Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

Éljen a szocializmus és a béke! Párhuzamok Visszatérni a tárgyalások gyakorlatához, elejét venni a nukleáris katasztrófának. Tárgyalóasztal mellett és utcákon fogal­mazódott meg ismételten ez a követelés, Budapesten és a tőkés világ jónéhány ál­lamában. Egy nappal azután, hogy fővárosunkban véget ért a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek tanácskozása és a telexgépe­ken megKezdték a közös közlemény köz­readását, az NSZK és az Egyesült Álla­mok nagyvárosaiban tüntetők tízezrei vo­nultak az utcákra. A húsvéti békemene­tek hagyományát követve, a leszerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért, az új nuk­leáris eszközök telepítése ellen emelték föl a hangjukat politikusok, munkások, értelmiségiek, fiatalok és nyugdíjasok, tüntettek vallási szervezetek és pártok képviseletében, békemozgalmak felhívá­sára. Aligha véletlen, hogy a budapesti köz­lemény mondanivalója és a nyugat-eu­rópai, valamint amerikai nagygyűlések szóhasználata között vajmi csekély a különbség. Mondhatnék, egyeznek a kö­vetelések. egybeesnek a hangsúlyok. A Versói Szerződés tagállamai — korábbi álláspontjuknak megfelelően — ismétel­ten a párbeszéd folytatása mellett száll­tak síkra. A közlemény világosan utal rá: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e meg­beszéléseket építő módon, pozitív ered­ményekre irányuló politikai akarattal, a béke és a nemzetközi biztonság érdekei­nek teljes figyelembevételével folytatják. Az NSZK több tartományában, Hessen- ben, Baden-Württembergben, Alsó-Szász- országban és Bajorországban lezajlott de­mostrációk azt bizonyítják, hogy a Varsói Szerződés és a nyugat-európai közvéle­mény bizonyos alapvető kérdésekben azo­nos dolgokra helyezi a hangsúlyt. A világ sorsáért érzett aggodalom, a fegyverke­zési hajsza megszállottjainak elítélése, a katonai erőegyensúly megbontására irá­nyuló mesterkedések leleplezésében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásában szinte azonosak a nézetek. Már jóideje egyesek azt próbálják elhitetni, hogy a nyugati világ békemozgalma kifulladt, tekintélye megcsorbult. Nos. a húsvéti megmozdulások ennek az állításnak az ellenkezőjét bizonyították. Nemcsak Nyugat-Európában, hanem az Egyesült Államokban is sokan tüntettek az ünne­pek alatt, hevesen bírálva Reagan elnök fegyverkezési politikáját, a nukleáris és a vegyi fegyverrendszerek fejlesztésének esztelen támogatását. A Varsói Szerző­dés tagállamainak Budapesten kiadott közleménye egyszersmind kiutat is mu­tat a jelenlegi roppant feszült és bonyo­lult nemzetközi helyzetből. Higgadt hangnemben — amire valamennyi kül­földi kommentátor fölfigyelt — megis­métli a már korábban többször hangoz-, tatott álláspontot: az eurórakéták ügyé­ben a tát-gyalások' fölújíthatók, ha a már telepített közép-hatótávolságú eszközöket visszavonják. Biztató párhuzamok fedezhetők föl te­hát a budapesti közlemény és a nyugat­európai húsvéti békemenetek követelései között. Olyan felelősségtudat olvasható ki belőlük, amelyet ma minden reálisan gondolkodó ember érez. aki őszintén híve az egyenlő biztonságon alapuló békés egymás mellett élés gondolatának, a ke­let—nyugati p'árbeszéd folytatásának, a bizalom légköre helyreállításának. Gyapay Dénes lengyel fővárosban Tanácskozik a VSZ katonai tanácsa Prágában tegnap megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesítet fegyve­res erői katonai tanácsának rendes ülése. A tanácskozá­son Viktor Kulilkov. a Szov­jetunió marcalija az egye­sített fegyveres erőik főpa­rancsnoka elnökölt. Bevezetőben Martin Dzur hadseregtábornok, csehszlo­vák nemzetvédelmi miniszter üdvözölte az ülés résztvevőit. A tanácskozáson részt vesz a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Néphadsereg, a Ma­gyar Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Román Hadsereg, a Szovjet­unió fegyveres erői, valamint az egyesített fegyveres erők törzsének küldöttsége. Csernyenko fogadta az olasz külügyminisztert Konsztantyin Csernyenko fogadta Giulio Andreotti olasz külügyminisztert (balról a második). (Telefotó *— KS) Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB. főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszterrel tegnap Moszkvában megtartott ta­lálkozóján hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió /változatlanul elkötelezett a népek békéjé­nek és biztonságának ügye iránt. Felhívta rá a figyel­met, hogy az elsőcsapás-mé- résre alkalmas új amerikai nukleáris eszköz,ök néhány nyugat-európai országba, köz­tük Olaszországba telepítése jelentősen növeli a katonai veszélyt. Ezért még időszerűbb az a törekvés, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kapcsolatokat az enyhülés, medrébe tereljék, s megteremtsék az államok kö­zötti bizalom légkörét. Ezzel kapcsolatban Csernyenko fel­hívta Andreotti figyelmét a. szocialista országoknak arra a javaslatára, hogy a VSZ es a NATO tagállamai szerző­désben mondjanak le az. erő­szak egymással szembeni al­kalmazásáról, és vállalják a békés kapcsolatok fenntartá­sát. A találkozón szovjet és olasz részről is megerősítet­ték, hogy kívánatosnak tart­ják a két ország közötti, köl­csönösein előnyös együttmű­ködés1 továbbfejlesztését a legkülönbözőbb területeken. Konsztantyin Csernyenko en­nek kapcsán megállapította, hogy ha cselekedeteiben mindkét fél a béke és a biz­tonság érdekeit tartja szem előtt, akkor nagy bizakodás­sal lehet a szovjet—olasz kap­csolatok jövője elébe nézni. A tárgyszerű és konstruktív légkörű találkozón szovjet részről jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Pol-i- litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének el­ső helyettese, külügyminisz­ter. Hivatalos látogatását befe­jezve Giulio Andreotti olasz külügyminisziter tegnap ha­zautazott Moszkvából. A re­pülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökének első he­lyettese, külügyminiszter bú­csúztatta. RÓMA A fejlődő országok gyer­mekhalandóságának a lehető legnagyobb mértékű leszorí­tása, az élelmezésre és a gyógyszerekre fordítható pénzügyi források jobb ki­használása, illetve e keretek emelése áll az UNICEF igaz­gató tanácsa Rómában kez­dődött éyi ülésének közép­pontjában. HÁGA Holland békeharcosok visz- szaszolgáltatták a hatósá­goknak azt a 13 tüzérségi lö­vedéket. amelyet a belga Florennes légitámaszpontról egy NATO-raktárból loptak el ismeretlen tettesek már­cius 29-én. Az összesen 193 eltűnt 30 milliméteres löve­dékből 180-at nem sokkal később megtaláltak Antwer­pen mellett. A még hiányzó 13-ait egy John Paul Gardi­ner nevű kanadai állampol­gár kocsijában találtak meg a woensdrechti támaszpont mellett. LONDON Hét hét elmúltával némi mozgás tapasztalható a brit Országos Szénhivatal és a Bányász Szakszervezet (NUM) vitájában. Ian McGre­gor. a szénhivatal elnöke kö­zölte, hogy kész meghosszab­bítani a bányabezárási és leépítési program végrehaj­tásának határidejét. BEJRUT Hétfőn elsizenvedete első veszteségét a libanoni pol­gárháborús ellenfeleket el­különítő ütköző erő. Az 1800 fős békefenntartó alakulat egy katonája életét vesztette, kettő pedig megsebesült, ami­kor a bejrúti zöld vonalon több órás tűzharc bontako­zott ik|i egyfelől a kormány- párti, másfelől az ellenzéki fegyveresek között. Budapesten Sadli Bendzsedid algériai államfő (Folytatás az 1. oldalról.) rikai földrész problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy a látogatási és a tárgyalások alkalmat terem­tenek egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, az együttműködés területeinek feltárásához. A nap folyamán, több, az algériai elnök kíséretében ér­kezett személyiség tárgyalt magyar partnereivel. A Kül­ügyminisztériumban Várko- nyi Péter és Ahmed Taleb Ibrahimi a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cserélt véleményt; az Ipari Minisz­tériumban Kapolyi László és Zituni Messzaudi a kelt or­szág közötti ipari együttmű­ködés fejlesztési lehetőségeit tekintette át; a Külkereske­delmi Minisztériumban Tö­rök István és Aberkane Mo­hamed, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­ban pedig Petrovai Lásklóés Belikaid Abubekr tárgyalt a tárcák közötti kapcsolatok helyzetéről, fejlesztésük to­vábbi feladatairól. A Parla­mentben Darvasi István és Dilimi Abbasz a két törvény­hozó testület együttműködésé­ről folytatott megbeszélést. Kádár János és Losonczi Pál este díszvacsorát adott Sadli Bendzsedid tiszteletére az Országház Vadásztermé­ben. A vacsorán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes, elnöke, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, a kor­mány több tagja, a politikai és a társadalmi élet számos vezető személyisége. Ott vol­tak a magyar tárgyalócso­port tagjai. A szívélyes1, baráti hangu­latú vacsorán Kádár János és Sadli Bendzsedid pohárkö­szöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntöje — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, né­pünk nevében és . a magam részéről tisztelettel és barát­sággal köszöntőm Sadli Ben­dzsedid barátunkat, a Nem­zeti Felszabadítási Front Pártjának főtitkárát, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, vala­mint a kíséretében levő al­gériai^vendégeket — mondot­ta elöljáróban Kádár János. — Különös jelentőséget ad ennek az alkalomnak, hogy most az ön, általunk nagy- rabecsület személyében első ízben van szerencsénk üdvö­zölni Magyarországon az al­gériai nép legfelső vezetőjét. Köszönöm, hogy meghívásun­kat elfogadva ellátogatott hozzánk. Az ön látogatása, elnök úr, kiemelkedő állo­más népeink barátságának történetében. Hozzájárul or­szágaink mind jobban kitel­jesedő, sokoldalú, gyümölcsö­ző együttműködéséhez. Népeinket a szolidaritás szálai fűzték össze már ak­kor is, amikor az algériai nép nagy áldozatokat követelő hősies függetlenségi harcát vívta a gyarmatosítókkal szemben. Mi, magyarok jól ismerjük és nagyra becsül­jük az algériai nép állhatatos küzdelmét, amelyet a Nem­zeti Felszabadítási Front ve­zetésével folytatott a gyar­mati uralom felszámolásáért, függetlenségének, szabadsá­gának elnyeréséért. Elisme­rést és tiszteletet váltanak ki világszerte azok a hatalmas eredmények, amelyeket az al­gériai dolgozó tömegek ,a függetlenség kiharcolását kö­vető huszonkét esztendő alatt az ország gazdasági és szo­ciális felemelkedésében el­értek. . — A Magyar Népköztár­saságról szólva elmondhá- tom; népünk egységesen dol­gozik a szocializmus építé­sén. Az ország belpolitikai helyzete szilárd, a magyar nép cselekvőén támogatja pártunk politikáját és a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, a korábbinál ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között is eredményesen végzi országépitő munkáját. Iránymutatónak tekintjük a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusának határozatait és azok végre­Ramadan Moszkvában Taha Jaszin Ramadan, az Iraki Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának tagja, az Iraki Köztársaság miniszter- elnökének első helyettese teg­nap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Az iraki politikust a moszk­vai repülőtéren Ivan Arhi­pov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­lyettese és több más hivata­los személyiség fogadta. Legutóbb tavaly november­ben került sor a két ország közötti magas szintű megbe­szélésekre, amikor Andrej Gromiko, az SZKP KB pb tagja, a miniszterelnök első helyettese, külügyminiszter találkozott a szovjet kor­mány meghívására munka­látogatásra Moszkvába érke­zett Tarik Azizzal, a Forra­dalmi Parancsnokság Taná­csának tagjával, miniszter­elnök-helyettessel, külügymi­niszterrel, hajtásáért dolgozunk. A múlt héten megtartott központi bizottsági ülésen is kerestük a módját, hogyan lehetne hatékonyabb gazdasági mun­kával előbbre haladni a szo­cializmus útján. Társadal­munk építésében támaszkod­hatunk a dolgozó magyar nép egyetértésére, kezdeményező készségére és alkotó erejére. A két ország kapcsolatairól Kádár János elmondta: — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Nép- köztársaságnak és az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaságnak a kölcsönös érdekeken alapuló sokoldalú együttműködési eredménye­sen fejlődik. Ebben fontos szerepet játszanak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Nemzeti Felszabadítási Front Pártja közötti kapcso­latok, a rendszeres, magas szintű államközi találkozók. Kapcsolataink különösen gazdasági téren váltak élénkké. Közös erőfeszítése­inknek köszönhetően a két ország árucsereforgalma az elmúlt években többszörösé­re emelkedett. Kialakultak a széles körű együttműködés korszerű formái. Jelentős számú magyar szakember dolgozik Algériában. Ma megkezdett megbeszélésün­kön egyetértettünk abban, hogy a gazdasági együttmű­ködés fejlesztése terén még sok, eddig ki nem használt lehetőséggel rendelkezünk. Biztosíthatom önöket, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk annak érdeké­ben, hogy minden téren to­vább bővüljön és mélyüljön a két ország kölcsönösen előnyös együttműködése. Barátságunk ápolásában, együttműködésünk fejlesz­tésében és egymás jobb meg­ismerésében jelentős szerepe van a tudományos cserének, a kulturális és a sportkap­csolatok bővítésének. Kádár János befejezésül kellemes és hasznos magyar- országi tartózkodást kívánt az algériai vendégeknek. Ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a megbeszélések, talál­kozók eredményesek lesz­nek, hozzájárulnak a ma­gyar és az algériai nép mé­lyen gyökerező barátságá­nak erősítéséhez, sokoldalú együttműködésének tovább­fejlesztéséhez. Sadli Bendzsedid válasza — Mindenekelőtt szeret­ném kifejezni őszinte köszö- netemet az üdvözlő szavakért és azért a gondoskodásért, amelyben országunkba ér­kezésünk óta részünk van. Érezhettük mindebből a hí­res magyar vendégszeretetet, népük hagyományos kedves­ségét és jóindulatát — mon­dotta válaszbeszédét kezdve Sadli Bendzsedid. A kapcsolatok minősé­ge és intenzitása, amelyet Al­géria és Magyarország egy­más között az egyenlőség és kölcsönös tisztelet alapján ki­alakított, nagy örömmel és megelégedéssel tölt el ben­nünket. S ma minden bizony­nyal sikerült együttműködé­sünk kereteit tovább bővíte­ni. Ehhez nagy és sokoldalú lehetőségekkel, megfelelő eszközökkel és kedvező kö­rülményekkel rendelkezünk, s ezért országaink bizakodás- sal és jóérzéssel tekinthetitek kapcsolataink jövője felé. A sokoldalú és kiegyensú­lyozott kapcsolatokra irá­nyuló törekvéseink már eredményeket is felmutathat­nak. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legmesszebb jus­sunk el a kapcsolatok fej­lesztésében. Az a szilárd meggyőződés vezérel bennün­ket, hogy a párbeszéd elmé­lyítése és a gazdaságainkban rejlő lehetőségek teljes mér­tékű kihasználása közös ér­dek. — A világtörténelem kri­tikus időszakában élünk. Mindenfelé fokozódik a fe­szültség, nöevekednek a problémák. A jelenlegi nem­zetközi helyzet alakulása, a Kelet és a Nyugat közötti kap­csolatok folyamatos romlása, a harmadik világ feszültség- gócainak kiszélesedése és a fejlődés egyenlőtlenségének fokozódása jogos félelemmel tölt el bennünket. Tovább növeli félelmünket az a ve­szély, hogy a nemzetek kö­zössége képtelen lesz megha­tározni saját sorsát. Mind­ezek következtében egy olyan alapvető választás elé kerül­tünk: vagy vállaljuk a nem­zetközi élet által ránk kényszerített változtatások szervezett és koordinált vég­rehajtását, vagy azt, hogy a válságok és a konfliktusok robbanáshoz vezetnek. Ezek a veszélyek szüksé­gessé teszik, hogy sürgősen felelős és őszinte dialógus kezdődjön azzal a céllal, hogy igazságos és tartós megoldást találjunk mind­azokra a problémákra, ame­lyektől a valóságos nemzet­közi béke és biztonság függ. Nyilvánvaló, hogy az említett célokhoz csak közös akarattal és munkával juthatunk el. Ennek a nemzetközi kapcso­latok olyan rendszerének megteremtésére kell irányul­nia, amely figyelembe veszi minden nép szabadság és boldogulás iránti vágyát. Országunk ugyancsak min­den téren fellép a feszültség csökkentéséért és a konfliktu­soknak a jószomszédság elve alapján történő rendezéséért; figyelembe véve, hogy min­den népn& jogában áll sza­badon megválasztania saját politikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedését. A nagy kérdéseket — a leszerelést és a fejlődést — illetően kezdeményezéseinket hasonló megfontolások dik­tálják. Nagyon jól tudjuk ugyanis, milyen kedvezőtlen hatással van a fegyverkezési verseny a nemzetközi hely­zetre, miközben a világ sú­lyos gazdasági válságtól szen­ved. Ezért Algéria szüntele­nül hangoztatja: a béke és biztonság, a leszerelés és a fejlődés problémái egymás­tól elválaszthatatlanok, s ezért szorgalmazza országunk egy igazságos és demokra­tikus világrend megteremté-, sét. — Eddigi tárgyalásaink alapján arra a következtetés­re jutottam, hogy országain­kat kölcsönösen .aggasztják azok az ijesztő távlatok, aho­vá a jelenlegi nemzetközi helyzet folytatódása vezethet. Álláspontjaink megegyezése arra késztet bennünket, hogy egymással szorosan együtt­működve törekedjünk közös célunk: a bizalom és a meg­értésen alapuló kapcsolatok elérésére a nemzetek között. Országaink, amelyek oly sokat tesznek azért, hogy a nemzeti es nemzetközi ér­dekeket összeegyeztessék, kü­lönösen nagyra értékelik a világ békéjéért folytatott együttműködés és párbeszéd politikájának fontosságát — mondotta végezetül Sadli Bendzsedid,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom