Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

1984. MÁRCIUS 16. 3 NÉPLAP SZOLNOK MEGYEI Emlékezés 1848. március 15-re A Damjanich-szobor a leleplezés után Ezt a szekeret is a fiatalok húzták Megtárgyalta a Minisztertanács Rosszabbodott a számviteli bizonylati fegyelem (Folytatás az 1. oldalról) nuszt, majd a fiatalok húzta három szekér három szín­paddá alakult. Az 1848-as nyitóképet a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói varázsolták a térre. Csodálatosan hangzott a Nemzeti dal megzenésített változata, amely énekléséhez nagyon sokan csatlakoztak. Részlet hangzott el Kossuth egyik leveléből is, és látha­tott a közönség a Tisza tánc- együttes tagjaitól egy vér­pezsdítő toborzót is. Máris változott a szín, a Híd ama­tőrszínház lelkes fiataljai 1919. március 21-ét idézték. Lobogó fáklyák mellett dal­lal, zenével, irodalmi betét­tel elevenítették fel a dicső 133 nap országos és helyi vo­natkozású eseményeit. A sort a Varga Katalin Gim­názium fiataljai folytatták. Érdekes ötlet volt, hogy az 1848-as nyitóképből kibom­lott egy óriási némzetiszínű zászló, amely „végigvonult” a Fáklyák világították pneg a záróképet A kertészeti termelők az idén is elegendő árut ad­nak majd a lakosságnak. Nem okoz fennakadást a forgalmazásban, hogy a nagyüzemektől növekvő arányban a kistermelők ve­szik át egyes növények elő­állítását1. Az átcsoportosí­tásra mindenekelőtt a kézi munka igényes' zöldségeknél és egyes gyümölcsfajoknál szükség is van, mivel a nagy­üzemi szántóföldi termelők beruházással és gépekkel je­lenleg nem tudjak fokozni a termelési színvonalat — er­ről tájékoztatták a MÉM- ben tegnap az újságírókat. három tavasz ünnepén, szim­bolizálva történelmünk hala­dó hagyományait, folytonos­ságát. Miközben a fiatalok a hatalmas, háromszínű lobo­gót az emlékmű köré vonták, a katonazenekar a Szózatot játszotta és fáklyák világí­tottak mindaddig, amíg a koszorúkat az emlékmű "köré helyezték. Ez az érzelemgaz­dag, fiatalos lendületű, a ko­rábbiaktól teljesen eltérő A zöldségtermelés adatai szerint az egy főre jutó la­kossági fogyasztás — friss termékben számolva — évek óta 70 kilogramm körül van. Több is lehetne, ha a termés­nek nagyobb része válna áruvá ä jobb piaci munka révén. Hiszen a nagyüzemek és a kistermelők évente 800 ezer tonna árut biztosítanak, és ebből csak mindössze 180 ezer tonnányi ‘ az, amelyik az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem közvetítésével el­jut a piacra. A termelői fel­hozatal hozzávetőleg 240 ezer tonnát tesz ki és egyre jelen­tősebb az önfogyasztás. megnyitó háromnegyed 7;kor fejeződött be. Igaz a napi program ezzel még nem ért véget, mivel a tiszaligeü sportcsarnokban este politi­kai kabaré várta az érdeklő­dőket, majd ugyanitt a mű­sor minden dicséretet meg­érdemlő szereplői és a Szig­ligeti Színház fiatal művé­szei mérték össze labdarúgó tudományukat. D. Sz. M. Együttműködési megállapodás Tegnap a korábbi helyébe lépő új együttműködési meg­állapodást írt alá Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és dr. Nagy László, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtit­kára- A két szervezet között az együttműködés — amely­nek számos formája alakult ki — újraszabályozására azért is szükség volt, mert a jogtanácsosokra vonatkozó jogszabályok módosítása a szövetkezeti jogvédelemben is jelentősen növelte az üze­mi jogászok szerepét. Brutyó János köszöntése Brutyó Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott elnökét, a mun­kásmozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója alkalmából tegnap Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Köz­ponti Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Tegnap elutazott Buda­pestről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsall ja. a Var­sói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, aki a „Szo­juz—84” fedőnevű törzsveze­tési gyakorlat alkalmából tartózkodott hazánkban. Táncsics világa Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Táncsics világa címmel emlékkiállítás nyílt tegnap a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. A kiállítást Táncsics Mihály születésének 185. évfordulója alkalmából rendezték meg. A tárlat Táncsics egész életét nyomon követi. A kiállítás Ady Endre Tán­csics Mihályhoz című versé­vel indul, és a Bécsi kapunál látható Táncsics-szobor élet- nagyBágú másolatával feje­ződik be. A középpontban egy batár áll kettős jelkép­ként. Egyrészt emlékeztet arra az 1848-as határral, amelyben börtönéből kisza­badítva végigvitte az ünnep­lő tömeg a városon, másrészt utalás arra, hogy Táncsics életében sokat vándorolt, 1846-tól bejárta Nyugat-Eu- rópát. A tárlat 40 tablóján fotók, korabeli metszetek másola­tai és Táncsics Mihály művei illetve önéletrajzi írásaiból vett idézetek tanúskodnak munkásságáról. Látható az az 1848-ban megjelent, Jó- zanész című kiadványa, amelyben már a Kommunis­ta Kiáltvány megjelenése előtt a kommunista társada­lomról írt; a külföldön meg­jelentetett Hunnia függet­lensége és több más mun­kája. Emlékezetes volt a tegna­pi nap Űjszász lakóinak: a nagyközség központjában új közművelődési könyvtárat adtak át ünnepélyesen ren­deltetésének. Az avatóünnepség nyitá­nyaként — stílszerűen — Vörösmarty Mihály Gondo­latok a könyvtárban című verse hangzott el Posta Em­ma újszászi középiskolás előadásában. A hangulatte­remtő szavalat után Balogh Regina a könyvtár vezetője köszöntötte a részt vevőket, a nagyközség társadalmi szerveinek, üzemeinek, in­tézményeinek képviselőit és a társkönyvtárakból érke­zett vendégeket. Ezt követően Szurmay Er­nő a Verseghy Ferenc Me­gyei Könyvtár igazgatója mondott rövid beszédet. Mint hangsúlyozta.: e könyv­tár szinte jelképe a példás társadalmi összefogásnak, s méltán lehetnek rá büszkék az ottlakók. Az építés alap­ját az az 1 millió forint je­A vállalatok és szövetke­zetek többsége 1983-ban je­lentős erőfeszítéseket tett a gazdálkodás javítására, az export bővítésére. Több esetben azonban gondot oko­zott. hogy nem voltak kel­lően megalapozottak a ki­vitel növelését célzó elkép­zelések, az exportőrök hely­zetét nehezítette a külföldi vásárlók romló fizetőképes­sége ás. Több export-fővállal­kozás — jelentős devizavesz­teséget okozva — kudarccal végződött, mert a hazai vál­lalkozók az indokoltnál na­gyobb . kockázatot vállaltak, nem ismerték kellőképpen a megrendelő ország adottsá­gait — erre utal a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a válla­latok és szövetkezetek pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzésé­nek tapasztalatairól szóló je­lentése, melyet tegnapi ülé­sén megvitatott a Miniszter- tanács. Nehezebbé vált az import­cikkek beszerzése, de egyes hazaj előállítású anyagokhoz sem könnyű hozzájutni, mi­vel továbbra sem zökkenő- mentes az alapanyaggyártók és a feldolgozó vállalatok együttműködése. Az alap- anyaggyártók továbbra sem eléggé érdekeltek abban, hogy szállításaikkal segít­sék a feldolgozó vállalatok exportját, a beszerzési lehe­tőségek feltárása azonban javult, jelentős eredménye­ket értek el az import he­lyettesítésében, ésszerűbben, gazdálkodtak az anyaggal és az energiával. A pénzügyi ellenőrzések azt is feltárták, hogy 1983- ban a vállalatok, szövetke­zetek számviteli, bizonylati fegyelme általában rosszab­bodott. A revizorok négy­ezer vállalat, szövetkezet pénzügyi gazdálkodását vizs­gálták, és a gazdálkodók 90 százalékánál fedeztek fel kisebb-nagyobb szabályta­lanságot. Az esetek többsé­gében az elszámolásokban vétettek hibákat, de előfor­dult az is,, hogy a beruhá­zásokat- állóeszköz-fenntar­tásként tüntették fel, vagy fiktív — csak papíron léte­ző — készletmozgásokkal igyekeztek jövedelmi hely­zetüket javítani. A felfedezett szabálytalan­ságok nagy része azonban nem lentette, amelyet a nagy­község lakói kaptak jutal­mul a települések között meghirdetett társadalmi munkaversenyben elért szép eredményekért. Ehhez nyúj­tott további anyagi segítsé­get a megyei tanács, s a megvalósításból ismét kivet­ték részüket — pénzben és társadalmi munkában — a Szabadság Tsz, a Vegyesipa­ri Szövetkezet brigádjai és — nem túlzás — a falu ap- raja-nagyja. A könyvtár — folytatta, — eddig is szép ol­vasótábort mondhatott a magáénak, hiszen a 7 ezer lakosból 2267 rendszeres lá­togatója, s egy-egy olvasó átlagosan húsz könyvet köl­csönöz évente. E számok minden bizonnyal tovább emelkednek majd az elkö­vetkező időben az új könyv­tár vonzerejének köszönhe­tően. A beszéd után Szurmay Ernő jelképesen átadta a könyvtárat használatra a község lakóinak. volt szándékos. Többségük azzal magyarázható, hogy meglehetősen bonyolult az elszámolások szabályozása, a sokasodó jogszabályokat mind nehezebben követik nyomon a pénzügyi dolgo­zók. Ráadásul ezen a szak­területen meglehetősen nagy a fluktuáció, s kevés a meg­felelő szakmai képzettséggel rendelkező dolgozó. Az ellenőrzések kiterjed­tek az állami döntésű és az állami támogatássál meg­valósuló vállalati beruházá­sokra is. A banki vizsgálatok során megállapították, hogy a beruházások megvalósítá­sánál a kivitelezők tovább­ra is sok esetben az indo­koltnál nagyobb árat számí­tanak fel, amin elsősorban a kivitelezők versenyeztetése segíthet. A versenytárgyalá­sos rendszer viszont csak igen lassan bontakozik ki, mert kevés a pályázó. Elter­jedését az is akadályozza, hogy nem megfelelő a részt­vevők felkészültsége. Így az eddig eltelt időszakban csak igen kevés szerződés szüle­tett versenytárgyalás alap­ján. A revizorok a központi kezelésű alapok — központi műszaki-fejlesztési, környe­zetvédelmi, művészeti, kul­turális, közművelődési ala­pok — felhasználását vizs­gálva megállapították, hogj az alapokat kezelő főhatósá­gok a közpénzekből fontos gazdasági és kulturális célok megvalósítását támogatták. Ugyanakkor a középtávú és az éves tervezés hiányossága miatt esetenként nem elég­gé ésszerű az egyes alapok feLhasználása, és előfordul — hogy bár igény lenne rá —, jelentős összegek marad­nak felhasználatlanul. Az ellenőrzések tapaszta­latai alapján a kormány in­tézkedéseket fogadott el a feltárt szabálytalanságok szigorúbb, és következete­sebb szankcionálására és a mulasztók felelősségre voná­sára. Fontos feladatként je­lölte meg: az ellenőrző szer­vezetek 1984-ben munká­jukkal, megalapozottabb fel­tárásokkal, javaslatokkal késztessék az irányítókat és a gazdálkodókat az ellenőr­zések tapasztalatainak hasz­nosítására, a hibák megelő­zésére. A szemre is tetszetős léte­sítmény immár végleges ott­hona a 30 éve alapított könyvtárnak. Az épület 150 négyzetméter alapterületű — ez háromszorosa a régi­nek —, s a falai között fel­állított polcokon 30 ezer kö­tet várja az érdeklődőket. A kis olvasókra gondolva kü­lön gyermekrészleget alakí­tottak ki, ahol a könyvba- rát-klubok is megtarthatják rendszeresen foglalkozásai­kat. A szakkönyvek, irodal­mi és művészeti alkotások mellett 60 újság és folyóirat szintén az olvasók rendelke­zésére áll. Emellett a könyv­tár mint szellemi műhely a korábban megkezdett hely- történeti kutatások folytatá­sához is kedvező lehetőséget teremt. Az új könyvtár szombat és vasárnap kivételével minden nap reggel 8-tól es­te 6 óráig várja az -olvasó­kat. L. J. Jobb piaci munkával kistermelőktől Új könyvtárat avattak Újszászon Gyermekrészleg — 30 ezer könyv a polcokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom