Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
1984. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Falu a fiatalokért, fiatalok a faluért Menni vagy maradni? Szeretik az itteni fiatalok' Cibakházát? Mit tesznek azért, hogy a falu igazi otthonuk legyen? Ráckevi Lajosné vb-titkár- nak szomorú tapasztalatai vannak: — Nem kötődnek a fiatalok a faluhoz. Aki innen elmegy, nem jön vissza. Aki meg idejön, nem törődik a faluval. Megkap mindent, lakást, jó fizetést, hétvégén pedig beül a kocsijába, és máshová megy. A kötődés szokszor terhesebb, mint az a kényelmes álláspont, hQgy „engem semmi sem érdekel”. Az is igaz viszont, hogy az idegent nehezen fogadják be az itteniek. „Csináljatok már valamit’' — Szerintem többet követelhetnénk. a fiataloktól — mondja Gaál József a téesz pártbizottságának titkára. — Jobban be kellene vonni őket a kulturális, politikai rendezvényekbe. A községi KISZ-bizottságnak és a nép- írontbizottságnak kellene jobban megmozgatni őket. A vállalatok, munkahelyek fiataljai elszigeteltek, nincs kapcsolatuk egymással. Igaz, hogy amióta Györgyike (Bő- di Gergelynél a községi, KlSZ-toizorttság titkára, a fiatalok sokkal aktívabbak. Akik előtte töltötték be ezt a tisztséget, csak névleg voltak KISZ-titkárok, nem is volt KISZ-élet. Ügy kellett noszogatni őket: „Csináljatok már valamit, legalább egy bizottsági ülést”. Bődi Gergelyné határozott, bizakodó fiatal nő. Nemcsak a községi KISZ-élet irányítását bízták rá. Amikor az ifjúsági klub vezető nélkül maradt, ezt a tisztséget is elvállalta, persze, ideiglenesen. Az ifjúsági klubot a helyi fiatalság magja, a mindenütt ottlévők, mindenben részt vevők alakították. Korábban a művelődési házban jártak össze, aztán elunták az otthontalanságot. — A könyvtár alatt volt egy romos pincehelyiség — meséli Fekete Józsefné, területi KISZ-titkár. — Három évig dolgoztunk az átalakításán. Hétvégeken munkát vállaltunk, volt úgy, hogy paprikát szedtünk a téeszben, és közben havas eső esett. A sok saját munka ellenére a végén elfogyott a pénzünk, a -községi tanács segített rajtunk. Amióta megvan a klub, van olyan hely a faluban, ahol a fiatalok kuturáltan szórakozhatnak. — Cibakházán sokféle fiatal lakik. — mondja Bődi Gergelyné. — Rá kell jönni, hogy mi érdekli őket. Van például köztük, aki azért jár a kocsmába, mert ott sakkozhat. Tehát a klubban kell ugyanezt biztosítani neki, hogy idejöjjön. Akadt olyan fiatal is, akit meghívtunk egy kirándulásra, eljött, jól érezte magát, és máskor is benézett a klubba. Persze, vannak olyanok is, akiket semmi sem érdekel, mások meg csak akkor érzik jól magukat, ha a füstös kocsmában ülnek órák hosszat. Szerintem itt minden fiatal megtalálja a magának való társaságot. Kapcsolatokat építenek Az ifjúsági klub és a KISZ-tagság „magja” ugyanazokból az emberekből áll. Kevesen vannak akikre mindig lehet számítani. Ök vállalják a terhek nagyobb részét. — Néha azt mondom magamban én is, hogy nem csinálom tovább — vallja Molnár Csaba. — Aztán látom, hogy a többiek erőn felül is vállalnak, s akkor azt gondolom: „Épp én szálljak ki”? A fiatalok nem . akarnak elszigetelten dolgozni,, kapcsolatokra vágynak, kapcsolatokat építenek. A forradalmi ifjúsági napok helyi rendezvényein — például a Fut a falu futóversenyen, a sportdélutánon — szinte ott van az egész falu, öreg és fiatal, kicsi és nagy. Tavaly május elsején nem akarták megszervezni a hagyományos sportdélutánt, de annyian érdeklődtek. hogy lesz-e hogy mégis megrendeztük. Jó a kapcsolatunk a nyugdíjasklubbal is. Tavaly közösen kirándultak Pozsonyba, húsvétkor a fiúk a hagyományokhoz híven meglocsolták a nyugdíjasklub asz- szonyáit. — Sok kritika éri a KISZ- alapszervezeteket és az ifjúsági klubot — mondja őszintén Bődi Gergelyné. — Általában azok bírálnak, akik soha semmilyen programra nem jönnek el. Én jónak tartom a KISZ-munkát és a fiatalok kapcsolatát a faluval. Sokan érdeklődnek a programjaink iránt, amelyeket gyakran úgy szervezünk, hogy bárki eljöhet, mert ha csak a klubtagságra vagy a KISZ-tagságra építünk, kevés érdeklődő lenne például egy előadáson. A község vezetése is elismer bennünket, jutalmakkal, kitüntetésekkel értékelik munkánkat, anyagilag is támogatnak. Önállóságot kapunk, tőlük, sőt, néha már egy'kicsit sokat is.. . Az igaz, többször eljöhetnének, ha meghívót kapnak tőlünk a rendezvényeinkre. Ha a falunak társadalmi munkára van szüksége, számíthat a fiatalokra. — Fát ültetünk, segítettünk az óvodát építeni, takarítunk. Előfordul, hogy váratlanul betoppan valaki a klubba: „Gyerekek, hoztak két kocsi salakot az iskolád be, gyertek, szórjuk szét”. A klubban — amely már többször megkapta a megyei tanács elismerését: „Kiváló klub” lett — jó közösség alakult ki. A tavalyi farsangi bulin is sakkoztak, kártyáztak 11 óráig. A zene csak ezután szólalt meg. — Ha egy társaság órákig meg tud lenni zene nélkül, ha ennyire kíváncsiak egymásra, az jó közösség — mondja a községi KISZ-tit- kár. Aki otthon érzi magát Lengyel Ildikó öt éve dolgozik az 1. számú óvodában. — Először Tiszafödváron helyezkedtem el, de visszavágytam ide, a szüleim is itt laknak. Szeretek a faluban élni, itt dolgozni, hiszen az óvodában jó a kollektíva. Sokat segítünk egymásnak a munkában. Az idősebb óvónőknek több a tapasztalatuk, a fiataloknak frissebbek az ismereteik. — Ebben az óvodába járt gyerekkorában. Milyen érzés volt óvónőként visszajönni? — Furcsa, hogy a hajdani óvónénik egyenrangú társa lettem. Jó érzés.. . büszke is vagyok rá... A vezetőnő mondta, hogy tegezzem, de nem jön a számra. A tisztelet miatt lehet ez... Ildikó menyasszony. A vőlegénye Pesten tanul, üzemmérnök lesz. Az iskola befejezése után visszajön Cibakházára, s itt fognak lakni akkor is, ha a fiúknak el kell járni máshová dolgozni. — Én itt nőttem fel — magyarázza Ildikó a kötődést. — És most is jól érzem magam. Munka után is találok elfoglaltságot. Aerobicra meg zenés programokra járok. Legjobban a művész-közönség találkozókat szeretem'... Cibakháza átlagos község, átlagos adottságokkal. Az ott lakók, s a fiatalok is, különbözőek, különböző igényekkel, tervekkel. Akadnak közöttük olyanok, akik, bár itt születtek, nem érzik, hogy idehúzna a szívük. De vannak szép számmal, akik itt találták meg a számításukat, azt mondják, jól érzik magukat. El kell hinni ezt nekik, és munkájukat segíteni, nemcsak pénzzel, hanem érdeklődéssel, bizalommal is. Paulina Éva Vége A váci Kötöttárugyár jászapáti üzemének szabászműhelyében havonta 40 tonna kelmét dolgoznak fel. Az előrajzolás igen szakszerű munkát igényel, ugyanis ez alapján történik a szabás. Képünkön Bagi Jánosné különböző fazonú termékek szabásmintáját rajzolja elő Heti két órával kevesebb, de munkában és bérben több Az ötnapos munkahét bevezetése után, heti 42 órában nőtt a teljesítmény — voltak tehát taralékaink. És vannak még most is, amikor további két órával kevesebbet, hetenként negyvenet töltenek a dolgozók a munkahelyükön. A Minisztertanács határozatának értelmében január elsejétől megyénkben is fokozatosan mind több vállalat, üzem s Intézmény tér át az új munkarendre, amit természetesen úgy kell megoldaniuk, hogy a gazdasági, pénzügyi helyzetük nem romolhat, illetve a dolgozók fizetése nem csökkenhet. A megyei tanács ipari osztályának felügyelete alá tartozó hét helyiipari üzem közül januártól a Szolnoki Nyomda Vállalat dolgozik 40 órás munkarendben. Az áttérés itt is önerőből, azaz központi támogatás nélkül történik. A rövidített munkahét bevezetését még tavaly ősszel végzett, alapos előkészület, a föltételék vizsgálata, valamint programtervezet készítése előzte meg. A tervezetet az üzemi demokrácia különböző fórumain, munkahelyi megbeszéléseken ismertették illetve vitatták meg, majd az észrevételeket és a javaslatokat hasznosítva állították össze a végleges intézkedési programot. Az áttérés a nyomdában 160 dolgozót érint, kieső munkaidőalap csaknem 6200 óra. Pótlásuk elsősorban a munka hatékonyabb szervezésével, jobb fegyelemmel s figyelemmel, valamint a munkafolyamatok szigorúbb ellenőrzésével érhető el. Az általában legnagyobb tartalékot jelentő vállalati szervezés gyengébb pontjai fölszámolandó átcsoportosításokat hajtanak végre. A munkaközi szünetek változatlanok maradnak, mivel a napi munkaidő korábbi befejezésével tértek át a 40 órásra. Ezenkívül következetesebben végzik a tervszerű megelőző karbantartást. Természetesen nemcsak az emberi tényező lehet a szorzás és osztás alapja. A műszaki fejlesztésre, a technológiai folyamatok beható elemzésére, illetve a fölösleges szakaszok (például az anyag és alkatrészek szükségtelen „vándoroltatása”, a bürokrácia) kiiktatására, az emberi kéz munkáját helyettesítő gépesítésre is koncentrálnak. A rövidített munkahetet a nyomda dolgozói kedvezően fogadták, s várhatóan nem lesz ez másképpen annál a három vállalatnál sem, ahol 1984 első felében tervezik a munkaidő-csökkentést. E 612 dolgozón kívül fnég 722-t érint a 40 órás munkarend abban a három üzemben, amely az év második felében tér át. A heti két óra rövidítés a .szövetkezeti iparban sem akadályozhatja a gazdálkodó egységek feldatainak ellátását, a lakossági szolgáltatás minél teljesebb kielégítését és a dolgozók bére ebben a szektorban sem lehet kevesebb. Az új munkarend abban a tíz ipari szövetkezetben is magasabb teljesítményt követel a munkásokTudományos-technikai űttöröszemle Megyei döntő Szolnokon a Kassai úti iskolában \ vendéglátó Tisza Antal örőcsapat kedves műsora jzöntötte tegnap délelőtt >1 nők on a tudományos- hnikai úttörőszemle szak- gyi versenyeire érkezett lulókat, akik között voltak 1 társadalomkutatók és mészetkutatók, mások műid ismereteiket és gyakor- i ügyességüket, orosz illet- matemiajtikai tudásukat ték próbára. f „társadalom- és a termé- ■tkutatók” írásban és szőri adtak számot irodalmi, ténelmi és zenei, illetve iikai. biológiai és kémiai íereteikről, a „tectíniku- a feladatlapok, kitöltése in a politechnikai műhely- i bizonyították rátermett- ;üket, a kis matematikusok számtani és mértani feladatokat oldottak meg, az idegen íiyelvből versenyzők pedig arról adtak számot, miként tudnak élni szókincsükkel. Az izgalmas verseny után a legjobb csapatokat és egyéni versenyzőket arany, ezüst és bronz oklevéllel jutalmazták. Az első helyezettek pedig jogot nyertek a szemle országos szaktárgyi döntőin részt venni. Hogy Szolnok megye színeit az áprilisban és júniusban Csillebércen, illetve Szegeden megtartandó országos erőpróbákon kik képviselik, arról keddi lapunkban számolunk be olvasóinknak. A teljesítmények értékelése lapzártakor még tartott. A Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepének tmk-műhelye egy használt marógépet kapott, amely felújítás után jelentősen segíti, könnyíti az itt dolgozók munkáját tói, ahol szintén január 1-től termelnek heti 40 órában. A szövetkezeti üzemekben is vannak még tartalékok. Az átállás föltételeinek megteremtése más vállalatokhoz hasonlóan itt is főként a munka- és üzemszervezés javításával biztosítható. Például a karcagi Kátisz-nál a transzformátorgyártásban, ezen belül a CO-védőgázas hegesztőgépek készítésénél korszerű gyártósort állítanak be, ennek révén a termékek elkészültének átfutási ideje két órával csökken. A kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezetben pedig a művezetők még a munka megkezdése előtt tartják meg az eligazítást. A kisújszállásiak is csökkentik az egész- és a törtnapi távolléteket, a kilépéseket, a szabadságolásokat szigorúbban bírálják el. Faipari termékeik alapanyagának készleteit növelik, biztosítván a természetes szárítást, valamint úgy változtatják a termékszerkezetet, hogy minél kevesebb szárítást igénylő anyagokat használnak föl a gyártás során. A szövetkezetben arra is törekednek, hogy gépesítéssel egyszerűsítsék, könnyítsék az anyagrakodást. Az is jellemző az ipari szövetkezetekre, hogy kooperációs kapcsolataikat szélesítik, ugyanakkor a termelési együttműködés színvopalát emelik. Természetesen a7- önerőből történő átállás mindenütt munkaerő-átcsoportosítással, a fegyelem, a tmk- munka javításával és a normák szigorításával jár együtt. Az üzemekben ezentúl hatékonyabban működtetik az új munkaszervezeti formákat, a kisvállalkozásokat, illetve a gazdasági munkaközösségeket. A lakossági szolgáltatásokat végző részlegek nyitvatartási idejét sehol sem csökkentik, vagy az ott dolgozókat úgy osztják be, hogy a szervizek, üzemrészek folyamatosan kielégítsék a lakosság igényeit. Az áruk fogadását, a vagonok ki- és berakodását a ' 40 órás munkahét bevezetése sehol sem gátolja. Nyilvánvaló: az ipari szövetkezetek dolgozóinak keresete sem csökkenhet a 40 órás munkahétre történő átállás során. A havidíjasok fizetése változatlan marad, a fizikaiak órabérét átlagosan öt százalékkal emelik. Egyebek között a Kátisznál a bérezési rendszert továbbfejlesztik: a 105 százalék fölötti teljesítmény degresszióját megszüntetik, így a dolgozók teljesítményeinek átlagos növekedésében jelentős normaóra-megtakarítást érnek el. Ezzel együtt módosítják a munkaügyi szabályzatokat is. Sz, T. T.
