Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-10 / 34. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUAR 10. Vita és meditáció Lehetnek-e többen? Hozzászólás a tanáregyéniség-vitához Urmössy Ildikó ..Miért vannak kevesen ?” cikke polémiára, a tennivalóik átgondolására és cselekvésre sarkall, a kiváló, a tudós típusú, az újító, kísérletező, az átlagon felüli tudással és pedagógiai felkészültséggel rendelkező tanítók, tanárok; érdekében. A vitában eddig résztvevők egymást helyesbítve, több vonatkozásban pontosítva igyekeztek a jelenleginél egységesebbé formálni a szemléletet á megítélésben, a figyelmet a realitásokra koncentrálva mérlegelni a továbblépés lehetőségeit. Sok jó átgondolásra és megvalósításra érdemes javaslat fogalmazódott meg, amelyek igen hasznosak számunkra. Látjuk, érezzük a kérdés fontosságát, szükségesnek tartjuk a tudóstípusú tanárok helyzetiével kapcsolatos problémarendszer elemzését, a megoldás útjának a megjelölését. A megyei pártbizottság közoktatás fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalása és a megyei tanács intézkedési tervében foglaltak alapján intézetünk is áttekintette saját tevékenységét, és annak részeként az alkotó, kutató, kísérletező, újító pedagógusokkal történő együttműködést, munkájuk segítésének, eredményességének, módjait. A pedagógus-továbbképzés is sok nehézséggel küzd. Emiatt tartalmi és szervezeti megújulás előtt áll. Sikerült azonban, több területen, az elmúlt évek során előre haladni és megalapozni a továbblépés feltételeit. A tanfolyamrendszerű továbbképzés, tartalmában, ‘módszerében, a Résztvevők aktivitásának mértékében, színvonalában lényegesen változott. Jelentős szellemi bázisra alapoztuk az új tantervi dokumentumok bevezetésére felkészítő, annak megvalósítását a gyakorlatban segítő tanfolyamainkat. Azokon a közeli egyetemek, főiskolák élvonalbeli tanárai, az Országos Pedagógiai Intézet tantárgygondozói, tankönyvírók, a megyében működő közoktatási vezetők, szakfelügyelők, kiváló pedagógusok vállalták a szervezett foglalkozásokat, az előadói tisztet. Ezek rendszere, eredményességei, viszonylag széles hatóköre — évenként 800—1000 pedagógus vett részt — nélkül csupán önképzésre hagyatkozva, megyénkben is súlyosabb gondot okozott volna az új tantervi dokumentumok bevezetése. Részesei e továbbképzésnek és az egyetemek, főiskolák magas színvonalú posztgraduális képzésének a kiváló, a tudós tanárok is, nagy többségben. Jelentős hagyományai vannak Szolnok megyében a pedagógiai pályázatoknak. A Művelődési Minisztérium által 5 évre kiírt pályázati rendszerhez ezért csatlakoztunk, hogy az országosan jelentkező pedagógiai problémák — amelyek többnyire megyei gondok is — megoldásra, sajátos viszonyainkat vizsgálva, együttesen keressük a választ. Tudjuk, hogy megfeszített szellemi energiát igényel napjainkban az oktató-nevelő munka, az ismert vitacikkben is felsorolt vagy érintett összetevők miatt. Ennek ellenére — s ez is bizonyítja a megyében működő pedagógusok kiváló tanárok ambícióit -1 évente általában meghaladta a beérkezett pályaművek száma az ötvenet, az elmúlt évben pedig — igaz két pályázat több témában történt meghirdetésével — __ meghaladta az átlagos háromszorosát is. A mennyi' séggel együtt a minőségi jellemzők is figyelmet érdemelnek. Az országos pályázaton díjazott, dicséretben részesült pályázók mintegy 30—40 százaléka Szolnok megyei. A pályaművek intézeti kiadványban történő megjelentetésére eddig igen szerény volt a lehetőségünk. A DAB Neveléstudományi Munkabizottsága „kiadvá- nyozási” tevékenységéhez csatlakozva már ez évtől sikerül a publikálást ilyen módon is növelni és a Jászkunság című folyóirat szerkesztőségének, a Jászberényi Tanítóképző Főiskolának az ígéretét megkaptuk a publikálási lehetőségek bővítéséhez. Az elmúlt években teremtett hagyományokra támaszkodva megtartott tudományos ülések, rendezvények — amelyek közül témája, színvonala miatt kiemelkednek a Szolnok megyei Pedagógiai Napok, a „Fórum” rendezvényeit, az évenkénti Tanítók Nyári Akadámiája, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával együtt Szegeden rendezett általános iskolai tanárok nyári akadémiája, az országos és regionális továbbképzések — sikere nem csupán abban van, hogy a felkészültségben és pedagógiai gyakorlatban a legjobbaknak gyarapította a tudását, biztosította a gondolatcseréhez a lehetőséget, hanem koncentrálta a figyelmet a pedagógusok széles rétegére. Kapcsolatban vagyunk a megyében működő újító, tankönyvíró pedagógusokkal, s azok nagy többségével is, akik tudományos kísérletekre vállalkoztak. Tudjuk, hogy az indokoltnál és a szükségesnél kevesebb a megyében a jól körülhatárolt pedagógiai célzatú kísérleteket folytató iskola. A tudományos intézetek, egyetemek, főiskolák elsősorban székhelyük közelében keresik az erre vállalkozó és alkalmas pedagógus közösségeket. Az új tantervi dokumentumok bevezetésének vártnál nagyobb energiaigénye sem kedvezett a kísérletek szélesedésének. Nem titok, hogy a tudományos kísérletekben résztvevő iskolák munkája, felelőssége lényegesen nagyobb, mert a kísérletek vaskos feladat- rendszere javarészt pluszként jelentkezik. Az elért eredmények továbbfejlesztésével, a tapasztalatokkal, a vitában megfogalmazott értékes gondolatokkal számolva részt vállal intézetünk, lehetőségeinknek megfelelően a további célhoz vezető tennivalók megvalósításában is. Szeretnénk a jövőben erőteljesebben segíteni a tudományos kísérletek szélesítését, miközben a jelenleg kísérletező iskolák belső továbbképzését is fejlesztjük. Ezért az Országos Pedagógiai Intézettel együttműködve növelni kívánjuk a pedagógus közösségek felé áramló, tudományos kutatásokkal, iskolai kísérletekkel foglalkozó információt. Ugyanakkor a köznevelési rendszer fejlesztését célzó kutatások részeként témákat is ajánlunk a tudományos kísérletekre vállalkozó pedagógus közösségeknek. Vállaljuk azt is, a tudományos kutató intézetek közreműködését kérve, hogy kutatásmódszertani felkészítőket tartunk az érdeklődőknek. Kezdeményezzük pedagógiai kutatással, tudományos munkával, hivatásszerűen foglalkózó kutatók és alkotó pedagógusok találkozóit, a pedagógiai, módszertani folyóiratok szerkesztőivel és a pedagógiai pályázatokon díjazott pedagógusokkal a publikálási célzatú találkozókat. Igyekszünk keresni annak lehetőségét is, hogy jusson valamennyivel több szabadidő a jelenleginél azoknak a pedagógusoknak, akiknek előzetes kutatói munkája garancia országos, megyei, helyi jelentőségű alkotások létrehozására, hiszen a tudományos igényű munkák is nagy többségben — példáink vannak erre — a zsúfolt iskolai munkák közepette születtek. Segítjük a doktori szigorlatra jelentkezők nyelvvizsgára történő felkészítését, s a lehetőségek szerint a disz- szertációk megírásához konzulens biztosítását is. Pedagógiai könyvtárunk nem tekinthető ugyan nagy múltúnak, de elég gyorsan gyarapodó állománya, dokumentumgyűjteménye, periodikái a kutatók számára is egyre használhatóbbak. Szeretnénk viszonylag rövid idő alatt elérni, hogy az alkotó, kísérletező, kutató, újító pedagógusokkal a foglalkozás, munkájuk segítése, a pedagógusképző és tudományos intézetekkel a kísérletező, kutató munkára irányuló kapcsolatok fejleszr tése ne időszakos, illetve reszortfeladattá, hanem a pedagógiai intézet munkásságának szerves részévé váljon. Úgy vélem, az iskolákban is szükséges azonban — ahol ez még nem történt meg — konkrét megfogalmazása annak, hogyan segítse az iskolavezetés, a tantestület, a meglévő nehézségek ellenére is a kiemelkedő pedagógus egyéniségeket, a kísérletező, a tudós típusú tanárok munkáját, akik ott működnek — a korábbiakhoz képest nem is kevesebben — az iskolákban, a tantestületekben. Számuk növelése is lehetséges annak ellenére, hogy a pedagógus pálya veszített presztízséből. Elhivatottságot érezve a munkakörülmények javításában, a munka fokozottabb erkölcsi, anyagi megbecsülésében bízva, a fiatalok körében van érdeklődés a pedagógus pálya iránt. Jó képességű fiatalok sora választja a pedagógus hivatást. Igaz. hogy nem mindenki vállalja annak nehézségét, de sokan vállalják és döntő többségben kellő optimizmussal kezdik munkájukat. Ök a tantestületekben a kezdés gondjaival küszködök, nem tudós tanárok, de igazgatói, tan- testületi közösségi támogatással, türelmes segítéssel azzá válhatnak, hiszen az egyetemeken, főiskolákon, tudományos diákkörökben tevékenykedtek, pályázatokat nyertek, egyetemi főiskolai lapokban publikáltak, tudományos kísérletekben is részt vállaltak, szakdolgozatuk megvédésekor többen kaptak ösztönzést a doktori szigorlatra is. Az iskola igazgatója, tantestülete képes számukra hathatós — több helyen a mostaninál is nagyobb — segítséget nyújtani önképzésre, továbbképzésre történő biztatással, az iskolában szerényen jelenleg is meglévő lehetőségek juttatásával. Az iskola tantestülete, vezetősége is tud — még sok helyen — a jelenleginél is többet tenni azért, hogy legyen érdemes kiváló pedagógusnak, olyan tudós tanárnak lenni, akinek tevékenységében egységet alkot a tudományos munka, a továbbképzés, önképzés és az eredményes oktatás-nevelés. Aki a közoktatáspolitika szellemében dolgozva, a társadalom érdekeit szem előtt tartva kísérletezik célravezetőbb oktatási-nevelési eljárásokkal, a személyiség hatékonyabb fejlesztése érdekében. Ezeknek a pedagógusoknak az átlagosnál nagyobb megbecsülése ösztönző hatást gyakorol maid a tantestület gészére. Tari Kálmán a Szolnok megyei Pedagógiai Intézet igazgatója AHOGY A GALAMBOK A festményeknek is megvan a maguk története Bényi László most is a Szolnoki Művésztelepen dolgozik A7. Ül NEMZETI SZÍNHÁZÉRT BÉNYI LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN A kiállítás meghívójának első borítólapja A tv Ikutunális hetilapja is hírül adta — fotónkon a meghívó —, hogy Bényi László festőművész húsz képét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház építéséhez. A festőt közel ötven éves kapcsolat fűzi a Szölnoki Művésztelephez, most is a Tisza- Zagyva „háromszög”-ben vendégeskedik, — bár — ha megengedi — nem vendégnek, hanem a nagymúltú kolónia jelentős művészegyéniségének tiszteljük. — Ha jól emlékszem két évvel ezelőtt „szerelmesedéit bele” a Szolnok környéki tanyák galambdúcaiba. A tárlat hívogatóján is egy galambdúc látható... A besenyszögi határban — aztán máshol is — „fedeztem fel” ezeket a szépséges, mozgalmas, ugyanakkor harmóniát, nyugalmat árasztó madárszállásokat. A meghívóra Gobbi Hilda választotta a galambdúcot, egy kicsit jelképként: legyen az új Nemzeti Színház a magyar színművészet olyan otthona, amilyen a galambdúcok a galamboké. Tálán a hagyománytisztelet érzékeltetése is vezette Gobbi Hildát, amikor ezt a motívumot választotta. — Aki még nem tudta, a tv-böl megtudhatta, hogy mennyire színészpárti. — Nagyon sok barátom van és volt a magyar színpadok kiválóságai közül. Azt, hogy a Szolnoki Művésztelepre jöhettem az 1930-as években, mesteremnek, Aba Novák Vilmosnak köszönhetem. Mesteremet meg Lilikének és Gyula bácsinak, tehát a felejthetetlen Berki Lilinek és Gőzön Gyulának: ők mutattak be Aba Nováknak. Már itt, a szolnoki telepen ismerkedtem meg Somlayval, Jávorral, — ez is nagy élmény volt számomra. De — s életem végéig büszke lehetek talán erre — árulta a képeimet Bajor Gizi is, mégpedig a Corvin Áruházban. Akkor még nem volt a maihoz hasonlítható állami képkereskedétem, élni meg kellett...!! Segítettek a színészek. Egy kicsit talán szerény viszonzás is ez a kiállításom induló éveimért, s remélem gazdára talál az a húsz festményem, amelynek vételárát felajánlottam az új Nemzeti Színház építéséhez. Néhány tégla ez is... Tegyük hozzá, jó néhány tégla, hiszen a Képzőművészeti Alap zsűrije szerint csaknem kétszázezer forintról van szó. A tárlatot vasárnap délután 5 órakor Gobbi Hilda Kossuth-díjas művésznő nyitja meg. —ti — A mezőgazdasági könyvhónap újdonságai Karcagon Észt férfikar hangversenye Az Észt Állami Akadémiai Férfikar ad hangversenyt ma este 7 órától Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. A kórus Olev Ólja és Kuno Areng vezényletével többek között Mozart, Liszt, Schubert műveit szólaltatja meg, és ízelítőt ad az észt kórusirodalomból is. Műsorán az „észtek Kodályaként” is emlegetett Emeszaksz művei is szerepelnek, de a nagy magyar zeneszerző Esti dala is felcsendül előadásukban. Szólót énekel Leili Tam- mel, Leo Saar és Orvo Aui, zongorán közreműködik Valdur Rootsz. Kiállítások Szolnokon Berényi Ferenc Munká- csy-díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 3 órakor Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériájában. A kiállítást Ligeti László, a SZOT alelnöke nyitja meg. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából ugyancsak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezik meg Kunkovács László fotóművész Élő agrártörténet című tárlatát. A megnyitót ma délután fél 6-kor tartják, utána a fotóművész színes diákkal illusztrált előadása várja az érdeklődőket. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra hét kiadó ösz- szesen 49 újdonságot jelentetett meg közel 600 ezer példányban. Ebből a legnagyobb részt — természetszerűleg — a Mezőgazdasági Kiadó vállalja magára 34 művel közel 540 ezer példányban. Az újdonságlista élére egy alapvető értékes összefoglaló kívánkozik: Csizmadia Emő: Az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság című műve a Kossuth Kiadó gondozásában. Csizmadia Ernő egyetemi tanár, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora a magyar agrárpolitika legfontosabb kérdéseit vizsgálja, s tekinti át. Olyan fontos előttünk álló feladatokkal foglalkozik, mint például a nem élelmezési célú termesztés folytatása, a nyersanyag biztosítása az ipari ágazatok számára. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Iparosodó mező- gazdaság című sorozata két értékes új kötettel gyarapodik: Varga Gyula: Fejlesztési célok és alternatívák az élelmiszergazdaságban és Csizmadia Emőné: A vállalati struktúra új vonásai az élelmiszer-gazdaságban. Az agrártermelés irányításában is egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű közgazdasági pénzügyi megfontolások és elméletek. Csete László szerkesztésében jelenik meg Gazdálkodási kézikönyv agrár- szakembereknek című összefoglaló nagy munka, mely a döntés előkészítésében lehet nagy hasznára a gyakorlati szakembereknek. Régi hiányt pótol, mert konkrét segítséggel szolgál az alternatívák és dilemmák nehéz útvesztőiben. A nagyüzemi gazdálkodáshoz, az iparszerű termelés- tervezés legkülönfélébb gondjaihoz adnak segítséget egyéb könyvújdonságok: A növény- táplálás zsebkönyve, A rizs termesztése, Szenei: Háziállatok szaporodása és mesterséges megtermékenyítése, Pol- jakov: Állategészségügyi fertőtlenítés, Szarvasmarhaegészségtan, A pillangós virágú szálastakarmánynövények termesztése. Magyarországi sertésfajták és hibridek. A korszerű agrotechnika egyik alapfeltétele az alag- csövazés. A rendkívül fontos termésbiztonságot ugyanis hazánkban gyakran fenyegeti vízkár. Ennek kiküszöbölésére és megoldására írt szakkönyvet Thyll Szilárd, Fehér Ferenc és Madarassy László Mezőgazdasági talajcsövezés címmel. Munkájuk, mely e területen úttörő jellegű, annál is értékesebb, mert tervezési segédleteket, gazdasági számításokat is mellékelnek. A kertbarátok számára is jónéhány újdonságot kínál a könyvhónap. Gyúró Ferenc Kertművelés, kertek, kertbarátok, kertészkedés címmel adott ki egy könyvet. A kertészet technológiája mellett kultúrtörténeti érdekességekkel is szolgál. A rádióban reggelenként a Kertbarátok műsorát hallgatjuk. A szerkesztők, Bálint György és Berta Ferenc, e műsorok legérdekesebb és leghasznosabb darabjait szerkesztették kötetté hasonló címen. A rendkívül népszerű Kertünk, házunk, otthonunk sorozat új kötete Franck Gertrud munkája az öngyógyító kiskert címet viseli. A szerző azt tanácsolja, hogy kiskertünket ne csak elő- és utóvetemé- nyekkel hasznosítsuk, hanem gyógy- és fűszernövényekkel is. Ilymódon alig van szükségünk növényvédőszerekre, mert a növények kölcsönhatásának eredményeképpen a kártevők jórésze szinte „kivonul” a kertből. A mezőgazdasági könyvhónap újdonságlistája természetesen sokkal gazdagabb. Célja nem csupán kereskedelmi indíttatású, hanem szellemi beruházás is.
