Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

1984. MÁRCIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Huszonöt éves a Magyar Hírek Vörös vá ndorzá sz/ó az örményest gépgyár fiataljainak Tegnap délután az Április 4. Gépipari Művek örménye- si Gépgyárában a műszak befejezése után a KISZ-ta- gok nem hazafelé, hanem az üzem ebédlőjébe igyekeztek. Ugyanis itt rendezték az ün­nepséget, amelyen ez a kis közösség — mindössze hat­vankét ifjúkommunista — több éves kimagasló mozgal­mi tevékenysége elismerése­képpen átvehette az ifjúsági kollektíváknak adható leg­magasabb kitüntetést. a KISZ Központi Bizottsága Vörös vándorzászlaját. Seres Sándor, az üzemi KISZ-bizottság titkára érté­kelésében elmondotta, hogy már háromszor: 1978-ban, 1980-ban és 1981-ben is Ki­váló KISZ-szervezetnek já­ró zászlókkal jutalmazták őket. Különösen sport- és kulturális életük sokrétű, de eredményes a termelést se­gítő tevékenységük is. öt if-r. júságj szocialista brigádjuk van, amelyből három arany­koszorús. Rendszeresen se­gítik az örményesi és a fegy- verneki iskolák, valamint a káptalanfüredi úttörőtábor felújítását, nyári, nyár előtti .karbantartását. Az örménye­si iskolásoknak úttörőszobát énítettek és segítettek beren­dezni. A beszámoló azt is megemlítette, hogy az idei tervek között első helyen szerepel a szervezettség nö­velése, a még érdekesebb, színesebb programajánlat az érdeklődőknek. Az összevont taggyűlésen Hegyi Istvánné, a KISZ Szol­nok megyei Bizottságának el­ső titkára nyújtotta át a ván­dorzászlót Seres Sándornak. Ezután a legaktívabb fiata­loknak jutalmakat, elisme­réseket adtak, majd újjává­lasztották az üzemi KISZ- bizottság tagjait. Huszonöt évvel ezelőtt je­lent meg először a Magyarok Világszövetségének népszerű lapja, a Magyar Hírek, amely 1979 óta új alakban, színes nyomásban kerül el az olvasókhoz, mindenekelőtt a világban szétszórtan élő ma­gyar családok tízezreihez. A szerkesztőség ez alka­lomból rendezett tegnapi ün­nepi ülésén — amelyet Bog­nár József , akadémikus, a Magyarok Világszövetségé­nek elnöke nyitott meg — Szántó Miklós, a lap főszer­kesztője emlékezett meg a negyedszázados útról. Az ün­nepi találkozón — amelyet az MVSZ budapesti székhá­zéban tartottak — részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az ünnepi ülésen jelen volt Lakatos Er­nő. az MSZMP KB osztály- vezetője, Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. Fél éve termel a Tisza­füred és Vidéke Afész varróüzeme. A több mint 40 dolgozót foglalkoztató munkahelyen férfi- és női bőrkabátokat varr­nak szovjet exportra Partnerek a munkában A Hazafias Népfront Törökszentmiklóson „A Hazafias Népfront városi bizottságának tekintélye van Töröfcszentmiklóson, jelentős politikai tényező, munkája nél­külözhetetlen. Abban, hogy a településen jó a közhangulat, hogy a városlakók közérzete jó, része van e mozgalom tár­sadalmi aktivistáinak is. Nincs olyan városfejlesztő, várost építő munka, társadalmi esemény, amelyből ne venné ki ré­szét a Hazafias Népfront,” — a városi pártbizottság első tit­kára mondta ezeket. E véleményt sok ténnyel lehet bizonyítani. Ezek közül néhány, korántsem a teljes­ség igényével: Jelentősen fejlődtek a vá­ros külső kerületei, ma már mindenütt van jó ivóvíz, or­vosi ellátás, betegek házi gondozása, bolt, ahol az alapvető élelmiszereket meg­vásárolhatják az emberek. A népfrontaktívák kezdemé­nyezésére, javaslatára épült a bartai részen új orvosi ren­delő és élelmiszerbolt. E ke­rületekben lakók társadalmi összefogásával létesültek jár­dák, utak. Mindez jó hatással volt a külső kerületekben élők hangulatára, már nem érzik úgy, hogy ők mostoha- gyermekei a városnak. A népfront környezetvéde­lemmel, környezetszépítéspel kapcso'atos felhívásai általá­ban nyitott fülekre találnak Törökszentmiklóson. Rend­szeresek a város egészére ki­terjedő lomtalanítási, fásítá­si akciók. Dolgozik a környe­zetvédelmi őrhálózatuk, rend­szeresen szerveznek környe­zetvédelmi ankét okát, napo­kat. előadásokat. Az ered­mény? Például a tavaly meg­hirdetett hasznoshulladék- és másodnyersanyag-gyűjtési népfrontakció során mintegy 180 ezer forint értékű hulla­dékot, másodnyersanyagot adtak át a MÉH-nek Néhány éve annak, hogy kezdeményező szerepet vál­lalt a népfront a zöldségellá- tási gondok megoldásában. Zártkertek és a helyi Béke Tsz által biztosított földterü­leten bértelkek kialakítását javasolták. Azóta évenként ezerkétszáz-ezernyolcszáz család egyenként 100 négy­szögöles területen megterme­li a magának szükséges zöld­séget, gyümölcsöt, sőt, ese­tenként még a piacra is jut­tat belőle. Az emberek ker­tészkedő kedvét látva, tavaly már újabb zártkertek kiala­kítására is sor került Török­szentmiklóson. Ennek az ak­ciónak volt egy másik — ed­dig alig hangoztatott, de na­gyon lényeges — haszna is. Közelebb hozta egymáshoz a munkásokat és a termelő­szövetkezeti tagokat. Jobban megismerték és ezáltal job­ban becsülik is egymás mun­káját. Ha a népfront tevékenysé­géről szólunk, nem lehet ki­hagyni a társadalmi munka­akciókat, amelyeknek nagy hagyományai és még na­gyobb eredményei vannak a városban. Évenként általában 30 millió forint körüli, vagy azt meghaladó, a lakosság ál­tal végzett városfejlesztő tár­sadalmi munka értéke Török­szentmiklóson. És újabban egyre több az a pénz, ame­lyet a lakosság, az üzemek fizetnek be önkéntes anyagi hozzájárulásként a tanács számlájára. így fejlődhetett számottevően többek között az iskolahálózat, így épülhe­tett — társulásos alapon — 5,6 kilométer gázvezeték. Most a szennyvíztársulás lét­rehozásán fáradoznak a város vezetői. A 150 millió forintos beruházás 40 százalékát ál­lami támogatásként kapják, a többit a tanácsnak, a város lakóinak kell letenni az asz­talra. Óriási feladat, szükség lesz a népfrontaktívák. a körzeti bizottságok nagyon 'aktiv szervező munkájára is. Ha a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának tagjaival beszélünk és elismerően em­lítjük nekik végzett munká­jukat, rendszerint hozzáte­szik : „önmagunkban aligha tudtunk volná eredményeket elérni. Azok a közös tevé­kenység következményei.” És tény: mind a városi pártbi­zottság, mind a városi ta nács jó munkatársnak, a fel­adatok végrehajtásában part­nernek tekinti a Hazafias Népfront városi bizottságát. A városi pártbizottság első titkárára hivatkozom, ő mondta így: „mi a döntések­be bevonjuk a népfrontot, amely ma már korántsem re­gisztráló szerepet tölt be. Se­gítenek, dolgoznak a felada­tok végrehajtásáért, és kez­deményeznek újabb tenniva­lókat a lakosság érdekében ” Együttműködési megállapo­dása van a népfrontnak a vá­rosi KISZ-bizottsággal, és együtt dolgozik a Vöröske­reszttel, a szakmaközi bizott­sággal, a NEB-bel az MHSZ- sz.el. A fiatalok részére példá­ul fórumokat szerveznek ame­lyeken választ adnak az őket foglalkoztató kérdésekre. Szerveztek fórumot hasonló céllá1 a cigánylako'sá'* szá­mára és kezdeményetek idős, beteg emberek szociális se­gélyezését. A társszervek se­gítik a népfront elképzelései­nek megvalósításút, és a nép­front is bekapcsolódik a töb­bi társadalmi és tömegszer­vezet akcióiba. Az élet változásai azonban mindig újabb és újabb fela­datokat szabnak a népfront számára is, és természeteden Törökszentmiklóson is. Eze­ket pedig teljesíteni kell, meg akkor is, ha mindig nehezeb­bek, bonyolultabbak a vég­rehajtás körülményei. A Ha­zafias Népfront városi bizott­sága gazdag munkaprogram­mal rendelkezik, a maguk számúra megszabott tenniva­lók átfogják a város egészét a gazdaságpolitikai feladatok­tól kezdve a társadalompoli­tikai. művelődéspolitikai ten­nivalókig. Ez azt mutatja, hogy nem lesznek munka hí­ján az elkövetkező hónapos­ban, evekben sem. Varga Viktória Küldöttközgyűlés a Mészövnél Eredményesen dolgoznak megyénkben a takarékszövetkezetek A Fogyasztási Szövetkeze­tek Szolnok megyei Szövet­sége tegnap délelőttre össze­hívta a megyei küldöttköz­gyűlést a szövetség székhá­zába. A küldötteket ^s‘ a meghívottakat — többek kö­zött dr. Imre Istvánt, a Szö- vosz elnökhelyettesét — Szentesi László, a Mészöv elnöke köszöntötte. Napiren­den a takarékszövetkezetek működésének tapasztalatai­ról és a továbbfejlesztés fel­adatairól; a Mészöv felügye­lő bizottsága 1983. évi mun­kájáról; a megyei szövetség idei költségvetéséről szóló jelentés szerepelt. A takarékszövetkezetek munkájáról készült jelentés­hez dr. Tigyi István, a Mé­szöv elnökhelyettese, a Ta­karékszövetkezeti Titkárság vezetője mondott szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta: a takarékszövetkezetékkel kap­csolatos jeles évfordulókat — most 100 éves a takarék- és hitelszövetkezés, 25 évesek a takarékszövetkezetek ha­zánkban, — eredményes, be­csületes munkával ünnepel­hetik. A megyében a jászla- dányiak és a besenyszögiek kezdeményezésére alakultak meg az első falusi bankok. Ma a települések mintegy 90 százalékán — több mint két­százötvenezer ember részére — intéznek különböző pénz­ügyeket, éves pénzforgal­muk elérte az 5 milliárd fo­rintot. Munkájuk szükséges és eredményes, jól szolgálja az egyén és az egész társa­dalom érdekeit. Érdemes idézni a jelentés­ből, mely a megyebeli taka­rékszövetkezetekre vonatko­zik: a taglétszámuk évente 3—4 százalékkal növekszik, tavaly év végén meghaladta •a hetvennyólcezret. A rész­jegyalap több mint 14 millió forint, azonban ha egy tag­ra számítjuk, akkor kiderül, hogy ez az összeg nagyon kevés, mindössze 184 forint. Ezért is döntött tegnap úgy a küldöttközgyűlés, hogy ezt az összeget növelni kell. Ta­valy tovább bővült a háló­zat: Kunmadarasra és Mart­fűre, valamint Szolnok szan- daszölősi területére is kiter­jesztették működésüket. Ugyancsak a tegnapi küldött- közgyűlésen hangzott el: a megye városaira is érdemes kiterjeszteni a takarékszövet­kezetek munkáját, legyen egészséges versengés a kü­lönböző pénzintézetek kö­zött. A takarékszövetkezetek je­lenleg 60 372 betétben mint­egy 1 milliárd 200 millió fo­rintot kezelnek a megyében. Legdinamikusabban a kama­tozó betét, a takaréklevél, az átutalási betét és a saját be­tétként kezelt gépkocsifede­zeti betétállomány összege növekedett. Segítette ezt, hogy a takarékszövetkezetek a helyi nem gazdálkodó szervezetek — mint a gazda­sági munkaközösségek, a vadásztársaságok, az egyesü­letek — bankszámláit vezet­hetik, bonyolíthatják pénz- forgalmukat. Kölcsönt tavaly mintegy 243 millió forintot folyósítottak, — ebből jelen­tős összeg, több mint 75 mil­lió forint volt a termelési, 100 milliót meghaladó a sze­mélyi kölcsönök összege. Számottevő a takarékszövet­kezetek szolgáltató tevékeny­sége, a felvásárlási kifizeté­sek (ez tavaly összesen 847 millió forint volt), a bizto­sítási ügyek intézése, az ide­genforgalmi . tevékenység (1983-ban 2,2 millió forintos forgalmat bonyolítottak a Coopturisttal és az IBUSZ- szal történt együttműködés keretében), 20 településen ma már ők szedik az áram­díjakat, kötvényeket bocsáta­nak ki az áfészek megbízá­sából. Természetesen a most idő­szerű feladatokat is meg ha­tározták. Így például szere­pel az ajánlásban, hogy a ta­karékszövetkezetek úgy fej­lesszék tovább munkájukat, hogy vállalkozzanak minden pénzügyi jellegű feladat vég­rehajtására. a munkahelye­ken is legyenek jelen szol­gáltatásaikkal. Egyébként dr. Imre István felszólalásában elismeréssel szólt arról, hogy megyénk takarékszövetkezetei mindig szívesen vállalkoztak kísér­letekre az országos takarék­szövetkezeti hálózat fejlődése érdekében. A fő feladatok kö­zé sorolta a továbbiakban, hogy a takarékszövetkezetek erősítsék bankszerűségüket. Bejelentette, hogy július 1- től a szerződéses vállalkozók pénzügyéinek intézését is vállalhatják a falusi bankok. Tárgyalások folynak annak érdekében is, hogy a taka­rékszövetkezetek a lakásszö­vetkezetek pénzügyeit is in­tézhessék. Napirenden van, hogy bekapcsolódjanak a ta­karékszövetkezetek a hosszú lejáratú hitelezésbe, jó lenne ha alkalmassá válnának a lakásépítés teljes körű finan­szírozására. A küldöttközgyűlésen töb­ben méltatták a takarékszö­vetkeztek fejlődését (Csáki Sándorné jászfényszarui, Tő­zsén Gyuláné jászárokszállá­si küldött), mások az áfészek és a takarékszövetkezetek közötti együttműködés fon­tosságát, erősítését hangsú­lyozták) Sárosi Béla szolno­ki, Vajkó Ferenc tiszafüredi Bartus Pál jászberényi kül­dött). A tiszafüredi Kisko- vács Mihályné arról szólt, hogy az eredmények elsősor­ban a tagság bizalmának kö­szönhetők. Kunczer Mihály fesyverneki küldött javaslat­tal élt: jó lenne ha a közsé­gekben a takarékszövetkeze­tek vezetnék a lakásszövet­kezetek üzemelési és fenntar­tási számláját, kezelnék pén­zét. A küldöttközgyűlés a je­lentést, az ajánlást egyhan­gúlag elfogadta. — V — Véleményük kell az ítélkezéshez * A vendégeknek, köztük dr. Borics Gyula államtitkárnak (kö­zépen) a jól felszerelt laboratóriumot dr. Poczkodi Sándor, az iroda vezetője mutatta be Alig több. mint három éve alakult meg az ország ötö­dik Igazságügyi Orvosszak­értői Irodája, Szolnokon. Ak­kor, a kezdet kezdetén az iroda néhány dolgozójának az amúgy is zsúfolt rendelő- intézetben szorítottak helyet átmenetileg. A szakemberek meglehetősen mostoha körül­mények között végezték fe­lelősségteljes munkájukat, tettek eleget a bűnüldöző és igazságszolgáltató szentek sokrétű megbízásainak. Az orvószakértők mondják meg. milyen ember a tettes: épelméjű-e. vagy olyan be­tegségben szenved, amely meggátolta vagy korlátozta abban, hogy cselekménye kö­vetkezményeit. társadalomra veszélyességét felismerje. Szakértelmük kell annak a tisztázásához, is. hogy mi­lyen állapotban lehetett a tettes, amikor a bűncselek­ményt elkövette. Tiszta fej­jel. vagy elborult elmével tette-e? Ök mondanak véle­ményt a bűncselekmény ál­dozatáról, sértettjéről, a sé­rülésekről is. Mivel, hogyan okozták, mennyi idő alatt gyógyul? Bár a szakvélemé­nyük egy a bizonyítékok kö­zött, mégis döntően befolyá­solhatja a bűncselekmény, a bűnösség, a büntethetőség megítélését. Nem csupán a bűnügyek tisztázásában segí­tenek, a polgári, a munka­ügyi viták eldöntéséhez is gyakran szükség van a szak­értelmükre. 1981-ben több mint ezer- ötszáz. tavaly már valami­vel több. mint kétezer szak- véleményt készítettek a rend­őrség. a bíróság, az ügyész­ség, a munkaügyi döntőbi­zottságok, a tanácsok egész­Új Igazságügyi Orvosszakértöi Irodát avattak Szolnokon ségügyi szakigazgatási szer­veinek felkérésére. Az iroda működési területe nem kor­látozódik csupán Szolnok »megyére, 1982 óta a Békés megyeiek is igénybe veszik a kollektíva szakértelmét. Az igazságügyi orvosszak­értői munka mellett tudo­mányos kutatásokra, a nyo­mozók továbbképzésére, a helyszínelő ügyelet vállalá­sára is futotta erejükből. Az iroda néhány szakembere a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatóinak rend­szeresen előadást tart. Az el­múlt három esztendőben két tudományos igényű országos értekezletnek voltak szerve­zői és házigazdái a szolno­kiak. Évről évre újabb, jól felkészült szakemberek kap­csolódtak be az iroda mun­kájába, vállalva, hogy ideig- óráig nem éppen ideális kö­rülmények között dolgozza­nak. Ez az átmenet mosta­náig tartott. Tegnap dr. Bo­rics Gyula, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ünnepélyesen felavatta az új szolnoki Igazságügyi Orvos- szakértői Irodát. Az átadá­son és az azt megelőző mun­kaértekezleten jelen volt dr. Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, és részt vettek a megyei bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató szervek veze­tői is. Egy régi épület felújításá­val és átalakításával — amely 2,5 millió forintba ke­rült — teremtettek kulturált és korszerű feltételeket Szol­nokon az igazságügyi orvos- szakértők munkájához,

Next

/
Oldalképek
Tartalom