Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

4 T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 28. Falugyűlésen döntöttek Mégis együtt marad Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű De jobb együttműködés szükséges Kőtelek. Tiszasüly és Nagykörű évek óta közös ta­nácsi irányítás alatt áll. Az idei falugyűlésen azonban Tiszasülyön és Nagykörűben felvetődött, hogy ismét önál­ló községi tanácsokat létre­hozva külön kellene válni. A tanácstörvény értelmében ilyen ügyekben a döntés a nagyközségi közös tanács dolga. Ezért kísérte mind­három településen fokozott figyelem a kőtelki Nagyköz­ségi Közös Tanács csütörtö­kön Nagykörűben tartott ülését. A napirendek között szerepelt Surányi Kleofás tanácselnök-helyettes beszá­molója Nagykörű közéleté­ről és ellátottságáról. Már ebből a beszámolóból is az derült ki, hogy Nagykörű egyáltalán nem került hát­rányos helyzetbe azáltal, hogy társközség lett. Sőt! 1976-tól számítva a telepü­lésfejlesztési alaphoz kerülő bevételének 362 százalékát, azaz több mint háromszoro­sát fordíthatták fejlesztésre. Hogyan alakulhatott ak­kor mégis ki a közös tanács elleni hangulat? Bizonyára úgy, hogy a közös tanács ve­zetői és dolgozói nem tartot­tak elég szoros kapcsolatot a társközségek lakóival, nem folytattak velük eléggé nyílt eszmecserét arról, hogy mire van pénz és mire nincs. így aztán könnyen adódtak hangadók, akik megalapo­zatlan állításainak sokan hi­telt adtak. Szavaik hangza­tosak voltak, indulatot kel­tettek. Olyanokat mondtak, hogy „most már a kőtelkiek vezetnek bennünket”, meg azután, hogy „azért csökken Nagykörű lakossága, mert a közös tanács nem törődik a fejlesztéssel”. Szervezési­módszerbeli hibák is a ke­zükre játszottak. Erre enged következtetni Csajbók And­rásnak, a nagyközségi párt- bizottság titkárának a véle­ménye: „Ezután nem enged­hető meg, hogy tanácstago­kat az előkészítő munkából kizárva, kész tények elé ál­lítsák a döntéseknél”. A közös tanács elleni han­gulatot szítókat könnyű lett volna leszerelni, ha a ta­nácstagok betöltik hivatásu­kat és a pártszervezetektől nagyobb segítséget kapnak. A hangadóknak arra az állí­tására például, hogy „most már a kőtelkiek vezetnek bennünket” a tanácsülésen megfelelő választ adott Bo­ros Imre: „A nagyközség el­ső számú vezetői között jó, ha egy kőtelki is van”. Ami pedig a társközségek népes­ségének csökkenését illeti, abban nem a fejlesztés nagysága, hanem a munka- alkalom a meghatározó. Ugyan mi mással lehetne magyarázni azt, hogy me­gyénk 57 településén csök­ken a lakosság száma és csak olyan községekben nö­vekszik, melyek Szolnok közvetlen környezetében vannak. Azt is hangoztatták a két társközségben, hogy annak idején nem kérték a lakos­ság egyetértését a közös ta­nács létrehozásához. Ugyan­csak jegyzőkönyvek tanúsít­ják, hogy réteggyűléseket tartottak az egyesülés előtt és a helyi tanácsok is igent mondtak a „házasságra”. Egyetlen felsőbb szervnek sem állt sajátos érdekében a közös tanács megalakítása, — a helybelieknek viszont szükségük volt erőik egyesí­tésére. Ebből következik, hogy semmiféle kényszert nem alkalmaztak a társulás elősegítésére, és most sem akadályozzák, ha külön akarnak válni. Erről is be­szélt a nagyközségi tanács­ülésen dr. Kuti György, a megyei tanács vb-titkára, nyomatékkai hangsúlyozva, hogy minden felelősséget ér­ző embernek becsületbeli kötelessége • mérlegelni az esetleges különválás negatív következményeit is. Ha szét­válnak, nem dől össze a vi­lág, de a válásnak nem lesz semmi előnye, csak hátrá­nya. Fejlesztésre például nem lesz több pénz, és ami megvan, az is három felé megy. Szétválás esetén meg­szűnik a nagyközségi rang is, melynek megtartásához ugyanis ötezer lakos kell. Nem a titulusról van szó, hanem arról, hogy a rang elvesztésével megszűnik több tanácsi hatáskör, így például az építési, és sok ügyet csak Szolnokon lehet akkor intézni. Szétválás esetén számta­lan egyéb gonddal kellene megbirkózni. Szakképzett államigazgatási dolgozókat kellene például keresni a községekbe. Tiszasülyön új tanácsházra is szükség len­ne, mert a régit más célra használják az egyesülés óta. A társközségek lakóinak közérzete tehát inkább rosz- szabb lenne, ha önállósulná­nak, —( pedig a cél az, hogy minél jobb legyen. A meg­oldás útja inkább az, hogy jobb legyen a községek köz­ti együttműködés, nyíltabb a lakossággal való szótértés, hogy az egyesülés a szó tel­jes értelmében együttműkö­dést eredményezzen. Így vé­lekedtek a három község ta­nácstagjai is. Kivétel nélkül arra szavaztak, hogy marad­jon meg a nagyközségi kö­zös tanács, és a három falu lakói egymást megértve és segítve boldoguljanak. Simon Béla Hetvenöt éves a magyar modellezés Tegnap délelőtt az MHSZ Szolnok megyei Szákházában ünnepi sportalktívát rendez­tek abból az alkalomból, hogy 75 éves a magyar mo­dellezés. Az összejövetelen szó volt arról is, hogy ez a szép sport a> megyében a harmin­cas évek elején kezdett nép­szerűvé válni, és jelenleg már kilenc modellező klub­Tanulságos felmérést ké­szített a martfűi Tisza Cipő­gyárban a Szakszervezetek megyei Tanácsának munka- védelmi felügyelősége: meg­vizsgáltat hogy az ötnapos, illetve a negyvenórás mun­kahét bevezetésével hogyan alakult az üzemen kívüli bal­esetek aránya. A kérdőíves felmérés meglepő eredmény­nyel járt: 1983-ban, gyári dolgozóval, a gyárkapun kí­vül 480 esetben történt olyan természetű baleset, amely munkából történő kieséssel illetve táppénzes állomány­nyal járt. Ez a szám nagyjá­ból háromszorosa a munka­ihelyeken előfordult balese­teknek. Egyenes következ­ménye, hogy a táppénzes na­pok száma megnőtt a vizs­gált időszakban. Az okok között a legkülön­ban, illetve hét honvédelmi klubnál tevékenykedik mo­dellező szakosztály, mintegy kilencszáz taggal. A jubileum alkalmából a szolnoki Hely­őrségi Művelődési Otthon repülő- hajó- és mozdbnymo- deliek bemutatója nyílt, amelyet május 7-ig tekint­hetnek meg az érdeklődők. félébb esetek szerepelnek: autóbalesetek, a hobbikertek­ben, építkezések közben szer­zett sérülések, kirándulások alkalmával történt lábsérülé­sek. A felmérés eredményeit továbbították a SZOT Mun­kavédelmi Tudományos Ku­tató Intézetébe, ahol az or­szág többi bőripari üzemének adataival együtt számítógé­pen rendszerezik és értéke­lik. A tapasztalatok máris indokolttá teszik, hogy a munkavédelmi ismeretek ok­tatását a szabad idővel kap­csolatos veszélyforrásokra is kiterjesszék. A szocialista [brigádok megyei munkavé­delmi vetélkedőjének megyei döntőjére egyik feladatpont­ként a szabad1 idős balesete­ket is felvették a tesztla­pokra. Ünnepi virágszállitmány Gsongrád megye legna­gyobb virágtermesztő gazda­sága a szentesi Termál Tsz Iháromszázie^aer sfzál szegfűt szállított tegnap öt budapesti üzletébe a május elsejét kö­szöntő ünnepségekre. Ezen kívül további kétszázezer szál szegfűt szállítanak Bács, Békés, Borsod, Szolnak, és Veszprém megyébe, ahol Ugyancsak vanlnak virágüz­leted a gazdaságnak. Zömé­ben piros, illetve rózsaszín virágokat küldtek, amelyek ilyenkor a legkeresettebbek. A még csak éppen feslő, bimbós állapotban szedett nyolc-tíz centiméter átmérő- jűek és legalább egy hétig megőrzik illatukat, üdeségü- ket. Újabb balatoni hajójáratok A MAHART balatoni ha­józási leányvállalata közli, hogy tavaszi menetrendjét április 29-től, Vasárnaptól bővíti. Ez azt jelenti. h«gy megindul a Siófok—Balaton- f üred-^Ti hány—Ti hanyrév —Balatonföldvár, valamint a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő menetrend szerinti ha,jó járat. A komp­járat is bővül azzal, hogy az utolsó járat Szántódrévből 19 órakor, Tihanyrévből 19.30 órakor indul. Növekvő balesetek szabadidőben A rendelő, ahová nemcsak a betegek jöhetnek Amikor a fekete hajú, kékruhás asszonnyal beszál­lunk a liftbe, s azt mondjuk, az ötödik emeletre szeret­nénk menni, a liftesnő — miközben megnyomja a gombot — gépiesen mor­molja: — Igen, a nővédelmi tanácsadóba. A rendelő ajtaja előtt A hosszú folyosó végén, a fal mellett két sor szék. Fia­tal és kevésbé fiatal nők vá­rakoznak. — Amikor először jöttem ide, — meséli egy piros pu­lóvere«, piros körömcipős asszony — le akartam men­ni a földszintre, de az alag­sorba jutottam. Szétnézek, látom a feliratot: vészkijá­rat. Uramisten, hol vagyok? Arra jön két nővér. Mit ke­resek? — azt kérdezik. Mire én: a kijáratot. Megértő mosoly ül az ar­cokra az elbeszélés nyomán. A fiatalasszony története ctlctja a várakozás feszült­ségét. halk beszélgetés in­dul. — Én akkor is jártam a nővédelmibe, amikor még a bábaképzőben volt — mond­ja a kékruhás. — De ez sok­kal jobb. Új, modern épület, szép a folyosó, a rendelő kényelmes, világos, tiszta. — Tóth doktornőt várom — szól a pirospulóveres. — Öt ismerem, hozzá jövök mindig, ha valami problé­mám van. Szeretem, mert olyan kedves. — Nekem azt mondta az egyik orvos, hogy jöjjek el rákszűrésre — kezdi egy negyvenéves, szemüveges asszony. — Tavaly is voltam, azelőtt is... Tavalyelőtt a mozgó orvosi szolgálat volt kint, nálunk, Szajolban. Ak­kor nem volt semmi ba­jom. .. De most... olyan bi­zonytalan vagyok. Az orvos azt mondta, lehet, hogy mű­teni kell... A szolnoki Hetényi Géza kórház család- és nővédelmi tanácsadójának vezető főor­vosa, dr. Tóth Klára arról számol be, hogy a tanács­adót egyre többen keresik fel. Mióta a szülészet-nőgyó­gyászat és a tanácsadó át­költözött a megyei kórház új pavilonjába, különösen szívesen jönnek a páciensek. Tavaly például majdnem ti­zenegyezren keresték fel a tanácsadót. — Mi a család- és nővé­delmi tanácsadó feladata? — kérdeztem dr. Tóth Klá­rát. — Hozzánk jönnek há­zasság előtti tanácsadásra, rákszűrésre. Hozzánk fordul­nak a fogamzásgátlás prob­lémáival, de a meddőséggel is. Nálunk van a gyermek­nőgyógyászati szakrendelés. Itt kezeljük a méhszájse­beket is. persze csak a be­tegség kezdeti szakaszában. Röviden: mindenki idejöhet, akinek valamilyen nőgyó­gyászati problémája van. A tanácsadó igazi profilja egyébként a családtervezés, a meddőség és a gyermek- nőgyógyászat. — Mondta, hogy egyre többen keresik fel a ta­nácsadót. Miért? — Amikor 1977-ben meg­alakult kevesebb betegünk volt. Csoportos rákszűrése­ket szerveztünk az üzemek dolgozóinak, hogy megis­mertessük az emberekkel a tanácsadót, az itteni munkát. Sikerült is. Ismernek, keres­nek bennünket. Ez az egyik ok. A másik, hogy felvilá­gosultabbak és őszintébbek az emberek, szembenéznek a problémáikkal, és felkere­sik velük az orvost. Arra gondolok például, hogy az utóbbi időben sokan jöttek azért, mert a házasságban, a kapcsolatban a nőnek örömtelen a házasélet. Ré­gebben ezért nemigen men­tek orvoshoz. Sajnos, éppen ez az eset amire nekem, vagy — ha műtőben, szülő­szobában vagyok — a he­lyettesítő orvosnak sem ide­je, sem megfelelő képzett­sége nincs, mert a nemi élet zavarainak gyógyításához pszichológus, szexológus kell. — Milyen segítséget tud­nak adni a más problémák­kal jövőknek? Vizsgálatok a tabletta előtt — A családtervezésben fontos szerepe van a fo­gamzásgátlásnak. Hogy me­lyik módszert választja, azt egyedül a nő nem is tudja eldönteni. Amikor valame­lyik módszert ajánljuk, sok mindent figyelembe ve­szünk. Megnézzük például, hogy a nő milyen egészségi állapotban van. Minden húsz éven felüli páciens, aki idejön, részt vesz a rákszű­résen. Májfunkoióvizsgálatot kérünk a labortól, ha tablet­tát akar valaki. Annak, aki elmúlt negyvenéves, nem írunk fel tablettát. Akinél daganatot, gyulladást ve­szünk észre, nem kérheti a spirált. A betegségeket, el­változásokat gyógyítjuk és figyelemmel kísérj ük, el­lenőrző vizsgálatokra hívjuk a beteget. — Hogyan választják meg a védekezés módját annál, akinek valamilyen betegsége van? — Megpróbáljuk meg­gyógyítani. és utána már használhatja azt az eszközt, amit eddig nem lehetett. — Sokan jönnek azzal a panasszal, hogy nincs gye­rekük. — Meddőségről akkor be­szélhetünk, ha a fiatalasz- szony két évig nem védeke­zik, és mégsem esik teher­be. Először a férjet vizsgál­juk meg, mert a gyermek- telenség 30—40 százaléka miattuk van. Meg kell mon­danom, hogy vannak, akik húzódoznak az egyébként fájdalommentes vizsgálattól. Ha a férjnél mindent rend­ben találunk, az asszony következik. A nőknél leg­többször gyulladások — amelyeket fertőzések, meg­fázások is okozhatnak —, peteérési zavarok okozzák a meddőséget. Legtöbbször kezeléssel, műtéttel tudunk segíteni. Ha végképp nincs remény, a mesterséges meg­termékenyítést javasoljuk (erre Pesten van lehetőség), de ettől általában idegen­kednek!. Kell egy pszichológus — Milyenek a rákszűrés tapasztalatai? — Akik részt vesznek a rákszűrésen, azoknak több mint 20—30 százalékánál ta­pasztalunk valamiféle elvál­tozást, idősebb korban gyak­rabban. Az a jó, ha minél hamarabb szakorvoshoz ke­rül a beteg, és még a kezde­ti szakaszban segítünk. A kezdődő méhszájsebet pél­dául. még itt, a tanácsadó­ban, j áróbeteg-rendelésen tudjuk gyógyítani, míg sú­lyosabb esetekben műtét szükséges. — Két éve van gyermek- nőgyógyászat. Sokan hozzák el gyermekeiket, nagy az érdeklődés. — Többet törődnek a szü­lők a gyermekek egészsé­gével. Gyermekkorban kez­dődhet sok olyan betegség (például a gyulladások), amelyeknek, ha nem fordul­nak vele idejében orvoshoz, súlyos következményei le­hetnek, például meddőség is. Ma már a szülők is elfogad­ták azt a tényt, hogy egy kislánynak nőgyógyászati problémái tulajdonképpen a születésétől kezdve lehet­nek. Beszélgettünk a tervekről, a jövőről is Tóth főorvosnő­vel. Elmesélte, hogy szeret­nének egy pszichológust föl­venni, aki a nemi élet za­varaival foglalkozik. El akarják érni. hogy mind­azok — nemcsak Szolnokról és környékéről, hanem a megye más területeiről is — akiknek szükségük van rá, ' igénybe vegyék a tanácsadó munkatársainak szaktudá­sát, segítségét. Paulina Éva Az Ideál Kereskedelmi Vállalat Sztár varrodájában a divat változásait naprakészen köve­tő termékeket varrnak, főleg a fiatalabb korosztályok részére. A Sztár áruház választékát bővítő blúzok, szoknyák, ruhák, nadrágok különböző fazonjaiból csak kis 10—30 darabos tételek készülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom