Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 8. IA tudomány világa Társadalmi összefogással Környezetvédelem = önvédelem Korszerűbb technológia — nagyobb választék Több tejet és tejterméket Hazánkban az egy főre jutó tej- és tej­termékfogyasztás eléri a 180 kilogrammot, ám ez még mindig elmarad a táplálkozás­élettani szempontból kívánatos színvonal­tól: csupán a tejből legalább hét decili­tert kellene fogyasztaniuk naponta kicsi­nyeknek és felnőtteknek egyaránt. A fo­gyasztás növelésének egyik alapvető esz­köze a termékválaszték bővítése olyan igé­nyes árukkal, amelyeket nagy élvezeti és biológiai érték, hosszú eltarthatóság jel­lemez. Közben persze arra is vigyázni kell, hogy a termékösszetétel igazodjék az egy­re változó igényekhez. (így például újab­ban nő az energiaszegény — alacsonyabb zsírtartalmú — készítmények iránti keres­let.) Az viszont már ipari érdek, hogy megfelelően hasznosítsák a „mostoha” tej­ipari melléktermékeket. Az iparág legna­gyobb mennyiségű és veszteség szempont­jából legfontosabb — pedig igen értékes — mellékterméke a savó. Fontos érdek fű­ződne hozzá, hogy megszülessenek és for­galomba kerüljenek a savóalapanyagú tej­ipari készítmények. A tejtermékfogyasztás növelésének egyik alternatívája lehet a sajtok válasz­tékának további bővítése is. A sajtok fo­gyasztása lényegesen fokozható a meleg szendvicsek és a sült húsos-sajtos ételek nagyobb mértékű elterjesztésével. A saj­tokban kis mennyiségben megtalálható cukrok a hevítés hatására szín- és aroma­anyagokká alakulnak át, és a hússal együtt kitűnő ízkompozíciót alkotnak. Hazánk­ban ma 70—80 féle sajt van forgalomban (Franciaországban több száz!), s bizonyá­ra növelné a fogyasztást ha ezek mindig és mindenütt kaphatók lennének, s új sajt­fajtákkal is megjelenne a tejipar (például a világszerte kedvelt oheddar sajttal). A tejtermékek nagyobb választékának gazdaságos előállítása csak korszerű tech­nológiákkal és berendezésekkel képzelhe­tő el. Ezek sorába tartoznak a képünkön látható szovjet gyártmányú tejipari ke­verőgépek is. Kitűnően vizsgáztak a szakemberek Eredményes csontvelő-átültetés Első ízben hajtottak végre eredményes csontvelő-át­ültetést, a legkorszerűbb technika segítségével, Magyar- országon, az Országos Maematológiai és Vértranszfúziós Intézetben. Dr. Hollán Zsuzsa akadémikus, egyetemi tanár, az intézet főigazgató-helyettese — akinek vezetésével ké­szítették elő és végezték a transzplantációt ez év január 27-én — Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát tájékoz­tatta a jelentős tudományos orvosi sikerről. 1983 végén környezetvédelmi fegyveres, őrök tettek esküt. Ez az ese­mény új fejezetet nyitott a környezetvédelem hazai tör­ténetében. A vadászfegyve­rekkel visszaélő orvvadászok számára megszűnt a termé­szet számos felbecsülhetetlen értékű ritkasága szabad pré­da lenni. Hazánk közepesen fejlett iparral és fejlett mezőgazda­sággal rendelkezik, területét tekintve kis ország, évente 10 millió tonna szilárd és folyékony hulladékot bocsát ki. Ennek az óriási és egy­re növekvő mennyiségnek' az újrahasznosítása, csök­kentése, illetve a hulladék- szegény eljárások kidolgozá­sa áll a környezetvédelmi koncepciók középpontjában. Az elmúlt fél évtizedben kiépült a magyar környezet- védelem szervezeti rendsze­re. A korábbi Természetvé­delmi Hivatal örökét — ki­bővített hatáskörrel — az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal vet­te át, amely hét környezet­és természetvédelmi felügye­lőség közreműködésével lát­ja el az emberi környezet védelmére rendelt faladatát. A korábban az egyes minisz­tériumok és főhatóságok kö­zött felaprózott feladatokat egyrészt a hivatal, másrészt a kormánybizottságként mű­ködő Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács látja el. amely kezdeményezi a környezetvédelmi intézke­déseket, s rendszeresen be­számoltatja a főhatóságokat és a tanácsokat munkájuk eredményeiről, vagy éppen eredménytelenségéről. Ezek­nek a szerveknek létrejötte óta a környezetvédelem szervesen beépül az egyes tanácsok költségvetésébe. Ma már minden épülő új beruházásnál a tervezőknek kötelező figyelembe venni a környezetvédelmi előíráso­kat is. A legutóbbi öt esztendő­ben nem kevesebb, mint 40 milliárd forintot fordítottak országszerte a víz és a leve­gő illetve a termőföldek vé­delmére. Kiemelt program­má vált a másodlagos nyers­anyagok újrafelhasználása az iparban, bár ezek aránya még mindig rendkívül cse­kély, nem éri el a 10 száza­lékot sem. A háztartási hul­ladékok elhelyezése — ezt minden természetjáró ember tanúsíthatja — továbbra is Nincs menetrendjük Taxibusz­rendszerek Több nyugati országban a taxi új alkalmazási módja a taxibusz, amely hézagpótló szerepet tölthet be a városi közlekedés rendszerében. A taxibusz telefonhívásra vagy hívóoszlopról adott jelzés nyomán viszonylag! rövid időn belül házhoz megyi, utasait átszállás nélkül szállítja a körzetén belüli úticélhoz. Az utas tehát elfogadható vitel- díjért élvezhezti a háztól-há- zig szállítás előnyét és ké­nyelmét. A taxibusz-rendszerek jár­művei rádió adó-vevőkészü­lékekkel felszerelt kisbuszok, amelyekben általában 10—15 ülőhely van A forgalomba küldött járművek körzetük­ben cirkálnak: nem kötött vonalakat szolgálnak ki, ha­nem egy területet, nincs te­hát menetrendjük. A forga­lomirányító központ össze­gyűjti az igényeket: mikor, honnan és hová hány személy kíván utazni. A következő lé­pés a területen tartózkodó taxibuszok olyan mozgatása, hogy a felmerült igényeket minél gyorsabban kielégit­rendezetlen. Ugyankkor kie­melkedő jelentőségű volt a Budapesti Szemétégető üzembehelyezése. A főváros­ban keletkező háztartási és hasonló jellegű ipari hulla­dékok kb. 60 százalékát ár­talmatlanítják itt. Bár az idegenforgalmi szakemberek panaszkodnak, hogy ebben az évben — vé­leményük szerint a környe­zetvédelmi „ellenpropagan­da” hatására — csökkent a Balatont felkereső üdülő­vendégek és turisták száma, a tó közismert túlterheltsége miatt ennek jótékony hatása lehetett a tó vizére és kör­nyezetének védelmére. Az ifjúsági mozgalom szerveze­tei szép példáját szolgáltat­ták a Balaton-parti környe­zetvédelmi építőtáborok lét­rehozásával a társadalmi összefogás szükségességének. Az építési fegyelem megszi­lárdítása illetve korlátozása, a Keszthelyi-öböl szennyvíz­tisztítóműve építésének meg­gyorsítása kedvező fordulat­nak számít. A lassan egy esztendeje üzemelő és 1983. november 7-én felavatott Paksi Atom­erőmű az atomenergia bé­kés célú felhasználásának eddigi legnagyobb hazai al­kotása. Az évtized végéig fo­lyamatosan bővülő erőmű építése során kiemelt fontos­ságot tulajdonítottak és tu­lajdonítanak a biztonságos, a lakosságot és a környeze­tet még az esetleges üzemza­varkor sem szennyező üze­melésnek. A környezetbe ke­rülő szennyezőanyagok mennyisége lényegesen ki­sebb a maximálisan megen­gedhetőnél. Az atomerőmű­nél egyidejűleg működik a mérő- és az ellenőrzőrend­szer. A környezetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozók-, nak az új létesítmények mű­ködésénél sokkalta több gondot jelentenek a koráb­bi időkből származó hiá­nyosságok, mulasztások, amelyeknek kiigazítása — folyamatosan — több tízmil- liárd forint ráfordítást je­lentenek a népgazdaság, s az egyes üzemek számára. Bár a levegő szennyezésének csökkentése terén sikerült nem kevés eredményt el­érni (a budapesti belváros gázfűtésre történő átalakítá­sa, Kecskemét, Ajka, Szol­nok levegőjének javítása) mégis még napjainkban is az ország területének 9 szá­zalékán a megengedhetőnél szennyezettebb a levegő. hesse, ugyanakkor üresjára­tuk, kihasználatlan férőhe­lyük minél kevesebb legyen. Ez optimalizálási feladat, amelynek gyors elvégzéséhez kis számítógép is szükséges, amelynek üzembeállítása ma már nem jelent gondot. A számítógép a járművek pil­lanatnyi helyzetéről is tud, mivel az autóbuszvezetők minden állomáshelyről egy gomb lenyomásával helyzet­Ezen a területen ma 4 mil­lió ember él. Különösen az energiaipar, a vaskohászat, az építő- és vegyipar kéndi­oxid szenyezésének korláto­zása sürgető feladat. Ha az utóbbi időben némileg csök­kent is a gépkocsik számá­nak növekedési üteme, a közlekedésnek, mint szeny- nyező forrásnak a jelentő­sége azonban megnőtt. Nap­jainkban a gépkocsiknak legalább 20 százaléka oly­annyira elöregedett, hogy szénmonoxid- és koromkibo­csátásuk a megengedhetőnek a többszöröse. Mérések sze­rint a budapesti lakások 27 százaléka minősül a nap egyes időszakaiban a meg­engedhetőnél zajosabbnak, ugyancsak az öreg autók, a lakások rossz zajszigetelése és a keskeny, a forgalmat lassan átbocsátó utak révén. Különleges helyet foglal el a közlekedési zajforrások kö­zött a Ferihegyi repülőtér, amelynek zaja azonban gya­korlatilag semmilyen eljá­rással sem csökkenthető. Az évtizedes hígtrágya probléma megszüntetésére, különböző kísérletek foly­nak, Dunavarsányban pél­dául komposztot készítenek belőle, illetve biogázforrás­ként használják fel. A környezetvédelem = ön­védelem. Mindenkinek a maga munkahelyén és kör­nyezetében példát kell mu­tatnia helyes magatartásá­val. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a MTESZ akciói, a rendszeresen meg­rendezésre kerülő „Protenvi- ta” kiállítások a lakosság és a szakemberek széles köré­nek véleményét formálják helyes irányba. Fokozatosan beépül a környezetvédelem az általános iskolai oktatás tantervébe is. Sajnos a kö­zépiskolák és az egyetemek diákjai még nem ismerked­hetnek meg magasabb szin­ten a helyes környezetvédel­mi magatartással. A parkerdők számának növekedése, az Önkéntes természetvédelmi őrök hasznos tevékenysége jól példázza a társadalom, minden rétegének cselekvő részvételét ebben a jövőnek szóló tevékenységben. 1984- ben a tervek szerint újból megrendezik a madarak és fák napját is! jelentést küldenek a központ­ba. A vezető természetesen visszajelzéseket is kap: a kormánykerék mellett elhe­lyezett képernyőn láthatja, melyik megállókat kell érin­tenie, milyen címeket kell felkeresnie. Képünkön az egyik nyugat­németországi taxibusz-rend- szer egyik járművét látjuk. E rendszernél az utasok a ki­Elmondta: a beteg — egy 38 éves nő, aki halálos kime­netelű fehérvérűségben szen­vedett — jól érzi magát, leu­kémiás sejtjei eltűntek. Test- véröccsének csontvelője az átültetés utáni 3. héten meg­tapadt, ma már a beteg sejt­jeiben kimutatható a férfiak­6zolgált területen elhelyezett megállókból nyomógomb se­gítségével jelezhetik utazási igényüket, de telefonon is kapcsolatot teremthetnek az irányító központtal. A „tar­tós vevők” levelezőlapon ren­delik meg a napi munkába vagy iskolába járáshoz szük­séges taxi buszt. ra jellemző Y kromoszóma. A csontvelő-átültetés utáni legnehezebb első hónap eltelt, sikerült kivédeni az ebben az időszakban méginkább fe­nyegető halálos szövődmé­nyeket. Kitűnően vizsgáztak mindazok a szakemberek, akik részt vettek az átültetés előkészítésében és végrehaj­tásában. Az eredményes átül­tetést nagymértékben előse­gítette a beteg fegyelmezett­sége, bizalma orvosai, ápolói iránt. — E kockázatos, de ma már nélkülözhetetlen gyógyító el­járáshoz sajátos felkészülés­re volt szükség, mert a csont­velő-átültetés alapvetően kü­lönbözik más szervtranszplan­tációtól: nem igényel külön­leges sebészi technikát, im­munológiai nehézségei azon­ban nagyok — hangsúlyozta a professzomő. Az immun- rendszer sejtjei ugyanis csontvelő eredetűek, a donor csontvelőjéből származó im­munsejtek lesznek a csontve­lőt befogadó szervezet — a recipiens — felismerő, infor­mációt szállító, nyomozó sejt­jei. Ezeknek a gyilkos fegy­verei az átültetés után a re­cipiens sejtjei ellen irányul­nak, s ha ezt a támadást nem tudja kivédeni, elpusztítják a recipiens saját sejtjeit, első­sorban a májban, a vérben, a tüdőben és az emésztőcsator­nában. Ez még ma is a leg­súlyosabban fenyegeti a be­fogadó életét. — Több országban végzett magas színvonalú alap- és klinikai kutatások eredmé­nyei az utóbbi évtizedben meggyőzően bizonyították: a vérképző- és immunrendszer egyes rosszindulatú betegsé­geiben és súlyos, öröklött defektusaiban szenvedők egy része csontvelő-átültetéssel meggyógyítható. Ez tette szükségessé, hogy megteremt­sük hazánkban is a korszerű csontvelő-átültetés feltételeit. A felikészülés jelentős részé­hez a személyi és szakmai feltételek adottak voltak az intézetben, ahol az utóbbi 25 évben létrejöttek a haemato- lógia, immunológia és vér- transzfúzió legkorszerűbb módszereit alkalmazó klini­kai, vérkészítmény-előállító és tudományos-kutató osztá­lyok — mondotta Hollán Zsuzsa. — Meg kell mondanunk azonban, hogy e beavatko­zásnak számos halálos szö­vődménye lehet — hangsú­lyozta a professzomő —, ezért csak a legrosszabb in­dulata leukémiában, a leg­súlyosabb csontvelő-elégte­lenségben szenvedőknél és ritka, nagyon súlyos veleszü­letett immunhiányban, illetve más, már a gyermekkorban halálos, öröklött betegségek­ben indokolt a csontvelő-át­ültetés. A súlyos, rosszindu­latú betegségekben, a legin­dokoltabb esetekben is csak akkor tudunk eredményes transzplantációt végezni, ha a diagnózis felállítása után idejekorán sikerül a beteget olyan állapotba hozni, hogy a súlyos beavatkozás végre­hajtható legyen. A csontvelő­átültetés eredménye a 20 évesnél fiatalabbaknál a leg­jobb, s 40 éves korig még jó­nak mondható. Az eredmé­nyes csontvelő-átültetés má­sik előfeltétele, hogy a be­tegnek szöveti antigénrend­szerével azonos édestestvér- donorja legyen. Szülő csak igen ritkán alkalmas csont­velőadásra. Az ország bár­melyik egészségügyi intézeté­ből fogadunk csontvelő-átül­tetésre alkalmas betegeket, ezért annak orvosi javallatai­ról, előfeltételeiről és az al­kalmassági vizsgálatra kül­dés módjáról részletes mód­szertani levelet írtunk a hae- matológiai betegeket kezelő, gondozó intézményeknek. Immár nem kell tehát a rendkívül költséges külföldi csontvelő-átültetésre küldeni a betegeket. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom