Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
1984. MÁRCIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon kedvezőtlenek, a többi üzemben elfogadhatók a termelési feltételek Majoros Károly látogatása a Tejipari Vállalatnál Tegnap délután Majoros Károly, az MSZMP Szolnok «legyei Bizottságának első titkára — Bálint Ferencnek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjének kíséretében — a Szolnok megyei Tejipari Vállalathoz látogatott. A vendégeket Szegedi András igazgató, Böjti István, a vállalat szolnoki pártalapszervezetének titkára, Muhi László, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke és Nagy István, a központ KlSZ-alapszerve- zetének titkára fogadta és tájékoztatta a vállalatnál végzett politikai, gazdasági és mozgalmi munka eredményeiről', Időszerű feladatairól. Szegedi András igazgató beszámolójában kiemelte, hogy a vállalat hat, a megye különböző pontjain működő üzeméből ötben hosz- szútávon is biztosíthatók a mai követelményeknek megfelelő termelés feltételei. Sajnos, éppen a termelési érték felét adó szolnoki tejüzem igen elavult, az épületek és a gépek egyaránt igen elhasználódottak. A rekonstrukciót ma is számos megoldatlan probléma teszi kérdésessé: a tröszti szervezetben dolgozó vállalat a korszerűsítés pénzügyi feltételeit önmaga nem képes megteremteni, a mostam télén igen zsúfolt, az üzemi terület növelésére alkalmas megvalósítható megoldást — az eddigi kísérletek ellenére sem — sikerült megtalálni. A tájékoztató során a vállalat vezetői a megyei párt- bizottság első titkárának elmondták, hogy azokon a területeken — főleg a szolnoki özeimben — ahol alacsony a műszaki színvonal, jelentős munkaerőgondokkal küszködnék. A fluktuáció már csak azért is igen magas, mert a vállalatnál megMajoros Károlyt Szegedi András (igazgató tájékoztatta a vállalat helyzetéről lehetősem alacsony, az élelmiszeripari átlagnál kisebb a ■ bérszínvonal. A termelés- fejlesztési feladatok között szóiba került, hogy a Szolnok megyei vállalat célja a tejfeldolgozás növelése, a termékválaszték bővítése, a felvásárolt tejnek felét értékesítik, ám eddig e tervet — többek között — a beruházási lehetőségek szűkössége miatt teljesíteni nem lehetett. Majoros Károly a beszámolót értékelve a T< j ipari Vállalatnál (kidolgozott fejlesztési elképzeléseket is elemezte, elmondta, hogy a tervek igen ímegnyerőek, látszik, hogy készítői nemcsak a saját vállalati érdekeket tartották szóm előtt, céljuk a „tejgazdaság” munkájának ésszerűsítése volt. „Ám arról sem szabad megfeledkezni — tette hozzá —, hogy a gazdálkodás mai feltételei között milyen célok elérésére van reális esély. Az e szempontot figyelembe véve is megalapozottnak talált tervek valóra váltására kell több erőt fordítani. Persze nem szabad megfeledkezni a többi helyes elgondolás megvalósíthatóvá tételéről sem.” A megyei pártbizottság a vállalat ellátási kötelezettségéről szólva hangsúlyozta: nagyobb figyelmet kell szentelni a kereskedékni munka megszervezésének. Nem szabad megengedni — mint ez nemrégiben megtörtént —(, hogy máshol minden nehézség nélkül hozzáférhető tejtermékből a megye egyes pontjain hiányt szenvedjen a lakosság. A megyei pártbizottság első titkárának „vendégeskedése”. a szolnoki tej üzemiben tett üzemlátogatás, az ottani nehézségek közelebbi megismerése után ért véget. V. Sz. J. Fotó: N ZS Akiket a mély vízben ért az aszály Nem ölbe tett kézzel várják a segítséget A VI. ötéves tervidőszak elején meglehetősen _ alacsony — lassú víz jelzővel illetett — színvonalon gazdálkodó kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben 1982- ben megújhodott és megifjo- dott a vezetés. Több. már korábban a gazdaságban dolgozó szakember kapott nagyobb feladatot, és a Körös- vidéken bizonyítani akaró új, fiatal agrármérnökkel erősödött a termelést irányító szakgárda. Nem kisebb feladat várt rájuk, mint olyan tartalékok feltárása, a termelésben és az irányításban, amelyek a korábbinál jövedelmezőbb gazdálkodást eredményeznek, a kungyalui. a kunszentmártoni és a szelevényi határban művelt, 12 ezer 600 hektárjával a megye területileg nagy szövetkezetei közé tartozó nagyüzemben. Előrelátó stratégia Már a tervidőszak hátralevő részében is eredménnyel biztató, de a szövetkezet gazdálkodásában hosszabb távon is meghatározó stratégia kidolgozásában nem volt magára hagyatva' az új vezetőség. Az akkor még kilencszázas létszámot meghaladó tagság, a könnyebb boldogulás reményében nemcsak a tennivalókhoz sorakozott fel, hanem sok kezdeményezéssel is segítette a szakvezetők munkáját. A növénytermesztésben egyik legfontosabb feladatuknak tartatták a téeszbeliek annak megalapozását, termesztéstechnológiai és technikai oldalról, hogy bekapcsolódhassanak az intenzív gabo- naprogramba. Export árualapot növelő hitelből megvásárolták, mintegy 7 millió forintért a búzatermesztés korszerű talajművelő, vető és betakarító munkagépeit, nagy teljesítményű erőgépeit. A feleslegessé vált utak, csatornák, tanyahelyek felszámolásával végrehajtott tömMásodszor is kiválók Szüvetszabász főszervezők Gyermeknap. télapóünnepség, nyugdíjas találkozó, vagy a jó eredmények, így a kiérdemelt címek, kitüntetések átadása, megemlékezések. Rendezvények, amelyeknek megszervezéséhez hozzáértés, fáradságot nem ismerő, kitartó munkára, az anyagi alapokat „előteremtő” és a jó hangulatot megtartó szókincsre van szükség. A BUBIV jászberényi gyárában tudják, hogy ezekkel a képességekkel leginkább a „Március 15” Szocialista Brigád rendelkezik. Magdiék (a brigádvezető keresztneve) örökös gazdái, szervezői a gyári rendezvényeknek. Mindenhol segítenek, mindent elvállalnak, kivéve a nőnapok megszervezését. A magyarázat egyszerű. A brigád mind a nyolc tagja nő, és mindegyikük azt mondja, hogy ennél az egy rendezvénynél dobják be magukat az „okos” férfiak. Szabó Ignácné, a brigádvezetője bevallja, hogy ők szívesebben ledolgozzák a 8 órát, minthogy 8 percig beszéljenek munkájukról. Nem ilyen csendesek azonban, ha a munkakörülmények javításáért, valamelyik óvodáért, vagy állami gondozott gyerekekért kell szót emelni. Most rövid mondatokba sűríti a brigád történetét. — Nem is olyan régen, 1973-ban alakult a brigádunk, úgy elszállt az a 10 esztendő, hogy alig ve.ttük észre. A kárpitos üzemben szövetszabászattal foglalkozunk, gondos mérést és pontos vágást igénylő munka a miénk. Ha jól dolgozunk, — és a mi üzemünkben csak úgy lehet — évente ezer méter importból származó szövetet takarítunk meg. Ennek értéke meghaladja a 300 ezer forintot. A brigádnaplóba bejegyzett önértékelés elmondja, hogy mit ér a „Március 15” munkája. Megalakulása óta a kollektíva megkapta a jó munkáért járó brigádjelvény valamennyi fokozatát, az aranykoszorúst egymás után többször, 1980- ban pedig a „Vállalat Kiváló Brigádja” címet. Nem titok, — hiszen a vállalatnál már döntöttek, hogy az elmúlt évi eredményes munkájáért az asszonybrigád másodszor is megkapja a kiváló címet. Azt a megszámlálhatatlan társadalmi munkaórát, pat- ronálást, szerető gondoskodást, amivel a város különböző intézményeiben segítenek, a naplóba ragasztott köszönőlevelek dicsérik. — Nem sajnáljuk a „ráadást” — egészítette ki a naplóba irt bejegyzéseket a brigádvezetője. — Mint nők, és édesanyák átérezzük, hogy milyen nehéz a szülő szerető gondoskodása nélkül. A gyárban szívesen fogadjuk a brigádnak szóló dicséretet, örülünk a kitüntetéseknek, bevalljuk büszkék voltunk a Vállalat Kiváló Brigádja címre. Azt se szégyelljük viszont. hogy legalább olyan büszkeséggel — és köny- nyes szemmel — olvastuk azt a köszönőlevelet, amit egy mozgássérült kisfiú görcsbe merevedett, két ökle közé szorított tollal rajzolt egy kemény papírra. — illés i— Üj technológiát vezettek be az Alumíniumárugyárban, s ennek köszönhetően könnyebbek lesznek a propán-bután gázpalackok. A gyártás már megkezdődött, várhatóan 200 ezer darab készül ebben az évben a korábbinál huszonöt százalékkal „karcsúbb”, de változatlan minőségű palackokból. Az új terméken két csík jelöli, hogy Ikönnyitett változatot tart a kezében a vásárló. ,A képen: Az elkészült palackokat 25 atmoszférás próbanyomásnak vetik alá bösítéssel a gépkapacitások kihasználása szempontjából optimálisabb táblaméreteket alakítottak ki. ■ Jó néhány hektárral növelték egyúttal a termőterületet is. Felülvizsgálták a takarmánytermő táblákat és 400 hektárnyi kevés hozamot, gyenge minőséget adó lucernaföldet feltörtek. Előrelátó stratégiát dolgoztak ki a szövetkezet szakvezetői az állattenyésztésben is. A jószágáliomány hasznosítási irányának kettéválasztásában látták, hosz- szú távon a biztosítékát annak. hogy a hősprogramból is eredményesebben vállalhasson részt a Körösmenti Tsz. Minőségi állománycserét hajtottak végre a tehenészeti ágazatban, megkezdték a húshasznú szarvas- marha ágazat kialakítását, és a Körös-parti, az intenzív legelők, valamint az elhagyott. épületek hasznosításával meghonosították a lúd- ágazatot. Az évről évre magasabb termelési költségek mérséklésére, energia racionalizálási pályázat keretében évente 450 tonna tüzelőolaj megtakarítására létrehoztak egy mezőgazdasági hulladékot hasznosító szemesterményszárítót. Mínusz 45 millió A gazdasági irányításban is igyekeztek megszüntetni azokat a tényezőket, amelyek korábban az előrehaladás gátjának bizonyultak. A kerületek számát csökkentették, a főágazati rendszert megtartották. Olyan vezetői szervezetet alakítottak ki, amelyben a szakemberek közelebb kerültek a termelő- munkához és kiiktatódtak az irányítás-szervezés felesleges lépcsőfokai. Ügy gondolták — nagyon előrelátóan — a szövetkezet vezetői, hogy az alaptevékenységek megfelelő színvonalra emelésével, azok eredményéből jut majd később az időjárástól független melléktevékenység fejlesztésére is. Bízvást remélhették ezt a tagsággal együtt, hiszen kellően megalapozták az 1983-as esztendőt. És tavaly májusban még, ahogy mindenütt a megyében, jó terméssel biztatott a határ a Körös mentén is. Az új vezetőséget és a tagságot az eredményesebb gazdálkodást célzó tengernyi tennivaló közepette, mondhatni a mély vízben érte az aszály. Megharmadolta, megnegyedelte az előző évinél 300 hektárral nagyobb területen érő kalászosok, az 1982. évihez képest 150 hektárral megnövelt cukorrépatáblákon az ipari növény termését. Nem volt pedig hiány az igyekezetben, hiszen a korszerűnek már semmiképpen nem mondható öntözőkapacitásaikat maximálisan kihasználták a téeszbeliek. Kétszázötven hektárral nagyobb területre juttattak mesterséges csapadékot, mint máskor. Nem sajnálták a vizet a rétektől, a legelőktől sem. A növénytermesztés veszteségei mégis olyan mértékűek lettek az elmúlt évben, hogy azt a csaknem tízmilliós költségmegtakarítással, a terven felül nevelt tíz tonnányi baromfi értékesítésével és a tehenenkénti tejtermelés csaknem 800 literes növelésével is csak kis részben tudták ellensúlyozni. Az élet nem állt meg A minap folytatott beszélgetésünk alkalmával a Körösmenti Tsz fiatal elnöke, hozzátéve, hogy vezető társai nevében is mondja,' így fogalmazott: nemcsak a 45 milliós pénzügyi hiánnyal számolunk az aszály miatti veszteséglistán. Az csak az anyagi része a sikertelen esztendőnek. A bizonyítani akaró új vezetőség tagjait bántja az erkölcsi kudarc is. Még akkor is, ha rajtuk kívülálló okok miatt következett be. Ez utóbbit jól tudják, értik a szövetkezeti tagok is, hiszen a nemrégen megtartott zárszámadáson senki nem siránkozott az 1983. évi gondokon, ha még- annyira kihatnak azok az idei esztendőre is. Igaz, látva, hogy egy esztendő alatt nem közelebb kerültek, inkább eltávolodtak kicsit kitűzött céljaiktól, néhányan vagy egy tucatnyian, kiléptek a szövetkezetből. A veszteségek — érveltek — nyilvánvalóan kihatnak a bérgazdálkodásra is, tehát nem lesz lehetőség a megyei átlagnál jóval alacsonyabb bérszínvonal fejlesztésére 1984-ben sem. Akik maradtak, azok viszont jól tudják, hogy aszály ide, aszály oda, az élet nem állhat meg. Szórni kell a fejtrágyát most már a szövetkezet szántóterületének 63 százalékán vetett kalászosokra. Hamarosan hozzá kell látni a földek előkészítéséhez is, a tavaszi vetések alá. Az állattenyésztőknek is több munkát ad 1984- ben. a tavaly befejezett sertéstelep rekonstrukció révén jelentősen megnövelt hizlalás: terv teljesítése, valamint egy újabb, kétszázas húsmarha gulya gondozása. Két év előtti növénytermesztési hozamokkal, a tavalyinál több hús előállításával, valamint a szabályozók pozitív és negatív hatásainak mérlegével is számolva, 10 millió forintra tervezték az idei gazdálkodás nyereségét a kunszentmártoniak. Kétszer kapnak, ha.., Terveik megvalósításához azonban nem elegendő az, hogy a tagság bizalmát nem rendítette meg a tavalyi sikertelenség. Kevés hozzá az idei jobb kilátások táplálta reménykedés is. Az 1984-re tervezett szerény nyereség elérésének alapfeltétele, hogy — a pénzügyi veszteségeinek rendezésére, az alapjainak bevonásával sem képes másik kilenc Szolnok megyei téeszhez hasonlóan — a körösmentiben is mielőbb sor kerüljön a központi veszteségrendezésre. Nem ölbe tett kézzel várják a téeszbeliek a segítséget. Pénzügyi gondjaik ellenére, az 1984. évi termelés biztonsága érdekében csaknem ötven kilogrammal növelték például az egy-egy hektárnyi műtrágya vegyeshatóanyagot. Űjabb tizenkét milliót költöttek az intenzív gabonaprogram második szakaszának technikai megalapozására. Azt tartja egy régi mondás, kétszer ad, aki gyorsan ad. Nos, ha ez így igaz. akkor a kunszentmártoni téesz is kétszer kap, ha mielőbb kap. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi ideig kell az óvadék mellett folyósított, évi 14 százalékos, a bank- terheiket havonta 300 ezer forinttal növelő hitelből gazdálkodniuk. És az elnökkel folytatott beszélgetésre visszatérve, ezúttal sem csupán anyagiakról van szó. Az aszály által rendkívüli mértékben sújtott megyék legnagyobb kárt szenvedett szövetkezeteinek ígért veszteségrendezés a Körösmenti Tsz-ben egyfajta erkölcsi sikernek is feltétele: a bizonyítás lehetőségének, hogy több van a kunszentmártoni, a szelevényi és a kungyalui földekben, hogy többre képesek a Körös mentét művelő szövetkezeti gazdák. Temesközy Ferenc
