Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

Fiatalok! Képességeitek legjavával gyarapítsátok szocialista hazánkat! A rákospalotai Fejlődés Bútor­ipari Szövetkezet jászkiséri üzemé­ben tőkés és szo­cialista exportra bútoralkatrésze­ket gyártanak. A szép kivitelű stíl­bútorok kereset­tek a világpiacon. Képünkön Kerepe­si János a szalag- csiszolónál Mint koszorún a vas Svájci szemmel- mayyar szemmel — Jó ez így, nagyon jó — bocsátja előre Papp László, a B v M Kunszentmártoni gyárának. szb-titkára —, nogy a tavaly nozott natáro- zat értelmében a munkaver­seny független, önkéntes, munkahelyi mozgalom lesz. A felajánlások sem kötelező jellegűek, tehát aZ elképze­lések és azok gyakorlatban történő teljesítése az eddigi­eknél jobban összehangolha- tóak, mivel nem az évek, s elért címek száma, de amit elvégeznek a brigádok, az számít. S szabadabb kezet kaptunk az értékelésben is. Nézzük, mit jelent mindez a műhelyben? A választ ez­úttal az évente 200 millió fo­rint termelési értéket előál­lító gyár, L 3-as nevet viselő lakatosrészlegében keressük. Ebben a „hangversenyte­remben” dolgozik a Strom­feld Aurél Szocialista Brigád. Délelőttös műszak — beszél­getésünkhöz fémcsengés, ka­lapácsütések ritmusa, köszö­rűk vijjogása, hegesztőgépek zúgása adja a „háttérzenét”. Miközben végigjárjuk a csarnokot az óriási vasszer­kezetek között, az szb-titkár elmondja, hogy a 11 tagú, zömmel fiatalokból álló csa­patra bármikor, bármiben számíthat a gyár, a kollek­tíva számos elismerést nyert már el, többek között a Vál­lalat Kiváló Brigádja kitün­tető cím tulajdonosa és erős közéletiség jellemzi. Nem úgynevezett kirakatbrigád­ról van szó? Kételyemet el­oszlatják: nemigen szeretik az önmutogatást, a látvá­nyosságot. Mert miért jár be egy jó munkás a gyárba? Azért, hogy dolgozzon, s ha már ott van, igyekezzék a legjobbat nyújtani. Nem vi­tás: ez tisztességes hitvallá­sa. Amiért a gép zúg Balázs Pál géplakatos ,68- tól, megalakulásától tagja a brigádnak. Munkája mellett a szakszervezeti bizottság­ban is ténykedik, sporttelep lős. — Szaktársaim jó része szintén visel valamilyen funkciót: párt, KISZ, mun­kásőrség ... Talán ezért sem kellett külön magyarázni, hazánk felszabadulása 40. évfordulójának mi a törté­nelmi-politikai jelentősége. Az idei vállalásokat ennek a jubileumnak jegyében tet­tük meg, s rádobunk egy la­páttal, de ez nem jelent va­lamiféle látványosságot, kü­lön kampányt. Fő vonalai­ban ismerjük, milyen tenni­valók várnak a gyárra. Mi a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek tmk-sai vagyunk, azaz a betongyártáshoz. építkezé­sekhez, például lakásokhoz, víztornyokhoz, vagy épp a metróébítéshez készítünk különféle technológiai lán­cokat, sablonokat, szerelvé­nyeket. Mivel egyedi gyár­tásról van szó. A munká­ban, gazdasági vállalásaink­ban nagy hangsúlyt helye­zünk a minőségre és a ha­táridők betartására. — A munkaverseny, kétol­dalú kötelezettségvállalás: a dolgozók több teljesítéséhez a vezetőknek a munkaszer­vezési és érdekeltségi felté­teleket kell biztosítaniuk. Mit mutat a vállalások „ér­mének” ez a másik oldala? — Igyekszünk mindent előteremteni — mondja Pin­tér Ferenc művezető —, meglehet, vannak gondjaink az előkészítéssel: esetenként pontatlanul szabnak a dara- bolóban, rossz az egyenge- tés, nem sorjázzák le az ele­meket. De bizton állíthatom, a műhelybéliek nem ülnek le nyafogni, hanem máris keresik, hogyan javítsák ki a hibákat. Ha valami hiány­zik, pótoljuk. Persze, ez többletmunka. A rugalmasság, a gyorsa­ság alapvető jellemzője kell, hogy legyen a gyár 35 bri­gádjának, a Stromfeldnek is. A feladatok gyakorta változ­nak, hol ez, hol az sürgős. Ezeket a konkrét megbízatá­— Nyilván szerepel a vál­lalásaikban az anyag- és energiatakarékosság is? — Természetesen. Például a maradék anyagokat félre­rakjuk, s amikor olyan mun­kadarabot kapunk, amely­nek rajzához, a művezető aranymondása szerint akár­hol találunk anyagot, elő­vesszük ezeket a tartaléko­kat. A szerszámok megóvá­sáról: a szorítóval csak any- nyit fogunk be, amennyit az bír; a hegesztőfogót nem égeti el a „fémvarró”. Üres­ben nem járatjuk a gépeket és így tovább. Egyszóval, a gazdasági vállalásokra na­gyon odafigyelünk, hiszen végül is ebből élünk! — Még nem beszéltünk az érdekeltségről. — Ez évtől kísérletképpen új bér- és jövedelem-érde­keltségben dolgozunk. Ennek lényege: a nyereség kiterme­lése alapján fejleszthetjük a bért. Tehát kiiktatódnak a bérszínvonal-gazdálkodás fékjei, ami természetesen sokat lendít a versenymoz- galmoru. A csapaton belül aszerint osztjuk el a pénzt, ahogy teljesítenek az egyes tagok. Az év közben kapott prémiumok pedig jól kiegé­szítik az év végén elnyert ezüst- vagy aranykoszorúért járó 600—800 forintokat. — Lássuk a „tanulni, él­ni” jelszót! — Ebben is előre kell lép­nünk — mondja Varga Ká­roly. — Nézze, többen kerül­tek hozzánk úgy, hogy ma­gyarán szólva, másutt le­mondtak róluk, azután ná­lunk bizonyíthattak. Persze, sokat pótvállalásokként vég­zik el, így módosul, telítődik újabb s újabb tartalommal az év elején megfogalmazott keretvállalás. — Nincs időnk hosszas ta­nakodásra — szögezi le Var­ga Károly brigádvezető —, ha bejön egy sürgős munka, összehívjuk a csapatot, tíz mondatban megbeszéljük, mit kell tenni, az adott fel­adatra kik a legalkalmasab­bak, s megyünk a dolgunk­ra. És „csülközünk”, vagyis megnyomjuk a gombot. Mondtam is a fiúknak, (mert néhanapján megesik, hogy le-leülnek öt percre, s átfut­ják az újságot), hogy meg­szűnt a „böngészde”! És nincs már olyan, mint aze­lőtt, hogy évente ennyi s ennyi gyűlést meg kell tar­tani. Egyébként a többlet- munkákból jelentős részt vállalnak a gazdasági mun­kaközösségek. Brigádunk hat (alapító) tagja géermká- zik. No, és a minőség! Min­denki egyöntetűen úgy véli, ha kiviszik a depóra a kész terméket, lehetőleg ne hoz­zák vissza a műhelybe, mert újra kell hegeszteni, vagy festeni. segítettünk nekik. Most is van két ilyen srácunk, bár igazán jól peilleszkedteK kö­zénk, de nincs szakmájuk. Egyértelmű: meg keli sze­rezniük! Gyárunkban a bri­gádvezetők 80 százaléka el­végezte azt a belső szakkö­zépiskolát, amely érettségit adott a kezükbe, ebből ter­mészetesen én sem marad­hattam ki. Jelenleg — mint a brigád többi tagja —/poli­tikai tanfolyamra járok. Haszna? Jobban értjük az összefüggéseket, hozzá tu­dunk szólni egy-egy vitá­hoz ... — Es hozzászólnak? — Jöjjön el reggeli vagy ebédidőre! Szakmai, politi­kai, újság- és tévébeli kér­dések körül forognak a mondatok, mint köszörűn a vas. így formálódunk. A kö­vetelmények szerint. Mert amit ma tudunk, az holnap­ra már kevés. Ismerjük egy­mást, nincsenek titkaink. Együtt, egymásért — ezek nem nagy szavak, de min­dennapjaink elsőrendű sza­bálya. Soroljam a kirándu­lásokat, a Körös-mentieket és országosokat, vagy azt, hogy megsértődne az, akit nem hívnának segíteni vala­melyikünk lakásépítéséhez? Nyolc éves kapcsolatunk van a cserkeszőlői általános is­kolával. Ez a szemléltető­eszközök, játékok készítésé­től a kerékpártároló megépí­téséig, közös rendezvényekig számtalan dolgot foglal ma-< gában. Két „gyerekünk” az idén hozzánk jön szakmun­kástanulónak. Sz. Tamás Tibor Kínálat felesleges anyagokból Interker­börze Megkezdődött az Interker- börze rendezvény tegnap az Ipari Reklám és' Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemuta­tóházában. Az Országos Piackutató In­tézet most 21. alkalommal szervezte meg a vállalatok­nál elfekvő készletek vásá­rát. Ezúttal 138 vállalat és szövetkezet kínálja összesen 2,5 milliárd forint értékű fe­leslegessé vált vaskohászati anyagait, gépeit, műszereit, jármű alkatrészeit, építési, szerelési és elektromos anya­gait, szerszámait, kötőeleme­it. Több olyan vállalat. — köztük a Ganz-MÁVA®, a Kohászati Gyárépítő Válla­lat, a Magyar Hajó- és Da­rugyár, a Tungsram és az ORION — vesz részt a bör­zén, amely már 10 éve, az el­ső börzétől kezdve, minden alkalommal megragadja ezt a lehetőséget feleslegessé vált készleteinek értékesítésére. A rendezők az eddigi ta­pasztalatok alapján arra szá­mítanak, hogy a felkínált ter­mékek 10—15 százaléka ve­vőre talál. A meghívókat több ezer lehetséges vásárló­nak — vállalatnak és szövet­kezetinek — küldték el, Üvegipari program Palackok folyamatos műszakban Az Üvegipari Művek két gyárában Sajószentpéteren és Orosházán folyamatos mun­karendben éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is ké­szítik az automata gépek a konzervesüvege|t és palac­kokat. Mintegy 500 millió fo­rintos befektetésbei két nagy teljesítményű automata gé­pet helyezitek üzembe a gyá­rakban, amelyek egyenként naponta 140, ezer konzerves- üveget késteátemek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok folyama­tosan szervezik, irányítják, a termelésihez szükséges anya­gokkal és eszközökkel segítik a háztáji gazdálkodást. En­nek hatására gyorsan nő a kisgazdaságok termelése, a fejlődés annak ellenére egyenletes, hogy ez az „ága­zat” igen érzékenyen reagál a szabályozók és a piac ked­vező vagy kedvezőtlen válto­zásaira. A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet is — természetesen a nagyüzem időszerű teendőivel párhuza­mosan — jelentős gondot fordít a körzetéhez tartozó kistermelés fejlesztésére. A közös gazdaság vezetői az el­múlt esztendőben — a ház­táji bizottság — helyett — háztáji főágazatot szerveztek. Ezzel kellőképpen kiaknáz­zák a háztájiban rejlő lehe­tőségeket, megkülönböztetett figyelmet fordítva az export 'árualapok bővítésére, a bel­földi ellátás fokozására. A növénytermesztésen be­lül a szövetkezet tagjai ház­tájiban a búzán, a kukoricán és az árpán kívül külföldi piacra szánt hagymát, fény­magot és napraforgót, vala-* mint a belföldi ellátást segítő mákot művelhetnek, de a közös gazdaság a zöldségter­arátnőm, aki idesto­va húsz esztendeje egy svájci állam­polgárhoz ment fe­leségül, és aki min­den évben néhány nap­ra hazajön — igaz vásá­rolni itthon nem szokott —, a napokban ismét hazaláto­gatott Szolnokra, hogy né­hány napot beteges édesany­jával töltsön. Megérkezése napján kiderült; kilyukadt a konyhában a füstcső, újat kell venni. „Ugyan anya, majd én megveszem”, mond­ta és elindult a „beszerző körútra”. Élményét így me­sélte el: „Végre az egyik üz­letben találtam fehér zo- máncoa füstcsövet, igaz, itt is — ott is lepattogzott róla a zománc, de mivel más nem volt kénytelen voltam azt megvenni, pedig tudom, hogy ez rövidebb életű lesz, mint aminek semmi hibája nincs. A kisasszony a boltban blok­kolta: 46 vagy 47 forint volt. Kérdeztem; és mennyi ebből az engedmény? Miért adnánk mi ebből az árból enged­ményt? — kérdezett vissza az eladó. Hát azért, mert ez az áru hibás! Ha én önöknek a százszázalékos árat fizetem, akkor jogosan yárhatorh, hogy hibátlan árut kapjak.” Az eladó — állítólag — csak mosolygott, barátnőm úgy­szintén, de végül is a teljes árat kellett kifizetnie. De fiistölgött magában az ilyen füstcső miatt és számtalanszor elmondta: „Mondd, hogy le­het ez? Nem azért a 10—15 forintért, amivel illett volna kevesebbért adni, de milyen kereskedelem az ilyen?” Én hozzáteszem: esetleg mi­lyen szállítás, raktározás az, amely során tönkremegy az áru? Nem is meséltem volna erről az esetről, ha nem tu­dom, sajnos általános, hogy az üzletekben nem kap min­dig olyan hibátlan árut az ember, aminek az ára viszont „hibátlan”. A minap haris­nyanadrágot vettem, otthon derült ki, hogy az egyik szá­ra rövidebb. Mosogatószert vásárolok: a flakon csupa ra­gacs, mert a kupakja nem zár rendesen és folyik belőle mesztést is támogatja. Ebben az évben 173 hektár hagy­mát, , 139 hektár fénymagot, ugyanennyi napraforgót, va­lamint 148 hektár mákot gon­doznak a háztájiban, e terü­letek termése mintegy 30—32 millió forint árbevételt hoz majd. A Zöldtérttel, az Al­kaloidával és egyéb vállala­tokkal korábban kötött szer­ződések jelentik a garanciát a megtermelt áru átvételére. A Petőfi Termelőszövetke­zét növénytermesztése a ház­táji állattartást segítendő lu­cernaterületet biztosít a szarvasmarhatartóknak. A kijelölt kaszáló, a répaszelet- vásárlás és a szarvasmarhák legeltetése is hasonló célt szolgál. A gazdaság szakem­berei figyelemmel kísérik a kint levő állatok egészségügyi állapotát, a szövetkezet biz­tosítja a háztáji termelők­nek a törzsállatokat, vemhes kocákat „helyez ki” és a kész­terméket értékesíti. A háztáji főágazat meg­szervezése, az állattenyésztés és felvásárlás támogatása el­lenére is csökken Jásza,Isó- szentgyörgyön a tejtermelés és a hízósertéstartás. Növeke­dett azonban az értékesített süldők és a malacok száma, s a hízómarha-tenyésztés is megfelel a korábbi évek át­lagának. a tisztítószer. Parapetkályha- csere: kiderül, hogy a gyári csomagolásból „kifelejtették” azokat a csavarokat, ame­lyekkel a kályhát rögzíteni lehet a falhoz. A szerelő jó­indulatú, megsajnál és fél délutánon át megfelelő csa­varért rohangál. Lehet sorol­ni az ilyen eseteket, sajnos, e tekintetben gazdag tapasz­talatokkal rendelkezünk. És nemcsak a kereskedelemben. „Korszerűsítették” Szolnok telefonhálózatát. Házaspár barátaim felháborodva mond­ták: titkos számunk van, most megváltozott, de min­dig nálunk keresik X. válla­latot. Nem kellemes, ha éj­jel-nappal hívják az embert, oda a nyugalmunk. Amikor bementünk a postára rekla­málni, az ott dolgozó egyik hölgy azt mondta: „ha nem tetszik, kapcsoltassák ki a telefonjukat”. Csak így egy­szerűen ! Elvégre örüljön a szolnoki honpolgár, hogy egyáltalán telefonja lehet. Életünket át- meg átszövik ezek a jelenségek, talán már meg is szoktuk, hogy a ve­vő, egy szolgáltatást igény­be vevő nálunk gyakran ki­szolgáltatott. Mert az ipari munkás azt mondja: én dol­gozom; a kereskedő, csak ilyen árunk van; a szolgálta­tó, úgyis ráfizetéses ez a munka, mit akar még? it? Amit mindenki: a pénzéért — a százszázalékos árért — hibátlan árut, ki­fogástalan szolgál­tatást. -Ügy igaz, ahogyan az gyakorta elhangzik tanácskor zásokon, vita közben: ná­lunk a minőséggel van a baj! Ha végre eljutnánk odáig, hogy hibás árut nem veszünk meg, csak csökkentett árért, ha visszamondanánk egy szolgáltatást, mert másutt jobbat, nagyobb figyelmet kapunk, akkor talán meg­változna a helyzet. De ez egyelőre merő ábránd csu­pán. j Igen, a minőséggél van baj és nemcsak a munkában, ha­nem a hangnemmel is, amely olyor már minősíthetetlen. Y. V. április a főszezon Csigaexport Jó üzlet a csigaexport. Áp­rilis á főszezon, s ezekben a napokban országszerte járják a gyűjtők a rétéket, és sze­dik a külföldön sokfelé cse­megének seámító éticsigát. A legfőbb lelőhely Gödöllő, Pécs és Körmend vidéke, ahol sok a vizenyős; terület, amelyen szívesen telepszik meg a csiga. Az apró állato­kat ládákba gyűjtik össze, és az áfészek vásárolják fel. Na­ponta két-három csigaszállít- ban Franciaországba és Svájcba. Hiány indul útinak, elsősor ­A MAVAD tavaly 1400 ton­na csigát exportált, összesen 83 millió millió forint érték­ben. Az idén is1 hasonló mennyiség kivitelével szá­molnak. Árát még emelni is tudták, továbbra is kere­sett termék ugyanis a csiga a külpiacon. Rendszerint kül- •földi feldolgozó üzemekbe kerül ahonnan konzervként, fagyasztva, esetleg különféle fűszerekkel ízesítve kerül a fogyasizítókhoz. Kiszolgáló raktár a nyomdaiparban A Nyomdaipari Grafikai Vállalat 408 millió forintos költséggel speciális igénye­ket is kielégítő raktár komp­lexumot építtetett. A beruhá­zással lehetővé válik, hogy már jövőre a vevők kíván­ságára. összeállftott, Js időre elkészített egységcsomagokat árusítsanak, ­Üresben nem járatunk! Üresben nem járatunk! Jászalsószentgyörgyön

Next

/
Oldalképek
Tartalom