Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-08 / 57. szám
1984. MÁRCIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetési ünnepségek a Parlamentben és Szolnokon (Folytatás az l. oldalról) a világban kivívott rangunk az ő munkájuk eredménye is. Losonczi Pál átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében. A dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavításaiban kifejtett kimagasló munkásság elismeréséként. A parlamenti ünnepségen Jánoki Lászlóné, aTiszaföld- vár és Vidéke Áfész elnöke a Munka Érdemrend arany fokozata, Nagy lmréné, a SZIM karcagi gyárának szerszámiraktárosa a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Szabó Lászlóné, a szolnoki Háziipari Szövetkezet varrónője pedig a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vette át. Bodor Sándorné, a Jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője. Kákái Jánosné, a Tisza Cipőgyár művezetője ugyancsak a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg. Tegnap délután Szolnokon, a megyei tanács tanácskozó- termében a nemzetközi nőnap alkalmából művelődés- ügyi dolgozókat tüntettek ki. Az ünnepségen megjelent Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke. A szolnoki Bartók Béla 'kamarakórus hangulatos, színvonalas műsorát követően Nánási Mihály, a megyei ■ tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezután Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese kitün tetőseket adott át. Miniszteri dicséretben részesült Baráth Erzsébet, a jászberényi Palotásy János Zeneiskola iskolatitkára. Bokor lmréné, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola kollégiumának nevelőta nára. Halász József né. a szolnoki Damjanich János Múzeum technikai dolgozója, valamint Füzesi Gyözöné, a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet nevelőszülői felügyelője. Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Horváth Jánosné, a kunszentmártoni Általános Iskola és Diákotthon napközis nevelője és Szabó Ferencné dajka, a túnkevei Deák Ferenc úti óvoda dolgozója. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben négyen részesültek: Horváth Attiláné, a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár csoportvezetője. Koós Andorné, a Mezőtúri Zeneiskola igazgatója, Márton Ernőné, a szolnoki Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iro- / da vezetője, valamint Pau lovki lmréné, az öcsödi művelődési ház igazgatója. Szintén tegnap a megyei tanácson adták át huszonhat mezőgazdasági és élelmiszer- ipari dolgozónak a Kiváló Munkáért miniszteri elismerést a nemzetközi nőnap alkalmából. E kitüntetést vette át Tóth Miklósné, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz cipőüzemi csomagoló ja. Kalmár Rozália, a jászapáti Ve- lemi Endre Tsz kertészeti dolgozója, Cseh Lajosné, a jászladányi Egyetértés Tsz gumiüzemi dolgozója, Fülöp Istvánná, a jásztelki Tolbu- hin Tsz fejőnője. Üti Lászlóné, a jászárokszállási Kossuth Tsz csoportvezetője, Rácz Andrásné, az öcsödi Szabadság Tsz állattenyésztési dolgozója, Benkovics Ilona, a csépai Tiszamenti Tsz anyagkönyvelője. Barna Elekné, a cibakházi Vörös Csillag Tsz csoportvezetője. Bárdos Sándorné, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz könyvelője. Setét Lajosné, a kőtelki Ady Tsz pénzügyi dolgozója, Lévai Mihályné, a tiszaföldvári Lenin Tsz művezetője, dr. Herczeg Istvánná, a zaigyvarékasi Béke Tsz számviteli vezetője. Ur- bancsek Sándorné, a zagyva- rékasi Béke Tsz csomagoló csoportvezetője, Kocsis Jó- zsefné, a fegyveméki Vörös Csillag Tsz pénztárosa. Bari Sándorné, a kunhegyes! Kun ság Népe Tsz baromfigondozója, Papp Elvira, a kengyeli Dózsa Tsz főkönyvelője. Molnár Boldizsárné, a tisza- örsi Petőfi Tsz bér- és munkaügyi osztályának vezetője. Szűcs Péterné, a karcagi Május 1. Tsz gyors- és gépírója, Molnár Sándorné. a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz betanított munkása. Nagy lmréné, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz tűzőnője és lgrényi Ibolya, a tsz faiskolai dolgozója, Nagy Miklósné, a tószegi Petőf i Tsz orsózónője, Katona Mihályné, a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz mázsaiházkezelője, Rácz Zsigmondné, a túrkevei Vörös Csillag Tsz számviteli osztályának vezetője és Sáliéi Gyuláné, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat adminisztratív vezetője. Kiszárad! földek, öntözésre váró táblák n mesterséges csapadék pótlásáról tanácskoztak a megyeszékhelyen Az öntözéses gazdálkodás megoldására váró feladatairól a megyei meliorációs munkák elmúlt évi eredményeiről, valamint az idei beruházások előkészületeiről esett szó tegnap Szolnokon, azon a tanácskozáson, amelyet a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szervezett. Az immár hagyományosnak tekinthető szakmai eseményen az öntözési lehetőségekkel rendelkező termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok-, vízügyi szervek-, és szolgáltató vállalatok szakemberei vettek részt. Szolnok megye hidrológiai helyzete, termőtalajainak kritikus csapadékellátottsága nem változott napjainkig. Az elmúlt esztendőben is — átlagosan — csupán 400 milliméter természetes csapadék hullott. A hőségnapok száma az ötvenéves átlaggal szemben 20 helyett 38 volt 1983-ban. Mint a tanácskozáson elhangzott, a mezőgazdasági üzemek mintegy 40 ezer hektár területet öntöztek meg, ezzel az öntözési lehetőségeiket 68 százalékban használták ki. A gazdaságok az előző esztendő tapasztalatai alapján az idén már jelentős lépéseket tettek az öntözéses ágazat fenntartására a termés biztonsága érdekében. Az üzemekben meglévő — nagyrészt elhasználódott — öntözőberendezéseket kijavították. és amint arra lehetőség kínálkozik, a fagyveszély elmúltával hozzákezdenek a csapadék mesterséges pótlásához. Az ehhez szükséges öntözővizet a vízügyi szervek biztosítják. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a megyei termelőüzemek várakozással tekintenek egy tartós központi intézkedés elé. amely némiképp enyhítene a felmerülő költségeiken. Az értekezleten sok javaslat és vélemény hangzott el, többek között az öntözési időpontok megnyújtásáról., a magasyeze- tésű csatornákkal reníelke- ző gazdaságok energiatakarékos öntözési módjairól, valamint az egyszerű és olcsó megoldásokról, az öntözéses gazdálkodás hatékonyságának javításáról, A tanács-, kozáson szó esett arról is, hogy a termelési rendszerek ezentúl termesztési technológiáikban fordítsanak nagyobb figyelmet az öntözés módszereire. A továbbiakban az elmúlt évi meliorációs beruházások értékelése hangzott el. Mint a résztvevők megtudták tavaly 124 milliós állami támogatással 187 millió forint értékű munkát végeztek el az üzemek. E mennyiségnek 80 százalékát a Jászsági és Tisza II térségében, a többit — mint térségen kívüli beruházást — pedig, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben. A területrendezések, amellyel elhagyott tanyahelyeket, fasorokat, vízelvezető árkokat szüntettek meg —, táblásí- tások és úthálózat építések, a vízrendezési munkák és kémiai talajjavítás is a termelés magasabb szintjét szolgálják. Az idén ugyanezeken a területeken folytatják a munkát. Számadás és tervezés (Folytatás az 1. oldalról) lyett majdnem négymillió forintot oszt vissza taggazdaságainak. Az anyag-, alkatrész- és gépforgalmazáson kívül többek között, a számítógépes raktárkészlet-nyilvántartás bevezetésével, tíz új szerviz- kocsi üzembehelyezésével, valamint a gabonaprogram gépsorainak garanciális és garancián túli szervízellátásával javított a GITR működési területén a gabona- és ipari növénytermesztés technikai feltételein. A növény- termesztés gazdaságosságának javítására két folyékony műtrágyázást alkalmazó gazdasági társulást hozott létre. Kidolgoztak egy új, energiatakarékos növényvédőrendszer kipermetezési technológiát, és számítóge-í pékét helyeztek üzembe annak elemzésére, hogyan hasznosul legjobban a földekre kijuttatott műtrágya. Szerződéses kapcsolatait a Budapesti Vegyiművekkel és a Nitrokémiai Ipartelepekkel kötött együttműködéssel bővítette tavaly a GITR. Így a két vállalat közvetlenül kielégíti a termelési rendszer igényeit a hazai előállítású termékekből, és minden olyan szakismeretet átad a rendszer szakembereinek, amit hasznosítani tudnak. Ez utóbbi „cserébe” a növényvédőszerek használata során 'szerzett tapasztalatokat földolgozza a gyártók részére. A tegnapi részközgyűlésen ismertetett 1984. évi tervek között jelentős helyet kaptak a GITR beruházási elképzelései. Többek között szabadtéri géptároló, újabb gépalkatrész-raktár, fedett szerelőcsarnok és gépműhely építésének befejezését ütemezték erre az évre. Űj növény- termesztési technológiák bevezetését is tartalmazzák az idei tervek. Többek között a homokhátságok gazdaságosabb hasznosítására, a laza talajok új művelési és tápanyaggazdálkodási módszerének kidolgozásán, valamint a martfűi Növényolajgyárral együttműködve az őszi káposztarepce eredményesebb termesztésének megvalósításán munkálkodnak a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerének szakemberei. — temesközy — Emlékezés Rajk Lászlóra Születésének 75. évfordulóján ajk László nevének említésére a ma embere azonnal laz 1949 derekán lezajlott perre asszociál. Személye azonosult a törvénysértő perrel, amelynek fő vádlottja és áldozata volt. Ez a sajátos metamorfózis akarva-akaratlan elhomályosítja eseményekben gazdag életútját, elkötelezett kommunista voltát, azt a politikai pályafutást, amely mintegy húsz esztendőn át jellemezte őt. Az erdélyi havasok tövében meghúzódó Székelyudviarhe- lyen 1909. március 8-án született egy csizmadiamester népes családja legfiatalabb gyermekeként. Rajta kívül még 12 testvéréről kellett a szülőknek gondoskodniuk. Továbbtanulásában a fivérek segítettek. Így 1924-től Magyarországon, Budapesten és Nyíregyházán folytatta tanulmányait, majd 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és Tanárképző Intézetébe a magyar—* francia szakra. 1929 márciusa és decembere között sikeresen elvégezte a franciaországi besanconi egyetem bölcsészkarának külföldiek számára szervezett nyelvtan- folyamát, majd 1930 januárjától ismét itthon folytatta tanulmányait. A szociális és társadalmi problémák iránt érzékeny Rajk az egyetemen közel került a baloldali, sőt hamarosan az illegális kommunista mozgalomhoz. Ebben döntő szerepet játszott az is. hogy tanulmányozni kezdte a haladó szellemű, s marxista műveket. Ezekben az években Rajk László életire szólóan elkötelezte magát a forradalmi elmélettel, s később sem tagadta meg azt az eszmét, amelyben megtalálta a válaszokat a magyar társadalom ellentmondásaira is. A marxizmus- leninizmus szellemében lett önálló gondolkodóvá, munkáját kritikusan felülbírálni képes, racionálisan tevékenykedő kommunistává. Ekkor került kapcsolatba a gyakorlati politikával, az illegális kommunista mozgalommal, és érett hivatásos forradalmárrá. 1931 elején a KIMSZ, az év végén a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett. Személyére hamarosan felfigyelt a rendőrség. Először 1932 júniusában, majd 1933 februárjában és 1935 februárjában letartóztatták, egyszer háromhavi börtönbüntetésre ítélték. Közben legkülönbözőbb párt- és KIMSZ- megbízartásokat látott el, egyik fő szervezője volt 1934 nyarán az úgynevezett tan- díjreform-mozgalomnak. Ez kísérlet volt a legális és illegális munka összekapcsolására. 1935 közepén pedig — szántén a pártvezetési megbízása alapján — bekapcsolódott az építőmunkásoik tömegsztrájk járnak szervezésébe. A mozgalomban a rendőrség előtt „lefeketedett”, s az egyetemről kitiltott Rajk László 1936 közepén, engedéllyel elhagyta az országot, hogy Csehszlovákián, Franciaországon keresztül elfuthasson spanyol földre, harcolni a köztársaságra támadó fasiszták ellen. Ott 1937 októberétől Firtos László néven laz egyik magyar önkéntes zászlóalj kötelékében több ütközetben vett részt, meg is sebesült, majd 1939 februárjában az ország elhagyására kényszerített nemzetközi brigádokkal együtt ő is átlépte a spanyol—francia határt. Több társával 1941 nyarán kalandos úton került haza. tthon rövid illegális élet után októberben |a rendőrség a nyomára bukkant, s tiltott határátlépés vétsége miatt a kistarcsai táborba szállították, innen a Margit körúti fegyházba vitték. A kommunista kollektíva segítségével sikerült 1944 szeptemberében kiszabadulnia, s a kommunista pánt KB titkáraként bekapcsolódnia aiz illegális párt- mumlkába. Részt vett az új pártprogram kidolgozásában, az ellenállása mozgalom szervezésében. 1944 december eleijén ismét letartóztatták, Sopronkőhidára, majd Dachau felé hurcolták, s innen 1945 márciusában eresztették el, a mintegy félszáz fogva- tartottal együtt. Életének új szakasza 1945. május 13-án kezdődött, amikor a fővárosba érkezett, és a legkisebb zökkenő nélkül kapcsolódóit be a pártmunkába, a közéletbe. A Magyar Kommunista Párt (MKP) májusi konferenciáján —, ahol egyébként fel is szólalt — beválasztották a Központi vezetőségbe, rruajd a Politikai Bizottságba, tag ja lett az öttagú titkárságnak. Hamarosan a budapesti területi bizottság titkára lett, s ebben a minőségében sokat tett azért, hogy a legtekintélyesebb pártszervezet taglétszáma, Ibefolyásia növekedjék. 1945 novemberében az MKP KV az egyik főtitkárhelyettessé választotta, majd 1946. március 20-án a Belügyminisztérium élére került. E fontos1 ési az osztály harc szem - pontjából döntő hatalmi poszton igyekezett a párt politikájának szellemében és érdekében tevékenykedni. Erőskezű miniszternek bizonyult, kérlelhetetlennek az ellenséggel szemben, de fellépett az ellen, hogy minisztériumát a bosszú eszközeként használják fel. Politikusi és miniszteri tevékenysége laz MKP kongresszusain elfogadott programok, a Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség ülésein kidolgozott konkrét elképzelések alapján bontakozott ki. Mégsem volt gépies végrehajtója a terveknek, munkáját mindig saját belátása szerint, habitusának, vezetési elveinek és stílusának megfelelően látta el. Munkabírása legendássá vált. 1948 augusztus elején átkerült a Külügyminisztérium élére, ami már jelezte a vele szembeni bizalmatlanságot is. A Politikai Bizottság tagjaként azonban továbbra is részt vett azokban a munkákban, amelyekre a proletárdiktatúi'a rendszerének kiépítésekor került sor. A bizalmatlanság légköre azonban egyre szembetűnőbbé vált számára is. Eiz összefüggött azzal, hogy — amint iazt az utóbbi években Nyugaton megjelent munkák bizonyítják — a CIA titkos csatornákon, ügynökökön keresztül bizalmatlanságot igyekezett kelteni, felforgató híreket terjesztett azzal a céllal, hogy a népi demokratikus államok, illetve -kom. munista pártjaik és vezetőik között ellentéteit szítsanak. Ez el is érte a tervezett célt. ikerült Rajk körül ellenséges légkört teremteniük. Az új helyzetbe került pártok a hidegháborús légkörben hitelt adtak ezeknek a híreszteléseknek — amit saját politikájuk torzulása is elősegített —, s 1949. május 30-án letartóztatták Rajk Lászlót. Kémnek nyilvánították, és halálra ítélték, majd október 15- én kivégezték több társával együtt. Az ötvenes évek közepén derült fény ártatlanságára. A történelem utólag igazságot szolgáltatott neki: megtisztította múltját, személyét a reá szárit rágalmaktól. Strassenreiter Erzsébet Új melléküzemágat alakított Tiszavárkonyban a tószegi Petőfi Tsz. Az üzemben a Szolnoki Papírgyárban előállított alapanyagból áruházi csomagolópapírokat nyomnak és vágnak méretre.
