Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

Nemzetközi körkép 1984. FEBRUÁR 11, Baszkföld Terror — ellenterror — terror És minden kezdődik elölről Baszkföld Spanyolország egyik legszebb része. Tenger melleti nép lakja, amelyet sok­fajta idegen hatás ért, de évszázadokon át megtartotta legfőbb jellemvonását: a sza- badságszeretetet. Alig vannak egymillióan, nyelvük egyetlen európai nyelvhez sem hason­lít, de féltve őrzik ősi kultú­rájukat. Csaknem 40 éven át tilos volt baszkul beszélniük — büntetésül, mert a polgárhá­ború' idején a köztársaságiak oldalára álltak. Több mint 30 ezer harcost küldtek a fran- coista csapatok ellen. 1937- ben, Bilbao eleste után, Fran­co vérfürdőt rendezett. A baszkföldtől visszavonta a köztársasági kormánytól ka­pott önkormányzati jogot, megtiltotta a baszk nyelv használatát, a saját kultúra ápolását. A madridi kormány spanyol rendőröket, csend­őröket küldött a „gyarmat­ra” — mindezt véres terror­ral tetézve. Évtizedek alatt mély gyű­lölet alakult ki az idegenek­kel, a gyarmattartókkal, a központi hatalommal szem­ben. A múlt ma is visszakö­szön. Baszkföld ma úgy jele­nik a világ előtt, mint a ter­roristák hazája. Mindez há­rom betűhöz kapcsolódik: ETA (Euskadi Ta Askatasuna — Baszkföld és Szabadság). Idestova negyedszázada, hogy az ETA megalakult, pontosabban a Baszk Nemze­ti Pártból (PNV) kiszakadt. Ez a párt a polgárháború után illegalitásba, vezetősége pedig emigrációba kénysze­rült. Az ötvenes évek közepén az új hullámot képviselő fia­talok nem tudták a vezetőket meggyőzni arról, hogy tenni keil valamit a Franco dikta- Itfúra ellen'. 1959 júliusában történt a szakítás. Polgári beállítottságú, de mélyen nacionalista és dik­tatúraellenes gondolkodású fiatalok voltak az ETA alapí­tói, akik a későbbi években úgy döntöttek: a harcnak csak egyetlen módja, a fegy­veres harc, az erőszak lehet. Baszkföldön, az illegalitás körülményei között kiépítet­ték: sejthálózatukat. Első iga­zi vezérük, a maoista eszmé­ket követő egyetemista, Jose Echeverria Ortiz volt. ö adta ki a parancsot: „a forradal­mi háború megindítására”. Jelszava az volt: „Ügy kell támadnunk mint a bitka, vé­dekeznünk, mint a vaddisznó, menekülni mint a farkas”. Ügy képzelték, hogy terror­cselekményeikkel „felrázzák a lakosságot, kivívják támo­gatását”! Az akkor megfogal­mazott céjluk — kisebb mó­dosításokkal — ma is érvé­nyes: „Ellenőrizhetetlen káoszt, zűrzavart, a bizonyta­lanság légkörét kell megte­remteni. A tömegek, abban a hitben, hogy a fennálló rend képtelen megvédeni őket, mellénk állnak ...”. 1968-ban meggyilkolják San Sebastian rendőrfőnökét —ez volt az ETA élső látványos akciója. Franco államgépezete kíméletlen megtorlással vá­laszolt. Az ETA 16 vezetőjét hadbíróság elé állították, — hatot közülük halálra ítéltek, de a hazai és nemzetközi nyomás következtében meg­kegyelmeztek nekik. Ez a híres burgosi per egész világ előtt ismertté tette nevüket. A megmaradt sejtek újjá­szerveződtek. 1973 decembe­rében a Franco által kineve­zett Carrero Blanco minisz­terelnököt gépkocsijával együtt a levegőbe röpítik. Ez volt az első olyan eset, hogy az ETA kilépett Baszkföldről. A hetvenes évek közepéig — még ha módszerei vitat­hatóak voltak is — az ETA haladó szerepet töltött be, tevékenysége, tagjainak egyé­ni bátorsága rokonszenvet váltott ki a diktatúra ellen küzdők széles körében. Ak­ciói a fasizmus ellen irá­nyultak, a baszk nemzetiség nyomorúságos sorsára hívta fel a figyelmet. Franco halála után új áramlatok indultak el Spa­nyolországban, de érintet­lenül hagyták az ETA-t. A megkapott autonóm jog (kül- ügy és hadügyeken kívül sa­ját maguk intézhetik sorsu­kat) a baszk nyelv használa­ta, az új iskolarendszer ke­vésnek ítéltetett. A marxista csoportok kikerültek a szer­vezetből. Megerősödött az úgynevezett katonai szárny, amelynek politikai alaptéte­le 4+3=1 — vagyis a négy spanyol, valamint a három francia baszk megyének, egy önálló euzkadi államban kell egyesülnie. S ma is folytat­ják „a hosszú, kimerítő há­borút, míg a hatalom le nem veti demokratikus álarcát, s a diktatúra majd forradalma­sítja a baszk népet,... Akcióik éppen azokat fosztják meg az érvektől, akik demokratikus módszerekkel küzdenek az átalakulásért, a baszk nép jogainak szélesí­téséért). Minden ETA-táma- dás ma azt a jobboldalt erő­síti, amely a „rendcsinálás” híve, amely az elért demok­ratikus vívmányok megsem­misítésére törekszik. Egy-egy ETA-gyilkosság a bizonyta­lanságot táplálja, a félelmet erősíti, s alkalmas a „gyenge kezű” szocialista párti kor­mány lejáratására. S ezen a ponton, találkozik a valami­kor balról indult ETA, és a spanyol szélsőjobboldal cél­ja: destabilizálni az országot. A Franco-diktatúra követ­kezménye — a baszk nacio­nalizmus tovább él. A nagy­arányú letartóztatások ellené­re az ETA utánpótlása nem apad. A terror—ellen terror— terror ördögi körében a kor­mány azt bizonygatja, hogy leszámol az ETA-val, a ter­rorszervezet pedig azt mutat­ja meg, hogy van ereje foly­tatni. S minden kezdődik élőiről... K. F. INDIA Küszöbön a választás 7 India politizáló közvélemé­nye lélekben felkészült már az általános választások ki­írására. Mabár a választások megtartásának határideje jö­vő év januárja, a megfigye­lők többsége azt jósolja: leg­később tavasszal az urnákhoz hívják India szavazásra jogo­sult polgárait. Hogy a viszonylag távoli határidő ellenére ennyire a levegőben lóg az országos választás, több jelből is ér­zékelhető. Indira Gandhi mi­niszterelnök a napokban csökkentette néhány luxus­cikk, a televízió, a videdké- sáülékefc, stb. importadóját. Soronkívüli fizetésemelést kapott minden állami tisztvi­selő, néhány csődbe jutott Bombay-i textilüzemet átvett az állam, hogy megmentse a munkahelyeiket. A kormányzó kongresszus párt stratégái két lényeges érvet emlegetnek a tavaszi dátum alátámasztására. Min­denekelőtt a rekordnak szá­mító 142 millió tonnás gabo­natermést, amely általában véve is tükrözi az óriás or­szág gazdasági és pénzügyi helyzetének javulását. (Ha viszont a természet — képle­tesen szólva — a Kongresz- szus ellen fordul, s a mon­szunt szárazság követné, a későbbre halasztott választás súlyos kockázattal járna.) Taktikailag igen fontos a másik meggondolás is, neve­zetesen az ellenzék megosz­tottsága, belviszálya. Erísz almái A végeredmény a kedvező körülmények ellenére is meg­jósolhatatlan. India független államisága történetének egyik legbonyolultabb korszakát éli át. Indira Gandhi pártja ta­valy vereséget szenvedett Dzsammu és Kasmir állam helyi választásán, ahol ez idő óta tart a feszültség a regio­nális vezetés és a központi kormány között. S mind­ez abban az államban, amely Erisz almájaként — há­romszor volt már háborús ok India és Pakisztán között. Pandzsáb s Asszam, e két szűnni nem akaróan nyugta­lan vidékhez újabban felzár­kózott a déli Karnataka és Tamil Nadu is. Jelentőségük­ről csak; annyit, hogy India gazidaslágüag legértékesebb térségeiről van szó. Pandzsá- ban a szikh szeparatizmus szörnyű öldöklésekbe torkol­ló feszültséghelyzetet terem­tett. Csúcspontját a múlt év végefelé érte el, amikor is Szikh terroristáik) elraboltak egy hindukkal teli buszt. Mi­re rátaláltak, valamennyi utas halott volt. Indira Gandhi Asszám, á kis északi állam őslakossága szerény életszín­vonalát félti a Bangladesből illegálisan bevándorló, nyo­morgó bengáliaktól. Kama tá­lcában a helyi nyelvhasznála­tot követelve tüntetnek is­métlődően. Nyugat-Bengál fővárosa, Calcutta viszont a Kongresszus híveinek utcára vonulásától vált a napokban csatatérré. Mind sűrűbben törnek fel ellentétek a belső hindu területek kasztjai kö­zött is. A szubkontinensnyi orszá­got feszítő vallási, nemzeti­ségi és kasztellentétek soka­sága olyan nehézségeik elé állította az elmúlt néhány évben Indira Gandhi kormá­nyát, amelyeket egyidejűsé­gük gyakorta egymást erősítő jellegük miatt nem mindig tudott sikerrel ellensúlyozni. Ezt jelzik a Kongresszus so­rozatos vereségei a párt haj­dani fellegvárainak számító hindu államokban, így Kar- natakában és Andra Pra- destben. Az ezerarcú India Gandhi asszony' a tőle megszokott dinamizmussal és energiával készül az újabb erőpróbára is. Az óév utolsó napján Calcuttában megtar­tott Kongresszus-plénumon ismertette a párt új akció- programját. Alapvető cél a párt vezetés és a tömegek kö­zötti kapcsolat erősítése. Ügy fogalmazott, hogy nem elegendő csupán a választá­sokra összpontosítani, hanem olyan cselekvési program szükséges, amely túlmutat hívei előtt beszél jövőjére nézve talán ez a legveszélyesebb: a helyi ér­dekeket és hagyományokat, az egységet lazító regionaliz- must képviselő erők térnye­rése. Gandhi asszony kongresz- szus pártja hagyományosan a szavazatok 40 százalékát szokta megszerezni a válasz­tásokon, s kormányzását az ellenzéki erők szétforgácsolt- sága biztosítja. Az országos nagypártok, így a Dzsanata vagy a Lók Dal várhatóan ezúttal sem fogják veszélyez­tetni a Kongresszus kilátá­sait) Annál fenyegetőbbnek tűnik Indira Gandhi menyé­nek, a repülőgép-szerencsét­lenség áldozatául esett Szand- zsaj feleségének, Manekának zászlóbontása. Előzetes becs­lések szerint a legnépesebb államókban, széles tömegtá­mogatásra számíthat, s az egyelőre ugyancsak megjó­solhatatlan. kitől is szipkáz majd el Maneka szavazato­kat. azon, általános és hosszú tá­vú érdekeket tükröz. Viharos politikai időszak­nak néz tehát elébe a világ második legnépesebb nemze­te. A rengeteg, szinte kiszá­míthatatlan tényező közül — az amerikai Newsweek talá­ló és szellemes megfogalma­zását idézve — a legjellem­zőbb, s a legfontosabb: illú­zió alábecsülni Indira Gan­dhi képességeit, vonzerejét. Gy. S. Gandhi asszony vonzereje Reagan öt area A egységes fuvarlevél A Weltwoche című svájci hírmagazin hosszú cikkben elemzi Ronald Reagan gon­dolkodásmódját. A cikk ak­tualitását az adja meg: hogy a Fehér Ház ura bejelentette: újra jelölteti magát az Egye­sült Államok elnöki székébe. A cikk karikatúrái az el­nök-elnökjelölt arcának né­hány változatát villantják fel. Íme az öt rajz — öt arc. Az első rajzon Reagan a kongresszusra gondol, amely nem egyszer okoz bosszúsá­got neki: „Ezek a fecsegő bo­londok a kongresszusban jaj- veszékelhetnek, amennyit csak akarnak ...” A másodikon éppen a szö­vetségesek jutnak az eszébe, akik nélkül — Reagan véle­ménye szerint — sokszor könnyebb lenne az élet, és egy zsák bolhával azonosítja őket. A harmadikon a Közel-Ke­leten járnak a gondolatai. Eszébe jutnak a támadások, amelyek a Libanonban állo­másozó amerikai tengerész- gyalogosok veszteségei miatt odahaza érik Emígyen töp­reng: „Ha újabb száz fiú a levegőbe repül, nehéz lesz a magyarázkodás”. A negyedik rajz az opti­mista Reagant ábrázolja. Azoknak, válaszol, akik fi­gyelmeztetik: öt év múlva 78 éves lesz. Ö azzal érvel, hogy naponta tornázik, és ha ide­4. je engedi, lovagol is, így mindig fitt marad. És még hozzáteszi: „Fát kellene vág­nom, naponta egy ölet. Mint az utolsó (német) császár”. Aztán a gazdasági nehéz­ségek jutnak az eszébe — immár az ötödik rajzon. Mi lenne akkor, ha a nagy adó­sok, Brazíliai Mexikó, Ar­gentína és Chile csődöt je­lentenének? Reagan elkomo- rodik: „A nagy krachot a Walt Street-en nem lehetne feltartóztatni”. A 60-as évek végén 46 kü­lönböző okmány kellett egy átlagos külkereskedelmi ügy­let lebonyolításához, a papí­rok java része több példány­ban is. Egy 1975-ös felmérés átlagosan 100-ra becsülte a papírok számát, s felső ha­tárnak csak a csillagos ég látszik, hiszen a nemzetközi kereskedelfemben a könnyí­tések csakúgy több okmányt jelentenek, mint a megszo­rítások, s a vámhivatalok, minisztériumok mellett új meg új papírokat igényelnek a környezetvédelmi hatósá­gok vagy a legújabb, bonyo­lult nemzetközi, gazdasági és kereskedelmi szerződések. Abból kiindulva, hogy az üzlet lebonyolításának költ­ségei átlagban az áru érté­kének tíz százalékát teszik ki, az ENSZ európai gazdasá­gi bizottsága már a 60-as évek eleje óta foglalkozik a nemzetközi kereskedelmi ok­mányok egyszerűsítésével és szabványosításával. A rend­kívül bonyolult munka a 70­es évek végére már jelentős sikereket hozott: széles körű nemzeközi együttműködéssel kialakították az egységes fu­varlevél-formát, amelyen a adatok: az eladó és a vevő neve, címe, az áru leírása, eredete, a szállítási mód min­dig ugyanazon a helyen sze­repel, jelentősen megköny- nyítve többek között a szál­lítmányozók és a vámhatósá­gok munkáját. Az ENSZ-szá- mítások szerint a szabvány­okmányok alkalmazása 50— 70 százalékkal csökkentheti a papírmunkát és a költsége­ket. A technikai fejlődés azon­ban új szakaszt nyitott a nemzetközi kereskedelemben is: az automatizált telex, majd a nagy sebességű, szá­mítógépes adatátviteli rend­szerek a gyorsaság és a taka­rékosság érdekében világszer­te kidolgozták saját kódjai­kat, rövidítési rendszereiket. Sajnos, azonban szinte, ahá- nyan — annyi félét. Így me­gint csak sürgető feladattá vált a szabványosítás. Az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága, valamint kereske­delmi és fejlesztési konfe- rjenciájla (UNCTAD) ezéirt egységes kódokat dolgozott már ki többek között a légi, a tengeri, a vasúti és a köz­úti szállítással, a számlákkal, a vámmal, a biztosítással kapcsolatos információkra. Külön szótár tartalmazza az országok, a kikötők, a fizeté­si feltételek és a pénznemek kódját. E módszer alkalma­zásával a hírközlési költsé­geknél óriási megtakarítás érhető el, amint az alábbi példa mutatja: 3150 usnyc, 8067 1, 4110 cif, 3019 deham — a megfejtés: az amerikai [szállítmányozói értesíti ügy­felét az NSZK-ban, hogy az árut tengeri úton milyen súlyban, költséggel és milyen biztosítási feltételekkel to­vábbítja a hamburgi kikö­tőbe. Összeállította: Constantin Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom