Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-10 / 34. szám

1984. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében ebben az évben 10 ezer tonna lisztet csomagolnak bolti kiszerelésben. Képünk a csomagolónál készült Megtalálják számításukat Fiatalok a Kunság Népében Már nem ijesztgetik őket a téesszel Én még emléíkszem azokra a húszegynéhány évvel ez­előtti időkre, amikor a kun- hegyesi szülők — ha a tanu­lásra ösztökélés szótárából már miniden érv kifogyott — így ijesztgették csemetéiket. — Fiam, jegyezd meg: vagy tanulsz, vagy mégy a téeszbe kapálni! Azóta elrohant néhány zárszámadás: kapálás a ker­tészeten kívül leginkább csak a háztájiban adódik, az ijesztés pedig azért nem ha­tásos, mert mennek a fiata­lok dolgozni a helybeli Kun­ság Népe Termelőszövetke­zetbe maguktól is. Holott tudják, aki haladni akar, an­nak ott is tanulni kell. Elég — Valóban. fizetéskor nem sokat viszek haza. bár az éves átlagom elfogadha­tó, mivel megkapom az egy hold háztájit. Általában ba­bot vetünk bele, és ha si­kerül, a harmincöt—negy­venezer forint sem ritkaság. A tavalyi termésről ne kér­dezzen, mert azzal nem di- csekedhetem. — Megéri tizenéves téesz- tagnak lenni ? — Ha nem érné meg, to­vább állnék. Én megtalálom a számításom, ezért mara­dok. A múlt nyáron például sikeresen levizsgáztam gép­járművezetésből. Munkaidő­kedvezménnyel segített a szövetkezet. Most meg tanu­lásra adtam a fejem, a szak- középiskola harmadik osztá­lyát végzem. Erre is kapok kedden és pénteken két-két óra kedvezményt. — Miért forgatja a köny­veket? — Nem árt, ha egy szak­mán kívül az érettségi bi­zonyítvány is az ember zse­bében van. Valahogy más­képp látom a világot. Ha le­szerelek a seregből, visszajö­vök. Remélem, akkorára az alapbérem sem kucorog ezen a szinten. Bizonyára, mivel a szövet­kezetben 47 ezer forint a ta­gok éves átlagkeresete. És aki több ideje dolgozik itt már, mint például Antal Jó­zsef. meg is találja a számí­tását. Ö közismert személyi­ség. Azért is. mert 195 cen­tis magasságból szedi a leve­gőt, azíért is, mert már ki­A szövetkezetben jelentős hagyománya van a tanulás­nak. Évente 14—16 fiatalt ta­níttatnak, a fele általában fi­zikai dolgozó. Itt igaz az ál­lítás: alkinek esze, meg szor­galma, kitartása van, dip­lomás ember lehet belőle. Mint a 28 éves Kiss Gábor­ból, aki üzemmérnöki okle­velét tavaly kanta meg. mi­után levelező tagozaton be­fejezte a tanulmányait. Gá­bor nős, egy gyermeke van. ha összevetjük: két évtizede a község akkori három té- eszében az átlagéletkor öt­ven felett volt, ma a jogutód termelőszövetkezet nyolc­száz aktív tagja 38 esztendős korátlagú. Sőt! Nem kevés a tizen­éves sem, mint Tóth Ferenc esztergályos, aki jövőre éri el a második ikszet. Érdekes a sorsa: nem tanult rosszul, mégis a gimnázium helyett a szakma mellett döntött. Dolgozott ipari vállalatnál, majd a szövetkezetben talál­ta meg a helyét. Pedig a ha­vi fizetése igen alacsony, mindössze 2 ezer 500 forint körüli. lene alkalommal volt a he- ly|i, megyei első osztályú, majd NB II-es férfi ikézilab- dacsapat gólkirálya. Nem csoda, hogy a mérkőzéseken a védők úgy bánnak vele, mintha valamennyijüknek ellensége lenne. Eltörték már az orrát, a karját, de ő 32 évesen is még kitartóan űzi ezt a sportot. Igaz, most fogadta meg negyedszer, hogy ez lesz az utolsó sze­zonja. Hogy másról is essék szó: nős, saját házában él, egy gyereke van. Pártorakí- vüli. de hogy mennyire be­csülik. igazolja: a téesz 21 tagú vezetőségének a tagja. „Mellesleg” a lakatosüzem­ben a Ho Si Mimh Szocialis­ta Brigád vezetője. — Lakatos a szakmám, havi négy és fél, ötezer kö­rül viszék haza. Miben tá­mogat a szövetkezet? En­gem például abban, hogy hetente kétszer korábban el­jöhetek az edzésekre, ősszel meg kora tavasszal. Ez je­lenti a kedvezményt, mert nagyon szeretek játszani. — Milyen a fiatalok hely­zete a szövetkezetben? — Aki megbecsüli magát, elvégzi a munkáját, gyöke­ret tud ereszteni. Azért, hogy a gondokról is beszél­jék: valahogyan azt tapasz­talom,, hogy a kisebb közös­ségekben, maguk közt job­ban elmondják a bajukat. Ha nagy fórum elé kerülnek, megkukulnak. Pedig ott is él lehetne „rebegni” a mi fájt, főleg ha annak alapja van. Nemcsak a főiskolai kollok­viumok. szigorlatok kötötték le évekig, hanem építkezett is. — Kezdetben az anyóso- méknál éltünk. Jól kijöttünk egymással. de szerettünk volna saját fedél alá kerül­ni. Vettünk a Rákóczi úton 240 négyszögöl portát, voll ifjúsági takarékbetétünk, az OTP is „megszánt” bennün­ket, így összejött a pénz. — És a téesz? — Adott 40 ezer forint kölcsönt 25 évre, egyszáza­lékos kezelési költséggel. A másik kedvezmény az volt, hogy „száz óráig” a fuvart 30 százalékkal olcsóbban ve­hettem igénybe. *Ez is jelen­tett pár ezer forint megta­karítást. Jelenleg készen van a négyszobás lakás, a külső festés a híja. No. meg leg­alább még egy gyerek, ha már ennyi szoba lett... Mit tehetnénk hozzá? Ügy legyen! És vajon mit tesz hozzá a fiatalokat érintő, őket foglalkoztató témákhoz Tóth Péter, az üzemi KISZ- bizottság titkára? — Azt, hogy a szervezett­ségünk 60 százalékos, ami nem rossz arány. Az öt alap­szervezetünk évente másfél —kétezer óra társadalmi munkát végez. Patronáljuk a Kossuth és a Hajnal úti óvo­dákat, rendbe rakjuk a játé­kaikat, a kerítést. Aratáskor, vetéskor, szüreteléskor sok­szor se szombatunk, se va­sárnapunk. ősszel mi ren­deztük a községben a szüreti felvonulást, állítólag jól. Ta­valy a termelést segítő gaz­dasági építőimunkáért a KISZ KB Dicsérő Oklevél­lel jutalmazott bennünket. Arra is büszkék vagyunk, hogy évente tíz fiatal kap építési kölcsönt, fuvarked­vezményt. — És amiben javulni kell? — Jelentős tanteremépíté­si munkák folytak és foly­nak a helybeli iskolákban. Eddig még nem segítettünk, de most tervezzük a támoga­tást. A politikai oktatással se dicsekedhetünk. igen gyengén megy. Törjük a fe­jünket a megoldásokon. Volt egy jó ifjúsági klubunk is, most megszűnt. Ez is hiány­zik. Jól zárták a tavalyi évet Ügy tűnik: feladat, elkép­zelés, munka van élég a ter­melőszövetkezet fiataljai előtt, csak végezni kell. Évente 8—10 ipari tanuló­val köt a vezetőség szerző­dést, ösztöndíjat, így bizto­sítja az utánpótlást. Az is mond valamit, hogy a 29 felsőfokú végzettségű, itt dolgozó diplomás közül tíz harmincon aluli. Hogy a másik oldalról is essék szó: évente 10—15 fia­tal távozik a Kunság Népé­ből. Szerencsére, túlnyomó­részt olyan emberek, akik munkakönyvé díszes a be­jegyzésektől. így, nem érzik hiányukat. A dolog nél­külük is megy: idősebbeknél, közéókorúaknál. fiatalab­baknál egyaránt. Bizonyítja ezt az a valamivel több mint 23 millió forint is. ame­lyik a tavaivá, aszályos év­szakok ellenére pluszként je­léh tíkezik majd a zárszám­adáskor. D. Szabó Miklós Fizetés és Jövedelem Diplomás lett Város és vidéke Jegyzetek a szolnoki pártbizottság üléséről Tágul a városhatár! A közigazgatás új rendje szerint nagyra nőtt Szolnok, a megyeszékhely. Az Alföld szívében szerénykedő várost ezentúl szorosabban ölelik körül a környező kis és nagy községek, a jó földvári föl­deken gazdálkodó szövetke­zettől a martfűi gyáróriáso­kig. a besenyszögi, sülyá szi­ken termelő gazdaságokig. A vasutasváros a vasutasfalu­val osztozik gondokon, örö­mökön, Űjszász képviselőit is meghívta új ismerőseivel együtt a január végi tanács­kozásra Szolnok város párt- bizottsága. A téma igényel­te, legyen ott mindenki, aki­re a munkában számítani kell az idén. A téma ugyan­is az idei gazdaságpolitikai feladatok megvitatása és meghatározása volt. Gazdaságpolitikáról be­szélni manapság egyet jelent néhány igen ismerős megál­lapítással : „a feltételrend­szer várhatóan nem javul”; „a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei szigorodnak”; „a fejlesztési pénzek zsugorodnak”. Mind­ezek tudatában mit javasol­hat. mire kötelezhet, mit el­lenőrizhet a városi pártbi­zottság ? Sokat. Érvényben levő párthatározatok szerint ugyanis a fejlődés iránya meghatározott. A meghatá­rozást már értik a gazdálko­dó szervezetek, mégha kriti­zálni is lehet néhányat — az ütem lassúságáért! Ez a kritika különben a pártbizottsági tagok és meg­hívottak elé terjesztett be­számolóban is hangot ka­pott. Többen mondták: ta­lán túlságosan szigorú, kri­tikus hangú az előterjesztés. Pedig sok eredmény, okos kezdeményezés is tapasztal­ható volt 1983-ban. A mező- gazdaság. ha nem is tudót! úrrá lenni az aszályos év ne­hézségein, mégis: üzemeink termelési értéke csak 5—6 százalékkal csökkent. Az el­maradt eredmény miatt szo - morkodó rákóczifalvaiak küldötte azért teljes felelős­séggel igazat mondott: üres kasszával kezd a mezőgaz­daság! Vagy a palotásiak vé­leménye: Az életmentő ön­tözés drágább volt, mint máskor. Hogyan hát tovább város és vidéke, mezőgazda­sága? A város környékének 12 településén hat mezőgaz­dasági tsz és két állami gaz­daság nem várhat az idén se csodát, talán még csodá­val határos kedvező, jó idő­járást se. A növénytermesz­tésben remélhetőleg a tava­lyi terveket meg lehet való­sítani, s — ahogy segített sokat — tovább lehet fokoz­ni az állattenyésztés ered­ményességét. s célszerűen növelni a kiegészítő tevé­kenységet. Valamikor — nem is rég — jóformán iparról beszél­tek csupán a szolnoki párt- bizottság ülésén. Nos, az ipar is táguló horizonttal kezdte 1984-dt. A tavalyi eredmények biztatóak: a népgazdasági ipari átlagot meghaladó mértékben, 4— 5 százalékkal növekedett az ipari termelés. Tegyük hoz­zá, olyan gyár is jól zárta az évét. amelynek portája nagyra nőtt, udvara csatatér — óagy beruházás végső munkáin szorgoskodik sok náció. A papírgyár, amely­nek igazgatója nem restellte érzelmeivel lelkesíteni a ta­nácskozást. „Miközben min­den érzésem, idegszálam a nagypapírgépét beüzemelő­kért izgul, hadd mondom, hogy a hatalmas átalakulás közepette tavaly 6,7 tonnával termeltünk többet”. Hason­lóan nyilatkozhattak volna az alföldi olajmezők kuta­tói is — mégse erről szólt küldöttük. Inkább azt ecse­telitek bár rendben teljesí­tették a népgazdaság ener- giiaprogramjából és az egyensúlyi helyzet javításá­ból rájuk háruló feladato­kat — nem olyan vonzó már nehéz szakmájuk, mint ko­rábban. Családtól távol, sza­bad ég alatt még jó pénzért se vállalkoznak annyian az olajbányászok életére, mint tíz—húsz évvel ezelőtt. Nem csodálkoznak, hogy egész év­ben ötvennel kevesebb em­berrel oldották meg felada­taikat — igyekeznek úira vonzóvá tenni az olajoséle­tet. Ipar. mezőgazdaság, keres­kedelem — a gazdaságpoli­tika éppúgy számol az épí­tőiparral, a szolgáltató ága­zattal, mint a gazdaságot lét­rehozók életkörülményeivel. Talán elgondolkodtató, kü­lön téma lehetne: sok és je­lentős tavalyi nehézségünk közepette — ha kis mérték­ben is, de — növekedett a város és vidéke aktív kere­sőinek száma, mégha nem is ott jelentkezett minden­hol, ahol az a legfontosabb lett volna. És ezzel együtt — a megyei átlagot megha­ladó mértékben — 4—5 szá­zalékkal emelkedett az egy dolgozónak kifizetett kereset is. Hogy alig érezzük? Ké­zenfekvő: a kritikus beszá­moló megállapítása szerint, bár a jövedelmek átlagosan az árszínvonalemelkedéssel összhangban alakultak — a munkabérek és nyugdíjak reálértéke tovább csökkent. Életkörülményeinken mégse sajnálkozni vagyunk kényte­lenek: megépült minden la­kás, amit terveztünk, az el­látás alapvetően kiegyensú­lyozott volt, még a vásárlási körülmények is javultak va­lamelyest. Mi hát most. 1984 elején a célunk? önállóan és felelős­ségteljesen dolgozni Figyel­ni a piacra, szeretni az újat. az ésszerűt, törekedni min­den erőforrás célszerűbb fel- használására. És — bár a különbözőségek továbbra is szélesek — együttműködni más-lmás ágazatokban, válla­latokkal, szövetkezetekkel. Termelésben, ellátásban szín­vonaljavulást eredményez­het az okos kapcsolatrend­szer. Többen kimondták a tudott dolgot: ez az idei, 1984-es esztendő megint töb­bet kíván tőlünk. Nehéz idő­szakkal a hátuk mögött a felszabadulási, jubileumi munka verseny szellemiében dolgoznak a gazdaság min­den területén a város és vi­déke emberei. S ha olykor, a nehéz napi munka közben, vagy után elgondolkozunk hazai, ittho­ni dolgainkon, talán az is eszünkbe jut: nagyra nőtt város és vidéke, s nemcsak a közigazgatás térképeit ja­vították most. Négy évtize­de lassan, hogy jó változás idejét éljük. Városon, falun — városon és vidékén ... (SJ) Piackutatás fejlesztés előtt MIKI-méröautomaták HUtötönk kooperációban Alumínium hűtőtönk so­rozatgyártását kezdte meg az amerikai Wakefield céggel kooperációban a Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat. Az elektromos berendezések­ben keletkező hő átvételére és elvezetésére szolgáló hű­tőtönkből az esztendő vé­géig összesen félmillió dol­lár értékűt, jövőre pedig há­romszor ennyit szállítanak az Egyesült Államokba, il­letve a cég európai megren­delőinek. A balassagyarma­ti vállalat ugyanakkor fel­ajánlotta termékeit azoknak a hazai felhasználóknak is, amelyek részben saját ma­guk állítják elő. többnyire gazdaságtalanul a fontos al­katrészt, vagy éppenséggel importálják; közülük több nagyvállalat, mint például a Videoton komolyan érdek­lődik a Balassagyarmaton készített hűtőtönkök iránt. A MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vállalat — amely másfél éve még kutatóinté­zetként dolgozott — széles körű hazai piackutatásba kezdett, hogy felmérje az iparvállalatok, mezőgazdasá­gi üzemek és szövetkezetek igényeit a különféle mérő­automaták iránt. Ezek a kor­szerű műszerek nagy segít­séget nyújthatnak mind a gyártmányszerkezet korsze- rűsítéséndk meggyorsításá­hoz. mind az egyes technoló­giai folyamatok fejlesztésé­hez. A széles vállalati listából, részben korábbi partnerkap­csolataik alapján mintegy 80—100 bányaipari, energe­tikai, gépipari, műszer- és elektronikai ipari üzemet és szövetkezetét kiválasztottak, és most ezeknél az intézmé­nyeknél feltérképezik a mé­rőműszerek és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások iránti keresletet. Ennek eredmé­nyeként állítják majd össze, bővítik vagy szűkítik a vál­lalat fejlesztő programját. A különféle mérőműszerek és rendszerek prototípusait jórészt a felhasználók meg­rendelésére állítják elő, ese­tenként egyedi termékként legyártják. A vállalat kíná­latában szerepelnek például öntödei homoknedvesség-mé- rő műszerek, rétegvastagság­mérők, elektronikai alkatré­szek. így integrált áramkö­rök és nyomtatott áramkörű lapok mérőeszközei, vagy a villamos energia gazdaságos felhasználásához nélkülözhe­tetlen regisztráló, adatgyűj­tő rendszerek. A kenderesi November 7. Termelőszövetkezet bér­munkában a Tisza Cipő­gyár részére munkavé­delmi cipőfelsőrészeket is készít. Naponta 1200 pár kerül le a szalagról

Next

/
Oldalképek
Tartalom