Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 17. Az SZKP KB május 1-i jelszavai A szovjet lapok vasárnap ismertették az SZKP Köz­ponti Bizottságának május 1-i jelszavait. A «munkásosztály nemzet­közi szolidaritásának idei ünnepére szóló hatvan jel­szóban a Központi Bizott­ság köszönti a világ kommu­nista és munkáspártjait, és a világ valamennyi kommu­nistája egységének és össze- fonrottságának erősítésére szólít fel. A szocialista or­szágoktól kapcsolatban él­teti a szocialista közösség tagállamainak egységét, együttműködését és összefor- rottságát, azt az eltökéltsé­güket. hogy szilárdítani fog­ják és meg fogják védeni a szocializmus vívmányait és a békét az egész világon. Európának békére, bizton­ságra és együttműködésre van szüksége — állapítja meg a térségre vonatkozó jelszó, s arra hívja fel a kontinens országainak né­peit, hogy fokozzák harcu­kat az új amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európáfoól történő kivonása érdekében. Hmerikai—kínai tárgyalások Tegnap Pekingben az ame­rikai és a kínai tárgyalófe­lek újabb kísérlete is siker­telennek bizonyult arra, hogy még Reagan elnök kö­zelgő pekingi látogatása előtt tető alá hozzák a két or­szág nukleáris együttműkö­dését szabályozó szerződést. A washingtoni küldött­ség, Richard Kennedy veze­tésével, vasárnap érkezett meg a kínai fővárosba. Az eredeti elképzelések szerint a szerződés amerikai cégeknek megengedné, hogy nukleáris erőműveket és azok működtetéséhez szük­séges üzemanyagot adjanak el Kínának. MOSZKVA A Szaljut—7 tudományos űrállomás további működé­sének biztosítására moszk­vai idő szerint vasárnap délben a Szovjetunióban felbocsátották a Progressz— 20 jelzésű automatikus te­herszállító űrhajót. A Prog­ressz—20 különböző szállít­mányokat visz magával az űrállomásra. HAVANNA Vasárnap választásokat tartottak Kubában. A sza­vazók a helyi néphatalmi szervek (tanácsok) több mint tízezer képviselőjének sze­mélyéről döntöttek. Előzetes becslések szerint a több mint 6,5 millió választásra jogosult állampolgár 97— 98 százaléka vett részt a sza­vazáson. PANDZSÁB Indiában a hét végén foly­tatódtak a központi kor­mány meggyengítését célzó szakadár akciók. A Pakisz­tánnal határos, 17 milliós Pandzsáb állam egy ideje véres összetűzések színtere: a főként szikh lakosság na­gyobb politikai és vallási önállóságot követel. Indira Sandhi miniszterelnök ve­zetésével vasárnap rendkí­vüli ülést tartott a kormány. Pandzsábban szigorú bizton­sági intézkedéseket rendel­tek el. TEHERAN Az iszlám forradalom győ­zelme óta másodszor tartot­tak parlamenti választáso­kat vasárnap Iránban. A mostani választásokon ki­zárólag Khomeini ajatollah- nak, a forradalom vezetőjé­nek hívei indulhattak, az iszlám vezetés ellenzéke nem állíthatott jelölteket. Eddigi jelentések szerint sú­lyosabb összetűzések nem voltak, Ellenforradalmi „ideiglenes kormány”? (Folytatás az 1. oldalról) — 3000 amerikai katona tar­tózkodik Hondurasban nagy mennyiségű felszereléssel, repülőgépekkel és helikop­terekkel. Amikor a kor­mányzat először kért pénzt a kongresszustól az ellen­forradalmárok megsegítésé­re, „korlátozott, kisméretű műveletekről” beszélt. Je­lenleg az Egyesült Államok 18 ezer főből álló ellenfor­radalmi hadsereget vetett harcba Nicaragua ellen, amely a szárazföldön invá­ziót hajtott végre, légitáma­dásokat vezet és közvetlen amerikai közreműködéssel kikötőket aknásít el. Nyolc „ideiglenes” ameri­kai repülőtér, két amerikai radarállomás, kommuniká­ciós berendezések, bomba­raktárak épültek az utóbbi évben Honduras területén, Nicaragua és Salvador hatá­rainak közelében. Helyre kell állítani a kölcsönös bizalmat Helyre kellene állítani mi­előbb a kölcsönös bizalmat az európai földrészen — erre a megállapításra jutottak az Európai Biztonság és Együtt­működés Nemzetközi Bizott­ságának tanácskozásán részt vevő kelet- és nyugat-euró­pai társadalmi szervezetek képviselői. A tanácskozást az elmúlt hét végén rendezték meg Brüsszelben 24 európai ország biztonsági és együttműködési nemzeti bi- ztoíttsága és 14 nemzetközi szervezet részvételével. „A tanácskozáson egyértel­műen kifejezésre jutott, hogy földrészünk népeit rendkívül aggasztja a nemzetközi és eu­rópai helyzet 1979 óta tapasz­talható romlása — mutat rá a találkozóról kiadott közle­mény. — Minden egyes újabb rakéta és atomtöltet, ahelyett, hogy növelné, inkább csök­kenti a biztonságot és köl­csönös bizalmat, még nehe­zebbé teszi a tárgyalások folytatását”. A közvéleményre hivatko­zó társadalmi szervezetek képviselői elutasították az Európára korlátozott atomhá­ború gondolatát. Az európai népek elsődleges érdeke — mutattak rá —, hogy ezt el­kerüljük. Felhívták a nagy­hatalmakat: mondjanak le kölcsönösen a tömegpusztító eszközök bevetéséről. Felszólítást intéztek azok­hoz a békemozgalmakhoz és társadalmi szervezetekhez, amelyek magukénak tekintik a helsinki záróokmány elveit és rendelkezéseit, hogy lép­jenek fel az atomfegyverek befagyasztása érdekében, az európai atomfegyverek teljes felszámolásáért, a keleti és nyugati rakétatelepítések le­állításáért első lépésként ah­hoz, hogy visszaállítsák a te­lepítések előtti helyzetet. Nagyszabású tüntetés volt San Franciscóban az Egyesült Ál­lamok kormányának közép-amerikai katonai beavatkozása ellen (Telefotó — KS) A Pravda az amerikai fegyverkezésről Szerkesztőségi cikkben te­kinti át a Pravda tegnapi száma a jelenlegi amerikai kormányzat fegyverkezési in­tézkedéseit és terveit, megál­lapítva, hogy az Egyesült Államok a háborús készülőd dés politikáját folytatja. A cikk a Washingtonban nem­rég újból kiadott és Weinber­ger hadügyminiszter által külön sajtóértekezleten rek - lámozotti „A szovjet katonai erő” című brosúra állításait veti össze a tényekkel. Rá­mutat, hogy amerikai rész­ről a megalapozatlan szov- jetellenesi vádakkal csupán saját militarista politikájuk­ról akarják elterelni a fi­gyelmet. Washington nukleáris' há­borúra készül, elsőként akar­ja bevetni a1 nukleáris fegy­vert, és arra1 számít, hogy egy ilyen háborúban győzel­met arathat — szögezi le a Pravda. Erről tanúskodik, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunióval ellentétben nem hajlandó lemondani a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról. Az ENSZ-ben ellene szavazott annak, hogy a nukleáris ha­talmak egymás közötti kap­csolataikban tartsanak tisz­teletben bizonyos, a nukleá­ris háború kirobbanásált meg­akadályozó normákat. A szerkesztőségi cikk meg­állapítása szerint az MX és a Midgetman interkontinen­tális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókról indítható Trident—2 ballisztikus raké­ták, a Nyugat-Európába te­lepített Pershing—2 és szár­nyasrakéták mind a lefegy­verző erejű első nukleáris csapásra szolgáinak. Reagan elnöknek nemrég a george- town-i egyetemen elmondott beszéde is azt tanúsította, hogy az Egyesült Államok mindenáron katonai fölény­be akar jutni. A Pravda cikke képmutató­nak nevezi Washington saj­nálkozását amiatt, hogy a Szovjetunió is szárnyasraké­tákat fejleszt ki. Az új ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése és a genfi tárgyalások meghiú - sítása után közönséges ha­zugság az az állítás, amely szerint a megnövelt hatótá­volságú szovjet hadműveleti­harcászati rakéták telepítése az NDK-ban és Csehszlová­kiában, az SS—20-as rakéták telepítésére korábban kimon­dott moratórium megszünte­tése és a sízovjet tengera­lattjárók körzetének kiter­jesztése semmivel sem indo­kolt lépés. Znojmói béketalálkozó Az összes európai atom­fegyver felszámolását sür­gették a hét végén tartott znojmói béketalálkozó részt­vevői, és hangsúlyozták, hogy ehhez, valamint a bi­zalom megszilárdításához jelentős lépést jelentene a közép-európai, az észak­európai és a balkáni atom­fegyvermentes övezet létre­hozása. A magyar, NDK-beli, nyugatnémet, lengyel, oszt­rák, svájci, szovjet és cseh­szlovák békemozgalmak 230 képviselője a csaknem öt­venezer főnyi tömegtünte­tésen elfogadott határozatá­ban követelte a közepes ha­tótávolságú amerikai raké­ták nyugat-európai telepíté­sének leállítását, minden új atomi egy vern ek a kon ti nens- ről való kivonását és meg­semmisítését, és azt, hogy az új amerikai rakéták te­lepítése előtti helyzet visz- szaállítása alapján újítsák fel a nukleáris fegyverzetek csökkentéséről megszakadt szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. A nemzetközi béketalálko­zó résztvevői támogatásuk­ról biztosították a szocialis­ta országoknak azt a javas­latát, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagálla­mai kössenek szerződést, amelyben lemondanak a ka­tonai erő alkalmazásáról. Új kampány Záróhatározat élfogadásá­val tegnap befejezte mun­káját Szófiában a Nemzet­közi Diákszövetség XIV. kongresszusa. Az április 11. és 16. kö­zött megrendezett fórumon a világ csaknem 120 országá­nak mintegy 160 diákszer­vezete képviseltette magát teljes jogú résztvevőként vagy megfigyelőként. A kongresszus úgy dön­tött, hogy a Nemzetközi Di­ákszövetség új kampányt in­dít a „Diákok a békéért és a nukleáris háború ellen” jelmondattal. A küldöttek állást foglaltak amellett, hogy NDSZ vegyen tevéke­nyen részt az 1985-ös moszk­vai VIT előkészítésében és lebonyolításában. A nemzetközi diákmozga­lom e fontos fórumát a vi­lág számos vezető politikusa táviratban üdvözölte. Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke személyesen tolmá­csolta BVT üdvözletét. A magyar diákság képviselői átadták Lősonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének a kongresszushoz intézett üd­vözletét. Egyesült Államok Engedély a megelőző csapásra Az amerikai hadsereg és a kormány engedélyt ka­pott arra, hogy úgynevezett megelőző csapást mérjen bárkire, vagy bármely cso- potra, amely az amerikai megítélés szerint terroristá­nak minősül. Az erre vonatkozó elnöki nemzetbiztonsági utasítás, amelynek létezéséről a teg­napi washingtoni lapok szá- molnok be, lehetővé teszi az amerikai hírszerzés tevé­kenységének nagy arányú kiterjesztését a várható ter­rorcselekmények előzetes fel­derítésére, s 26 amerikai kormányhivatalt kapcsol be ebbe a széles körű kam­pányba, amelynek mögöttes szándékai azonban gyanak­vást keltőek: az utasítás sze­rint az amerikai hatóságok jogot formálnak arra, hogy bárhol a világon maguk jár­janak el a terroristákkal szemben, s a „megelőző csa­pások” formájában vegyék elejét bizonyos terrorcselek­ményeknek. Alapvetően tit­kos akciókról lévén szó, az utasítás könnyen spanyol­falként szolgálhat az ameri­kai hírszerzés külföldi ak­cióihoz. Vendégünk, Andrej Gromiko Andrej Andrejevics Gro­miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szov­jetunió külügyminisztere 1909. július 18-án született Sztarije Gromiki faluban, amely ma a gomeli terület Vetkovszkij járásához tarto­zik. Orosz nemzetiségű. Felsőfokú tanulmányait közgazdasági főiskolán vé­gezte: az Össz-szövetségi Me-- zőgazdasági Tudományos Ku­tató Intézetben 1936-ban as- pirantúrán vett részt. Azt kővetően, 1939-ig a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Közgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és tudományos titkára volt. 1956-ban nyerte el a közgaz­dasági tudományok doktora tudományos fokozatot. A nemzetközi, kapcsolatok kér­déseiről több tudományos munkát írt. Tevékenysége el­ismeréseként Lenin-renddel tüntették ki. Andrej Gromiko negyvenöt éve dolgozik diplomáciai te­rületen. Előbb a Szovjetunió Külügyi Népbizottsága ame­rikai országokkal foglalkozó osztályát vezette; 1939 végé­től nagykövetségi tanácsos az USA-ban, majd 1943—46 kö­zött a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te az Egyesült Államokban és ezzel egyidőben a Kubai Köztársaságban. 1946-tól két évig országa állandó képvise­lője az ENSZ-ben és egyide­jűleg a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettese. A kö­vetkező években e funkciójá­ban, majd (1949-től) a kül­ügyminiszter első helyettesé­nek beosztásában dolgozik. 1952 júniusától csaknem egy esztendeig Nagy-Britanniá- ban nagykövet. 1953 április és 1957 február között ismét a külügyminiszter első helyet­tese. Andrej Gromiko 1957 februárjában lett a Szovjet­unió külügyminisztere, 1983. márciusától — a külügymi­niszteri tárca megtartásával — betölti a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettesi tisztét is. A nagy tekintélyű szovjet politikus vezette országa kül­döttségét az 1944-ben az ENSZ létrehozásával kapcso­latos, Dumbarton Oaks-ban tartott konferencián, s ott volt egy évvel később a há­rom nagyhatalom — a Szov­jetunió, az USA és Nagy-Bri- tannia — kormányfőinek krí­mi és potsdami tanácskozá­sán a szovjet küldöttségben. Tagja, majd vezetője volt az ENSZ szervezeti szabály­zatát elfogadó San Francis- co-i konferencia szovjet kül­döttségének. Több alkalom­mal képviselte hazáját a négy hatalom — a Szovjet­unió, az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország — kül- ügyminszteri értekezletén, és több más, a háború idején és után rendezett nemzetközi értekezleten. Részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­leté, valamint külügymi­niszteri Bizottsága ülésein. Andrej Gromiko fiatalon bekapcsolódott a mozgalmi életbe: 1931 óta tagja a Szov­jetunó Kommunista Pártjá­nak. Az SZKP XIX. kong­resszusán a KB póttagjává, a XX., XXII—XXIV. kongresz- szusain a Központi Bizottság tagjává választották. 1973 óta tagja az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának. Sokrétű közéleti tevékeny­sége során képviselői megbí­zatásoknak is eleget tett: részt vett a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa 2., 5., és az ezeket követő valamennyi ülésszakán. 1975 óta az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának is képviselője. , A kommunista párt és a szovjet állam kimagasló sze­mélyisége különböző mun­katerületein fáradhatatlanul és eredményesen dolgozik az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott és a párt következő legmagasabb fó­rumain elmélyített tovább fejlesztett Béke-programi valóra váltásán, a lenini bé­keszerető külpolitika kidol­gozásán, megvalósításán. A nemzetközileg is elis­mert, nagy tekintélyű politi­kus érdemeinek elismerése­ként kétszer kapta meg a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést, hat ízben a Lenin- rendet; tulajdonosa többek között a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjének, a Becsü­letérdemrendnek is. Andrej Gromiko több al­kalommal járt hazánkban. A két ország kapcsolatainak fejlesztésében végzett mun­kájáért megkapta a Béke és Barátság érdemrendet. Sarlós István Indiában Tegnap reggel Űj-Delhibe érkezett a Körösi Csorna Sándor megemlékezéseken résztvevő magyar küldöttség, amelyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök- helyettes vezet. A delegációt a repülőtéren Seila Kául in­diai művelődési államminisz- ter és több más közéleti sze­mélyiség üdvözölte. Sarlós István tegnap dél­után megkoszorúzta Mahat­ma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru, a két nagy indiai ál­lamférfi emlékművét. Ezután hivatalában felkereste Seila Kául közoktatási és kultu­rális állammiinisztert. Sarlós István és az általa vezetett küldöttség később ellátogatott a világhírű del­hi egyetemre, India legna­gyobb felsőoktatási intézmé­nyébe, amelynek tizenegy karán és társult kollégiumai­ban összesen 125 ezer diák tanul. Libanon Késlekedik a szemben álló erők szétválasztása Tegnap röggel átmenetileg lezárták a libanoni fővárost kettészakító zöld vonal egyet­len átkelőhelyét, miután több tüzérségi belövés érte a Nemzeti Múzeum körzetét. A hét végén több mint húsz ha­lottja és ötven sébesültje volt a polgárháborús konfliktus­nak, túlnyomórészt Nyugat- Bejrút síita külvárosában, ahol 13 gyermek vesztette életét. A baabdai elnöki pa­lotát is rakétatalálat érte, de senki sem sérült meg. Szervezési ési politikai okok miatt tovább késlekedik a szemben álló erők szétvá­lasztása a bejrúti, a külvá­rosi és a hegyvidéki front­vonalon. Sem aiz ütköző erő, sem a libanoni és francia tűzszüneti megfigyelők lét­száma nem elegendő a biz­tonsági terv kivitelezéséhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom