Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUAR 7. I Kommen-l tárunk I fl káosz napjai ibanon válsága az elmúlt néhány nap­ban valóságos ká­osszá mélyült. A kis közel-keleti ország poli- tiikai megosztottságából fa­kadó véres polgárháború is­mét teljes erővel lángolt a belső erőviszonyok kuszává, kiszámíthatatlanná, a hely­zet robbanásveszélyessé vált. Ebben a folyamatban a bej­rúti kormány minapi le­mondása inkább a katalizá­tor szerepét játssza, mint­sem az események elindító­jáét. Safik él-Vázzá n 1982 ok­tóbere óta állt a libanoni kormány élén, s ez idő alatt többször is bejelentette tá­vozási szándékát. Dzsemajel elnök ezt mindannyiszor visszautasította, ezúttal azon­ban már nem volt abban a helyzetiben, hogy ne fogad­ja el. A jelek szerint Amin Dzsemajel rendszere közel került az összeomláshoz. Mindez a legnagyobb aggo­dalommal tölti el azokat az erőket, főleg Izraelt és az Egyesült Államokat, ame­lyek Libanonnal kapcsola­tos terveiket a falangista kormányzatra, s személy sze­rint Dzsemajel államfőre építették. Libanon tragédiája több regionális kérdésnél, nemzet­közi jelentőségű válsággóc, a belső események hatása eleve túlcsap az ország ha­tárain. A mai helyzetet mi­nőségileg megkülönbözteti a korábbitól, veszélyesebbé te­szi az a tény, hogy ma már nem csupán az Izraelnek szállított amerikai fegyve­rek, s az izraeli hadsereg katonái néznek farkasszemet a libanoniakkal, hanem az amerikai csapatok is. Az Egyesült Államok rátért a közvetlen, nyílt beavatkozás politikájára. Washington stratégiai érdekterületének minősített egy olyan orszá­got. amely geopolitikai hely­zeténél fogva a Közel-Ke­let, a Földközi-tenger térsé­géinek. s túlzás nélkül ál­lítható, a két világrendszer érdekütközésének színhelye, önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államok közel- keleti politikájában a hang­súly átkerült a katonai lé­pésekre, kiélezett formában veti fel Washington felelős­ségét a közel-keleti esemé­nyék kialakulásában. libanoni főváros —- ki tudja hányad­szor az izraeli be­avatkozás óta — ismét csatatérré vált. A leg­újabb hírek szerint Izrael­ben részleges mozgósítási gyakorlat kezdődött. Erősö­dik az összehangolt ameri­kai—izraeli nyomás Szíriára. Vagyis nem újságírói köz­hely immár az a gyakorta emlegetett megállapítás, hogy Libanon a Közel-Ke­let, s a világpolitika lőpo- ros hordója. Győri Sándor Wischnewski Varsóban Vasárnap Varsóban tett lá­togatást Hans Jürgen Wischnewski a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnök­ségének tagja, nyugatnémet alsóházi parlamenti képvi­selő. A nyugatnémet poli­tikus. aki a LEMP KB meg­hívására érkezett' Lengyelor­szágba, találkozott egyebek között Kazimierz Barcikows- kival és Józef Czyrekkel. a LEMP PB tagjaival, a KB titkáraival, valamint Mie- czyslaw Rakowski miniszter­elnök-helyettessel, a kor­mány és a szejm más ve­zetőivel. Margaret Thatcher látogatása után „Nemzetközi viszonylatban is fontos esemény...” Nagy-Britanniában „felfe­dezték” Magyairorszlágot. A patinás nevű nagy londoni világlapok politikai elemzői a legrangosabb események részére fenntartott oldala­kon latolgatják Margaret Thatcher budapesti tárgya­lásainak jelentőségét A tízmilliók körében nép­szerű, úgynevezett bulvárúj- ságok, valamint a BBC meg­annyi rádióállomása és té­vécsatornája napról napra, jóformán áriáról órára ontja a híreiket, tudósi fásokat fő­városunkról. Még a sztrájk miatt az újságos standokról eltűnt The Times hiányát (a lap szombaton már ismét megjelent), sem igen lehetett észrevenni. Feltéve, de meg nem engedve: ha más ered­ménye nem lenne a látoga­tásnak, már ezek miatt sem volt hiába. Elvitte szocialista úton járó hazánk jó hírét egy olyan világba, amelyben, valljuk meg, meglehetősen keveset tudnák rólunk. A brit tömegtájékoztató eszközök döntő többsége azonban nemcsak magyar— angol, hanem nemzetközi viszonylatban is igen fontos leseiményként értékeli Tha­tcher miniszterelnöknő és a magyar párt és kormány ve­zetőd között létrejött szemé­lyes találkozót. A budapesti látogatás mér­legét alighanem a The Guar­dian vonja meg a legtalálób­ban: A tárgyalófelek nem tértek el szövetségeseikkel már ed­dig kidolgozott álláspontjuk­tól, a meglevő különbségek továbbra is fennállnak. Ha van előrelépés, akkor az a politikád 'hangulatban érez­hető. A nyugatnémet sajtó teg­napi összegző anyagaiban elé­gedetten vette tudomásul, hogy Budapestre látogatva a brit kormányfő szakított a szociálisa országokkal szem­beni merev vonalával, és na­gyobb szerepet kíván játsza­ni a kelet—nyugati feszült­ség csökkentésében. Az NSZK sajtója ezt nevezte a látogatás egyik legfontosabb eredményének, kiemelve, hogy Budapest igen pozitív szerepet játszott a,brit for­dulat lehetővé tételében. Az olasz lápok sikeresnek - ítélik Margaret Thatcher bu­dapesti útját. Az II Messag- gero nyugat-európai szem­szögből azt tartja fontosnak, 'hogy Margaret Thatcher ak­kor emelt szót Magyarorszá­gon a párbeszéd érdekében, amikor Ronald Reagan be­szédei mindinkább a hideg- háborús hangot tükrözik. A Vatikán lapja, az Ossier- vatore Romano kiemeli, hogy a szívélyes hangulatú Kádár —Thatcher tárgyaláson a nukleáris fegyverek korláto­zásának lehetőségéről is szó volt. A L’Humanité Thatcher budapesti sajtóértekezletéről beszámolva idézi a brit kor­mányfőnek azt a kijelentését, amely szerint a Szovjetunió­nak vissza kellene térnie a tárgyalóasztalhoz. A lap em­lékeztet azonban arra :is: Thatcher elutasította azt a követelést, hogy a NATO mondjon le a tárgyalásokat lehetetlenné tevő rakétatele- pí fásról. A kínai hírügynökség rész­letesen, minden mozzanatra kitérve számolt be Margaret Thatcher 'brit miniszterelnök magyarországi útjáról. A vendég tiszteletére adott va­csorán elhangzott pohárkö­szöntőket ismertetve az Új Kína megállapította: Lázár György nagy jelentőségűnek mondotta Margaret Thatcher látogatását, mivel jelzi, hogy különböző társadalmi rend­szerű országok folytathatnak párbeszédet a mostani fe­szült nemzetközi helyzetben. A spanyol televízió, rádió, a nyomtatott sajtó jelentős teret szentel a brit minisz­terelnök magyarországi láto­gatásának. A legnagyobb példányszámú napilap, az El Pais vasárnapi száma arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy „a budapesti találkozás je­lentősége nem a konkrét megállapodásokban, hanem abban van, hogy bebizonyí­totta: lehetséges és szükséges a párbeszéd”. Jaruzelski fogadta Kulikov marsain Wojciech Jaruzelski. a LEMP KB első titkára, mi­niszterelnök szombaton fo­gadta a lengyelországi lá­togatáson tartózkodó Viktor Kulikov marsallt. a Varsói Szerződés tagországai egye­sített haderőinek főparancs­nokát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megvi­tatták Európa és a világ ka­tonai és politikai helyzetét, valamint a lengyel hadsereg és a Varsói Szerződés tagál­lamainak hadseregei közötti együttműködés kérdéseit. A megbeszéléseken részt vett Florian Siwicki vezérezre­des, 'lengyel honvédelmi mi­niszter. a lengyel hadsereg vezetői és Afanaszij Szczeg- lov, az egyesített haderők főparancsnokának a lengyel hadsereg melletti képvise­lője. Magyar katonák részvételével Közös hadgyakorlat Tegnap a kijelölt körzetek­ben befejeződött a felkészülés a Csehszlovák,1 Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Ma­gyar Néphadsereg szárazföldi csapatai és légiereje kijelölt egységei közös téli hadgya­korlatára. A gyakorlat célja, hogy egyidejű harci tevé­kenység feltételei között tö­kéletesítsék a szövetséges hadseregek egységei és pa­rancsnokai közötti együttmű­ködést. Mint a CTK jelentette, a nap folyamán befejeződött a csapatok felvonulása a gya­korlat színhelyének terüle­teire, az alapvető fegyverne­mek törzsei és katonái inten­zíven készülnek a magas kö­vetélményeket támasztó fel­adatokra. Tevékenységüket magas fokú .erkölcsi és poli­tikai felkészültség, felelősség­tudat és az a törekvés jellem­zi, hogy minden harci felada­tot kiválóan és jól hajtsanak végre. A kemény időjárási viszonyok között a katonákat védik a meghűléstől és a fa- gyástól. Naponta háromszor meleg ételt kapnak és forró teával állandóan ellátják őket. A magyar, a szovjet és a csehszlovák katonák között lezajlottak az első elvtársi találkozók. A tapasztalatok cseréje és a szövetséges csa­patok katonái közötti barát­ság és együttműködés meg­szilárdítása érdekében a kö­zös hadgyakorlat folyamán is tartanak hasonló találkozó­kat. Az Egyesült Államok Központi Hírszerző ügynöksége az utóbbi időben erőteljesen akti­vizálódott. Ezt bizonyítja a tevékenységével kapcsolatos hírek megszaporodása is. Az új esz­tendő első napjaiban derült fény arra. hogy a CIA lehallgatta Olof Palme svéd miniszter- elnöki és a skandináv állam ENSZ-képviselőjének telefonbeszélgetését. A felvételt Palme komp- romittálására próbálták felhasználni. Üjabb náci háborús bűnösről, nevezetesen Robert Jon Verbelen belga SS-tisztrö] és rendőrfőnökről tudódott ki. hogy az amerikai titkos szolgála­tok segítségével, azok szolgálatában kerülte el a felelősségre vonást — távollétében Belgium­ban halálra ítélték. S szintén a közelmúlt híre. hogy immár az Egyesült Államok sajtója is beismeri: az amerikai titkosszolgálatok gondosan megtervezett provokációja volt a dél-koreai utasszállítógép berepülése tavaly szeptember elsején a Szovjetunió távol-keleti légterébe. Mi az oka a CIA tevékenysége megélénkülésének? Most kezdődő sorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ, s egyben betekintést nyújtunk a Központi Hírszerző Ügynökség múltjába is. ^SIA-DOSSZIÉ Sok tétje van a választási évnek az Egyesült Államok­ban. Elsősorban persze az, hogy ki lesz a Fehér Ház la­kója. A világ szempontjából nem sokkal kisebb jelentősé­gű azonban egy másik ház lakójának sorsa sem. Ez a CIA székháza. Az óriási, be­tonerődhöz hasonló épület­ben tízezer ember dolgozik, föld alá süllyesztett kompu­terek egész erdeje végzi az adatok feldolgozását. A vá­lasztások nyomán dől majd el, hogy továbbra is az az ember — névszerint William J. Casey — marad-e a CIA főnöke, akit Reagan ameri­kai elnök személyesen sze­melt ki erre a posztra. Ca­sey alapvető feladata —, amelyet nagy lelkesedéssel teljesít — az, hogy helyreál­lítsa a CIA 70-es évek dere­kán megtépázott tekintélyét, s továbbfejlessze tevékeny­ségét. i A CIA történetének ezt a legújabb fejezetét és a még várható fejleményeket azon­ban nem lehet megérteni a szervezet történetének lega­lább vázlatos ismerete nél­kül. Már csak azért sem, mert a Reagan megbízásá­ból főszerepet játszó Casey személyileg is szoro­san kapcsolódik a CIA ’’ős­történetéhez”. Megjelenése a szervezet csúcsán, éppen a Reagan-elnökség időszaká­ban egyáltalán nem a vélet­len műve. Amikor Casey elvégezte a jezsuiták által irányított ne­vezetes Fordham Egyetemet, ahol tanárai erőszakossága és fékezhetetlen jelleme mi­att „ciklonnak” hívták, még csak 1934-et Írtak. Ekkor az Egyesült Államoknak még nem volt központi hírszerző szolgálata. Roosevelt elnök 1940-ben foglalkozott elő-, szőr a kérdéssel, a döntés azonban csak a japánok Pearl Harbor ellen intézett támadása után született meg. Akkor az amerikai flotta óriási veszteségeit a nem központosított hírszerző szol­gálat rossz munkájának számlájára írták. Ebből a leckéből okulva hívta élet­re Roosevelt a Stratégiai Ezolgálatok Irodáját (OSS). Ez a szervezet lett a CIA elődje. Az OSS vezetője William Donovan ezredes, az amerikai üzleti és poli­tikai világgal kitűnő kap­csolatokat tartó ügyvéd volt. Miután az OSS a második világháborúban született meg, az első években tevé­kenysége főleg a hitleri Né­A ciklon és az ötödik pont metország és Japán ellen irányult. Az ifjú William Casey már ekkor Donovan szolgálatában állt. Elsősor­ban Svájcból, egy 150 hír­szerzőből álló, a német vo­nalak mögött megszerveziett hálózatot irányított. Svájci tartózkodása idején került személyes kapcsolatba az OSS egyik vezéregyéniségé­vel, aki később a CIA tör­ténetének meghatározó je-, lentőségű személyisége lett. Ez az ember, Casey új párt­fogója és barátja nem volt más mint Allen Dulles, a hidegháborús időszak hír­hedt amerikai kémfőnöke és mellékesen az említett idő­szak kemény politikát köve­tő külügyminiszterének, William J. Casey, a mostani főnök A CIA épületkomplexuma Washingtonban John Foster Dullesnek a fi­vére. Reagan kémfőnöke tehát ott állott már a OIA bölcső­jénél is. Tevékeny részt vál­lalt abból a munkából, amelynek során a második világháború végén Donovan és Dulles az OSS-t fokozato­san szovjetellenes irányba fordították. A szovjetelle- nesség és a hidegháború po­litikája indokolta, hogy a központosított amerikai kémszolgálatot éppen a há­ború befejezése után, a bé­ke reménységeit ígérő kor­szak hajnalán erősítették meg. Roosevelt halála után Trumann elnök a kongresz- szus meghallgatása nélkül feloszlatta áz OSS-t és köz­ponti hírszerző hatóságot alakított ki. Az amerikai kongresszus 1947-ben elfo­gadta az úgynevezett nem­zetbiztonsági törvényt. Ez gyökeresen átformálta az amerikai hírszerzés szerve­zetét és ezen belül hozta létre a ma ismert formájá­ban a CIA-t, a Központi Hírszerző Ügynökséget. Ennek a törvénynek a mai politikai helyzet szempontjá­ból is döntő intézkedése az volt, hogy felállította a Nem­zetbiztonsági Tanácsot (Na­tional Security Council, SNC). Ennek tagjai az elnök, az alelnök, a külügyminisz­ter és a hadügyminiszter. A tanácsnak kiterjedt appará­tusa van, amelyet a min­denkori nemzetbiztonsági főtanácsadó vezet. A CIA Szervezetét az 1947-es tör­vény a Nemzetbiztonsági Tanács alá rendelte. Ez ma­gyarán azt jelenti, hogy a Fehér Ház lakója, az Egye­sült Államok mindenkori elnöke személyesen felel a CIA döntéseiért. A törvény második következménye az volt, hogy a nemzetbizton­sági főtanácsadó kulcsszere­pet kapott az Egyesült Álla­mok politikájának intézésé­ben és a történelmi tapasz­talatok szerint időnként az ország második leghatalma­sabb emberévé vált. A nem­zetbiztonsági törvénynek ezek az intézkedései azóta is megválaszolhatatlan kér­dések egész sorát vetik fel. A nemzetbiztonsági tör­vény öt pontban határozta meg a CIA kötelességeit. Az első négy pontot a hírhedtté vált ötödik gyakorlatilag ér­vénytelenné tette. Ez az ötö­dik pont ugyanis kimondja, hogy a CIA „másfajta fela­datokat is teljesíthet”, ha er­re a Nemzetbiztonsági Ta­nácstól utasítást kap. Ez voltaképpen korlátlan cse­lekvési szabadsággal ruház­ta fel a CIA vezetőit... (_ j _ e -) Következik: 11. A titkos hadműveleti osztály. BUDAPEST Űj-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, távi­ratban üdvözölte Sir David Beattie főkormányzót. STOCKHOLM A semleges és az el nem kötelezett országok két hét múlva terjesztik elő javas­lataikat a stockholmi kon- ferenci án katonai bizalom- építő intézkedésekre és a tanácskozás további meneté­re — közölte az osztrák kül­ügyminiszter. Erwin Lánc Iv-nyilatkozatában hangoz - tatta. hogy a bonyolult kér­dések ellenére megállapo­dásra kell törekedni Stock­holmban, s ezt szolgálja Bécs diplomáciai aktivitása is. PÁRIZS A teheráni helyi sajtó sze­rint az Iráni Legfelsőbb Bí­róság jóváhagyta az 1983 májusában betiltott Iráni 'Néppárt (TUDEH) tizenhá­rom tagjára kiszabott halá­los ítéletet. A katonai tör­vényszék szóvivője az AFP (tudósítójának 'kérdésére megerősítette, hogy hoztak! halálos ítéleteket. HAVANNA A kubai fővárosban tart­ja soros ülését a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) Végrehajtó Bizott­sága. A ma kezdődő üléssza­kon döntést hoznak a XII. Világifjúsági Találkozó szín­helyéről és időpontjáról. A XII. VIT rendezésének jo­gát a lenini Komszomol kér­te. A DÍVSZ VB ülése után tartja első tanácskozását a fesztivált előkészítő nemzet­közi bizottság. BÉCS A bécsi ENSZ-központban hétfőn megnyílt a világszer­vezet kábitószer-bizott Ságé­nak tanácskozása. Az egy­hetes konferencián arról tárgyalnak, milyen eszkö­zökkel, módszerekkel lehet­ne megfékezni a kábítósze­rek további, riasztó mérté­kű elterjedését a világban, elsősorban Észak-Ameriká- ban és Nyugat-Európában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom