Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
1984. MÁRCIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kizárólag tőkés■ exportra dolgozik a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet. Az úgynevezett kis békési vesszőfotelból mintegy ötvenezret exportálnak az idén A gondok kikényszerítik a változtatást Új termékek, új piacok — Keresik a továbblépés útját a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezetben Kistermelők Megtartani a bizalmat Ismerek olyan parasztembert, aki nyolc tehenet gondoz, tudok olyan községről, ahol több tejet értékesítenek a háztájiból, mint a közösből .találkoztam olyan szőlősgazdával, aki munkája .mellett családjával i együtt csaknem egy hold szőlőt metsz, kapál, permetez, szüretel. A példákatr még hosz- szán lehetne sorolni. Valamennyi azt bizonyítja, élénk a termelési kedv a háztáji portákon, á hobbikertekben. Önellátás helyett árutermelés Széles körű társadalmi bázisa van a kistermelésnek. Enélkül persze nem is büszkélkedhetne a mostanihoz hasonló eredményekkel. A hazai agrártermelésnek egy- harmadát adják a kisáru- termelők. Ágazatonként más- más az arány, de alig van olyan mezőgazdasági munka, amelyből ne vállalnának részit. Az állattenyésztésből például 44 százalékkal részesednek, a zöldség- és gyümölcsféléknek pedig több mint a fele az ő kertjükből származik. Ezen arányok is sugallják, hogy a legutóbbi évtizedben megváltozott a kistermelés célja. Még a hatvanas években is inkább önellátásra termelték a igazdák. Most az árutermelés kerül mindTársadalmi összefogás A mai, árutermelésre szakosodott; kistermelés nem nélkülözheti a társadalmi segítségét. Sokan hajlamosak ezt leszűkíteni a mezőgazda- sági nagyüzemék támogatására. Vitathatatlan, nélkülük nem boldogulnának a termelők. Tőlük kapnak tenyészállatot szaktanácsot, takarmányt, fuvart, s még hosszan lehetne sorolni azokat a látszólag apró, de a termel ők nék nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, lamik nélkül megbénulna a háztáji gazdálkodás. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, fogyasztási szövetkezetek többsége figyelemmel' is kíséri a kistermelők igényeit, igyekeznek a kedvükben járni. Persze nem önzetlenül teszik, s ezt nem is várhatjuk tőlük. A gazdaságok nagyüzemi felárat kapnak a kistermelőktől felvásárolt és továbbadott termékekért, ez növeli bevételeiket, szerényen '-gya- rapítja! nyereségüket. A foF. J. Műszerszelepek Maglódról Kik vállalkoznak kistermelésre? Legpontosabban úgy válaszolhatnánk a kérdésre: mindenki, aki szereti a földet, a természetet, az állatokat, gondozásukra, ápolásukra nem sajnálja idejét, erejét. Az üdülőövezeti kertekben egymás mellett kapál a munkás, a tanár, a mérnök, a vezérigazgató, a minisztériumi tisztviselő. Egyikük felüdülést, másikuk a családi pénztárca gyarapodását várja a kistermeléstől. inkább előtérbe. Ennek persze feltétele a szakosodás. Ezért láthatunk például nyolc tehenet egyetlen udvarban. A szakosodásra alapozott árutermelés azonban már másfajta követelményeket támaszt a kisáruterme- lés támogatásával szemben. Amíg egy tehenet tartott a íaVusi ember, jószágának megtermelte az abrakot, lekaszálta a szénát, begyűjtötte a pillangós takarmányt. Nyolc tehénnél ezt már nem teheti meg hiszen nincs any- nyí földje, amelyen ennyi takarmány megterem. De hasonló helyzetben van a szőlőtermelő te. Korszerű kisgépre, hordókra, megbízható felvásárló apparátusra van szüksége ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhasson, i gyasztási szövetkezetek például 1982-ben 10 milliárd forint értékű terméket vettek át, a felvásárlás nyeresége 2,94 százalékos volt. Ez kedvezőbb a kiskereskedelem és a Ivendéglá'tás jövedelmezőségénél. A mezőgazdasági nagyüzemek törődése bármily sokoldalú, egyre kevésbé lesz elegendő a kistermelés fejlesztéséhez. Az árutermeléshez ugyanis pénz kell, amiből nem mindegyik gazdának van elegendő. A takarékpénztárak, takarékszövetkezetek fokozottabb támogatását sem nélkülözhetik. Az árutermeléshez már kevés a családok munkaereje, gépesíteni kell a munkafolyamatokat. Sóikat emlegetett panasz, hogy kevés és gyenge minőségű gépet, eszközt vásárolhatnak a termelők. Nemrégiben mondta indulatosan egy gazda: „Annak a kezébe adnám ezt a kapát, aki gyártotta.” Az oly gyakran keresett TZ—4Kiegyensúlyozottabban hajózott a gazdálkodás vizein 1983 előtt a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet. Az elmúlt és az idei esztendőben viszont ezt az üzemet is elérték a rossz gazdasági „széljárások”, az értékesítési „viharok”. A szövetkezet termékei iránt nem olyan élénk a kereslet, mint azelőtt — félár- bócon a zászló. A faipari részleg gyártotta egyedi bútorok, a játszótéri berendezések és a testnevelési fölszerelések (mászókák, padok, állatfigurák; svédszekrények és ugrózsámolyok, -lécek), valamint a különleges belsőépítészeti termékek: könyvtárak, iskolai előadótermek, illetve szállodai bútorok megrendelése jelentősen csökkent. Ráadásul ez utóbbiakat a helyszínen szerelik be, ami szintén nem kevés gonddal jár, mivel egy ilyen beruházáson öt-hat kivitelező tevékenységét kell összehangolni. A fémipari üzemben valamelyest kedvezőbb a helyzet. de a saját gyártmányokból innen is jóval kevesebbet kérnek a vevők. Nem kell annyi horgászcikk, utcai telefonfülke, hírlapárusító pavilon, szociális konténer, öltözőszekrény és még sorolhatnék. A gyógyszercsoma(Folytatás az 1. oldalról.) kettővel pedig a távhívó állomásoké. Bár a déli ipartelep nagyüzemei talán a legnehezebb helyzetben vannak távbeszélő-ellátásban, feltűnő, hogy tegnapig kevés igénybejelentés érkezett tőlük a postához. Több, mint száznegyven új telefonvonalra tarthatnak (talán még ma!) igényt, de azt a posta mindenkinek tudomására hozta, hogy ez év harmadik negyedévéig, a most bekapcsolt állomásokon felül újabb vonalat nem létesít. Erre részben azért van szükség, mert az új központ egy hónapig alapos megfigyelést, gondos műszaki ellenőrzést — próbát igényel, másrészt meglehetősen sok dolga van az épülő, 1 milliárd 40 millió forintos új, a végleges megoldást 1988-ban eredményező crossbar központtal. golók kiszerelése a zökkenő- mentesnek korántsem mondható anyagellátás miatt akadozott. Kazánokat pedig egyáltalán nem gyártanak ezentúl a kunmadarasi KE- VISZ-nek. A különféle fémalkatrészeket, a fatömegcikkeket, például a gyerekek számára készítette ugrálókötelet, s más kisebb cikkeket gyártó szakcsoportok tavaly csaknem 6 millió forint értékű munkát végeztek. Azonban ezek az új munkaszervezeti formák sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A szövetkezet összesen 72 és fél milliós árbevételre, 6 millió 200 ezer forint nyereségre tett szert tavaly; az értékesítés 10 millióval lett kevesebb a tervezettnél, ugyanakkor ’82-höz képest 1,5 százalékkal több bért használtak föl. A közepes év után az idei sem indult kedvezően : kapacitásuknak mindössze a felét sikerült lekötni eddig. Éppen ezért nagyobb léptékben folytatják a múlt esztendőben megkezdett termékszerkezet-átalakítást, a „soklábúság” fölszámolását, mivel az nem tette biztonságosabbá a termelést. Ennek első állomása az volt, hogy az év elején autószervizük kivált, s kisszövetkezetként működik toA holnapi átkapcsolás különben 14 órakor kezdődik. Ettől az időtől 968 régi előfizető száma változik meg. A posta gondos volt: 1983. december 15-tel bezárólag elkészítette az új városi telefonkönyvet. s azt 25 ezer példányszámban megjelentette. A levélkézbesítők március 5 óta az egyéni előfizetőknek lakásukon kínálják, s átvételéhez most csak egy aláírás szükséges, árát a májusi telefonszámla összegéhez számolják. Négyezerötszáz telefonkönyvet árusítanak a postahivatalok, illetve szolgálati példányként szét- küldenek az országba. Feltűnő, hogy a közületek igen kevés telefonkönyvet rendeltek — pedig alközpontjaik mellékállomásain rengeteg változásról kell napjában tudniuk a telefonálóknak. Saját pénzük ellen vétenek a most takarékosnak látszok, hiszen a postai tudakozó vább. öt szakcsoportjukból csupán a horgoló- és kötőtűket gyártók maradnak meg. Másik legfontosabb teendőjük: sokkallta rugalmasabb marketing és ütőképesebb műszaki vezetés kialakítása. A raktári anyagkészletet drasztikusan csökkentik, a készlet tíz százalékát kiárusítják. Emellett az eddiginél jóval szigorúbban gazdálkodnak a bérekkel, részterületekre lebontva csak a teljesítménnyel arányosan fizetnek. Az anyagellátási gondokon hogyan enyhítenek? Egyelőre a műanyagüzem dolgozóit kényszerszabadságra küldik. Tovább erősítik jó kapcsolatukat a jászberényi Micooppal. Nagyobb mennyiségű bútoralkatrész gyártásáról tárgyalnak a pesti Szikra Ipari Szövetkezettel. Ügy tervezik, hogy a MOKÉV-val közös vállalkozásban készítik a horgászcikkeket. Új terméket: állíthatós kozmetikai széket, ötféle, fodrászüzletbe való bútort és új kivitelezésű öltözőszekrényt dobnak piacra. Gyártmányfejlesztésre mintegy 700 ezer forintot költenek. A fölsoroltak reménykeltőek — talán rövidesen újra fenn lobog a szövetkezet zászlaja. nemcsak túlterhelt lesz, hanem egy beszélgetés, tudakozás ára egy forint ötven fillér! (A telefonkönyv harminc forintba kerül...) A telefonkönyvben egyébként a Széchenyi lakótelepi száz új előfizető nem szerepel, őket erről előre értesítették. A posta vezető szakemberei elismeréssel szóltak arról is, hogy a város lakossága megértőén fogadta az építkezéssé!, szereléssel járó nehézségeket. Ezért is. valamint a sokáig nagy türelemmel viselt telefonálási körülmények miatt utólagos elnézést kérnek — a javulás reményében a szolnokiaktól. Egyben kérik, hogy a megyeszékhely új és régi telefontulajdonosai március 16- án, pénteken 14—18 óra között, az átkapcsolás idején csak nagyon sürgős esetben telefonáljanak! •— sj — Szakszervezetek a középiskoláért Tegnap délután a szakmai szakszervezetek megyei bizottságainak és néhány nagyüzem szakszervezeti bizottsági titkárának részvételével — a szolnoki Széchenyi, lakótelepi új középiskola építéséről — értekezletet tartottak az SZMT székházában. A megbeszélésen részt vett Árvái István, az SZMT vezető titkára, Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese és Bácsi József, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője. Bíró Boldizsár arra kérte a szakmai szakszervezetek képviselőit, fejtsenek ki széles körű agitációt az új középiskola építésének fedezetére szolgáló kötvények és téglajegyek vásárlásának elősegítésére. A demográfiai hullám miatt szükségessé vált az építkezés mielőbbi befejezése, hiszen az óvodások és az iskolások tucatjait kell már most is a város más területére szállítani a Széchenyi lakótelepről. A tanácskozás résztvevői — kifejtve az egyéb kötelezettségekből, például a Nemzeti Színház építéséből rájuk háruló nehézségeket — nemes célként értékelték és támogatásukról biztosították a Széchenyi lakótelepi iskola építését. Űj típusú, nagy hálózati nyomásra alkalmas műszerszelepek készitését kezdik meg az Ipari Szerelvény és Tegnap délután tartotta meg küldöttgyűlését Kunhegyesen, az MSZMP székházában a Középtiszavidéki Áfész. Az értekezleten a szövetkezet vezetői tájékoztatták a tagságot az 1983-ban végzett munkáról, a tervek teljesítéséről. Az öt községet ellátó áfész taglétszáma hétezer-ötszáz, a tavaly felvett 219 új taggal együtt. Többek között erről is szólt Tóvizi Zoltán, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet tagsága értesült az öt településen működő egységek munkájáról, az áfész gazdasági helyzetéről. Ugyancsak tegnap, a délutáni órákban gyűlt össze a mezőtúri áfész tagsága is, hogy beszámolót kapjon az elmúlt évben végzett tevéK kistr akitor bői például 1984- ben is csak ötszáz darabot kínálnak majd, ami jóval alatta marad az igényeknek. A hazai agrártermelés egyik fontos célja az export bővítése, hozzájárulás az ország fizetési mérlegének javításához. S ha a kisterme-, lés egyharmados arányban réSzestedilk a mezőgazdasági termelésből, akkor a kivitel fokozása ebben az ágazatban is jelentős. Termelők és felvásárlók egybehangzóan állítják, hogy nem eléggé érdekeltek az export bővítésében. Jónéhány termék ára [magasabb a hazai piacom Exportra pedig fokozott gondossággal; kell előkészíteni & zöldséget, gyümölcsöt, s természetesen a több munkáért nagyobb jövedelmet is várnak a termelők. A fejlesztés kulcsa a jövedelmezőség Széles1 körű tapasztalatok szerint a kistermelés bővítésének kulcsa a jövedelmezőség javításában rejlik. A termelők többsége ugyanis nem a kistermelésből él, ha nem találja meg számítását, könnyen fölhagy a szabad idejében vállalt munkával. Persze az igaz, hogy 1982- betn a kistermelés 9 százalékkal bővült. Nyilvábvlalói- an arról vau slzó, hogy a jelenlegi jövedelmezőségben még érdekeltek a termelők, másfelől a családoknak szüksége vian a jövedelmek kiegészítésére. Visszaélni mégsem szabad ezzel a helyzettel, hiszen ha a kistermelő elveszíti bizalmát, meginog termelési kedve, lemond az árutermelésről. A bizalmát visszasizerez- ni pedig sokkal nehezebb, mint megtartani. A mostani gyakorlat és ia kutatások pedig arra engednek következtetni, hogy a kistermelésre még hosszú ideig ^szüksége lesz az országnak. Sőt, egyes eszközigényes ágazatokban a fejlesztésiről) sem mondhatunk le. Ezért a kistermelés 'támogatása közös érdekünk. Megvalósításához (kereshetnek ötletet, módszert a termelőszövetkezetek, tanácsok, takarékpénztárak, mezőgazdasági gépgyárak és a termelés jövedelmezőségét szabályozó intézmények is. Gépgyár magüódi gyátjában. A nullszérián most dolgoznak, a sorozatgyártás várhatóan az elkövetkező esztendő elején kezdődik meg. kenységről. A küldöttgyűlésen részt vett Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, és Szentesi László, a Mészöv elnöke is. A szövetkezet vezetősége tájékoztatta a tagságot az elmúlt év eredményeiről. Szó volt arról, hogy tavaly öt százalékkal volt nagyobb az árbevétel, mint az előző évben, és a 7183 szövetkezeti tagnak egymillió 128 ezer forintot térítettek vissza a vásárlások után. A Mezőtúron és környékén élők 45 üzletben és 16 vendéglátó egységben vásárolhatnak, szórakozhatnak. Az áfész vezetősége kiemelte: bár az iparcikk áruház tevékenysége elmaradt a várttól, összességében biztosítani tudták a városban élők színvonalas ellátását. Sz. T. T. Megváltozik 968 régi telefonszám Száz új vonal a Széchenyi lakótelepen Harminc nyilvános állomás a városban Kunhegyesen, Mezőtfiron Áfész-küldöttgyűlések
