Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-11 / 35. szám
1984. FEBRUÁR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Asszonyok, több műszakban A hagyományos felfogás szerint a bolti eladóé kétségtelenül „nőiesebb” foglalkozás, mint a marósé. így gondolta ezt annak idején Bató Jánosné, de végül egy ismerőse biztatására mégis a vasas szakma mellett döntött. „Mintha szobrász lennél, olyan ez a munka, mondták, Az szép, gondoltam, ahhoz lélek kell...” S így látja ’66 óta? „Ha ésszel, szívvel végzi az ember, amit szeret, abból jó születik, akkor elfogadják a többiek. Ha meg nem kedveli azt a munkát, jobb mást próbálni. Én ’69- ben szabadultam fel, s megindult a harc: kell nő a tmk- ba vagy nem? Végül maradhattam, a jeles bizonyítvány segített.” Az alacsony, barna asa- szonyka szinte elvész a hűtőgépgyár tmk-üzemének eszterga- és marógépei között. Egyedi alkatrészeket gyárt. Egész műszak alatt „korosodó” gépe mellett áll. Mire letelik a nyolc óra, bizony sajog a keze, lába. „Mégis szeretem, érdekes munka, a saját fejem után dolgozhatok, s jószerint rajtam múlik, milyen munkadarab kerül ki a kezem alól. A termelés a berendezéseket, gépeket elkoptatja, a mi dolA hajdan tanyasi lány keze munkája ma Equadorba, Indiába jut el. ’68-ban adta le munkakönyvét a kunma- darasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezetben. „Eleinte alig állt rá a kezem erre a munkára — pergeti vissza az időt Lantos Lászlóné —, később már villanymotorokat javítottam, majd azt is elérhettem, hogy elektrolakatos váljék belőlem. Mégiscsak más egy szakmunkás, nem igaz?” Hetente, műszak után járt át Karcagra a szakmunkás- képzőbe, természetesen készülnie kellett a vizsgákra is. Két gyermek mellett, hiszen a kőművesként ugyancsak a Keviszben dolgozó férje legföljebb felügyelt a kicsikre. „Persze ahogy nőnek kevesebb lesz velük a baj, önállóbbak. .. Kevesebbet mondtam? Ügy helyesebb, hogy más gondok adódnak a nevelésükben.” Lantosné jelenleg brigádA tekercselőüzem munkásnője lemezeli. 20—30 kivezetéssel látja el a különböző transzformátorokat, hogy majd hegesztőgépekbe, elektromos jelzőtáblákba építsék be őket. „Szó se róla, nehéz egyezgunk „gyógyítani” őket. Fontos a munkánk, éppen ezért nem értem, miért kezelnek néha mostohagyerekként minket, tmk-sokat. Tavaly, a két évvégi ünnep közötti leállás előtt a többi üzem megkapta a prémiumot, ők viszont csak később. Pedig jól jött volna a pénz az ünnepekre a családnak. „Be kell osztanom minden fillért (én vagyok otthon a pénzügyminiszter) hisz még sok minden kell a nemrég felépített házunkhoz”. Az üzem feladatait teljesítendő, Batónénak éppúgy helyt kell állnia, mint a tőle jobbra vagy balra dolgozó férfi marósoknak. Nincs különbség — a rábízott munka alapján ítélik meg őt is. A szocialista brigád vezetői cím pedig iránytű számára. „Bizonyítanom kell, menynyit érek. Ez nekem nemcsak mint brigádvezetőnek lényeges, de mint nőnek is — így gondolom. A keresetemre pedig szükség van. a férjemmel együtt úgy 8 ezer körül viszünk haza havonta. A 3 év gyest azért rááldoztam a gyermekünkre, mert szerintem a kezdeti együtt- lét megfizethetetlen. Persze, ma is sokszor mellette kell maradnom, gyakran betegeskedik”. vezető-helyettes. Két tűz között? l„Igen sokszor nehéz helyes utat találni a „lent” és a „fent” szándékai, igényei között”. Csúsznak a határidők, torlódnak a munkák — csípősebbek az asszonyok nyelve. „Az előkészítés se jó: várakoznunk kell a bakelit táblákra, a vaskeretekre. Megesik, hogy egymás orra elől visszük el őket...” Jobb szervezéssel talán elkészülne a tekercselés is akkorra, mikor éppen beszerelnék? — kérdezem. „Csak tenni kéne már valamit!” — vágta rá nyomban. „Tudja, olyan ez. mint a ventillátorok ügye. Már megvették, hogy télen ne fa- gyoskodjunk nyáron ne izzadjunk. Csak még most sincsenek felszerelve... Vagy jutalomosztáskor megkérdeznek bennünket, beadjuk a listánkat, aztán másképp döntenek. Apró dolgok ezek, de ilyeneken is múlik a közérzetünk”. tetni, a műszakokat is — mondja Lantosné, otthon is rengeteg a tennivaló: anyadisznókat nevelünk eladásra, az idén építkezni szeretnénk. Két gyermekünkért gyarapodnánk, de ennyi minden mellett alig jut időnk rájuk. Legföljebb hét végén, de a háztartási munkák dandárját is akkor kell elvégezni”. A szórakozásuk felől tudakozódom. „Szűkén telik rá. Az újság. meg a tévé... Külföldön még nem jártunk, mejd, egyszer...” Egyedül nehezebb A szikraeső eláll, a kékeskesernyés füst oszladozik, Márton Sándornét kissé váratlanul érte, hogy keresem. „Mit lehet rólam írni?” — tiltakozik halkan. Bizonyos: távol áll tőle az Önreklám, a hatásvadászat, vagy éppen a panaszkodás. „Mikor összekerültünk a férjemmel, szinte semmink se volt. Sokat kellett akkor is dolgoznom, hisz ő másfelé járt... Nem voltunk egymáshoz valók — elváltunk. Kisfiúnk még a hármat sem töltötte be, gondoskodnom kellett róla, hogy ne érezzen hiányt, de az albérletből is (kikecmeregjünk, a munkahelyen pedig szó ne érjen, hogy nem dolgozom annyit, mint más, legyen az akár férfi szaktárs — megérti, hogy nem volt egyszerű. De vállaltam. Mit tehettem volna?” ’77-től ganzvilles. Ugyanebben az esztendőben végre saját lakáshoz jutott. A gyárban a 2-es csarnok he- gesztőcsoportjában „varrja” a fémeket, mint a November 7. Szocialista Brigád egyetlen női tagja. Munkájáról elismeréssel szólnak. „Együtt dolgozunk. Ma már nem olyan szenzáció, hogy egy nő a férfiak között, vasasként keresi a kenyerét. Mindenki teszi a maga dolgát.” Mártonná a CO-védőgázas géppel mozdonyok, villany- motorok alvázait, burkolatait hegeszti. „Igyekszem a legtöbbet nyújtani, ehhez talán előny az egyedüllétem. A munkán kívül a gyerekemnek élek. Mégis rossz egyedül, nagyon rossz, de igazi társat találni is nehéz”. Fizetéséből mire futotta, futja? Mindenre, ami szükséges. Mindent megadott a fiának. Csak azt sajnálja, hogy a gyerek abbahagyta a villanyszerelés kitanulását. „Majd talán ősszel. Az asztaloskodáshoz kapott kedvet .. Most ezért drukkolok. Jó képességű rendes fiú. Csak többet lenne otthon, de már nem gyerek. Barátok, lányok, tudja, hogy van ez”. Asszonyok — kalapáccsal és fakanállal, örömök ölelésében és gondok gyűrűjében. Több műszakban így telnek napjaik. Sz. Tamás Tibor „Összehangolás” — a család segítségével Férfimódra helytállni a termelésben A Szolnok megyei Patyolat Vállalatnak 1973 óta van bérfehérnemű-szolgáltatása Szolnok megyében. A megye 17 helyén összesen 6700-an veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az elhasznált ágyneműk helyett kétezer garintúra új színes ágyneműt vásároltak, melyek már az üzletekbe kerültek. Képünkön: a mosás négy nagy teljesítményű mosógépben történik Fotó: — nzs — Zsíros kenyér és autó Idegsejtkutatás 0 tanulás mechanizmusa A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi Biológiai Intézetének legújabb kutatási eredményei közelebb hozzák a tanulás, az emléknyomőrzés sejtszínű megismerését. Az intézet kísérletes állattani osztályán dolgozó kutatóknak ugyanis sikerült azonosítaniuk az idégsejtnyúlványoknak azokat az érintkezési felületeit, amelyek feltehetően a tanulási és az amléknyom-őrzés színhelyei. A kísérlet modellje a csiga. Ennek nagy sejtjei, egyszerűbb mechanizmusai ugyanis könnyebben vizsgálhatók. A kísérletek bizonyítják azt is, hogy ezeken a kapcsolódási helyeken jól modellezhető a kívülről érkező ingerek útja, sorsa, azok serkentő és gátló hatása. Mindezek a mechanizmusok alkotják a viselkedés hátterét, annak anyagi szerveződését. Energiatakarékos útépítés Korszerű, energiatakarékos útépítési és felületkezelési technológiát szabadalmaztattak a zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat szakemberei, A zalaegerszegi útépítők előbb erőművi pernyét használtak cement helyett kötőanyagnak. Az így készült utak jól bírják a forgalmait Az eljárást azonban hamarosan továbbfejlesztették, s így jutottak el a most szabadalmazott eljáráshoz!. Eszerint nedves kőzuzalékhoz pernyét és hideg bitumen. emulziót kevernek. A pernye az útburkolat szilárdságát, a bitumienemulrió pedig a rugalmasságát biztosítja. Az útburkolat készítése az ismert aszfaltozó gépekkel végezhető. Valamikor, hajdani kisiskolás korunkban a „jó családból’’, vagyis a tehetősebből származó gyerek csalhatatlan jele, hogy ha úgy tetszik pedigréje a vajas kenyér tízórai volt. A húszharminc nebuló közül az úrigyerekek naponta hozták a vajas döf it, az igazán gazdagoknak még parízer, vagy szalámi is dukált a két szelet közé A többiek, a „pórnép” az éppen pillanatnyi anyagi helyzettől függően vagy tízórai nélkül jöttek, vagy hozták a szokásos' zsíros-, lekváros kenyeret. Az viszont már1 akkortájt is a demokratizmus csalhatatlan jele volt, hogy a vajas ke- nyeresek-zsemléseik voltak a cserekínálók, ök irigyelték jobban a házli zsírral megkent házi kenyeret, mint fordítva. Akadtak napok amikor egy-egy karéj zsírosért a vajas zsemle mellé még üveggolyót, vagy pompás csatárnak kínálkozó megreszelt, kabátgomibot is lehetett alkudni. Manapság az elemi, helyetti általánosban más. bár kétségtelenül ugyanolyan csalhatatlan jelei vannak a rétegződésnek: A lényege: „Megnézem, milyen kocsival hoznak a suliba és megmondom kft vagy”. Nem tudom álltak-e már iskolabejárat előtt úgy reggel félnyolc-háromnegyed- nyolc táján. Tessék egyszler megnézni, csodálatos színjáték. A gyalog érkezők a statisztéria. Dekkolnak a járdán, és élénk taglejtésekkel, egymást túlkiabálva-magya- rázva kísérik a fő- és mellékszereplők játékát. Megérkezik a Trabantos szülő. Csemetéje tudatában van annak, hogy őt kocsival hozták, tehát több, mint a csóró gyalogosok. De nem főszereplő voltát sem tudja tagadni, mert mire a hátsó ülésről kikecmereg, és lehajtott fejjel kibújik a törpe növésű cirkálóból, addigra át is villan apró agyacs- káján egy négyajtós kocsi képe, olyan, amilyenről néha éjszaka álmodni szokott A Ladós, a Pols kis, meg miegymás középkategóriás majdnem-főszereplők már rátartibbak. „Ez van, ez nekünk jár”, mondja a tekintetük, mégsem túlságosan beképzelték, hiszen az osztályban mindenki ismeri a járgányok hibáit is. Fogyasztás, kasznirohadás .. mai huszonnyolc ... bocsánat. hetvennyolcasok félszavaikból is értik egymást. Külön kategória minden nagy nyugati márka. Apró utasának már nemcsak a száguldás' a megszokott dolog, de megtanult kiszállni is. El sem hiszik, hogy az milyen nagy művészet. Az apró főszereplő kiszáll, az ajtót valamivel hangosabban csapja be. mint délután hazaérkezéskor. Az elegáns csattanás felér egy feftvonási- kezdő gongütéssel is. Kinyílik a jobb első ajtó, és apuka vagy anyuka kiadja a táskát. Főhősünk kicsit megemeli,' mintha a súlyát latolgatná, pedig csak arra hívja fel a bámészkodó népség figyelmét, hogy a nap is másképpen csillog ezen a bőr-diplomata-micsodán. S ha azt hiszik, hogy ezzel vége a színjátéknak, nagyon tévednek. Nem. nem. Agyerek még behiajol a kocsiba néhány szót vált az öregekkel, no nem mintha valami fontos dolog jutott volna az eszébe, csupán időt hagy a többieknek az alaposabb gusiztáiásra. Most még megnézhetik az automata antennát, az üvegbe épített fűtést, no meg a legújabb dísz- tárcsákat. Lassan. k:iadó§ puszikkal búcsúzik, ami máskor, más körülmények között eszébe sem jutna, aztán odafordul az elcsendesedett félkahéjban állókhoz és megszólal: „Sriasztok, mi van?” Szóval ilyen a rétegződés manapság. Valamikor a vajasok, pari zenesek kapták a legtöbb verést a többiektől, manapság a „menő” autósok. Hiába; úgy látszik az igazságos demokratizmus ebben a korban még nagyon erős. E. GY. A nyugdíjasok üdültetése Akik megtartották szakszervezeti tagságukat Magyarországon minden ötödik állampolgár nyugdíjas, számuk elérte a 2,2 milliót. Közülük a nők vannak többségben (1 millió 300 ezer) már csak azért is, mert ők öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Természetesen mások a lehetőségei a tegnap és tegnapelőtt nyugdíjba kerülteknek és azoknak, akik jóval korábban. 15—20 éve hagyták abba a munkát. Mindenekelőtt egészségi állapotuk, anyagi helyzetük, életkoruk, családi helyzetük, valamint munkavállalási lehetőségeik mérlegelésével kapnak ki- sebb-nagyobb támogatást, kedvezményeket. A föidényben is? A korábban létesített szak- szervezeti tagságukat mintegy 600 ezren tartották meg, vagyis a szakszervezeti tagság 13 százaléka nyugdíjas, ök aktív társaikkal azonos jogokat élveznek. így többek között a kedvezményes üdülésből is részesedhetnek. A főidényi családos beutalás kivételével valamennyi kedvezményes üdülésre jogosultak. A vakáció alatti családos üdülés mindössze öt csoportban szervezhető. Ilyenkor az igénylők száma mindig többszöröse a lehetőségeknek. Ezért írja elő a szak- szervezeti tagság kedvezményes üdülési szabályzata, hogy a főidényben a nagyszülők — akár aktívak, akár nyugdíjasok — unokával nem pihenhetnek együtt. A főszezonon kívüli időszakban már elvihetik a nyugdíjasok a kis unokát. Minden hatodik vendég Egyesek részéről újra és újra felmerül a kétely, hogy a nyugdíjasok SZOT-beuta- lása csak az üdülési szabályzatban rögzített lehetőség marad. Adatokkal igazolható, hogy a szakszervezeti alapszervezetek többsége az Idősek üdültetését is szívügynek tekinti. Az elmúlt évi üdülési statisztikát később összesítik, ezért most csak az 1982. évj tényszámók ismertetésére vállalkozhatunk. A SZOT-üdülők minden hatodik felnőtt vendége nyugdíjas. A Vasasszakszervezethez tartozó alapszervezetek például a felnőtt SZOT-be- utalók egyötödét adták a nyugdíjasoknak. Ez nem véletlen, mivel a nagy vállalataik többsége önálló alapszervezetként kezeli a nyugdíjasbizottságokat. A vasasoktól alig maradt el a Textil- és Ruházatipari Szak- szervezet. Mindkét szakmában a SZOT-üdülőjegyek 19 —19 százalékát adták a nyugdíjasoknak. Ugyancsak pozitív a kép a Közlekedési, a Postás- és a Vasutasszak-- szervezetnél ds, valamennyinél az öszes beutaló 18 százalékát kapták az idősek. A SZOT-beuta 1 ásón kívül néhány szakmai központ — mint például a vasas, a nyomdász — a budai hegyekben, az egészségügy Keszthelyen és Csopakon, a bőripar, a HVDSZ, a KPVDSZ, a közlekedés, a vasutas az ország egyéb üdülőhelyein rendszeresen szervezi a főidényen kívüli időszakban a külön nyugdíjascsoportokat. Nemcsak a SZOT feladata Esetenként félreértés ta- • pasztaiható, hogy csak a vállalatuknál munkát vállaló nyugdíjasok üdülhetnek SZOT-lbeutalóval. Ez tévedés, valamennyi nyugdíjas szak- szervezeti tag beutalható kedvezményesen SZOT. vagy vállalati üdülőbe. Ugyanis a nyugdíjasok üdültetése nemcsak a SZOT feladata. Az idős korúak az összes kedvezményes beutalási lehetőség több mint kétharmadát jelentő vállalatok, hivatalok, intézmények által fenntartott üdülőkbe is eljuthatnak. A nyugdíjasoknak az üdülés nem csupán kikapcsolódás; szervezetük regenerálódását is segíti a kéthetes pihenés. A jövőben évente még több nyugdíjas üdülhetne, ha a melegvízű fürdőhelyek mellett létesült valamennyi vállalati pihenőház — a SZOT-üdülőkhöz hasonlóan — egész éven át üzemelne és néhány csoportban af időseket ds fogadná.
