Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bódék a belvárosban Nincs több engedmény a városkép rovására A tűzfalhoz „lapított” torzó az engedmény egyik következ­ménye Ha ez így megy tovább, ellepik és elcsúfítják a szol­noki belvárost a maszekok kis bódéi. Manapság pedig már a városszéli családi há­zat sem építheti kénye ked­ve (ízlése) szerint a tulaj­donos, az építési hatóság be­leszól, és jól teszi. Nemcsak a jelen, már a jövő városké­pét is védi, esetenként kö­vetkezetes szigorral. Miért elnéző hát, miért ad esztéti­kai engedményeket, ha ilyen vagy olyan célból maszek kis üzlet épül? Mostanában gyakorta hallani effajta megjegyzéseket, véleménye­ket a városképért aggódó szolnokiaktól. Szóvá tették tanácstagi beszámolókon, ré­tegtalálkozókon, beszédtéma egymás között szűkebb, tá- gaí>b körben. Beszédtéma, hát beszéljünk róla. Mi a vállalkozó érdeke? A lehető legforgalmasabb utak mentén, a sűrűn lakott vá­rosrészekben legyen a pedi­kűrös, a fodrász szalonja, a divat butikja, a zöldséges boltja, a trafikja, az étel­bárja, a lángossütője. És ter­mészetesen a lehető legki­sebb befektetéssel létesítsen jövedelmező üzletet. Mi a város érdeke? Le­gyenek kis üzletek. Legye­nek, mert hiányt pótolnak, választékot bővítenék. Sőt egészséges konkurrencia alakulhat ki a kereskedelem és szolgáltatás mindhárom szférájában, ami jobb áru­kínálatra, megbízhatóbb szolgáltatásra ösztönözhet. Nekünk vásárlóknak ezért, a városnak pedig azért lehet haszna belőle, mert a keres­kedelmi és a szolgáltató há­lózatot bővítő beruházás ez­úttal a magánemberek zse­bére megy. A köz- és a ma­gánérdek mintaszerű talál­kozásának megvan tehát az esélye, és nemcsak elmélet­ben. A gyakorlat is ezt bizonyította. A városi ta­nács egyik tisztségviselője — amikor egy fórumon az épí­tési hatóság engedékenysége került szóba — azzal érvelt, hogy a magánvállalkozások 'kibontakozását fékezné, ha túlzottan magas követelmé­nyeket támasztanának. A kereskedelem, az ellátás javítása érdekében tett kompromisszumoknak nem éppen jól sikerült bódék és tűzfalhoz „lapított” torzó építmények lettek a követ­kezményei. Sajnos maradandó követ­kezményei, mert a városkép védelme csak arra jogosítja fel a hatóságot, hogy meg­akadályozza a torzók építé­sét, de arra már nem, hogy lebontassa. Főleg akkor nem, ha előtte már, fejcsó­válva ugyan, de a tervtől el­térően épített, elfuserált építményre fennmaradási engedélyt adott ki. Természetesen vannak, jobb, majdhogynem köve­tendő példák is, mert vol­tak és vannak igényesebb .Vállalkozók, akikben a _ vá- 'roJképet hivatalból védő és formáló szakemberek part- 'nerekre találtak. Vagy azért, mert az építtetők nem csu­pán a pillanatnyi hasznukat nézték, vagy mert úgy gon­dolták nem árt ha vevő, Vagy vendégcsalogató lát­vány az üzlet maga is. Ügy 'hírlik, számításuk bevált. Reméljük a városi tanács il­letékes szakigazgatási szer­veinek, az ellátásáért és a Város képének alakításáért felelős szakembereinek el­képzelései is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ügyanis úgy döntöttek, hogy nem lesz több engedmény a városkép rovására. Felszá- ‘molják a lépéshátrányukat és ezentúl nemcsak az en­gedélyezés fázisában lépnek kapcsolatba az üzletet óhaj­tó vállalkozókkal, kisiparo­sokkal. Átvették a kezde­ményező szerepét, anélkül hogy az építtetők jogait, ér­dekeit sértenék. Feltérképezték a belvá­rost, a lakótelepeket, ahová egyedi engedélyt a jövőben nem, vagy csak nagyon, ki­vételes indokolt esetben ad­nak. A városi tanács műsza­ki osztályának szakemberei kijelölték azokat a helyeket, ahová pavilonsorok épülhet­nek. A vállalkozók választ­hatnak, a terület nagyságá­ra, a különböző berendezé­sek elrendezésére, a helyisé­gek megosztására vonatko­zó kívánságaikat, igényeiket figyelembe véve, a városi tanács, megelőlegezve a ter­vezési díjat, megtervezteti az üzletsorokat. Építésükre a tervezési díj kifizetése után kapnak engedélyt a tu­lajdonosok. Így készül Szandaszőlősre, a Gorkij utcába épülő koz­metikai szalon, férfifodrá­szat és kisvendéglő terve. Már épül a városi tanács ál­tal tervezett üzletsor a Peli­kán környékén. A Hubai Ferenc utcában pedig a FÉMMUNKÁS tetszetős fém- és üvegpavilonjaiban rendezkedhetnek be az üzle­tet nyitó vállalkozók. A Széchenyi lakótelepen is kapnak teret és lehetőséget. A leendő vásárcsarnokéval egyidőben készült el egy két és egy öt egységből álló üz­letsor terve, amely ha meg­nyeri a vállalkozók tetszé­sét, megépíthetik. Ezek már olyan tények, amelyek a városkép harmó­niáját védő szemlélet erősö­dését bizonyítják. A közeljövőben épülő többszintes lakóházak föld­szintjét — ahol csak lehet — üzletek számára tartják fenn. Mindemellett a tanács szakemberei valamennyi városrészben keresik a köz­területi üzlétsorokra alkal­mas helyeket, és továbbra sem zárkóznak el az elől (bár vannak tekintélyes el­lenzői is), hogy a vállalkozó kedvűek a karázsukat ala­kítsák át fodrászüzletté, trafikká, műszaki kereske­déssé, lemezbolttá, vagy bármilyen legális profilú üzletté, amelyben fantáziát látnak. Kovács Katalin Fotó: Nagy Zsolt Nem éppen épületes látvány a lángossütő bódé a Ságvári körút parkolójában Bábolna Tisza földváron Nagyüzem a kistermelőkért Kozettömités szovjet eljárással Szovjet kőzettömítési eljá­rást vezettek be a vízbetöré­sek megakadályozására, illet­ve csökkentésére a Tatabá­nyai Szénbányák nagyegyhá­zi bányaüzemében. Tatabá­nyán különösen nagy jelen­tősége van az ilyen technoló- giánák, mert ott is — miként az eocénbányák többségében — a víz támadása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A kidolgozójáról Kipiko- módszernek nevezett eljárás szerint — külszíni fúrólyu­kakon keresztül — agyagból, cementből, vízüvegből és más anyagokból összeállított za­gyot préselnek nagy nyomás­sal azokba a kőzetrepedések­be, ahol vízbetöréstől lehet tartani. Tegnap délután Tiszaföld- váron, termékbemutatóval és értékesítéssel egybekötött vitaestet rendezett a kör­nyékbeli kistermelőknek a nagyközségi tanács és a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát. A rendezvényre — amelyre a tiszaföldvári ter­melőszövetkezeti és az áfész- szakcsoportok tagjait, vala­mint az ellátó kereskedelmi vállalatok képviselőit hívták meg — a bábolnai kombinát­nak a háztájiban gazdálko­dók munkáját leginkább se­gítő termékeit mutatták be. A résztvevők megismer­kedhettek a háztájiban leg­gyakrabban tartott állatfaj­ták növekedését segítő, Bá­bolna kínálta takarmányok­kal, az egészségvédelmet szolgáló gyógyszeres készít­ményekkel és takarmányki­egészítőkkel. A kombinátnak a találko­zón 'előadást tartó vezetői külön felhívták a figyelmet a rendszeres rágcsálóirtás fontosságára. Kiemelték, hogy egyetlen patkány 12 kilogramm takarmányt fo­gyaszt el esztendőnként, kártételük csak akkor korlá­tozható, ha nemcsak egy- egy gazda, hanem a környé­ken lévő minden gazdálkodó nagy gondot fordít a veszé­lyes kártevők irtására. Koncentrációs táborok A felszabadulás évfordulója A volt koncentrációs tábo­rok felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága va­sárnap emlékünnepélyt ren­dezett Budapesten a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. Az ünnepség szónoka — Darvasi István, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége Országos Bizottságá­nak tagja — beszédében visszatekintett a négy évti­zeddel ezelőtti eseményekre. Emlékeztetett arra, hogy 1944 március 19-én Magyarorszá­gon élő 725 ezer zsidó lakos­ból 508.861-et hurcoltak el és közülük 502 ezer vált a gázkamrák, krematóriumok áldozatává. Rajtuk kívül el­hurcoltak és meggyilkoltak még sok ezer kommunistát, szociáldemokratát, szakszer­vezeti vezetőt és más bal­oldaliakat, nemzetiségieket, cigányokat, és a Hothy-rend- szer értelmiségének számos haladó tagját, aki szakított és szembefordult a szovjetel­lenes háborúval, a német fa­sisztákkal való szövetség po­litikájával. Soha többé fasizmust! — fo­gadták meg az életben mara­dott buchenwaldi foglyok, s esküjük a békéért és a ha­ladásért küzdők jelszava lett. Akik túlélték a borzal­makat, továbbra is vállalják a harcot a haladásért, a bé­kéért, hogy gyermekeik, unokáik soha ne ismerjék meg a fasizmust, a háború borzalmait — hangsúlyozta Darvasi István. A megemlékezés ünnepi műsorral ért véget. Keddi jegyzetünk | Érdekek • A meghívott szakszer­vezeti vezetők udvaria­san, bár percről percre lankadó figyelemmel hallgatták a Volán osz­tályvezetőjét, aki táblá­zaton mutatta be, hogyan készül a menetrend, pontosabban. hogyan készíti azt a számítógép. Lelkes mondataiban egy­mást kergették a kívül­álló előtt teljesen isme­retlen szakkifejezések, az összejövetel résztve­vői mind kínosabban fe­szengték az egyébként kényelmes bársonyszéke­iken. Láthatóan nem erre számítottak, amikor ele­get téve a Volán meghí­vásának, helyet foglal­tak a különteremben. Az osztályvezető befe­jezte élőadását, az igaz­gatóhelyettes (feltette a kérdést: kinek van prob­lémája Szolnok helyi közlekedésével ? Az ilyenjkor szokásos vára­kozó csendet a bútorgyár szakszervezeti bizottsá­gának képviselője törte meg, és előadta a gyár több dolgozójának kéré­sét, amelyre az igazga­tóhelyettes válaszolt: „megfontolandó, a me­netrend változtatásánál figyelembe vesszük.” A megyei kórház dol­gozói nevében hozzá­szóló szakszervezetis amiatt ágállt, hogy egy gyorsjárat nem áll meg a kórház előtt, pedig ... A Vegyiművek képvise­lője kapásiből kontrázott. A vitáiba mások is be­kapcsolódtak, feledve számítógépet, grafikont, feledve a Volán pár per­ce megismert gondjait. Az igazgatóhelyettes ta­nácstalanul széttárta a karját a mozdulata egyértelműen kifejezte: „Hát lehet egyáltalán olyan menetrendet ösz- szeállítand, amely min­denkinek megfelel?” A jószán dákból össze­hívott megbeszélés, ame­lyet a Volán kezdemé­nyezett az áprilisi me­netrendváltozás előtt, tu­lajdonképpen úgy zárult, ahogyan elkezdődött. Azaz egyetlen lépést se tettek egymás félé a tö­megközlekedés irányítói és a nagyobb szolnoki munkahelyek dolgozói­nak megbízott képviselői. Végül is a módosított he­lyi menetrendet a Volán a saját maga által gyűj­tött tapasztalatok alap­ján állította össze, ter­mészetesen korántsem mindenki megelégedésé­re, ám nyilvánvaló kö­rültekintéssel. Nem egyedi jelenség, hogy az úgynevezett cso­portérdek nem egyezik a közérdekkel. Az érdek- képviseleti szerv megbí­zottjai, a szakszerveze­tisek riíagától értetődően védték és védik saját üzemük dolgozóinak vélt vagy valós igazát, csak­hogy ami mondjuk öt­ven embernek jó, lehet, hogy ötezernek nem az A leírt esetben például minden részről nagyobb rugalmasságra, megér­tésire lett volna szükség, mert ha valamennyi ké­rést teljesített volna a Volán, úgy járt volna, mint az ismert szólás hő­se: az egyik ujját harap­ja, de a másik is fáj. És így már érthető, hogy a Volán egyetlen ujját se volt hajlandó meg harapni... B. J. A Pártélet áprilisi számából Maróthy Lászlóval, a bu­dapesti pártbizottság első titkárával készített interjút a szerkesztőség. Az olvasó megismerkedhet a főváros­nak az utóbbi években elért eredményeivel, a soron kö­vetkező és a távolabbi tenni­valóival. A népgazdaság és a vállalati tervezés össz­hangjáról Hoós János, az Országos Tervhivatal állam­titkára fejtette ki vélemé­nyét a folyóirat hasábjain. A köztulajdon társadalmi védelméről dr. Szíjártó Ká­roly, a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyésze írt cik­ket annak hangsúlyozásával, hogy a bűnözés okainak fel­tárására nemcsak a bűnül­döző szervek feladata. A bűnözés megállítása, vissza­szorítása és csökkentése fel­tételezi a társadalmi eszkö­zök következetes alkalmazá­sát is. Varga László, a Magyar Úttörők Országos Szövetsé­gének főtitkára az úttörő- mozgalom számvetéséről ad számot a tavalyi országos konferencia megállapításai alapján. A folyóirat érdekes rész­leteket közöl a KISZ Köz­ponti Bizottságának február 29-i üléséről, ahol az ideoló­giai munka javításával ösz- szefüggő feladatokat vitat­ták meg. A pártpropaganda idősze­rű feladatai címmel Kemény László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője arról ír. hogy az oktatási év máris levonható tapasztala­tainak birtokában már most meg kell kezdeni a felkészü­lést a következő évre. An­nak alapját a közelgő párt- kongresszusra való felkészü­lés, valamint az a cél hatá­rozza meg. hogy felszabadu­lásunk 40. évfordulójához kapcsolódva tovább erősöd­jön az emberek azonosulása szocialista társadalmi rend­szerünkkel, politikánkkal, eszméinkkel. A hartai termelőszövetke­zetben alkalmazott, sok vo­natkozásban tanulságos anyagi ösztönzési módszere­ket ismerteti Simon Károly, a tsz elnöke. A párt szerepe a gazda­ságban — témakörben ke- rekasztal-beszélgetést szer­vezett a folyóirat szerkesz­tősége. Megállapításai az áprilisi számban olvasha­tók. A Pártélet februári száma szerkesztőségi jegyzetet kö­zölt „Kiállás és egyértel­műség” címmel. Ehhez fűz megjegyzéseket most Kim­mel Emil, a VII. kerületi pártbizottság titkára és Ko­vács László, a miskolci vá­rosi pártbizottság titkára. Hozzászólásukból — többek között — az csendül ki, hogy az ellentmondások csak nyílt vitákban tisztázhatók, az egyértelmű kiállás pedig nem képzelhető el felelős­ségvállalás nélkül. A vita­szellem fenntartása a párt­munka egyik legfontosabb és legnehezebb területe, — ez is kitűnik véleményük­ből. Baráth Tamás, a budapes­ti pártbizottság munkatársa — egy pártbizottsági vizs­gálat nyomán — a gazdasá­gos anyagfelhasználást és a technológiai korszerűsítést célző kormányprogram meg­valósítását mérlegelte a bu­dapesti üzemekben szerzett tapasztalatok alapján. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetke­zetben alkalmazott érdekelt­ségi módszerekről írt cikket. Kisfalvi János, a Közpon­ti Bizottság külügyi osztá­lyának munkatársa Auszt­ria Kommunista Pártjának XXV. kongresszusáról szá­mol be, Műszaki és közgazdasági hetek Gazdag program A Szolnok megyei műsza­ki és közgazdasági hetek rendezvényei az elkövetke­zendő napokban is gazdag programot kínálnak a tech­nika és a gazdaság idősze­rű kérdései iránt érdeklő­dőknek. Ma délelőtt fél ti­zenegykor a megyeszék­helyen, a Szolnokterv .ta­nácstermében a Tamási Ipa­ri Szövetkezet korszerű bel­sőtéri világítótestjeinek be­mutatóját nyitja meg a Ma­gyar Elektronikai Egyesület szolnoki csoportja, délután fél háromkor pedig a ®ép- lipari Tudományos Egyesü­let Jászberényben, a Mű­szeripari Szövetkezet nagy­termében a számítógépes minőségellenőrzés kérdései­ről szervez vitát. Holnap délelőtt IC órát kezdettel az NKFV szolnoki székházában tartanak kiál­lítással egybekötött gyárt­mányismertető előadást az Univerzál Szövetkezet gáz­üzemű infrasugárzóiról, dél­után 13 órakor Törökszent- miklóson a Gépipari Tudo­mányos Egyesülés szervezé­sében kezdődik kerekasztal- konferencia a mezőgazdasá­gi melléktermékek hőterme­lésre való felhasználásáról, fél háromkor pedig a GTE jászberényi szervezetének tagjai hallgathatnak meg egy előadást a Hűtőgépgyár előadótermében a hűtőszek­rények villamos végellenőr­zésének tapasztalatairól. Csütörtökön a Magyar Hidrológiai Társaság szolno­ki területi szervezete a gáz- talanításról és a gázvizsgá­latról a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál szerzett tapasztalatokról szervez előadást. A GTE jászberényi szervezete fél háromkor a minőség miatti költségveszteségekről tart kerekasztal-beszélgetést a Hűtőgépgyárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom