Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
1984. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bódék a belvárosban Nincs több engedmény a városkép rovására A tűzfalhoz „lapított” torzó az engedmény egyik következménye Ha ez így megy tovább, ellepik és elcsúfítják a szolnoki belvárost a maszekok kis bódéi. Manapság pedig már a városszéli családi házat sem építheti kénye kedve (ízlése) szerint a tulajdonos, az építési hatóság beleszól, és jól teszi. Nemcsak a jelen, már a jövő városképét is védi, esetenként következetes szigorral. Miért elnéző hát, miért ad esztétikai engedményeket, ha ilyen vagy olyan célból maszek kis üzlet épül? Mostanában gyakorta hallani effajta megjegyzéseket, véleményeket a városképért aggódó szolnokiaktól. Szóvá tették tanácstagi beszámolókon, rétegtalálkozókon, beszédtéma egymás között szűkebb, tá- gaí>b körben. Beszédtéma, hát beszéljünk róla. Mi a vállalkozó érdeke? A lehető legforgalmasabb utak mentén, a sűrűn lakott városrészekben legyen a pedikűrös, a fodrász szalonja, a divat butikja, a zöldséges boltja, a trafikja, az ételbárja, a lángossütője. És természetesen a lehető legkisebb befektetéssel létesítsen jövedelmező üzletet. Mi a város érdeke? Legyenek kis üzletek. Legyenek, mert hiányt pótolnak, választékot bővítenék. Sőt egészséges konkurrencia alakulhat ki a kereskedelem és szolgáltatás mindhárom szférájában, ami jobb árukínálatra, megbízhatóbb szolgáltatásra ösztönözhet. Nekünk vásárlóknak ezért, a városnak pedig azért lehet haszna belőle, mert a kereskedelmi és a szolgáltató hálózatot bővítő beruházás ezúttal a magánemberek zsebére megy. A köz- és a magánérdek mintaszerű találkozásának megvan tehát az esélye, és nemcsak elméletben. A gyakorlat is ezt bizonyította. A városi tanács egyik tisztségviselője — amikor egy fórumon az építési hatóság engedékenysége került szóba — azzal érvelt, hogy a magánvállalkozások 'kibontakozását fékezné, ha túlzottan magas követelményeket támasztanának. A kereskedelem, az ellátás javítása érdekében tett kompromisszumoknak nem éppen jól sikerült bódék és tűzfalhoz „lapított” torzó építmények lettek a következményei. Sajnos maradandó következményei, mert a városkép védelme csak arra jogosítja fel a hatóságot, hogy megakadályozza a torzók építését, de arra már nem, hogy lebontassa. Főleg akkor nem, ha előtte már, fejcsóválva ugyan, de a tervtől eltérően épített, elfuserált építményre fennmaradási engedélyt adott ki. Természetesen vannak, jobb, majdhogynem követendő példák is, mert voltak és vannak igényesebb .Vállalkozók, akikben a _ vá- 'roJképet hivatalból védő és formáló szakemberek part- 'nerekre találtak. Vagy azért, mert az építtetők nem csupán a pillanatnyi hasznukat nézték, vagy mert úgy gondolták nem árt ha vevő, Vagy vendégcsalogató látvány az üzlet maga is. Ügy 'hírlik, számításuk bevált. Reméljük a városi tanács illetékes szakigazgatási szerveinek, az ellátásáért és a Város képének alakításáért felelős szakembereinek elképzelései is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ügyanis úgy döntöttek, hogy nem lesz több engedmény a városkép rovására. Felszá- ‘molják a lépéshátrányukat és ezentúl nemcsak az engedélyezés fázisában lépnek kapcsolatba az üzletet óhajtó vállalkozókkal, kisiparosokkal. Átvették a kezdeményező szerepét, anélkül hogy az építtetők jogait, érdekeit sértenék. Feltérképezték a belvárost, a lakótelepeket, ahová egyedi engedélyt a jövőben nem, vagy csak nagyon, kivételes indokolt esetben adnak. A városi tanács műszaki osztályának szakemberei kijelölték azokat a helyeket, ahová pavilonsorok épülhetnek. A vállalkozók választhatnak, a terület nagyságára, a különböző berendezések elrendezésére, a helyiségek megosztására vonatkozó kívánságaikat, igényeiket figyelembe véve, a városi tanács, megelőlegezve a tervezési díjat, megtervezteti az üzletsorokat. Építésükre a tervezési díj kifizetése után kapnak engedélyt a tulajdonosok. Így készül Szandaszőlősre, a Gorkij utcába épülő kozmetikai szalon, férfifodrászat és kisvendéglő terve. Már épül a városi tanács által tervezett üzletsor a Pelikán környékén. A Hubai Ferenc utcában pedig a FÉMMUNKÁS tetszetős fém- és üvegpavilonjaiban rendezkedhetnek be az üzletet nyitó vállalkozók. A Széchenyi lakótelepen is kapnak teret és lehetőséget. A leendő vásárcsarnokéval egyidőben készült el egy két és egy öt egységből álló üzletsor terve, amely ha megnyeri a vállalkozók tetszését, megépíthetik. Ezek már olyan tények, amelyek a városkép harmóniáját védő szemlélet erősödését bizonyítják. A közeljövőben épülő többszintes lakóházak földszintjét — ahol csak lehet — üzletek számára tartják fenn. Mindemellett a tanács szakemberei valamennyi városrészben keresik a közterületi üzlétsorokra alkalmas helyeket, és továbbra sem zárkóznak el az elől (bár vannak tekintélyes ellenzői is), hogy a vállalkozó kedvűek a karázsukat alakítsák át fodrászüzletté, trafikká, műszaki kereskedéssé, lemezbolttá, vagy bármilyen legális profilú üzletté, amelyben fantáziát látnak. Kovács Katalin Fotó: Nagy Zsolt Nem éppen épületes látvány a lángossütő bódé a Ságvári körút parkolójában Bábolna Tisza földváron Nagyüzem a kistermelőkért Kozettömités szovjet eljárással Szovjet kőzettömítési eljárást vezettek be a vízbetörések megakadályozására, illetve csökkentésére a Tatabányai Szénbányák nagyegyházi bányaüzemében. Tatabányán különösen nagy jelentősége van az ilyen technoló- giánák, mert ott is — miként az eocénbányák többségében — a víz támadása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A kidolgozójáról Kipiko- módszernek nevezett eljárás szerint — külszíni fúrólyukakon keresztül — agyagból, cementből, vízüvegből és más anyagokból összeállított zagyot préselnek nagy nyomással azokba a kőzetrepedésekbe, ahol vízbetöréstől lehet tartani. Tegnap délután Tiszaföld- váron, termékbemutatóval és értékesítéssel egybekötött vitaestet rendezett a környékbeli kistermelőknek a nagyközségi tanács és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A rendezvényre — amelyre a tiszaföldvári termelőszövetkezeti és az áfész- szakcsoportok tagjait, valamint az ellátó kereskedelmi vállalatok képviselőit hívták meg — a bábolnai kombinátnak a háztájiban gazdálkodók munkáját leginkább segítő termékeit mutatták be. A résztvevők megismerkedhettek a háztájiban leggyakrabban tartott állatfajták növekedését segítő, Bábolna kínálta takarmányokkal, az egészségvédelmet szolgáló gyógyszeres készítményekkel és takarmánykiegészítőkkel. A kombinátnak a találkozón 'előadást tartó vezetői külön felhívták a figyelmet a rendszeres rágcsálóirtás fontosságára. Kiemelték, hogy egyetlen patkány 12 kilogramm takarmányt fogyaszt el esztendőnként, kártételük csak akkor korlátozható, ha nemcsak egy- egy gazda, hanem a környéken lévő minden gazdálkodó nagy gondot fordít a veszélyes kártevők irtására. Koncentrációs táborok A felszabadulás évfordulója A volt koncentrációs táborok felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága vasárnap emlékünnepélyt rendezett Budapesten a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Az ünnepség szónoka — Darvasi István, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja — beszédében visszatekintett a négy évtizeddel ezelőtti eseményekre. Emlékeztetett arra, hogy 1944 március 19-én Magyarországon élő 725 ezer zsidó lakosból 508.861-et hurcoltak el és közülük 502 ezer vált a gázkamrák, krematóriumok áldozatává. Rajtuk kívül elhurcoltak és meggyilkoltak még sok ezer kommunistát, szociáldemokratát, szakszervezeti vezetőt és más baloldaliakat, nemzetiségieket, cigányokat, és a Hothy-rend- szer értelmiségének számos haladó tagját, aki szakított és szembefordult a szovjetellenes háborúval, a német fasisztákkal való szövetség politikájával. Soha többé fasizmust! — fogadták meg az életben maradott buchenwaldi foglyok, s esküjük a békéért és a haladásért küzdők jelszava lett. Akik túlélték a borzalmakat, továbbra is vállalják a harcot a haladásért, a békéért, hogy gyermekeik, unokáik soha ne ismerjék meg a fasizmust, a háború borzalmait — hangsúlyozta Darvasi István. A megemlékezés ünnepi műsorral ért véget. Keddi jegyzetünk | Érdekek • A meghívott szakszervezeti vezetők udvariasan, bár percről percre lankadó figyelemmel hallgatták a Volán osztályvezetőjét, aki táblázaton mutatta be, hogyan készül a menetrend, pontosabban. hogyan készíti azt a számítógép. Lelkes mondataiban egymást kergették a kívülálló előtt teljesen ismeretlen szakkifejezések, az összejövetel résztvevői mind kínosabban feszengték az egyébként kényelmes bársonyszékeiken. Láthatóan nem erre számítottak, amikor eleget téve a Volán meghívásának, helyet foglaltak a különteremben. Az osztályvezető befejezte élőadását, az igazgatóhelyettes (feltette a kérdést: kinek van problémája Szolnok helyi közlekedésével ? Az ilyenjkor szokásos várakozó csendet a bútorgyár szakszervezeti bizottságának képviselője törte meg, és előadta a gyár több dolgozójának kérését, amelyre az igazgatóhelyettes válaszolt: „megfontolandó, a menetrend változtatásánál figyelembe vesszük.” A megyei kórház dolgozói nevében hozzászóló szakszervezetis amiatt ágállt, hogy egy gyorsjárat nem áll meg a kórház előtt, pedig ... A Vegyiművek képviselője kapásiből kontrázott. A vitáiba mások is bekapcsolódtak, feledve számítógépet, grafikont, feledve a Volán pár perce megismert gondjait. Az igazgatóhelyettes tanácstalanul széttárta a karját a mozdulata egyértelműen kifejezte: „Hát lehet egyáltalán olyan menetrendet ösz- szeállítand, amely mindenkinek megfelel?” A jószán dákból összehívott megbeszélés, amelyet a Volán kezdeményezett az áprilisi menetrendváltozás előtt, tulajdonképpen úgy zárult, ahogyan elkezdődött. Azaz egyetlen lépést se tettek egymás félé a tömegközlekedés irányítói és a nagyobb szolnoki munkahelyek dolgozóinak megbízott képviselői. Végül is a módosított helyi menetrendet a Volán a saját maga által gyűjtött tapasztalatok alapján állította össze, természetesen korántsem mindenki megelégedésére, ám nyilvánvaló körültekintéssel. Nem egyedi jelenség, hogy az úgynevezett csoportérdek nem egyezik a közérdekkel. Az érdek- képviseleti szerv megbízottjai, a szakszervezetisek riíagától értetődően védték és védik saját üzemük dolgozóinak vélt vagy valós igazát, csakhogy ami mondjuk ötven embernek jó, lehet, hogy ötezernek nem az A leírt esetben például minden részről nagyobb rugalmasságra, megértésire lett volna szükség, mert ha valamennyi kérést teljesített volna a Volán, úgy járt volna, mint az ismert szólás hőse: az egyik ujját harapja, de a másik is fáj. És így már érthető, hogy a Volán egyetlen ujját se volt hajlandó meg harapni... B. J. A Pártélet áprilisi számából Maróthy Lászlóval, a budapesti pártbizottság első titkárával készített interjút a szerkesztőség. Az olvasó megismerkedhet a fővárosnak az utóbbi években elért eredményeivel, a soron következő és a távolabbi tennivalóival. A népgazdaság és a vállalati tervezés összhangjáról Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára fejtette ki véleményét a folyóirat hasábjain. A köztulajdon társadalmi védelméről dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze írt cikket annak hangsúlyozásával, hogy a bűnözés okainak feltárására nemcsak a bűnüldöző szervek feladata. A bűnözés megállítása, visszaszorítása és csökkentése feltételezi a társadalmi eszközök következetes alkalmazását is. Varga László, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára az úttörő- mozgalom számvetéséről ad számot a tavalyi országos konferencia megállapításai alapján. A folyóirat érdekes részleteket közöl a KISZ Központi Bizottságának február 29-i üléséről, ahol az ideológiai munka javításával ösz- szefüggő feladatokat vitatták meg. A pártpropaganda időszerű feladatai címmel Kemény László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője arról ír. hogy az oktatási év máris levonható tapasztalatainak birtokában már most meg kell kezdeni a felkészülést a következő évre. Annak alapját a közelgő párt- kongresszusra való felkészülés, valamint az a cél határozza meg. hogy felszabadulásunk 40. évfordulójához kapcsolódva tovább erősödjön az emberek azonosulása szocialista társadalmi rendszerünkkel, politikánkkal, eszméinkkel. A hartai termelőszövetkezetben alkalmazott, sok vonatkozásban tanulságos anyagi ösztönzési módszereket ismerteti Simon Károly, a tsz elnöke. A párt szerepe a gazdaságban — témakörben ke- rekasztal-beszélgetést szervezett a folyóirat szerkesztősége. Megállapításai az áprilisi számban olvashatók. A Pártélet februári száma szerkesztőségi jegyzetet közölt „Kiállás és egyértelműség” címmel. Ehhez fűz megjegyzéseket most Kimmel Emil, a VII. kerületi pártbizottság titkára és Kovács László, a miskolci városi pártbizottság titkára. Hozzászólásukból — többek között — az csendül ki, hogy az ellentmondások csak nyílt vitákban tisztázhatók, az egyértelmű kiállás pedig nem képzelhető el felelősségvállalás nélkül. A vitaszellem fenntartása a pártmunka egyik legfontosabb és legnehezebb területe, — ez is kitűnik véleményükből. Baráth Tamás, a budapesti pártbizottság munkatársa — egy pártbizottsági vizsgálat nyomán — a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiai korszerűsítést célző kormányprogram megvalósítását mérlegelte a budapesti üzemekben szerzett tapasztalatok alapján. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetkezetben alkalmazott érdekeltségi módszerekről írt cikket. Kisfalvi János, a Központi Bizottság külügyi osztályának munkatársa Ausztria Kommunista Pártjának XXV. kongresszusáról számol be, Műszaki és közgazdasági hetek Gazdag program A Szolnok megyei műszaki és közgazdasági hetek rendezvényei az elkövetkezendő napokban is gazdag programot kínálnak a technika és a gazdaság időszerű kérdései iránt érdeklődőknek. Ma délelőtt fél tizenegykor a megyeszékhelyen, a Szolnokterv .tanácstermében a Tamási Ipari Szövetkezet korszerű belsőtéri világítótestjeinek bemutatóját nyitja meg a Magyar Elektronikai Egyesület szolnoki csoportja, délután fél háromkor pedig a ®ép- lipari Tudományos Egyesület Jászberényben, a Műszeripari Szövetkezet nagytermében a számítógépes minőségellenőrzés kérdéseiről szervez vitát. Holnap délelőtt IC órát kezdettel az NKFV szolnoki székházában tartanak kiállítással egybekötött gyártmányismertető előadást az Univerzál Szövetkezet gázüzemű infrasugárzóiról, délután 13 órakor Törökszent- miklóson a Gépipari Tudományos Egyesülés szervezésében kezdődik kerekasztal- konferencia a mezőgazdasági melléktermékek hőtermelésre való felhasználásáról, fél háromkor pedig a GTE jászberényi szervezetének tagjai hallgathatnak meg egy előadást a Hűtőgépgyár előadótermében a hűtőszekrények villamos végellenőrzésének tapasztalatairól. Csütörtökön a Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki területi szervezete a gáz- talanításról és a gázvizsgálatról a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál szerzett tapasztalatokról szervez előadást. A GTE jászberényi szervezete fél háromkor a minőség miatti költségveszteségekről tart kerekasztal-beszélgetést a Hűtőgépgyárban.
