Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 25. „Szobafogság” magnóval No, itt nem a rossz bizonyítványt hazavivő gyerekek bezárásáról lesz szó, hanem olyan esetekről, amikor a zuhogó eső vagy a hideg miatt a szobába szorultok. Ilyen esetben egy magnóval is1 sokféle szórakoztató játékot lehet kitalálni, megvalósítani. Ehhez adok nektek tanácsokat. Zenehallgatás Mindenki a kedvenc zeneszámát veszi fel magnóra, vagy hozza magával a magnószalagján. A lejátszás után elmondja, miért tartja szépnek ezt a dalt és megindokolja miért tetszik neki. Utána még vitatkozni is szabad. Azt azonban ajánlom, hogy az új dalt, ami megtetszett, mindenképpen vegyétek át egymástól. Nóta- és dalverseny Egy villámgyors őrsi, baráti dalverseny lebonyolítására #9 jó a magnetofon. Mindenki külön-ikülön rá- énelklj a dalt és utána együtt hallgassátok meg. Ti magatok lesztek a zsűri is. Lehet pontozni a tiszta hangzás^ a szép szövegmondást, a szép dallamot és természetesen az előadás színvonalát is. A legügyesebb kapjon erről akár egy derűs szövegű vagy rajzos oklevelet is, amit mindnyájan írjatok alá emlékül. Zenei rejtvények Kitűnő zenés vetélkedőt is szervezhettek a magnó segítségével. Például felvesztek egy dalt lassúbb fordulatszámon, mint ahogyan az eredeti szól. Vajon hányán ismerik fel a változtatást? De lehet idegen nyelven énekelt dalokat felvenni, ahol a feladat; sorrendben megmonda. ni, milyen nyelven énekeltek. Érdekes feladvány lehet egy zeneszám elhangzása után megállapítani, milyen hangszerek szóltak a magnón. Kis gondolkozás után hasonlókat ti is találjatok ki. Emlékek felidézése Erre is kitűnő a magnó, ha együtt nyaraltatok, táboroztatok, most van arra alkalom, hogy a tábortűzi műsort, egyéni számokat és más hangfelvételeket meghallgassátok. Ez lehet valamelydkő- tök hangszeres előadása is. Fölrajzi játék Földrajzi vetélkedőre is alkalmas ez a délután. Például valaki elmond a magnóra egy történetet, például, hogy merre ment a csalód a múlt hét végén kirándulni. S amikor egy-egy turistajelzésről kell szólnia, elhallgat (barlang, kilátó, síugrósánc, várrom, folyó, autópálya stb.) és ezt a turistajelet a „hallgatóságnak” le kell rajzolni. De ugyanez eljátszható országokkal, ahol a fővárosokat kell leírni. Esetleg lehet hibás szövegű történetet mesélni, ahol a feladat a hibás rész kijavítása. H. M. Összeállította; Rónai 'Erzsébet I Családi magazin [ Az asszony köténye Egy mai dalt és egy régi népi mondást szeretnék idézni. A dal így kezdődik: „Szólj rám, ha hangosan énekelek...” A mondás — vidékenként kissé változva, de — lényegében így szól: „Az asszony köténye mindent eltakar.” Hogyan kerül a két dolog egymás mellé?! Az, hogy az asszony köténye mindent eltakar, igen régi mondás, úgy is fogalmazhatnám, hogy tapasztalatokon alapuló bölcsesség. Jelentése:, történhet a családban bármi, az asszony kökénye eltakarja, „nem teregeti ki a szennyest”. A második mondás talán világosabbá teszi az elsőt is azok előtt — a fiatalabbak előtt —, akik nem ismerték. Talán néhány példa: a részegen hazatérő férj jól elverte az asszonyt, az teli van kékzöld folttal, de másnap, a szomszédasszonyoknak. azt mondja, elesett az udvaron, attól vannak a foltok. A gyerek elcsent valamit hazulról, az asszony, az anya rájött, de titkolja az ura előtt, nehogy a gyereknek bántó- dása essék. Velük lakó fiáék válófélben vannak, rosz- szul élnek, marják, lassan- lassan már meggyűlölik egymást, de ő csak azon könyörög, el ne váljanak, kifelé ne mutassák, hogy baj van, hiszen az nagy szégyen. És ő maga a szomszédban arról mesél, milyen boldogok a fiatalok. A példák talán szélsőségesnek tűnnek, pedig mindennapiak: ha a mondás lassan már a múlté is, de az asszony köténye gyakran ma is igyekszik mindent eltakarni. Miért, hogy a mai dallal együtt idéztem? Mert. tapasztalható egy ellenkező véglet, ami legalább olyan káros, mint a mindent eltakarni akarás. Ez pedig a „rászólás”. a mások előtt történő megszégyenítés. Lehet, hogy a dolog nem is annyira komoly, ám, amikor megérkeznek a vendégek, az asszony (vagy a férfi) első dolga, elmesélni, mennyi gondot okoz neki élete párja. A vendégek vacsorához ülnek a háziakkal. Az asztalon a finom, nagy gonddal elkészített étkek, de valahogy mégsincs kedvük enni, mert percenként felhangzik valami. Például így: — Édes fiam, már hányszor kértelek, hogy ne csámcsogj ! — Kedvesem! Képtelen vagy megtanulni, hogy a sót is oda kell tenni az asztalra?! És így tovább, és így tovább. Ha nem a házastárs, akkor a gyerek, vagy a családdal lakó idős szülő a nyilvános megszégyenítés alanya. A mamára rászólnak, hogy. vegyen tiszta kötényt, amikor vendégek vannak, de akkor, amikor már a vendégek is hallják. A gyerek ugyancsak idegenek előtt kapja a fejmosást: miért piszkos a keze; miért nem rakta el a játékait és esetleg még azt is elmesélik, hogy ma intőt hozott az iskolából. Ügy vélik, a nyilvános megszégyenítés majd használ neki. Nem használ. Árt! Árt mind a két módszer. Valóban zajlanak az otthon falai között olyan események, amelyek nem tartoznak senkire, de azzal a bizonyos köténnyel mégsem lehet mindent eltakarni és a baj attól csak nagyobb lesz, ha fedjük, takargatjuk. És ellenkezőleg; nincs rosszabb, kellemetlenebb dolog, mint ha valaki a másikat, legyen az fia. lánya, idős szülője vagy éppen házastársa, mások előtt „neveli”, megszégyeníti, meghazudtolja. Ha valaki így viselkedik, akkor a kis dolgok is nagyra nőhetnek, megkeseríthetik a másik életét és ezzel az egész együttélést is. Valahogyan, jó érzékkel, meg kell találni a két szélsőség között a helyes utat. Sárdi Mária Esztendeje jelentek meg a Méta szabadiáő és sportruházati cikkek a Skála-Tisziavidék Áruházban, Szolnokon. Az akkori kis készletből (az igények még ismeretlenek voltak) napi 20 ezer forint köfüli forgalom mutatkozott, a kereslet egyre nőtt, a választék bővült, hiszen személyesen járnak az árut kiválasztani a Skála-Coop raktárába. Az idei tavaszt 1—1,2 milliós árukészlettel várják, és már naponta 40—50 ezer forintot forgalmaznak az újdonságokból. A képen látható csinos mellény-nadrág összeállítás piros, kék, bordó, szürke, keki és tojáshéj színben. 2—3 féle bak fisméretben megtalálható, akár a kamaszok csinos vászonnadrágja. Fotó: T. Katona László Donkó László: Vízicsiga Vízicsiga mászik, csápot-hadonászik szarvacskája gombja. Ha már el-elszundít, lajhármód bebújiTc szép csigatornyába .. Házát jól bezárja, jót durmol az árva mészvára legmélyén, ám ha vízibolha talpát megkuckolja előjön a végén! A. Barkov: A partnál zöldes színű a tenger. Távolabb megsötétedik, kátrányszínűvé válik, de ez egyáltalán nem ijeszti el Gyimát. A kisfiú órákig elüldögél a meredek, sziklás parton. A távolba néz és ábrándozik. Gyima rendszerint egyedül jön ide, de most vele van Szlávka is. Szlávka egyik lábáról a másikra áll, lapos | kavicsokat kacsáztat a tengeren: —Ötöt ugrott... — Üh-hüm — bólint rá Gyima. Szláva nekilendül, újabb kavicsot dob a tengerbe: — Min töröd a fejed? Az árnyékok megnyúlnak, alkonyodik. Az ég alján aranyszínű narancsként tűnik fel a hold. A tengeren tüzek lobbannak fel, s mintha felsóhajtana, és a másik oldalára fordulna a hatalmas víztükör. Beljajovre emlékezve A. R. Beljajev szovjet-orosz író, a tudományos-fantasz- tikus irodalom kimagasló alakja száz éve — 1884. március 16-án — született. Rejtvényünkben, a vízszintes 13., 4L, 65. és a függőleges 7. számú sorokban az író egy-egy kitűnő regénye található. VÍZSZINTES: 1. Régen élt névadó rokona. 4. Gondolkodásában bizonytalan, hebehurgya. 11. Képzőművészeti alkotás tárgya lehet. 16. A Földközi-tenger melféktengere. 17. Szám. amellyel egy másik számot osztunk. 18. Indiai politikus. 1969- től 1974-ig köztársasági elnök, volt. 20. A népdal szerint ez az élet a legszebb a világon. 21. A hajó fara. 22. Meleg téli alsóruha. 23. Kisebb állat lakóhelye. 24. Világhírű revütáncos- nő volt (Josephine). 26. Attila első felesége volt. 27. Kis. sötét szobára mondjuk (tájszóval). 28. A múlt század eleién volt divatos női selyemruhák. 30. Ebben a várban nem laknak katonák. 31. Plusz, mint az ösz- szeadás szava. 32. Somogy megyei község. 35. A havazás ideje. 36. patak. Veszprémen folyik keresztül. 38. Haiósebesség- mérő készülék. 46. Képes elviselni. 47. Kinek orvosság, kinek kábítószer. 48. Nemzetközi írói egyesülés rövidített neve. 49. Avulni kezd! 50. Információ. 51. Aromás ital. 53. Hangtalan nóta! 54. Kitűnő lengyel labdarúgó. 56. Kettéoszt. 59. Téli ...; Shakespeare drámája. 61. Idegen női név. 63. Rátalál. .64. A család védőistenei a római mitológiában. 68. A svédek fillérje. 69. Az ostor ad ilyen hangot. 70. Alföldi jellegű. FÜGGŐLEGES: 2. A fővárosi Népköztársaság útjának első neve. 3. ...és emberek: Steinbeck müve. 4. Félig zárt! 5. Nehéz, mint... 6. A szokottnál szélesebb, kövérebb. 8. Nagyon megijed valamitől. 9. Belül romos! 10. Soós Mihály. 11. Bár- czi Benő arája. 12. Kút is van ilyen. 14. Rikoltoz. 15. Fűt- fát . . .; kilátásba helyez. 16. Készül a ház. 19. Fővárosa Bagdad. 24. ... -ben: a londoni Parlament harangtomya. 25. Bécsi piros. 28. Szubalpin klí- májú Vas megyei üdülőhely lakója. 29. Görög város a Mesz- színai-öbölben. 31. Egészséges édessé0. 33. Kétszeresen: cső-, kóládéból készült töltött cukorka. 34. A babonás ember szerencsét remél tőle. 35. Kamionok felirata. 36. Egyik szemével . . .: a másikkal nevet. 37. Nyugatnémet, portugál és olasz gépkocsik betűjele. 39. Népesen masina. 40^ Francia város a Loire tölcsértorkolatában. 42. Uray . . .; kiváló művész. színész volt. 43. Falu németül. 44. Ugrásfajta a mű- korcsolyázásban. 45. Egykor törökbúzának is nevezték. 50. Piszkos téli víz. 52. Tenger Elő- India és Kelet-Afrika között. 62. Et cetera (atin satöbbi) rövidítése. 64. Egymást követő mássalhangzók. 66. Irodalmi hetilapunk rövidített neve. 67. Spanyol és osztrák autójel. Beküldendő: a vízszintes 13., 41., 65. és a függőleges 7. számú sorok megfejtése, március 31-ig. Március ll-én közöltük Nagy István müvei című rejtvényünket. melynek helyes megfejtése: A boldog utcán túl. A mi Lányaink. Szívesen máskor is. — Könyvet nyert: Csorba László- né Szolnok, Erdei Gyuláné Nagyrév. Gazsi Erzsébet János- hida. (A könyvet postán küldjük el.) Tengeri tüzek — Szláva! Megszámoltad te már valaha a tüzeket? — Már hogy én. .. Mit ki nem találsz? — Ez nem kitalálás. Valójában élnek a tüzek. — Élnek?! — Szláva megigazította szemébe lógó ellen- zős sapkáját és legyintett. Gyima teleszívta tüdejét levegővel, és halkan kieresztette. Messze-messze, ahol egybeolvad a tengerrel az ég,, fellobbant és kihunyt a tűz. Gyima felemelkedett kissé és felkiáltott: — Tudod én amott, arra a tűzre gondoltam! Feltámadt a szél. összezilálta Gyima lenhaját. Elárasztotta a gyerekeket víz- permettel, megrázta az öreg kikötői lámpákat, a kifeszített hálókat, és tovatűnt a tenger irányában. Váratlanul a távoli tűz eltávolodott ezernyi társától, megelevenedett, ési megindult a maga útján. Izzó szentjánosbogárrá változott, egy pillanatra fellobogott, mint egy hatalmas éjszakai nap. — Hajó! — kiáltotta Szláva — Amott, nézd,., amott! — Az én tüzem éledt meg... — És ha én is gondolok egyet? Beteljesedik? S■ valóban, mintha megvalósulnának a kis álmodozó szavai, a távolban újabb tüzek pislákoltak és lobogtak fel. Egy hajó felbödült mély, hívó hangon: ,,Be-e-teljese- dik!" Átányi László fordítása
