Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 9. Megélénkült a forgalom Rend és nyugalom Nyugat-Bejrútban banoni nemzeti-hazafias erőik ( Kommen* tárunk Genfi nyitány svájci konferencia­városban megkez­dődött a leszerelési értekezlet (koráb­bi nevén: leszerelési bizott­ság) idei ülésszaka. Senfben már sok konferencia foglal­kozott a leszerelés különbö­ző kérdéseivel, de valameny- nyi közül a most összeült testület tekint vissza a leg­régibb múltra: március 14- én lesz huszonkét esztende­je, hogy megkezdte működé­sét. Kezdetben tizennyolc, ma már negyven szocialista .tő­kés és fejlődő ország, köztük valamennyi atomhatalom képviselői is ott ülnek a te­remben, akik az általános és teljes leszereléshez vezető utakat kutatják-vizsgálják. Vannak bizonyos körök, amelyek éppen e túlságosan általános jelleg ürügyén pró­bálják lebecsülni e fórum jelentőségét, mondván, hogy az ilyen nagy létszám és az ilyen nagy nyilvánosság nem teszi lehetővé a haladást. So­sem volt és most sincs iga­zuk! E bírálat éppen azok­ból a NATO-körökből érke­zik, amelyek útját állják a még nagyobb előrehaladás­nak. Hangsúlyozom: a még na­gyobbnak. Mert az sem igaz, hogy ez a fórum nem hozott komoly eredményeket. Jó­részt ennek a testületnek kö­szönhető, hogy — a földa­lattiak kivételével — betil­tották a nukleáris kísérleti robbantásokat (atomcsend- egyezmény), hogy megszüle­tett a Washingtont és Moszk­vát összekötő forró drót nemcsak technikailag, ha­nem politikailag is lényeges távközlési rendszere. vala­mint az atomhatalmak szá­mát korlátozni szándékozó megállapodás (az atomso- rompó-szerződés), amelyhez azóta százhúsz ország csat­lakozott. Ezek olyan eredmé­nyek, amelyek normális kö­rülmények között is igazol­nák a testület létjogosultsá­gát. Ám most — főleg Wa­shington magatartása miatt — nincsenek normális kö­rülmények. A jólismert okokból (rakétatelepítés stb.) megtorpant és veszélybe ke­rült az enyhülés folyamata, így minden, a párbeszédet segítő fórum értelemszerűen a korábbinál fontosabbá vált. Pontosabban ezt hang­súlyozta Iszraeljan szovjet fődelegátus az új ülésszak nyitányakor: a kiélezett helyzet és a fokozódó kato^ nai szembenálfás idején* nem a fanyalgó passzivitás segít, hanem az a szándék, hogy a napirenden szereplő kulcskérdéseket konstruktív szellemben közelítsék meg. Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról.) sült Államok elnöke tegnap­ra virradóra elrendelte az amerikai tengerészgyalogo­sok kivonását a libanoni szárazföldről, egyszersmind engedélyt adott a flotta har­ci cselekményeinek fokozá­sára. Reagan elnöknek a liba­noniban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok átcso­portosítását elrendelő beje­lentésével foglalkozva a TASZSZ egyebek között rá­mutatott: Az amerikai hírügynök­ségek megállapítják, hogy Reagan ezzel a döntésével gyakorlatilag szabad kezet adott az amerikai katonai vezetésnek abban, hogy mi­lyent célpontokat támad meg Libanon egész területén. Az Egyesült Államok kor­mányzatának lépései egyér­telműen arról tanúskodnak, hogy Washington az ameri­kai katonai akciók fokozá­sára törekszik Libanonban. Reagan elnök fenyegeté­sét beváltva a Bejrut part­jainál cirkáló amerikai ha­dihajók — köztük a 400 milliméteres ágyúkkal fel­szerelt New Jersey — teg­nap ismételten lőtték a li­Margaret Thatcher brit miniszterelnök az alsóház­ban kijelentette: magyaror­szági látogatása nagyon ér­tékes volt, de nem hiszi, hogy pusztán egy ilyen láto­gatás megoldaná a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások hegyvidéki állásait. Mindez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok a hazafi­as erők nyugat-bejrúti győ­zelme után a korábbinál is nyíltabban, egyértelműbben támogatja Amin Dzsemajel elnök végveszélybe került rendszerét. Az amerikai támogatással magyarázható, hogy a kor­mányhadsereg lojális alaku­latai és a faJangista milíci­ák szerda délután összecsa­pásokat (kezdeményezték a Bejrútot kettészelő demar­kációs vonal mentén és tar­tósan ágyúzták az ellenzék ellenőrzése alá került nyu­gati városrészt. Az Asz-Szafir című haladó bejrúti lap értesülése szerint Amin Dzsemajel nem mon­dott le a válság katonai megoldásáról. Nyugat-Bej- rút visszafoglalásáról. Tegnap a négyhatalmi nyu­gati erők 100 főnyi angol egységét helikopterekkel el­szállították Bejrútból és az amerikai csapatok hadiha­jókra történő szakaszos át­csoportosítása is megkezdő­dött Az olasz kontingens is megkezdte a kiürítési elő­készületeket. de a francia döntés még várat magára. problémáit. Ezek a tárgyalá­sok arra irányultak, hogy elősegítsék az általános és kölcsönös megértést, és több eredményt biztosítsanak a leszerelés kérdésében, ezért elkerülhetetlenül hosszú időt vesznek igénybe — mondotta Thatcher asszony. Három kozmonautával Újabb szovjet űrhajó tart a Szál jut—7 űrállomás felé A Szojuz T-10 űrhajó fellövése előtt. A legénység sajtóérte­kezletet tart Bajkonurban. A képen (balról jobbra) Vlagyi­mir Szolovjov, Leonyid Kizim és Oleg Atykov (Telefotó — KS) Thatcher nyilatkozata magyarországi útjáról CIA-DOSSZIÉ Irántól a Watergate-botrányig A hírhedt Watergate-épfilet A szocialista országokban elszenvedett kudarcokért a fejlődő világban kárpótolta magát a CIA, itt hajtotta végre történetének legbrutá- lisabb, nemzetközi botrányo­kat kavaró akcióit. Az első ilyen nagyszabású titkos had­művelet Iránban zajlott le, azt követően, hogy a radiká­lis nemzeti mozgalom 1953- ban száműzetésbe kényszerí­tette az uralkodót. Az iráni sahot ekkor a CIA és az irá­ni hadsereg együttesen ültet­te vissza trónjára. Egy évvel később sor ke­rült a közép-amerikai Guate­mala törvényes polgári hala­dó kormányának megbukta­tására. A katonai intervenci­ót a CIA szervezte. Ebben a titkosszolgálat által felbé­relt légiflotta és a szomszé­dos államok zsoldosai is resztvettek. A történelem ke­gyetlen fintora, hogy a CIA- intervenció legfontosabb tá­maszpontja Nicaragua volt, amelyre ma a kémszervezet közép-amerikai aknamunkája összpontosul. (Akkor Nicara­guában még) a jelenlegi ve­zetés által megbuktatott So­moza diktátor uralkodott.) A következő nagy CIA-of- fenzíva Kuba, és személy sze­rint Fidel Castro ellen irá­nyult. Ez a hadművelet-soro­zat 1960-ban kezdődött és voltaképpen ma, 23 évvel ké­sőbb is tart. Persze változó hőfokon és változó módsze­rekkel. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a Kuba elleni be­avatkozás a CIA harmadik világbeli titkos háborúinak mindmáig legnagyobb, leg­hosszabb és legszövevénye­sebb hadművelete. Az első fegyveres beavat­kozási kísérletet még Eisen­hower amerikai elnök hagyta jóvá 1960 márciusában. Ezt a döntést örökölte Kennedy, akinek tudtával azután 1961 áprilisában végrehajtották, a csúfos kudarccal végződött inváziós kísérletet a Disznó­öbölben. A Fidel Castro éle­tére törő akciókba az ameri­kai alvilágok a maffiát is be­vonta a CIA. (A forradalom győzelme előtt a kubai já­tékbarlangok az amerikai maffia egyik jelentős jöve­delmi forrását jelentették.) Johnson elnök csak 1964-ben állította le a gyilkossági kí­sérleteket, amikor már kezr- dett kibontakozni az Egyesült Államok vietnami inváziója. Az amerikaiak vietnami háborújának kezdetét is egy politikai gyilkosság jelentette. Ezúttal a reakciós Diem dél­vietnami miniszterelnököt öl­ték meg. Az ok: Diem túlsá­gosan önálló volt. Ellentétek bontakoztak ki közte és a dél­vietnami hadsereg tábornoki kara között, s az amerikaiak a hadsereget választották. Természetesen, a vietnami háború egész időszakában kulcsszerepet játszott Délke- let-Ázsiában a CIA. Mellékesen: a rejtett had­műveletek osztálya közben még két politikai gyilkosságot is végrehajtott. Az egyik tel­jesen egyértelmű volt: a CIA ügynökei által szervezett összeesküvés áldozata lett Afrika egyik legfontosabb és legnagyobb államának, Kon­gónak, a mai Zaire-nak hala­dó miniszterelnöke, Lumum­ba. Ez a gyilkosság térítette le 1960-ban ezt az országot a következetes gyarmatosítás­ellenes politika útjáról és tette mindmáig amerikai tá­maszponttá. A másik gyilkosság annyi­ban hasonlított Diem meg­öléséhez, hogy az áldozat egy fasiszta diktátor volt: Tru­jillo, a közép-amerikai Domi­nika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köreiben úgy vélték1, hogy Trujillo eltávolítása akadá­lyozhatja csak meg egy kubai típusú igazi forradalom ki­robbanását Dominikában és teszi lehetővé egy kevésbé szemet szúró amerikabarát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvilág­ra, ha Nixon elnökségének időszakában ki nem robban a hírhedt Watergate-botrány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszén ese­dékes elnökválasztás küszö­bén betörést szerveztek az ellenfél, a demokrata párt választási irodájába, amely a Water,g)ate nevű nagy wa­shingtoni iroda- és szálloda­épületben volt. A betörésre Nixon és környezete olyan CIA-ügynököket választott ki, akik korábban a titkos há­ború jóformán valamennyi hadműveletében (különöskép­pen a Kuba ellen irányuló akciósorozatban) rész vettek. A betörők azonban „lebuk­tak”, végül maga Nixon is belebukott az ügybe. A botrány már Nixon után teljesedett ki. Ekkor két sze­nátusi vizsgálóbizottságot hoztak; létre. Ezek derítettek fényt utólag (!) a CIA és ezen belül a titkos hadműve­leti osztály különböző manő­vereire. Belpolitikai szem­pontból azonban nem ez volt a két bizottság működésének legdöntőbb hatása. A bizott­ságok kénytelenek voltak megállapítani, hogy a CIA az alkotmány és a törvények megszegésével nemcsak kül­földön tevékenykedett, ha­nem amerikai állampolgárok után is kémkedett. (Ez hiva- losan nem tartozott a CIA hatáskörébe.) A két bizottság megállapította, hogy a CIA 'komputereibe körülbelül 200 ezer különösen „gyanús” amerikai állampolgár adatait táplálták be és (főleg a viet­nami háborúval kapcsolat­ban) több tízezer ember ellen indítottak hajszát. így történt, hogy a Water- giate-ügy nyomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhány látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök, Nixon utóda megtiltotta az amerikai állampolgárok elleni kémte­vékenységet, valamint a kül­földi politikusok elleni gyil­kosságok szervezését. A rej­tett hadműveletek osztályá­nak megszüntetésére irányuló társadalmi követelést azon­ban már nem teljesítette. Lé­nyegében nem ment túl ezen Carter elnök sem. .. (— i — e.) Következik: IV. A tabu sem tabu HICBM6IM Ellenforradalmi csoportok támadása Az ország délkeleti részén lezajlott összecsapásokban a nicaraguai hadsereg hatvan­három ellenforradalmárt tett harcképtelenné — jelentette be a nicaraguai nemzetvé­delmi minisztérium. A san­dinista hadsereg vesztesége a harcokban két halott és hat sebesült volt. A meggyengült ellenforradalmi csoportok Costa Rica irányába mene­külnek — közölte a térség­ben harcoló sandinista erők parancsnoka. Az összecsa­pások Managuától 350 kilo­méterre délkeletre a Mais folyó térségében zajlottak le. Az ellenforradalmárok az Eden Pastora vezette De­mokratikus és Forradalmi Szövetség tagjai voltak Harcok folynak a hondu- rasi határ közelében lévő Wiwili környékén is. Kato­nai források szerint az itt lévő egységek megerősítésé­re további ötszáz katonát irányítottak a térségbe. Újabb merénylet Párizsban Tegnap újabb merényletet követtek el a francia fővá­rosban. Az Eiffel-torony közvetlen környékén egy merénylő súlyosan megsebe­sítette El-Mubarrakot, az Egyesült Arab Emírségek párizsi nagykövetét, majd elmenekült. A nagykövetet kórházba szállították s az orvosok szerint állapota rendkívül súlyos. A francia kormány nyilatkozatában élesen elítélte, „gyalázatos tett”-nek minősítette a nagy­követ elleni merényletet és biztosította az Egyesült Arab Emírségek kormányát, hogy mindent elkövet a tettes kézrekerítésére. Tegnap moszkvai idő sze­rint 15 óra 07 perckor útnak indult a Szojuz T—10, fe­délzetén három űrhajóssal a Föld körül keringő Szaljut— 7 űrállomás felé. A pa­rancsnoka, Leonyid Kizim ezredes tapasztalt kozmonau­ta, ez már a második útja a világűrbe. A fedélzeti mér­nök, Vlagyimir Szolovjov sem számít teljesen újonc­nak, hiszen az 1982. nyarán végrehajtott szovjet—fran­cia közös űrrepülés teljes felkészülési szakaszát vé­gigcsinálta, mint a fedélzeti mérnök dublőré. A személy­zet harmadik tagja, Oleg Atykov űrhajós kutató. Fog­lalkozása orvos, szívspecia­lista. Szovjet űrhajós orvos másodízben indult útnak a kozmoszba. A Szojuz T—10 személy­zete a kutatási program elő­írásai szerint átszáll a Szal­jut—7 űrállomásra, amely a múlt év novembere, Vlagyi­mir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov visszatérése óta automatikus üzemmód­ban kering a Föld körül. Az űrállomáson műszaki és orvosbiológiai kísérleteket és egyéb vizsgálatokat vé­geznek majd. BUDAPEST Kapolyi László ipari mi­niszter tegnap a Szovjet­unióba utazott, ahol tárgya­lásokat folytat a magyar— szovjet ipari együttműködés kérdéseiről és a kapcsola­tok továbbfejlesztésének le­hetőségéről. MOSZKVA Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese a Szíriái ve­zetés meghívására február első felében rövid munkalá­togatásra Szíriába utazik — jelentették be Moszkvában. WASHINGTON Az amerikai képviselőház jóváhagyta a Salvadornak nyújtandó további katonai segélyekről szóló törvényter­vezetet. A tervezet feltétel­hez köti a segély leszállítá­sát: Reagan elnöknek félé­venként számot kell adnia a Kongresszusnak arról, hogy a Washington által támoga­tott salvadori Magana-re- zsim ..jelentős erőfeszítése­ket” tesz az emberi jogok tiszteletben tartására és fel­számolják a salvadori tö­meggyilkosságokért felelős hírhedt halálbrigádokat. MEXIKÓVÁROS Közép-Amerika jövőjét külföldi beavatkozástól mentesen kell megoldani — jelentette ki első elnöki saj­tóértekezletén Miguel de la Madrid mexikói államfő. Re­ményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem al­kalmazza a katonai beavat­kozás módszerét. SZÓFIA A bolgár kormány meghí­vására február végén hiva­talos látogatásra Bulgáriá­ba érkezik Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára — jelen­tették be tegnap Szófiában. RÓMA Második napja tart Olasz­országban a kamion- és te­herautó sofőrök sztrájkja. A sofőrök eltorlaszolták az or­szág legfontosabb főútvona­lait és lezártak több határ- átkelőhelyet. Azért szüntet­ték be a munkát, mert a kormány elutasította bér­emelési követelésüket. A szállítás fennakadása miatt egyes észak-olaszországi tar­tományokban már észlelhető az olaj és bizonyos élelmi­szerek hiánya. ATHÉN Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő tegnap At­hénben fogadta Péter Jánost, az országgyűlés alelnökét, aki a magyar békemozgalom küldöttségét vezeti a görög fővárosban megrendezett nemzetközi békeértekezleten. Az értekezlet Európa atom­fegyvermentes övezetté nyilvánításával foglalkozik. A megbeszélés végén Pa­pandreu miniszterelnök rö­vid nyilatkozatot adott a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió tudósítóinak. BRÜSSZEL A belga hadügyminisztéri­um közölte a NATO európai főparancsnokságával, hogy júniusban kivonja az NSZK- ból a NATO egyesített lég­védelmi rendszeréhez tar­tozó egységei egy részét, két Nike—Hercules rakétaegy­séget a hatból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom