zépiskolai tanulók között sze­repel Szolnok megyéből Buj­dosó Ilona (jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző), Varga Katalin (martfűi 641. sz. Cipőipari Szakmunkás- képző) . A szép magyar beszédért Kazinczy-érem martfűi és jászberényi szakmunkástanulónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom