Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-25 / 96. szám
Fiatalok! Képességeitek legjavával gyarapítsátok szocialista hazánkat! A rákospalotai Fejlődés Bútoripari Szövetkezet jászkiséri üzemében tőkés és szocialista exportra bútoralkatrészeket gyártanak. A szép kivitelű stílbútorok keresettek a világpiacon. Képünkön Kerepesi János a szalag- csiszolónál Mint koszorún a vas Svájci szemmel- mayyar szemmel — Jó ez így, nagyon jó — bocsátja előre Papp László, a B v M Kunszentmártoni gyárának. szb-titkára —, nogy a tavaly nozott natáro- zat értelmében a munkaverseny független, önkéntes, munkahelyi mozgalom lesz. A felajánlások sem kötelező jellegűek, tehát aZ elképzelések és azok gyakorlatban történő teljesítése az eddigieknél jobban összehangolha- tóak, mivel nem az évek, s elért címek száma, de amit elvégeznek a brigádok, az számít. S szabadabb kezet kaptunk az értékelésben is. Nézzük, mit jelent mindez a műhelyben? A választ ezúttal az évente 200 millió forint termelési értéket előállító gyár, L 3-as nevet viselő lakatosrészlegében keressük. Ebben a „hangversenyteremben” dolgozik a Stromfeld Aurél Szocialista Brigád. Délelőttös műszak — beszélgetésünkhöz fémcsengés, kalapácsütések ritmusa, köszörűk vijjogása, hegesztőgépek zúgása adja a „háttérzenét”. Miközben végigjárjuk a csarnokot az óriási vasszerkezetek között, az szb-titkár elmondja, hogy a 11 tagú, zömmel fiatalokból álló csapatra bármikor, bármiben számíthat a gyár, a kollektíva számos elismerést nyert már el, többek között a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntető cím tulajdonosa és erős közéletiség jellemzi. Nem úgynevezett kirakatbrigádról van szó? Kételyemet eloszlatják: nemigen szeretik az önmutogatást, a látványosságot. Mert miért jár be egy jó munkás a gyárba? Azért, hogy dolgozzon, s ha már ott van, igyekezzék a legjobbat nyújtani. Nem vitás: ez tisztességes hitvallása. Amiért a gép zúg Balázs Pál géplakatos ,68- tól, megalakulásától tagja a brigádnak. Munkája mellett a szakszervezeti bizottságban is ténykedik, sporttelep lős. — Szaktársaim jó része szintén visel valamilyen funkciót: párt, KISZ, munkásőrség ... Talán ezért sem kellett külön magyarázni, hazánk felszabadulása 40. évfordulójának mi a történelmi-politikai jelentősége. Az idei vállalásokat ennek a jubileumnak jegyében tettük meg, s rádobunk egy lapáttal, de ez nem jelent valamiféle látványosságot, külön kampányt. Fő vonalaiban ismerjük, milyen tennivalók várnak a gyárra. Mi a Beton- és Vasbetonipari Művek tmk-sai vagyunk, azaz a betongyártáshoz. építkezésekhez, például lakásokhoz, víztornyokhoz, vagy épp a metróébítéshez készítünk különféle technológiai láncokat, sablonokat, szerelvényeket. Mivel egyedi gyártásról van szó. A munkában, gazdasági vállalásainkban nagy hangsúlyt helyezünk a minőségre és a határidők betartására. — A munkaverseny, kétoldalú kötelezettségvállalás: a dolgozók több teljesítéséhez a vezetőknek a munkaszervezési és érdekeltségi feltételeket kell biztosítaniuk. Mit mutat a vállalások „érmének” ez a másik oldala? — Igyekszünk mindent előteremteni — mondja Pintér Ferenc művezető —, meglehet, vannak gondjaink az előkészítéssel: esetenként pontatlanul szabnak a dara- bolóban, rossz az egyenge- tés, nem sorjázzák le az elemeket. De bizton állíthatom, a műhelybéliek nem ülnek le nyafogni, hanem máris keresik, hogyan javítsák ki a hibákat. Ha valami hiányzik, pótoljuk. Persze, ez többletmunka. A rugalmasság, a gyorsaság alapvető jellemzője kell, hogy legyen a gyár 35 brigádjának, a Stromfeldnek is. A feladatok gyakorta változnak, hol ez, hol az sürgős. Ezeket a konkrét megbízatá— Nyilván szerepel a vállalásaikban az anyag- és energiatakarékosság is? — Természetesen. Például a maradék anyagokat félrerakjuk, s amikor olyan munkadarabot kapunk, amelynek rajzához, a művezető aranymondása szerint akárhol találunk anyagot, elővesszük ezeket a tartalékokat. A szerszámok megóvásáról: a szorítóval csak any- nyit fogunk be, amennyit az bír; a hegesztőfogót nem égeti el a „fémvarró”. Üresben nem járatjuk a gépeket és így tovább. Egyszóval, a gazdasági vállalásokra nagyon odafigyelünk, hiszen végül is ebből élünk! — Még nem beszéltünk az érdekeltségről. — Ez évtől kísérletképpen új bér- és jövedelem-érdekeltségben dolgozunk. Ennek lényege: a nyereség kitermelése alapján fejleszthetjük a bért. Tehát kiiktatódnak a bérszínvonal-gazdálkodás fékjei, ami természetesen sokat lendít a versenymoz- galmoru. A csapaton belül aszerint osztjuk el a pénzt, ahogy teljesítenek az egyes tagok. Az év közben kapott prémiumok pedig jól kiegészítik az év végén elnyert ezüst- vagy aranykoszorúért járó 600—800 forintokat. — Lássuk a „tanulni, élni” jelszót! — Ebben is előre kell lépnünk — mondja Varga Károly. — Nézze, többen kerültek hozzánk úgy, hogy magyarán szólva, másutt lemondtak róluk, azután nálunk bizonyíthattak. Persze, sokat pótvállalásokként végzik el, így módosul, telítődik újabb s újabb tartalommal az év elején megfogalmazott keretvállalás. — Nincs időnk hosszas tanakodásra — szögezi le Varga Károly brigádvezető —, ha bejön egy sürgős munka, összehívjuk a csapatot, tíz mondatban megbeszéljük, mit kell tenni, az adott feladatra kik a legalkalmasabbak, s megyünk a dolgunkra. És „csülközünk”, vagyis megnyomjuk a gombot. Mondtam is a fiúknak, (mert néhanapján megesik, hogy le-leülnek öt percre, s átfutják az újságot), hogy megszűnt a „böngészde”! És nincs már olyan, mint azelőtt, hogy évente ennyi s ennyi gyűlést meg kell tartani. Egyébként a többlet- munkákból jelentős részt vállalnak a gazdasági munkaközösségek. Brigádunk hat (alapító) tagja géermká- zik. No, és a minőség! Mindenki egyöntetűen úgy véli, ha kiviszik a depóra a kész terméket, lehetőleg ne hozzák vissza a műhelybe, mert újra kell hegeszteni, vagy festeni. segítettünk nekik. Most is van két ilyen srácunk, bár igazán jól peilleszkedteK közénk, de nincs szakmájuk. Egyértelmű: meg keli szerezniük! Gyárunkban a brigádvezetők 80 százaléka elvégezte azt a belső szakközépiskolát, amely érettségit adott a kezükbe, ebből természetesen én sem maradhattam ki. Jelenleg — mint a brigád többi tagja —/politikai tanfolyamra járok. Haszna? Jobban értjük az összefüggéseket, hozzá tudunk szólni egy-egy vitához ... — Es hozzászólnak? — Jöjjön el reggeli vagy ebédidőre! Szakmai, politikai, újság- és tévébeli kérdések körül forognak a mondatok, mint köszörűn a vas. így formálódunk. A követelmények szerint. Mert amit ma tudunk, az holnapra már kevés. Ismerjük egymást, nincsenek titkaink. Együtt, egymásért — ezek nem nagy szavak, de mindennapjaink elsőrendű szabálya. Soroljam a kirándulásokat, a Körös-mentieket és országosokat, vagy azt, hogy megsértődne az, akit nem hívnának segíteni valamelyikünk lakásépítéséhez? Nyolc éves kapcsolatunk van a cserkeszőlői általános iskolával. Ez a szemléltetőeszközök, játékok készítésétől a kerékpártároló megépítéséig, közös rendezvényekig számtalan dolgot foglal ma-< gában. Két „gyerekünk” az idén hozzánk jön szakmunkástanulónak. Sz. Tamás Tibor Kínálat felesleges anyagokból Interkerbörze Megkezdődött az Interker- börze rendezvény tegnap az Ipari Reklám és' Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatóházában. Az Országos Piackutató Intézet most 21. alkalommal szervezte meg a vállalatoknál elfekvő készletek vásárát. Ezúttal 138 vállalat és szövetkezet kínálja összesen 2,5 milliárd forint értékű feleslegessé vált vaskohászati anyagait, gépeit, műszereit, jármű alkatrészeit, építési, szerelési és elektromos anyagait, szerszámait, kötőelemeit. Több olyan vállalat. — köztük a Ganz-MÁVA®, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, a Tungsram és az ORION — vesz részt a börzén, amely már 10 éve, az első börzétől kezdve, minden alkalommal megragadja ezt a lehetőséget feleslegessé vált készleteinek értékesítésére. A rendezők az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a felkínált termékek 10—15 százaléka vevőre talál. A meghívókat több ezer lehetséges vásárlónak — vállalatnak és szövetkezetinek — küldték el, Üvegipari program Palackok folyamatos műszakban Az Üvegipari Művek két gyárában Sajószentpéteren és Orosházán folyamatos munkarendben éjjel-nappal és munkaszüneti napokon is készítik az automata gépek a konzervesüvege|t és palackokat. Mintegy 500 millió forintos befektetésbei két nagy teljesítményű automata gépet helyezitek üzembe a gyárakban, amelyek egyenként naponta 140, ezer konzerves- üveget késteátemek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok folyamatosan szervezik, irányítják, a termelésihez szükséges anyagokkal és eszközökkel segítik a háztáji gazdálkodást. Ennek hatására gyorsan nő a kisgazdaságok termelése, a fejlődés annak ellenére egyenletes, hogy ez az „ágazat” igen érzékenyen reagál a szabályozók és a piac kedvező vagy kedvezőtlen változásaira. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet is — természetesen a nagyüzem időszerű teendőivel párhuzamosan — jelentős gondot fordít a körzetéhez tartozó kistermelés fejlesztésére. A közös gazdaság vezetői az elmúlt esztendőben — a háztáji bizottság — helyett — háztáji főágazatot szerveztek. Ezzel kellőképpen kiaknázzák a háztájiban rejlő lehetőségeket, megkülönböztetett figyelmet fordítva az export 'árualapok bővítésére, a belföldi ellátás fokozására. A növénytermesztésen belül a szövetkezet tagjai háztájiban a búzán, a kukoricán és az árpán kívül külföldi piacra szánt hagymát, fénymagot és napraforgót, vala-* mint a belföldi ellátást segítő mákot művelhetnek, de a közös gazdaság a zöldségterarátnőm, aki idestova húsz esztendeje egy svájci állampolgárhoz ment feleségül, és aki minden évben néhány napra hazajön — igaz vásárolni itthon nem szokott —, a napokban ismét hazalátogatott Szolnokra, hogy néhány napot beteges édesanyjával töltsön. Megérkezése napján kiderült; kilyukadt a konyhában a füstcső, újat kell venni. „Ugyan anya, majd én megveszem”, mondta és elindult a „beszerző körútra”. Élményét így mesélte el: „Végre az egyik üzletben találtam fehér zo- máncoa füstcsövet, igaz, itt is — ott is lepattogzott róla a zománc, de mivel más nem volt kénytelen voltam azt megvenni, pedig tudom, hogy ez rövidebb életű lesz, mint aminek semmi hibája nincs. A kisasszony a boltban blokkolta: 46 vagy 47 forint volt. Kérdeztem; és mennyi ebből az engedmény? Miért adnánk mi ebből az árból engedményt? — kérdezett vissza az eladó. Hát azért, mert ez az áru hibás! Ha én önöknek a százszázalékos árat fizetem, akkor jogosan yárhatorh, hogy hibátlan árut kapjak.” Az eladó — állítólag — csak mosolygott, barátnőm úgyszintén, de végül is a teljes árat kellett kifizetnie. De fiistölgött magában az ilyen füstcső miatt és számtalanszor elmondta: „Mondd, hogy lehet ez? Nem azért a 10—15 forintért, amivel illett volna kevesebbért adni, de milyen kereskedelem az ilyen?” Én hozzáteszem: esetleg milyen szállítás, raktározás az, amely során tönkremegy az áru? Nem is meséltem volna erről az esetről, ha nem tudom, sajnos általános, hogy az üzletekben nem kap mindig olyan hibátlan árut az ember, aminek az ára viszont „hibátlan”. A minap harisnyanadrágot vettem, otthon derült ki, hogy az egyik szára rövidebb. Mosogatószert vásárolok: a flakon csupa ragacs, mert a kupakja nem zár rendesen és folyik belőle mesztést is támogatja. Ebben az évben 173 hektár hagymát, , 139 hektár fénymagot, ugyanennyi napraforgót, valamint 148 hektár mákot gondoznak a háztájiban, e területek termése mintegy 30—32 millió forint árbevételt hoz majd. A Zöldtérttel, az Alkaloidával és egyéb vállalatokkal korábban kötött szerződések jelentik a garanciát a megtermelt áru átvételére. A Petőfi Termelőszövetkezét növénytermesztése a háztáji állattartást segítendő lucernaterületet biztosít a szarvasmarhatartóknak. A kijelölt kaszáló, a répaszelet- vásárlás és a szarvasmarhák legeltetése is hasonló célt szolgál. A gazdaság szakemberei figyelemmel kísérik a kint levő állatok egészségügyi állapotát, a szövetkezet biztosítja a háztáji termelőknek a törzsállatokat, vemhes kocákat „helyez ki” és a készterméket értékesíti. A háztáji főágazat megszervezése, az állattenyésztés és felvásárlás támogatása ellenére is csökken Jásza,Isó- szentgyörgyön a tejtermelés és a hízósertéstartás. Növekedett azonban az értékesített süldők és a malacok száma, s a hízómarha-tenyésztés is megfelel a korábbi évek átlagának. a tisztítószer. Parapetkályha- csere: kiderül, hogy a gyári csomagolásból „kifelejtették” azokat a csavarokat, amelyekkel a kályhát rögzíteni lehet a falhoz. A szerelő jóindulatú, megsajnál és fél délutánon át megfelelő csavarért rohangál. Lehet sorolni az ilyen eseteket, sajnos, e tekintetben gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. És nemcsak a kereskedelemben. „Korszerűsítették” Szolnok telefonhálózatát. Házaspár barátaim felháborodva mondták: titkos számunk van, most megváltozott, de mindig nálunk keresik X. vállalatot. Nem kellemes, ha éjjel-nappal hívják az embert, oda a nyugalmunk. Amikor bementünk a postára reklamálni, az ott dolgozó egyik hölgy azt mondta: „ha nem tetszik, kapcsoltassák ki a telefonjukat”. Csak így egyszerűen ! Elvégre örüljön a szolnoki honpolgár, hogy egyáltalán telefonja lehet. Életünket át- meg átszövik ezek a jelenségek, talán már meg is szoktuk, hogy a vevő, egy szolgáltatást igénybe vevő nálunk gyakran kiszolgáltatott. Mert az ipari munkás azt mondja: én dolgozom; a kereskedő, csak ilyen árunk van; a szolgáltató, úgyis ráfizetéses ez a munka, mit akar még? it? Amit mindenki: a pénzéért — a százszázalékos árért — hibátlan árut, kifogástalan szolgáltatást. -Ügy igaz, ahogyan az gyakorta elhangzik tanácskor zásokon, vita közben: nálunk a minőséggel van a baj! Ha végre eljutnánk odáig, hogy hibás árut nem veszünk meg, csak csökkentett árért, ha visszamondanánk egy szolgáltatást, mert másutt jobbat, nagyobb figyelmet kapunk, akkor talán megváltozna a helyzet. De ez egyelőre merő ábránd csupán. j Igen, a minőséggél van baj és nemcsak a munkában, hanem a hangnemmel is, amely olyor már minősíthetetlen. Y. V. április a főszezon Csigaexport Jó üzlet a csigaexport. Április á főszezon, s ezekben a napokban országszerte járják a gyűjtők a rétéket, és szedik a külföldön sokfelé csemegének seámító éticsigát. A legfőbb lelőhely Gödöllő, Pécs és Körmend vidéke, ahol sok a vizenyős; terület, amelyen szívesen telepszik meg a csiga. Az apró állatokat ládákba gyűjtik össze, és az áfészek vásárolják fel. Naponta két-három csigaszállít- ban Franciaországba és Svájcba. Hiány indul útinak, elsősor A MAVAD tavaly 1400 tonna csigát exportált, összesen 83 millió millió forint értékben. Az idén is1 hasonló mennyiség kivitelével számolnak. Árát még emelni is tudták, továbbra is keresett termék ugyanis a csiga a külpiacon. Rendszerint kül- •földi feldolgozó üzemekbe kerül ahonnan konzervként, fagyasztva, esetleg különféle fűszerekkel ízesítve kerül a fogyasizítókhoz. Kiszolgáló raktár a nyomdaiparban A Nyomdaipari Grafikai Vállalat 408 millió forintos költséggel speciális igényeket is kielégítő raktár komplexumot építtetett. A beruházással lehetővé válik, hogy már jövőre a vevők kívánságára. összeállftott, Js időre elkészített egységcsomagokat árusítsanak, Üresben nem járatunk! Üresben nem járatunk! Jászalsószentgyörgyön
