Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
xxxv. évf. 33. sz., 1984. február 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Legközelebb a dolgozókhoz A tudomány világa NEB-vIzsgálat a hideg szobák miatt Falugyűlés Nagyréven Fellobbant az olimpiai láng Az ellenzéki hatalomátvétel után Megélénkült a forgalom Rend és nyugalom Nyugat-Bejrútban Washington a katonai akciók fokozására törekszik Vendégünk: V. V. Szicsov, a KGST titkára Tájékoztató a megyei pártbizottságon, üzemlátogatás Zagyvarókason Genfi nyitány Kommentárunk a 2. oldalon Vizsgálják a szerelősoron a levegős rendszerű fékszerelvényeket a SZIM karcagi gépgyárában. Ebben az évben 75 millió forintos termelési értéket irányoztak elő a fékszerel vény-üzem ben Tegnap az ellenzéki hatalomátvétel után egy nappal rend és nyugalom, uralkodott Nyugat-Bejrútban. Megélénkült a forgalom, kinyitottak az üzletek, a harcok elől elmenekült családok tömeglesen költöztek vissza elhagyott lakóhelyükre. Általános megnyugvást keltett, hogy Nahib Berri, a síita Annál mozgalom főtitkára és a mohamedán vallási vezetők a kormányhadsereggel kötött tűzsaü- netd megállapodás szigorú tiszteletben tartására, a külföldi képviseletek védelmére, a nyugati négyhatalmi erőkkel való összecsapások elkerülésére szólították fel. A politikai kibontakozás esélyeit illetően kormánykörökben is kedvező előjelként, pozitív gesztusként értékelik. hogy a néhány órás roham eredményeként felülkerekedett nemzeti-hazafias erők az állami rendőrséget kérték fel a közbiztonság fenntartására és visszavonták milicistáikat a város belterületéről. Kétszáz halálos áldozata és 600 sebesültje volt a hétfőn és kedden lezajlott ösz- szecsapásoknak. Az 1975— 76-os helyzethez hasonlóan ismét lezárt demarkációs vonallá vált a Bej rút keleti és nyugati felét elválasztó polgárháborús zöld vonal. A kelet-bejrúti falangista milíciák parancsnoka általános mozgósítást rendelt el. dé később közölte, hogy ez csupán önvédelmi célokat szolgál. nem Nyugat-Bejrút ellen irányul. A bejrúti kikötő és a repülőtér forgalma változatlanul szünetel. Bár Valid Dzsumblatt és Nahiib Berri után a maro- nita keresztény Raymond Edde is követelte Amin Dzsemajel elnök lemondását, a libanoni államfő ehelyett az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia segítségét kérte rendszere megmentéséhez. Donald Rumsfeld amerikai elnöki megbízottal személyesen tárgyalt, Izraelbe megbízottját küldte el, Rijadba pedig Eide Szal'em külügyminiszter utazott. Az izraeli televízió szerint Tel Aviv kénytelen lenne részt- venni egy közös amerikai-^ izraeli offenzívában, ha Washington ilyen kéréssel fordulna hozzá. Reagan amerikai elnök közölte ugyan, hogy fokozatosan a hatodik flotta hajóira vonják vissza bejrúti támaszpontjukról az amerikai tengerészgyalogosokat, a haditengerészeti egységek látványos megerősítése és a bármikori beavatkozásra feljogosító elnöki utasítás azonban világossá teszi. hogy Washington nem hajlandó szabad folyást engedni a libanoni események alakulásának. Ronald Reagan, az Egye( Folytatás a 2. oldalon.) Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára — aki Marjai József miniszterelnök-helyettes hivatalos vendégeként tartózkodik hazánkban — tegnap Szolnok megyébe látogatott. A vendéget Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára fogadta a megyei pártbizottságon, ahol jelen volt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke is. Továbbra la súlyos gond a cserearány-romlás Aktívabb külpiaci munka szükséges Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtétájékoztatéja A KGST titkára — képünkön jobbról a második — Majoros Károllyal a megyeszékhelyen, a zagyvarékasi Béke Tsz Szövetség ABC áruházában Az 1984-es évben is elsődleges népgazdasági feladatunk a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a külgazdasági egyensúly megszilárdítása — mondotta Veress Péter, külkereskedelmi miniszter a Parlamentben tartott tegnapi sajtóértekezleten. Az 1983. évi külkereskedelmi feladatok teljesítését értékelve kiemelte: az öt évvel ezelőtt megfogalmazott gazdaságpolitikai irányvonalat követve a külkereskedelmi áruforgalomban, az 1978- as több mint egyimilliárd dolláros behozatali többlettel szemben 1983-ban már második éve számottevő kiviteli többletet értünk el. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi kapcsolatainknál ez elsősorban az import sziintentairtásából adódott, míg a rubel elszámolású kivitelünk a tervezettnél 2,4 százalékkal magasabb volt 5 százalékos behozatali többlet mellet. A miniszter megállapította. hogy a cserearán yromlás továbbra is súlyos gond: 1983-ban ugyanazon importált terméktömegért csaknem 5 milliárd forinttal több magyar árut kellett kivinni, mint egy évvel korábbán Ennek oka elsősorban az, hogy az általunk exportált termékek jelentős hányadánál 1983-ban -nagy mértékű áresés következett be. Az árcsökkenés legerőteljesebben az élelmiszergazdasági exportcikkeket sújtotta. Kedvezőtlen jelenség, hogy tavaly a korábbinál is egyenlőtlenebb volt az exportki- szálllítás. a hazai kivitelnek mintegy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra. A miniszter a továbbiakban felvázolta az idei legfontosabb feladatokat. Mindenekelőtt az egyenletesebb exporttermelés és kiszállítás szükségességére hívta fel a figyelmet, egyúttal, hangsúlyozva a jobb minőségű munka fontosságát. Kiemelt feladatként említette a rubel elszámolású exportfeladatok maradéktalan teljesítését. A tervek szerint idén a KGST-országokkal nagy a Majoros Károly tájékoztatta, a fontos beosztásában, Magyarországra első ízben látogató KGST-titkárt megyénk általános földrajzi-természeti helyzetéről, valamint a csaknem 450 ezer ember lakta vidék munkásmozgalmi múltjáról, dinamikusan fejlődő iparának és korszerű mezőgazdaságának az utóbbi negyven esztendő alatt elért eredményeiről, kulturális vívmányairól. Elmondta többek között, hogy napjainkban már mintegy hatvanezer munkást foglalkoztató ipari ágazat fejlődése elválaszthatatlan a KSST-hez való sokirányú kötődéstől. A szervezeten belüli kereskedelmi kapcsolataink az elmúlt évben 30 százalékkal bővültek. A megye ipari termékeinek 34 százalékát — hűtő- és klímaberendezéseket, mezőgazdasági gépeket, cipőárukat és élelmiszer-féleségeket — a KGST tagországaiba exportáltuk 1983-ban. Mezőgazdasági termékeink jelentős részét is ugyancsak a nemzetközi szervezet keretében értékesítjük, az elmúlt évben például többek között hétezer élőmarhát, hatvanezer élősertést, 120 ezer tonna búzát, és 10 ezer tonna napraforgó- és repceolajat. Természetesen — mondotta tájékoztatójában a megyei pártbizottság első titkára — ipari és mezőgazdasági üzemeinkbe jelentős mennyiségű alapanyag, gép és eszköz érkezik a KGST-országokból. A megyében működő gyárak és ipari üzemek gépparkjának 28 százaléka, a mezőgazdasági nagyüzemekben használatos munkar- és erőgépek csaknem 80 százaléka származik a szervezet különböző tagországaiból. Büszkék vagyunk arra, hogy több Szolnok megyei szakember is segíti a KGST munkáját, annak különböző szakbizottságaiban. A megyéről szóló tájékoztatót megköszönve V. V. Szicsov elismerően szólt a hallottakról. Különösen nagy eredménynek tartja, — mondotta — hogy a felszabadulás előtti kétezemégyszázról napjainkig hatvanezerre gyarapodott a megye ipari munkásainak száma, és a térségben gazdálkodó 56 termelőszövetkezet és nyolc állami gazdaság, a negyven év előtti nyolc-tíz mázsa helyett ma már képes hektáronként, átlagosan 4,2 tonnás búzatermést elérni. Hasonlóan kedvező volt a véleménye a KGST titkárának a megyeszékhelyen tett látogatása második helyszínén, a zagyvarékasi Béke Tsz által üzemeltetett Szövetség ABC áruházban is, ahonnan a vendég Majoros Károly kíséretében Zagyvarékasra utazott. A községben Budai Kálmán téeszelnök kalauzolásával először egy havonta 140 ezer forintot forgalmazó szövetkezeti takarmányboltot, valamint egy háztáji gazdaságot tekintettek meg. Fekete Imrének, a Béke Tsz növényvédőjének portáján jelenleg négy anyakoca, huszonegy kismalac és csaknem száz tyúk nevelkedik. A termelőszövetkezet által integrált háztájival való ismerkedést a Béke Tsz-ben tett üzemlátogatás követte. A 10 ezer hektár szántót művelő, mintegy kétezer aktív tagot foglalkoztató és a tavalyi évben egy- milliárd forint értéket termelő gazdaságról elhangzott tájékoztató után, a házigazdák bemutatták a téesz, évi 18 ezer tonna vágókapacitású, korszerű baromfifeldolgozó üzemét. Zagyvarékasról a KGST titkára visszautazott a fővárosba. — Temesközy — külkereskedelmi forgalmiunk összességében 1,4 százalékkal növekszik majd. Erőpróbái jelent, mert nemcsak az idei árucsereforgalmi megállapodásoknak kell eleget tennünk, hanem a tavalyról visszamaradt szállításainkat is feltétlenül teljesíteni kell. Ennek kapcsán az 1984-es terv a rubel elszámolású forgalomban azzal számol, hogy a kivitel 7—8 százalékos növekedése mellett az import a tavalyi szinten marad. Különösen nagy a jelentősége a szovjet—magyar áru- csereforgailomnaik, mely a rubel elszámolású forgalomból 60 százalékkal, a teljes magyar külkereskedelemből pedig 34 százalékkal részesedik. Mind a Szovjetunióval, mind a többi európai KGST-országgal már 1983- ban lezárultak az árucsereforgalmi tárgyalások és — a korábbi évek gyakorlatánál sokkal hamarabb — decemberben aláírták a jegyzőkönyveket is. Mindez megfelelő lehetőséget teremt a vállalatoknak, gazdálkodó szerveiknek a vállalt feladatok időbeni teljesítésére. A konvertibilis elszámolású forgalomban 1984-ben fontos cél a 700— 800 millió dolláros kiviteli többlet teljesítése. A tervezet szerint mindezt az export 5 százalékos növelésével, és az import 1983. évi szintentartásával kell elérni. A külkereskedelem feladatait növeli, hogy a piaci bizonytalanságok — , mindenek előtt a fejlődő országok egyre kedvezőtlenebb fizetési pozíciója — miatt fokozottabban kell az alternatív piaci lehetőségeket keresni. Ez feltételezi a világgazdaságban végbemenő folyamatok korábbiaknál jobb, naprakészebb követését, valamint az áraknak lehetőség szerint előnyösebb — cserearányjavító — kialakítását. A miniszter hangsúlyozta, hogy — a korábbi években hasonlóan — kedvezőbb gazdasági feltételekkel sem a fejlődő országok piacán, sem pedig a fejtett tőkés országok vonatkozásában nem lehet számolni. Elimondta, hogy az eredményesebb külkereskedelmi tevékenység érdekében elengedhetetlen a külkereskedelem szervezetének a változó világgazdasági, külső piaci körülményekhez igazodó fejlesztése. A folyamatosan romló külpiaci feltételek a korábbinál sokkal aktívabb piaci munkát igényelnek a vállalatoktól is. Jelenleg külkereskedelmi jog gyakorlására 215 állami és szövetkezeti, gazdálkodó egység jogosult. A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok köziül 46 az úgynevezett szialkke- reskedelmi — áruforgalmi, képviseleti és szolgálati teendőket ellátó — vállalat. A többi olyan termelő cég, mely önálló jog alapján értékesíti saját termékeit a külpiacon. 1983-ban 29 vállalat kezdte meg önálló külkereskedelmi tevékenységét, 1984. január 1-től pedig újabb 24 kapta meg a külkereskedelmi jogot.
