Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984. FEBRUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A téli hónapokat használják ki a KM Közúti Igazgatóság tiszafüredi üzemének emberei az útmenti elöregedett fák kivágására, a fiatalab bak gallyazására. Felvételünk Tiszabura hatá­rában készült Városokból községekbe Új munkahelyen, új beosztásban A járási tanácsi hivatalok, különböző járási ellenőrző irányító testületek megszű­nésével a megyénkben száz­nál több ember elhelyezke­déséről kellett gondoskodni. Az érintettek közül többen nyugdíjba kerültek, mások viszont valamilyen városi munkahelyen folytatnak, a képzettségüknek megfelelő vagy ahhoz közelálló tevé­kenységet. írásunk szereplői viszont a ritka kivételeket erősítik, mivel ők valameny- nyien a járáshoz kapcsolódó korábbi beosztásukat községi munkahellyel cserélték fel. matoztatni tudom az új he­lyemen is. Különben az ed­digi negyvenöt évemből har­minckettőt falun éltem. — Izgul? — Van bennem bizonyos feszültség: meg tudok-e ma­radéktalanul felelni azok­nak a követelményeknek, amelyeket ott támasztanak velem szemben. Remélem igen, és bízom abban: befo­gadnak. Nem bejáró, kijáró Tudomány ás Technika Háza Szellemi műhely Szolnokon Űj közintézménnyel, Tu­domány és Technika Házá­val gyarapodik Szolnok. A városi tanács az új úttörő­ház megépítésével gazdát­lanná vált régit adta át a MTESZ és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének hasznosítás­ra. A múlt században épült eklektikus stílusú tornyos, emeletes épületet eredeti szépségében állítják vissza) — csupán a lépcsőház ke­rül új helyre a sarki főbe­járóhoz. Belsejében 150 személyes központi előadó­termet, kisebb, filmbemu­tatók tartására is alkalmas előadóhelyiségeket, továb­bá mindkét szervezet részé­re önálló klubhelyiséget, ruhatárat, büfét alakítanak ki. A megyeszékhely új szel­lemi műhelyének a kivite­lezésére közös erőforrásból 11,5 millió forintot költe­nek. Az épület a Szolnok- terv tervei alapján kap új külsőt és belső köntöst. A kivitelezési munkák meg­kezdődtek, és a tervek sze­rint a jövő év elejére feje­ződnek be. I Keddi jegyzetünk 1 A más munkája A férfi hanyag elegan­ciával elpöccinti félig szívott cigarettáját, amely egy méterre a sze- móttartó mellett landol. A férfi beszélgetőtársa rosszallóan nézi a még füstölgő csikket, az ele­gáns azonban rándít a vállán és azt mondja: „Most mit vagy oda? Szerződésbe adták a buszmegállók takarítását, és ha már hó nincs, le­gyen valami takarítaini- valójuk, jó pénzt kapnak érte.” A csiktopöccintő szavai­ból annyi igaz, hogy nincs hó. A „jó pénzért” már kétséges. A lényeg még­sem a kijelentés tartal­mában, hanem az azt megelőző cselekedetben van: nem számít, a más munkája! Mint ahogy más munkája, pénze, fá­radsága megy tönkre az épülő hétvégi; házak ab­lakainak betörésékor, a nagy gonddal festett ke­rítéseik, házfalak végág- karcottásakior, a sáros ci­pőktől bemocskolt szőnye­gek tiprásakor a presz- szó padlójába passzí- ziott ikrémesektől... A más munkája, fütyü­lünk rá! A példáik hosz- szasan sorolhatók és amint szaporodnak, fel­megy az ember vérnyo­mása, mert nem érti az egészet. Nemcsak a köz­vagyon roogálóárói, a ga­rázdaságnak minősíthető bűnesetekről van szó, ha­nem az „apróságokról”, azokról, amelyek nem büntethetők, amelyekért legfeljebb a jobb érzésű- ek rosszalló fejcsóválását kell „lenyelni”. De vajon mit tenne az a csikkido- bálő, aki a szerződésben takarított buszmegálló­ban képtelen megtenni egy lépést, hogy beletalál­jon a szeméttartóiba, ha mondjuk a háza sárgára festett kapuján egy reg­gel fekete, lemoshatatlan ákambáfcomokat találna ? Vagy hogyan fogadná a presszó padlójába (vélet­lenül elejtett) fcrémesét belepaszírozó, ha a cuk­rászda takarítónője el­menne a lakására és „visszapaszírozná” a parzisaszőnyielghe a kré­méig maradványait? Mert hogy kölcsönkenyér visz- szajár. Persze, ezen az alapon állandó kölcsön- viisszaadásból állnánk. Pedig valahol valakinek zsebre kell tenni ezeket a bossziúságokat, hogy ne alakuljon ki az egymást dühítés láncolata. És a többség zsebre teszi, mor­golódva bár, de kijavítja a más munkájára fittyet hányok okozta kárt. Lé­nyegesen nagyobb fárad­sággal, mint a-mJUyenibe a rongál ónak került vol­na, hogy ne rongáljon. Kár a fáradságért, mindkét fél részéről... B. J. A jó munka jó ajánlólevél Javítható az autószerviz Külföldi utazáshoz Több forint váltható be Szabó Imre középkorú, de­resedé hajú, magas férfi. Nem afféle vándormadár tí­pus, ami kitetszik abból is, hogy tizenhat évet töltött, el főelőadóként korábbi mun­kahelyén, a jászberényi já­rási hivatalban. Mivel híd- és vízműépítési technikusi képesítéssel rendelkezik, a járás községeinek, falvainak közlekedési, vízrajzi, rész­ben építészeti stb. feladatai tartoztak hozzá Jászberény­ben OTP öröklakásban él a családjával. — Körülbelül a múlt év Augusztusa végén tudtam meg, hogy hamarosan új munkahelyre kerülünk a hi­vataltól valamennyien. Bi­zony nem volt kellemes hal­lani, hiszen nemcsak a ti­zenhat itt eltöltött év, de a kollektíva is sok mindenben ide kötött. Dehát az érzel­meken felülkerekedve dön­teni kellett, mert az idő sürgetett. Abban bizonyos voltam, ha már így alakult az életem, községi munka­helyet választok. Így kerül­tem Jászárokszállásra, a Lajkó László hat évig volt a szolnoki járási pártbizott­ság titkára, és korábban is a mozgalomban dolgozott. Több kitüntetés bizonyítja munkájának elismerését. Noha a járási átszervezések következtében a megyeszék­helyen is elhelyezkedhetett volna, ő mégis úgy határo­zott : Tiszaföldvárra megy, ahol a Lenin Termelőszövet­kezetben a melléküzemági tevékenységek tartoznak hozzá, illetve általános igazgatási feladatokkal is foglalkozik. — Tudom, érdekesnek tűn­het, hogy a mozgalomban eltöltött ennyi év után mi­ért a mezőgazdasággal kerü­lök szorosabb kapcsolatba. Meg szeretném jegyezni, já­rási titkár koromban is a terület gazdaságpolitikai te­vékenysége tartozott hoz­zám, így vannak tapasztala­taim. Szerettem volna élet­közeibe, az emberek közé kerülni, ezért is döntöttem így. Az is közrejátszott az Nagyközségi Közös Tanács­hoz műszaki ügyintézőnek. Hogy miért oda? Közel van Berény, nem nehéz az ingá­zás. Azután korábban már járási főelőadóként többször megfordultam náluk, és azt tapasztaltam, hogy igein kép­zett, jó a tanácsi kollektíva. — A változás? — A fizetésem nem lett kevesebb, sőt, még egy ki­csit emelték is rajta. Az­után a reggeli felkelés egy órával korábbra tolódott. Itt még most rajzolódik ki teljes egészében a felada­tom, de az már bizonyos, a lakosságot érintő építési en­gedélyek kiadása, felülvizs­gálata is hozzám tartozik. — Az eddig; tapasztalatai? — Itt nem lehet az író­asztal mellől dönteni, érté­kelni. Naponta délelőttön­ként az irodában tartózko­dom, délutánonként pedig járom a községet, mert en­gedély ide, papír oda, az épületet a helyszínen tudja legjobban ellenőrizni az em­ber, eltér-e a tervtől. elhatározásomban, hogy a nyáron fejeztem be a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem gyöngyösi főiskolai ka­rán a tanulmányaimat. — Ügy hírlik, kitűnő ered­ménnyel. — Nem, nem. csak jeles lettem, de kíváncsi vagyok, mit és mennyit ér ez az osz­tályzat az életben, a min­dennapok során a termelő- szövetkezetben. — Nem érez valamilyen presztízsveszteséget a vál­táskor ? — Valahogyan nálunk úgy él még ma is sokszor a köztudatban, ha valaki kike­rül a párt járási, városi, apparátusából, kimondva, kimondatlanul is „bukott’ ember. Vajon miért baj az, ha valáki a tanácsi appará­tusból, a pártbizottságra ke­rül, vagy a pártbizottságról a termelésbe? Tizenhat év alatt rengeteg tapasztala­tom gyűlt össze a mozgalmi munkáról, az emberekről és remélem, ezek jó részét ka­Közel a kisgyerekhez Nagyné Komár Mária friss diplomás: pár hónapja ka­pott oklevelet a Pénzügyi Számviteli Főiskola salgó­tarjáni tagozatán. Jászbe­rényben, a járási hivatalnál pénzügyielőadó volt. Férjé­nek a munkahelye, a jász- ladányi termelőszövetkezet adott szolgálati lakást La­dányiban, és Mária onnan járt be Berénybe. Ez a reg­geli — esti ingázás naponta hatvan kilométert jelentett. 1981 augusztusában kislá­nya született, és az átszer­vezések idején éppen gyer­mekgondozási szabadságát töltötte. — Tavaly nyáron kijött hozzám a járási hivatal el­nöke és megkérdezte: mond­ja Marika, ha „megszűnünk, hová lenne kedve menni?” Bár nem fenyegetett a mun­kanélküliség veszélye, azért pár éjszakát nem aludtam. Hívtak a téeszbe is, meg a jászberényi városi tanács­hoz revizornak. Az utóbbit azért nem tartottam jónak, mert a férjem munkaideje kötetlen a téeszban, és ha véletlenül nem ér rá: ki viszi-hozza a gyereket a böl­csődébe, majd az óvodába? Nekünk messze, Nógrádban élnek a rokonaink, rájuk nem számíthatunk. A szö­vetkezettől meg azért ide­genkedtem, mert mezőgaz­dasági pénzügyi dolgokhoz keveset értek. Szerencsére a helyi tanács kapott, egy plusz létszámot és oda kerültem pénzügyi főelőadónak. Tiszafüreden 1977-ben kezdte meg működését a Gépipari Szövetkezet autó­szervize. Az első évékben bebizomylcxsodött: az amúgy is nehezen mozgó szövetke­zeti gépezet mindössze egy hibás fogaskerékkel gyarapo­dott. Évente kétmilliós hi­ánnyal zárt a szerviz, s nem tudott eleget tenni az alap­vető elvárásoknak sem. Há­rom-négy év múlva történt csak némi változás. A sza­nált Gépszöv új elnöke, Pal- lagi László szorosabbra húz­ta azt a bizonyos gyeplőt, s bár abban az időben az a hír járta, hogy az egész te­lepülés a szerviz fenntartá­sáért dolgozik, sikerült há­rom év alatt jócskán lefa­ragni a veszteséget. Az el­nök jelszava: a jó munka jó ajánló levél. Ennek szelle­mében segítették a fiatal dolgozókat. Évente egy alka­lommal a szerviz dolgozói közül részt vesz egy tehetsé­ges szerelő külföldi gyakor­laton. A múlt évben Len­gyelországban, a Polski Fiat gyárába látogattak, az idén a Trabant és a Wartburg ,„szülőotthonát” nézik meg. Hasznos szolgáltatás a zárt technológiás vizsgáztatás. Közel egy éve — kisebb ki­hagyás után — ismét kínál­ják ezt a lehetősiéget az au­tósoknak. Ezért — no meg mert a fürediek egyre job­ban megkedvelik szervizüket, legalábbis a kiadott kérdő­ívekből ez derül ki — egyre több a munka. Ügy tűnik, nem viszik manapság a gép­kocsikat a jászberényi, a szolnoki műhelybe. Ezt bi­zonyítja, hogy az 1980-as kö­zel kétmilliós veszteséggel szemben ez ma már „csak” három—négyszázezer forint. Továbbra is vannak még persze problémák. Pali ági László elmondta, hogy or­szágosan átszervezték az anyagellátást, és mint min­den kezdet, ez is nehéz. Ezenkívül lassítja a munkát, hogy a szerviz kialakítása­kor nem terveztek lakatos- műhelyt. A meglevő kicsi, az egyre több sérült autót már csák lassan tudják javítani. A Gépszöv tervezi, hogy a jövőben fölépíti a karosszé­ria-javító csarnokot. Amikor 1980-ban megkapták a ZT-s (zárt technológiás) vizsgáz­tatás jogát, az ahhoz szüksé­ges műszereket is be keltett szerezni. Ezek közül néhá­nyat ki kell cserélni, és szükség van egy-két beren­dezésre, mely megkönnyíti a szerelők dolgát, ha a jármű­vek rejtett hibáit keresik. Hiszen a jó „ajánló levélhez” jó munka kell. A jó munká­hoz pedig jó szerszám. A szerviz dolgozód fiata­lok. A legidősebb se több negyvennél, az átlagéletkor pedig harminc év alatt van. Megfelelő ösztönzéssel, támo­gatással lehet őket meggyőz­ni tevékenységük fontossá­gáról. Ha a szövetkezet ezt az utat választotta — jó úton jár: „javítható” az autószer­viz! — szí — ségével a meghatározott program szerint „lapozott” Képújság jelenik meg az adott csatornán. A műszaki kísérletek befejezésével meg­kezdődhetnek Székesfehér­váron is a helyi adások. Egyelőre az előkészítésen dolgoznak az IKV szakem­berei, s úgy tervezik, h<^y a műszaki kísérletek befe­jezésével rendszeressé tesfk: majd a helyi televíziós adást, adásnapokat tartanak. Fejér megyei híreket, információ­kat, műsorokat sugároznak. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a kon­vertibilis devizák forintárfo­lyamainak változásával ösz- szefüggésben 1984. február 7-től a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok részére forintban meghatározott va­lutavásárlási keretek emel­kednek. Így pl. a konverti­bilis elszámolású országokba utazó egyéni turisták az ed­digi 14 000 Ft helyett 14 500 Ft-ért vásárolhatnák valutát. Emelkednek továbbá a lá­togató útlevéllel utazók, va­lamint a szervezett turista­utazáson résztvevők valuta­vásárlási forintkeretei is. A további részletekről az uta­zási irodák adnak felvilá­gosítást. Gyermek- és ifjúságvédelmi alap Odaítélték az első ösztöndíjakat Tegnap a KISZ Központi Bizottságának székházábam ülést tartott az a társadalmi bizottság, amely a múlt év őszén létesített gyermek- és ifjúságvédelmi alap felhasz­nálásáról hivatott dönteni. Eddig 404 felajánlás érke­zett, s az alap számláján több mint 3 millió 200 ezer forint -gyűlt össze. A tavaly ősszel közzétett felhívás a társadalom szinte minden ré­tegében visszhangra talált. A bizottság döntött arról, hogy a továbbtanulási ösz­töndíjra pályázott 179 álla­mi gondozott fiatal közül kik kapják első ízben az alap kamataiból származó — ösz- szesen több mint 260 ezer forint értékű — ösztöndíja­kat. A bizottság tagjai elége­detten nyugtázták, hogy a budapesti KISZ-bizottság ta­tai, a Békés megyei KISZ- bizottság békéscsabai iskolá­jában és a Szolnok megyei KISZ-iskolá!ban is átalakítási munkálatok kezdődtek, amelyekkel átmeneti ottho­nokat hoznak létre a volt ál­lami gondozottak részére. — A tapasztalatai ? — Még nincsenek, mivel a napokban kezdtem. Nem félek a munkától, az embe­reket is ismerem. Én is köz­ségben nőttem fel. Remélem szükség van, lesz, az isme: reteimre. Nekem, mint kis­gyerekes édesanyának sok­kal jobb a községi munka­hely, mert a gyermekemet magam mellett tudhatom, nyugodtan hozhatom, vihe- tem a bölcsődébe. D. Szabó Miklós Kábeltelevízió Kísérleti adás Székesfehérváron A helyi adások műsorok sugárzására alkalmas -kábel­televízió kísérleti adása kez­dődött meg vasárnap Székes- fehérváron. A nagy-közösségi antennarendszerre kapcsolt 21 ezer lakásban délelőtt 9— 10 óra között a tv-készülé- kek 12-es csatornáján a Kép­újság híreit. közleményeit foghatják a fehérváriak, az antennarendszert üzemeltető Ingatlankezelő Vállalat szak­emberei ugyanis olyan te- letex dekódert iktattak a rendszerbe, amelynek segít­Osztályozza a gyakorlat is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom