Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
6 Nemzetközi körkép 1984. MÁRCIUS 17 Haderőcsökkentési tárgyalások Új forduló, új remények A szokásosnál hosszabb, három hónapos szünet után Bécsben tegnap felytatódtak a tárgyalások a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Az új forduló a harminckettedik a Varsói Szerződés és a NATO országai között 1973 októbere óta folyó tárgyalásokon. A VSZ hét országa (köztük hazánk), valamint a NATO tiKezdettől bénítja a tárgyalásokat a NATO álláspontja, amely szerint a közép-európai térségben a VSZ-nek — úgymond — mintegy 150 ezer főnyi létszámfölénye van a NATO-val • szemben, ezért „kiegyensúlyozott” csökkentésre volna szükség. Magyarán: a VSZ-nek több, a NATO-nak kevesebb csapatot kellene kivonnia a térségből. A NATO azonban mindmáig adós maradt bármilyen bizonyítékkal erre az állításra, s a VSZ-országok ismételt felkérésére még arról sem volt hajlandó nyilatkozni, milyen számítási módszerekkel jutott ezekhez az adatokhoz. A fentiek ismeretében nyilvánvaló, hogy a NATO kezdeményezte sokéves létszámvita lényegi célja a tárgyalások halogatása és a hangulatkeltés volt. A nyugati fél ugyanakkor — legutóbb 1982-ben beterjesztett javaslataiban — önkényesen egyoldalúan értelmezi a bécsi tárgyalások korábban közösen kialakított mandátumát és a csapatok csökkentését helyezi a középpontA VSZ országai januári, prágai tanácskozásukat követően februárban terjesztették elő Bécsben nagy jelentőségű új javaslataikat. Ezek szerint — félretéve a meddő létszám-vitát — első lépésként vonják ki a térségből a Szovjetunió 20 ezer, az Egyesült Államok 13 ezer főnyi fegyveres erejét. E lépéssel a cél a politikai szándék kinyilvánításán, a bizalom építésén túl a csapatkivonás gyakorlati kipróbálása lenne. Ezt követően fagyasszák be a térségben a két szövetség ott állomásozó (s a VSZ ál'láspont- já szerint lényegében egyenlő) haderőit, majd a csapatok létszámát mindkét oldalon (a kölcsönösen meglévő mintegy egymillióról) csökkentsék elsőnek 900 ezer—900 ezer főre, ezen belül a szárazföldi zenkét állama részvételével több, mint egy évtizede tartó tárgyalás-sorozat eddig semmi gyakorlati eredményt nem hozott. Ennek fő okát pártatlan megfigyelők is abban látják, hogy a NATO — Washington igényének megfelelően — eddig nemhogy a megegyezést, de még az érdemi tárgyalást sem tartotta érdekében állónak. ba. A fegyverzetek csökkentéséről, azok „bonyolultságára” és ;,eltérő jellegére” hivatkozva, nem is kívánt tárgyalni. A NATO-tervezet ezenkívül a VSZ egész területére ki szeretné terjeszteni egy esetleges megállapodás ellenőrzését — de a NATO- nak csak európai területére. Ez isikét csak egyoldalú előnyöket jelentene, hiszen míg a Szovjetunió (legalábbis európai) területét az ellenőrzés érintené, az Egyesült Államokat és Kanadát egyáltalán nem. A NATO ugyanakkor korlátlan helyszíni ellenőrzést is igényel mindenütt. A Nyugat halogató, eleve elfogadhatalan igényeket támasztó taktikája hosszú éveken át minden haladást megakadályozott Bécsben, holott a szocialista országok rendre új javaslatokat tettek, sőt, önkéntes, egyoldalú csapatkivonással is példát mutattak. Jóllehet rugalmas kezdeményezéseik viszonzásra nem találtak, tavaly ismét ésszerű kompromisszumokat javasoltak. erők létszáma ne haladja meg a 700 ezer—700 ezer főt. A VSZ júniusban részletes, konkrét egyezmény-tervezetet tett le a tárgyalóasztalra a csökkentéssel kapcsolatos kísérő intézkedésekről. Eszerint a résztvevő felek önállóan határozhatják meg, hol és milyen mértékben csökkentik a haderőket a megadott keretben. A csökkentésre kerülő nemzeti erőket leszerelnék, míg a szövetségesek más országának területén állomásozó nemzetközi erőket — az arányosság alapján — kivonnák a térségből. A NATO régikeletű javaslatait is figyelembe véve a szocialista országok javasolják: állítsanak fel állandó ellenőrzési pontokat a csökkentési körzet határain, hogy a másik fél pontosan figyelemmel kísérhesse a csapatok és a fegyverzetek mozgását. Emellett a felek kölcsönösen saját eszközeikkel ellenőrizhetnék, hogyan hajtja végre a másik fél a megállapodást, az ellenőrzés megzavarása tilos. Meghívás alapján mód nyílna nagyobb haderőkivonásók kölcsönös helyszíni ellenőrzésére is (az állandó határ-ellenőrzés mellett), ugyanakkor a felek — a bizalom építése érdekében — köteleznék magukat a nagyobb hadgyakorlatok előzetes bejelentésére, megfigyelők meghívására. A VSZ álláspontja szerint mindezek az intézkedések három éven belül végrehajthatók. 1983 második felében a NATO taktikája arra irányult, hogy „bizonyos haladásról” beszéljen a tárgyalásokon — így például elvben elfogadta a csapatok 900 ezer főre csökkentését — de változatlanul folytatta a létszám-vitát, kitartott egyoldalú ellenőrzési igényei mellett, ugyanakkor nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a fegyverzetek csökkentéséről, sem arról, hogy a légierők létszámát (az összlétszámon belül) kölcsönösen 200 ezer főben maximálják. Lépés-kényszer E fejlemények tükrében a szocialista országok az új forduló megkezdésekor — akárcsak az előző végén — hangsúlyozzák: a maguk részéről változatlanul készek a komoly tárgyalásokra s ehhez jó alapnak tekintik részletes, gyakorlatias, kompromisszumokat tartalmazó szerződés-tervezetüket. Washington és szövetségesei a jelek szerint maguk is érzik, hogy lépés-kényszerbe kerültek, hiszen a világközvélemény igen nyugtalanul fogadta, amikor az őszi bécsi tárgyalási forduló befejezésekor — ezúttal először — nem tűzték ki az új forduló időpontját. Kiszivárogtatások szerint az amerikai kormány amely — amerikai kormány amely — egyes szövetségesei igényei ellenére mindeddig megbénította a bécsi fórumot, most mérlegeli, nem szolgálná-e jobban bel- és külpolitikai érdekeit, ha végre komolyan tárgyalna. A kérdésről hír szerint washingtoni kormánykörökben még folyik a vita, így április—május előtt aligha Várhatók érdemi fejlemények a bécsi tárgyalásokon. Nyugat halogató taktikája A VSZ konkrét javaslatai Vietnam A háborúnak nincs vége El tudnak képzelni olyan - időzített bombát, amely beállítása után még évtizedekkel is embert öl, torzszülöttek nemzedékeit kódolja be az emberi öröklődés génjeibe, kipusztítja a növény- és állatfajok többségét, gyakran végzetesen megbontva a természet biológiai egyensúlyát, és időről-időre pusztító tűzvészeket ókoz? Sajnos nem egy új amerikai szuperprodukciós film alaptörténetéről van szó. A fentebb leírt pokolgép ugyan amerikai, de valóságos: az Egyesült Államok tömegméretekben vetette be indokínai háborúja idején, amikor 900 ezer tonna mérgező anyagot szórt Vietnam és Kambodzsa területére. (Az adat az USA Tudományos Akadémiájától származik). Egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy az amerikaiak vegyi hadviselése felmérhetetlen pusztítást okozott. Sőt, e háborúnak nincs vége. Senki sem tudja ösz- szegezni, mikor és milyen lesz a végkifejlet. A rendkívüli helyreállító erőfeszítések ellenére még most, az amerikaiak távozása után csaknem tíz évvel sem állt helyre a fertőzött területeken a biológiai egyensúly. Egyes helyeken még ma is több mint egy méteres mélységig fertőzött a talaj a „fehér”, a „kék”, illetve a „narancs” kódnevű vegyi- fegyver-hatóanyagoktól. Ez utóbbi, a hírhedt „Agent Orange” becslések szerint kétmillió áldozatot szedett az érintett területek lakosságából — mérte fel egy svéd kutatóintézet. Elpusztította a vietnami erdők negyven százalékát. Vannak olyan területek — 38 ezer négyzetkilométer — ahol hektáronként 15—20 kilogramm hatóanyagot szórtak le. A luoi járásban például a hajdan dúsan' tenyésző trópusi dzsungelben most mindössze 24 madárfajt tudtak összeszámlálni a valamikori 170-ből, s csupán 5 négylábú állatfajt az 55-ből. Ráadásul a vegyifegyver ma is a leggonoszabb állatcsapdaként működik. Az esős évszakban alámosott méreg a száraz idő bekövetkeztekor felgyülemlik az állatok kisszámú ivóhelyén, és szörnyű pusztítást visz végbe közöttük. Az „Orange” hatóanyaga behatol a növényi sejtbe és megváltoztatja annak normális működését. Túl azon, hogy a talaj szerves anyagainak elpusztításával eleve megszünteti a föld nedvességtartó képességét, a növényi sejtet úgy roncsolja, hogy az képtelenné válik a levegő nedvességének hasznosítására is. Dél-Vietnamban ma sem ritkaság az olyan több négyzetkilométeres tűzvész, amelyet az esős évszakban két méter magasra nőtt elefántfű kigyulladása okoz a teljes nyári kiszáradáskor. Amikor bevetették, egyes amerikai szakértők „tudományos” szempontból „humánus” fegyvernek minősítették a vegyi harceszközöket. Nos, azokon a dél-vietnami területeken, ahol „csak” négy liter Agént Orange jutott egy hektár-i ra, még ott is ugrásszerűen megnőtt a veleszületett rendellenességgel világra jött gyermekek száma. Minden esetben kimutatható volt, hogy az apa még katona korában hosszabb időt töltött a fertőzött területeken. Kimutatták, hogy a méreg befolyásolta az emberi géneket. Az indokínai országok óriási erőfeszítéseket tesznek a vegyiháború okozta sebek begyógyítására. Becslések szerint azonban 10—15 milliárd dollárba kerülne az egyáltalán helyreállítható területek életre keltése. És sok olyan vidék van, ahol a tudomány mai állása szerint a természet már emberi segítséggel sem képes újjáéledni. Összeállította: Majnár József ■'Trrrm Az NDK iparvállalatainál is terjedő mértékben használnak fel nyomtatott áramkörű vezérlőberendezéseket és számítógépes, automata vezérlésű szerszámgépeket. Magdeburgban nemrég egy külön kísérleti laboratóriumot hoztak létre az ilyen berendezések kipróbálására. A laboratórium szolgáltatásait eddig már hét NDK-beli megye 31 gyára és üzeme vette Igénybe. Képünkön: Joachim Eichhorn mérnök munka közben. NDK gazdaság Takarékosság minden szinten „Tudja, a ínémet ember egyik legjellemzőbb tulajdonsága a takiaréikosság” — mondta valamely beszélgetés alkalmával az egyik berlini nagyüzem vezetője. Megállapításának igazához aligha fér kétség, ám bizonnyal nem ez a dicséretes tulajdonság a legfőbb oka annak, hogy az NDK népgazdaságában manapság az első számú jelszó: takarékos^ kodni a termelés és’ a forgalmazás mindén szintjén. Az okok sokkial inkább a világgazdaság' és a hazai fejlesztés körülményeiben keresendők. S hogy a jelszónak foganatja is van, igazolják az eredmények. A számok nyelvét kedvelőknek bizonyára sok mindent elárul az, hogy 1981- től a tavalyi esztendő végéig kereken húsz százalékkal Ősökként az energiahordozók, a nyers- és szerkezeti anyagoik fajlagos felhasználása. Igaz, a folyamat nem az utóbbi esztendők szülötte, ám évtizedünkben számottevően felgyorsult. Hasonló eredményhez a hetvenest években még nyolc esztendő szükségeltetett. Ami pedig aa idei tervet illeti, az 7,5 százalékos mérséklődést irányoz elő a fajlagos1 fel- használásban. E néhány adat nagy vonalakban érzékelteti azokat a változásokat, amelyek a termelés intenzívebbé tételének során a gazdálkodásban végbemennek. Itteni közgazdászokkal diskurálva rendre elhangzik: az átfogó intenzifiká- lást a bonyolultabb külső és belső újratermelési feltételek teszik elengedhetetlenné, kiváltképp az a fény, hogy a gazdasági növekedést hosz- szú távon — azonos' meny- nyiségű, illetve részben kevesebb energiával és nyersanyaggal kell biztosítani. Ez kétségtelen, ám az igazságnak mégis csak a féle. Mert bizlonyos, 'hogy e tényezők sürgősebbé teszik a mind intenzívebb fejlesztést, s e téren magas’ követelményeket szabnak meg. Ám az NDK-ban egyszersmind hangsúlyozzák, hogy az átfogó intenzifikálás mélyebb okai a fejlett szocialista társadalom termelőerőinek és termelési viszonyainak érettségéből fakadnak. Előtérben álló feladat a meglevő eszközök ési források tökéletesítése s ésszerű alkalmazása. Ez érvényes a termelési folytamat minden elemére: az élő munkára, az energiahordozókra, az anyagokra csakúgy, mint a gépekre berendezésekre, építményekre. A7. alapvető cél a ráfordítás és >az eredmény mind kedvezőbb arányának kialakítása. Az intenzív úton bővített újratermelést az NDK-ban kezdetben főképpen a munkaerővel való takarékosság jellemezte, miközben még jelentékenyen bővültek a felhasznált anyag ési ener- . gia, az állóeszközök. Az állóeszközök értéke gyorsabban növekedett, mint a nemzeti jövedelem, vagyis egységnyi nemzeti jövedelem megtermeléséhez mind több állóeszközt kellett igénybe venni. Az állóeszközök a iterme- Tésben 1960 és 1982 között több mint megháromszorozódtak, a felhasznált anyag és energia csaknem megduplázódott. Kézenfekvő tehát — s az NDK-ban idejekorán felismert — következtetés, hogy a termelési elengedhetetlenné vált, jelentős jin- tenzifikálásában e területeken hatalmas tartalékok kínálkoznak. Az utóbbi három esztendőben laz NDK-ban első ízben kikerült a nemzeti jövedelem és az ipari árutermelés növekedését abszolút mértékben is kevesebt anyag és energia felhaszná. lásával elérni. Az idei nép. gazdasági tervnek peSif egyik sajátossága az, hog; —• szintén első alkalomma — az állóeszközök bővülési nem haladhatja meg a nem zeti jövedelem növekedését Eközben tovább folytatódni a munkaerővel váló ésszerű takarékos gazdálkodás is Automatizálással, ipari robotok alkalmazásával igyekeznek munkaerőt felszaba dítani la kevésbé hatékony területeken és átirányítani az inkább előrevivő ágazatokban. Ez persize nem .megj mindig súrlódások nélkül hiszen tízezreknek kell fel- adniuk korábbi munkahe lyüket, megszokott elfoglalt ságukat. E vándorlás’ gördü. lókpnységéfc csakis türelmes meggyőző munkával, nagyfokú körültekintéssel lehe biztosítani. S természetesen alaposan meg kell szervezni a szükségessé váló átképzé. seket is1. Másféltől komoly hangsúlyt fektetnek as NDK-ban a munkaidő jobfc kihasználására, hiszen ■ itt is számottevők a tartalékok Csökkenteni igyekeznek az állásidőket, élesebben odafi. gyeinek a szünetek, továbbá a munkaidő kezdetének és végének pontos betartására Akad olyan közgazdász, aki kiszámította: ha munkanaponként átlag tíz percet nyernének, ez két százalékos termelésnövekedést jelentene az iparban. A gondok és a feladatok — talán érzékeltették a fenti sorok — jórészt hasonlítanak a mi hazai tennivalóinkhoz. Éppen ezért talán ma még fontosabb, mint valaha, hogy odafigyeljünk egymás módszereire, eredményeire, de még mellékvágányaira is — mindez csiak a javunkra válik. Laczik Zoltán A magdeburgi Szerelvények Gyára részére a drezdai Manfred von Ar- denne Intézet új, elektronsugaras hegesztőberendezést ‘ tervezett, amely lehetővé teszi a hegesztő huzal és gáz nélküli automata hegesztést. Az új géppel jobb minőségű varratok készíthetők és jelentős anyagmegtakarítás is elérhető. Képünkön: a varratok minőségének ellenőrzésére ultrahangos berendezést használnak. *' í I IPIilil H 4 a sas • -• m ■0ß
