Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁRCIUS 3. Széles fronton meg kell indítani a gazdaságirányítás tökéletesítését (Folytatás az 1. oldalról) fontos, pozitív lépéseikhez teremtette meg az alapot. A szónok, a továbbiakban kifejtette, hogy legfelsőbb tanácsi választások előkészü­letei, a választói gyűlések meggyőzően bizony itották a párt és a nép megbcmtha'at- lan egységét. A legutóbbi legfelsőbb ta­nácsi választások óta eltelt időszak egészében véve gyü­mölcsöző volt — folytatta. — Megszilárdultak, lényegesen megújultak az ország terme­lőerői. Az eltelt időszakban a nemzeti jövedelem négyötö­dét fordítottuk népjóléti cé­lokra. Nőtt az emberek reál­jövedelme, növekedtek a társadalmi fogyasztási ala­pok. Rend, szervezettség, fegyelem Persze az élért eredmények csak a nagy munka kezdetét jelentik. Még igen sok a ha­laszthatatlan tennivalónk. A jövő terveiről beszélve, soha­sem szabad elfelednünk azt az egyszerű igazságot, hogy ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgoznunk. Megkezdtük a rend, a szer­vezettség és a fegyelem erő­sítését És ez máris észreve­hető gazdasági hatékonyság­gal jár. Tovább kell lép­nünk: el kell jutnunk a mélyreható minőségi válto­záshoz a népgazdaságban. A párt teljes határozott­sággal veti fel azt a kérdést, hogy széles fronton megkell indítani a gazdaságirányítás tökéletesítését, a gazdasági mechanizmus átépítését. E munka fő irányait meghatá­roztuk. Ezek tökéletesen meg­felelnek a demokratikus centralizmus lenini elveinek. A gazdálkodás formái meg kell, hogy feleljenek a kor­szerű követelményeknek. Ezt kétségtelenül elősegíti szá­mos, folyamatban levő gaz­dasági kísérlet. Ezek lénye­ge, hogy szélesebb jogkörrel ruházzák fel a vállalatokat, megnöveljék felelősségüket, és megszabadítsák azokat a közjpont fölösleges gyámko­dásától. A tapasztalatok ősz- szessége majd lehetővé teszi, hogy az útkeresések szaka­szából határozottan előre lehessen lépni. Elsősorban arról kell gon­doskodnunk, hogy mindig mindenütt érvényre jusson az elvégzett munka szerinti el­osztás szocialista elve. Azt, aki teljes erőbevetéssel dol­gozik, feltétlenül előnyben kell részesíteni a fizetés te­rén. Napjainkban a társadalom pártirányításának sikerei a korábbiaknál is nagyobb mér­tékben függnek attól, hogy milyen következetesen tart­juk be az ideológiai, a szer­vezői és a gazdasági munka egységének lenini elvét — mutatott rá Konsztantyin Csernyenko. Konsztantyin Csernyenko beszédének második részében Időszerű nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozott. A szovjet választók egyik legfontosabb, legsürgetőbb elvárása volt és lesz a jövő­ben is, hogy mint a szemünk világát, úgy őrizzük a békét, szavatoljuk hazánk biztonsá­gát. Jelenthetem, hogy a párt és a szovjet állam töretlenül eleget tett ennek — hangoz­tatta. Az elmúlt években erő­sen megélénkült az ame­rikai imperializmus legag- resszívabb' erőinek politiká­ja. A világ e politika gya­korlati megvalósításának számos példáját látta. Ilyen volt a libanoni benyomulás, Grenada megszállása, a Ni­caragua ellen folytatott had­üzenet nélküli háború. Szí­ria állandó fenyegetése és végezetül az, hogy Nyugat- Európát a Szovjetunióra és szövetségeseire irányuló amerikai nukleáris rakéták indító területévé tették. Mindez arra kényszerít bennünket, hogy a legkomo­lyabb figyelmet szenteljük a hazánk védelme szilárdításá­nak. A szovjet emberek nem a fegyverek felhalmozását akarják, hanem azt, hogy mindkét fél csökkentse fegy­verzetét, — de kötelesek va­gyunk gondoskodni orszá­gunk, barátaink és szövetsé­geseink megfelelő biztonsá­gáról. Ezt meg is tesszük. Ugyanakkor éppen a hely­zet bonyolultsága arra kész­tet, hogy megkétszerezzük, megháromszorozzuk a béke és a nemzetközi együttműkö­dés politikája megvalósításá­ért kifejtett erőfeszítéseinket. Nehéz lenne megnevezni akár egyetlen olyan, a béke megszilárdítása szempontjá­ból fontos problémát, amely- lyel összefüggésben a Szov­jetunió és a többi szocialista ország ne állt volna elő az elmúlt években konkrét, rea­lista javaslatokkal. Most kü­lönösen fontos az, hogy megőrizzük és erősítsük a testvéri szocialista országok szolidaritását. A Varsói Szer­ződés tagállamainak vezetői nemrég megtartott moszkvai tanácskozásukon ismét egy­ségesen kifejezésre juttatták ezt a meggyőződésüket. Nyilvánvaló lett, hogy a feszültség szüntelen növelé­séinek imperialista politiká­ja veszélyes. Minél nagyobb fenyegetést jelent ez a politi­ka az emberi civilizáció szá­mára, annál inkább aktivi­zálódnak azok az erők, ame­lyek az emberiség fennmara­dásáért küzdenek. Nyugat- Európában növekszik a fel­háborodás azoknak a tevé­kenysége miatt, akik e tér­ség biztonságát felájldoziz^k Washington világüralmi tö­rekvéseiért. fl nukleáris fegyverek megsemmisítése A béke és a népek bizton­sága szempontjából a nukle­áris fegyverkezési hajsza megszüntetése a legfonto­sabb. Ellenezzük a nukleáris arzenál megnövelése terén folytatott versenyt. Annak hívei voltunk és vagyunk, hogy tiltsák meg és semmi­sítsék meg az ilyen fegyve­rek minden fajtáját. Ami Európát illeti, továbbra is azt kívánjuk, hogy a konti­nens szabaduljon meg mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a harcászati nuk­leáris fegyverektől. Azt kí­vánjuk, hogy mindkét fél időveszteség nélkül tegye meg ebbe az irányba az első nagy lépést. A Szovjetunió ennek során nem akarja má­sok rovására növelni saját biztonságát, hanem mindenki számára azonos biztonsagot kíván. A nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalmak politikájának korunkban különleges jelentősége van. Az emberiség létérdekei, az állami vezetők felelőssége a mostani, az eljövendő nem­zedékek előtt megkövetelik, hogy e nagyhatalmak kap­csolataikat meghatározott normáknak rendeljék alá. Elképzelésünk szerint ezek­nek a normáknak körülbelül a következőknek kell len­niük: Az egyenlő biztonság elvének alapján A külpolitika legfontosabb céljának a nukleáris háború elkerülését kell tekinteni. Nem lehet megengedni a nukleáris konfliktussal fe­nyegető helyzetek kialakulá­sát. Ilyen veszélyhelyzet lét­rejötte esetén pedig sürgős konzultációkat kell tartani a nukleáris világégés megaka­dályozására. El kell utasíta­ni a nukleáris háború min­den változatának propagálá­sát. Kötelezettséget kell vál­lalni a nukleáris fegyver el- sőkénti bevetéséről való le­mondásra. Semmilyen kö­rülmények között sem lehet nukleáris fegyvert bevetni az ilyen fegyverekkel nem rendelkező ország ellen, az olyan országok ellen, ahol nukleáris fegyver nincs. Tiszteletben kell tartani a már megteremtett atom­fegyvermentes övezetek stá­tuszát és ösztönözni kell az újabb, atomfegyver-mentes övezetek létrehozását a világ különböző részein. Meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek bármilyen formá­ban történő terjesztését: nem szabad ilyen fegyvert — vagy annak ellenőrzését — átadni senkinek, akárki is legyen az. Nem szabad nukleáris fegyvert elhelyez­ni olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs. Nem szabad kiterjeszteni a nukleáris fegyverkezési haj­szát újabb területekre — ideértve a világűrt is. Lé­pésről lépésre, az egyenlő biztonság elvének alapján kell elérni a nukleáris fegy­verzetek csökkentését, egé­szen addig, míg minden egyes fajtájuk meg nem szű­nik. A Szovjetunió ezeket az elveket állította politikája középpontjába. Készek va­gyunk bármikor megegyezni a többi nukleáris hatalom­mal az ilyen normák közös elismeréséről és kötelező jel­leggel felruházni őket. Ügy gondolom, ez nemcsak az érintett országok alapvető érdekeinek, hanem a Föld összes népe érdekének meg­felelne — mondotta végül Konsztantyin Csernyenko. Beszédét nagy tetszéssel fogadták. Bonni vendég Washingtonban lig néhány nappal azután, hogy Ru­dolf Kirchschläger osztrák államfő vendégeskedett a Fehér Ház­ban, Ronald Reagan ismét nyugat-európai politikust fo­gad. Helmut Kohl kancellár ma indul az Egyesült Álla­mokba, s várhatóan hétfőn találkozik az elnökkel. Kohl, akiről közismert, mennyire kedveli a karneváli mulat­ságot, ezúttal lemondott a vidám farsangi hétvégéről, s inkább a nagypolitikai prog­ramot választotta. Személyé­ben az USA egyik leghűbb szövetségesét köszöntheti majd Reagan, ám megfigye­lők szerint eszmecseréjük mégsem ígérkezik felhőtlen­nek. Nyugatnémet részről ugyanis — még a Brandt nevével fémjelzett keleti po­litika hatására — nem érte­nék egyet Washingtonnal ab­ban, hogy a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval lazítsák a kapcsolatokat. Ellenkezőleg, Bonn a kelet—nyugati pár­beszéd fenntartása mellett áll. amihez fontos gazdasági, de nem kevésbé lényeges politikai érdekei is fűződ­nek. Noha a rakétatelepítés megkezdése árnyat vetett erre a kapcsolatrendszerre, a bonni politika sarkalatos törvénye maradt a dialógus fenntartása Bizonyára az sem véletlen, hogy Jurij Andropov temetése után Kohl megragadta az alkal­mat, s Konsztantyin Cser- nyenkót, az SZKP KB újon­nan megválasztott főtitkárát meghívta Bonnba. A Rajna partján nem tit­kolják: a kancellár Wa­shingtont szeretné meggyőz­ni a szovjet—amerikai csúcstalálkozó fontosságáról. Törekvése aligha talál meg­értésre. Legalább is Shultz külügyminiszter csütörtöki interjúja arra utal, hogy az Egyesült Államok — ellen­tétben bizonyos korábbi, kö­zelmúltban elhangzott re- ménytkeltő megnyilatkozá- sókkal — ismét visszatér a merev szovjetellenes irány­vonalához. Kohl számára ez az álláspont aligha rokon­szenves. Annál is inkább, mert Bonn például szeretné fölgyorsítani a több mint tíz éve eredménytelenül folyta­tott, s március közepén új­ból munkához látó bécsi kö­zép-európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalá­sok menetét. A meddő lét­számvita áthidalására aa NSZK-nak nyilván megvan az elképzelése, amihez Rea­gan jóváhagyását szorgal­mazza a kancellár. Washing­ton és Bonn viszonyát egye­bek is terhelik. Az óceánon túl bizalmatlanul szemlélik például a nyugatnémetek és a franciák egyre fokozódó gazdasági együttműködését, ami előbb-utóbb egész Nyu-> gat-Európa számára kedvező gyümölcsöt hozhat, s hozzá­járul a több okból szétzilált Közös Piac talpraáilásához is. Ha ez bekövetkeznék, az amerikai áruk az eddiginél is komolyabb riválissal ta­lálnák szemben magukat, nem is szólva a világpiacon könnyen bekövetkező kon- kurrenciah arcról Szóba ke­rülnek bizonyára a még min­dig rendkívül magas ameri­kai kamatlábak, amelyek az NSZK gazdasága számára is rendkívül hátrányosak. ár lenne persze túl­becsülni ezeket a súrlódásokat. Csu­pán azt jelzik, hogy a választási esélyeit tekintve roppant magabiztos Reagan elnök és egyik leghűbb eu­rópai szövetségese között sem teljes a nézetazonosság. Megnyugtató lenne bár cse­kély rá az esély, ha a ke­let—nyugati párbeszéd ügyében Kohl meggyőzné partnerét Európa javára az enyhülési folyamat folytatá­sa érdekében. Gyapay Dénes MOSZKVA 23. napja tartózkodik már a világűrben Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov ésOleg Atykov. A szovjet űrhajósok pénteken folytatták a múlt hónap végén elkezdett geo­fizikai kutatásokat és a Progressz—19 teherűrhajó kirakodását. Fényképfelvé­teleket készítettek a Föld felszinéről és szabad szem­mel is végeztek megfigyelést. Tanulmányozták az óceáni áramlások természetét, s az áramlások és a Föld légköre közötti kölcsönhatást. MADRID Tegnap reggel a madridi metróban katonák vették át a forgalom irányítását, a szerelvények vezetését. A naponta átlagosan egymillió utast szállító földalatti vál­lalat dolgozói ugyanis, bér­emelési követeléseik kihar­colása érdekében sztrájkba léptek. POZSONY A Csemadok megalakulá­sának 35. évfordulója alkal­mából ünnepi, kibővített ülést tartott a Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége. Sidó Zoltán, a szövetség Központi Bizottságának el­nöke méltatta a Csemadok fennállása óta megtett utat és elemezte a feladatokat. A szlovák kulturális miniszté­rium részéről Frantisek Ka­ras, a népművelési főosztály vezetője köszöntötte az ülés résztvevőit. BUENOS AIRES A Chilei Dolgozók Orszá­gos Központja (CNT) elne­vezésű szakszervezeti szö­vetség készültségre szólítot­ta föl tagjait, és kilátásba helyezte, hogy előrehozzák a március 27-re tervezett or­szágos tiltakozó napot. Ezt Rodolfo Seguel, a CNT elnö­ke jelentette be csütörtökön egy santiagói sajtóértekezle­ten. Magyar—csehszlovák kapcsolatok Magyarország és Csehszlo­vákia kapcsolatai kedvező­en, szövetségi viszonyunk­nak és kölcsönös érdekeink­nek megfelelően fejlődnek. Együttműködésünk elmélyí­tésében egymás törekvései­nek jobb megismerésében kiemelkedően fontosak Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Gus- táv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, államfőnek rendszeressé vált baráti munkatalálkozói, közöttük a legutóbbi — 1983. novembe­ri — prágai eszmecsere. Az ugyancsak rendszeres kormányfői megbeszélések sorában a múlt év őszén Lá­zár György miniszterelnök tett hivatalos látogatást Prágában. Idén február 20. és 22. között ülésezett a Ma­gyar—Csehszlovák Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság, ez alkalommal Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes járt Prágában. Lubomir Strougalnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, Cseh­szlovákia miniszterelnöké­nek közelgő magyarországi látogatása a legfelsőbb szin­tű megbeszélések sorát foly­tatja. Gazdasági kapcsolataink az elmúlt években kiegyen­súlyozottan fejlődtek, és a rosszabb világgazdasági fel­tételek ellenére bővült az Í gyüttműködés. Változatla- iuI szorgalmazzuk a terme- ési együttműködések bőví- ;ését az elektronikában, az ílektrotechnikában és a gép- parban. Az 1980—1985-ös evekre egyeztetett áruszállí­tások értéke 4,955 milliárd rubel. A csehszlovák kivitel­ben idén jelentős helyet fog­lalnak el a szerszámgépek, tehergépkocsik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elekt­rotechnikai termékek; s Bu­dapesten például több száz csehszlovák gyártmányú vil­lamos közlekedik. Magyar- ország a többi között építő­útépítő gépeket, emelő-szál­lítóberendezéseket, mezőgaz­dasági gépeket és autóbu­szokat szállít a szomszédos országba. A magyar ipar igényeinek kielégítéséhez Csehszlovákia elsősorban kokszolható kőszén, koksz, kohászati termékek, vegyi anyagok szállításával járul hozzá, míg a magyar kivitel­ben fontos helyet foglal el a timföld, a bauxit, az étolaj, a hús és a gabona. A fogyasztási kínálat gaz­dagításának érdekében kon­fekcióipari termékeket, kö­töttárut, gyógyszereket, friss és konzervált zöldséget és gyümölcsöt szállítunk a szomszédos baráti ország­nak. A magyar lakosság el­látását olyan csehszlovák termékek segítik, mint pél­dául a textiliák, sportcipők, lemezjátszók és a kedvelt Skoda személygépkocsik. Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink fej­lesztéséhez az 1981—1985. évre szóló együttműködési munkaterv nyújt keretet. A munkatervben foglalt fel­adatok megvalósítása rend­ben halad. A két ország te­rületén élő nemzetiségek összekötő kapocsként segítik az országaink és népeink kö­zötti barátság ápolását és el­mélyítését. Népeink kapcsolatában fontos szerepe van a közvet­len kontaktusoknak is. Szá­mos település, társadalmi és tömegszervezet, iskola, kul­turális intézmény, gyár, va­lamint termelőszövetkezet kötött már eddig is szocia­lista együttműködési megál­lapodást. Budapest és Prága testvérvárosok. s további hat-hat magyar, illetve cseh­szlovák település, valamint több megye létesített test­vérkapcsolatot. Közös szán­dék, hogy a jövőben még fo­kozottabban használjuk ki az ilyen együttműködésben rejlő politikai és gazdasági lehetőségeket. Igen kiterjed­tek és sokrétűek a határ­menti kapcsolatok is, ame­lyek a tapasztalatok átadá­sától, egymás kölcsönös ki­segítéséig a gyakorlati együttműködés számos for­máját felölelik. í Szovjet—amerikai párbeszéd Shultz nem lát lehetőséget a csúcstalálkozóra George Shultz amerikai külügyminiszter — korábbi, bizakodó megnyilatkozásai után — kijelentette, nem lát lehetőséget a közeljövőben szovjet—amerikai csúcstalál­kozóra vagy külügyminiszte­ri. találkozóra, s kormánya „nem látja értelmét” semmi­féle újabb lépésnek a nukle­áris fegyverek korlátozásá­val ' foglalkozó tárgyalások felújítása érdekében. A Szovjetunióval kapcso­latban Shultz a régi szkepti­kus és vádaskodó hangne­met ütötte meg. „Harsány­nak” minősítette Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter Minszkiben elhang­zott beszédét, bár hozzáfűz­te: az Egyesült Államok nem a nyilvános beszédekből ítéL Shultz nem lát lehetőséget a közeljövőben amerikai— szovjet külügyminiszteri ta­lálkozóra. Bányásztüntetés Párizsban Több mint 10 000 bányász érkezett tegnap Párizsba az ország valamennyi bányavi­dékéről, hogy tüntető felvo­nulást rendezzen a szénter­melés csökkentésére és a munkahelyek megszüntetésé­re irányuló terv elleni, amelyről éppen tegnap ta­nácskozott Párizsban az Ál­lami Szénbányászati Tröszt Igazgató Tanácsa. Szíria—Libanon Gyümölcsöző * Bár mindkét részről teljes titoktartás veszi körül Hafez Aszad Szíriái és Amin Dzse- majel libanoni elnök csütör­tökön végétért damaszkuszi csúcstalálkozóját, kölcsönö­sen gyümölcsözőnek minősi- tették az eszmecserét és je­lezték, hogy a következő na­pokban konkrét formát ölte­nek a tárgyalások eredmé­nyei. E terv szerint a szénter­melést a tavalyi 18,5 millió tonnáról idén 15 millió ton­nára, 1989-ig pedig fokoza­tosan 10,3 millió tonnára csökkentenék. A különböző bányavidékeken több aknát bezárnának, s öt év alatt összesen 28 000 munkahelyet szüntetnek meg, ebből 14 000-et még az idén. tárgyalások Bejrutban arra számíta­nak. hogy Amin Dzsemajel a libanoni nemzethez inté­zett üzenetében nyilvánosan bejelenti az Izraellel kötött különmegálLapodás érvény­telenítését, kitűzi a nemzeti megbékélési konferencia má­sodik szakaszának időpont­ját és felszólítja a polgár­háborús ellenfeleket, hogy küldjék el képviselőiket a svájci Montreauxbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom