Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 23. iA tudomány világa I Dohányzás rágyújtás nélkül A passzív dohányzás ártalmai . Az elmúlt évben-évtizedekben végzett vizsgálatok és felmérések egyértelműen kimutatták, hogy azokban az országokban, amelyekben nagy a cigarettafogyasztás, több ember hal meg tüdőrákban, mint ahol nincs nagy keletje a cigarettának. De a cigarettázás nem vezet gyors halálra, egy-két évtized, esetleg fél évszázad is beletelik, amíg tüdőrákot okozhat, s a dohányzók népes tábora talán éppen ezért nem, mond le káros szenvedélyéről, mert „belátható időn belül” nem látja veszélyeztetettnek az életét. Azt természetesen senki sem állította, hogy minden cigarettázó ember szükségszeren tüdőrákban hal meg. A cigaretta csak az egyik, de a legveszedelmesebb előidézője a tüdőráknak. Nemzetközi statisztikai becslések szerint a naponta harmincnál több cigarettát szívó embereknek átlagban húszszor-harminc- szor nagyobb „esélyük” van arra, hogy tüdőrákban fognak meghalni, mint a nemdohányzóknak; a húszéves kora óta naponta húsz cigarettát elszívó ember átlagosan öt évvel, a negyvenet elszívó nyolc évvel él kevesebbet, mint a vele azonos korú nemdohányzó. Szomorú, de tény, hogy ha egy családban csak egy valaki dohányzik, az azt jelenti, hogy az egésiz család dohányzik. Ha ugyanis valaki dohányfüstöt lélegzik be, őt ugyanúgy sújtják a dohányzás következményei, mint a valóságos dohányosokat. Ha egy helyiségben csupán egyetlenegy cigarettát szívnak el, ennek füstje annyira eloszlik, felhígul a levegőben, hogy nem hat számottevően az egészséges szervezetre. Ha azonban sok cigarettát füstölnek ott el, a füst töménysége az elszívott cigaretták arányában növekszik, s szennyezi a levegőt. Az egyik amerikai egyetemen egy dohányzó diákokkal teli szobában méréseket végeztek, s kiderült, hogy a levegőben köbméterenként 3000 mikrogramm- nyi, dohányfüst eredetű, parányi részecske lebegett, s annak igazolásaképpen, hogy ez milyen erős levegőszenynyezés, tudni kell, hogy az Egyesült Államok levegőminőségi szabványa köbméterenként 75 mikrogrammnyi levegőszennyeződést enged meg, vagyis a szoba levegője negyvenszer volt szennyezet- tebb, mint amilyennek a szabvány engedélyezi. A gyakorlatban azonban nem annyira a levegő lebegő anyagait, hanem inkább szén- monoxid-tartalmát szokták figyelemmel kísérni, mert ez egyrészt viszonylag egyszerűen mérhető, másrészt azt is hamar megállapíthatjuk, hogy a vérben — a hemoglobinhoz kötve, karboxi-hemoglobin formájában — mennyi szén- monoxid oldódott. (Ez a gáz az oxigénhez hasonlóan, de nála 210-szer erősebben kötődik a hemoglobinhoz, s megakadályozza, hogy a hemoglobin oxigént kössön meg, ezért a szervezet oxigénhiányos állapotba jut, amely enyhe esetben fejfájást, szívdobogást, fáradságérzést, súlyos esetben izomgyengeség, hányás, hasmenés és értelmi zavarok kíséretében fulladá- sos halált okozhat.) De nemcsak a szénmonoxid, hanem a nikotin is bejut a nemdohányzók szervezetébe. A mérések azt mutatják, hogy egy erősen dohányfüstös helyiségben eltöltött egy óra alatt a nemdohányzó ember 3—5 milligrammnyi nikotint lélegez be, s ez megfelel az egy cigaretta elszívásakor a szervezetbe jutó nikotin mennyiségének. Ha hosszabb időt kell eltölteni ilyen helyiségben, a belélegzett nikotinmennyiség arányosan megnövekszik. A számítások szerint a dohányzó kollégákkal együtt dolgozó nemdohányzó emberek szervezetébe passzív dohányzással naponta négy-öt cigarettányi nikotin jut be. A dohányfüst nem egyformán hat a dohányzó és a nemdohányzó emberre. Az előbbiek szervezete hozzászokik a nikotinhoz, és a dohányfüst többi égéstermékéhez, s jóllehet nem egynek közülük nem használ a dohányzás, önként vállalják a vele járó következményeket. Nem így a nemdohányzó emberek! Igaz, egy részük elviseli a dohányfüstöt, s nem zúgolódik, a többség azonban kellemetlennek tartja. Különösen áll' ez a füstre. És ők nem is kevesen vannak! Egy amerikai allergológus betegei 16 százalékát találta a dohányfüstre érzékenynek. Angol egészségügyi adatok szerint a lakosság egynegyede szenved valamilyen allergiás betegségben, s ha közülük — az előbbi megállapítást véve alapul — 16 százalék á dohányfüstre allergiás, akkor Angliában kétmillió, Magyar- országon mintegy 400 ezer embernek nemcsak kellemetlen, hanem betegségeket is okozhat a dohányzó emberek társasága. Az aktív és passzív dohányzás a leggyakrabban hörghurutot okoz, s ez rövidebb- hosszabb idő után idültté válik. az idült hörghurutnak azonban gyakori szövődménye a garat, a gége, a légcső- és a gyomornyálkahártya gyulladása, a tüdőtágulat, a hörgőrák és több érbetegség. Emellett a dohányfüst megkínozza az asztmás embereket, s megbetegítheti a gyermekeket. Angol és amerikai iskolákban végzett felmérések azt mutatták, hogy az erősen dohányos családokban élő gyermekek körében 50 százalékkal több a légúti megbetegedés, mint a nemdohányzó családok gyermekei között. A nemdohányzók többsége azonban megússza azzal, hogy a dohányfüst csípi a szemét, eldugítja az orrát, kaparja a torkát, köhögésre in- gerli, s hogy esetenként fejfájása támad. Felvetődik a kérdés, mi hát a megoldás? Az igazi megoldás az lenne, ha a dohányzó emberek felhagynának a káros szenvedélyükkel. A józan érvek és az elriasztó tények ellenére azonban az a szomorú tapasztalat, . hogy a dohányzóknak csak kis hányada képes teljesen szakítani a dohányzással: Arra kell tehát számítani, hogy továbbra is lesznek dohányfüstös munkahelyek, tárgyalótermek, de azt mindenképpen reális feladatnak tűzhetjük ki célul, hogy a nemdohányzó emberek fokozottabb védelmet kapjanak, lehetőleg minél kevésbé legyenek kitéve a pasz- szív dohányzás kényszerének. Fluor! a szövetekbe Áramtermelő fogkefe Többféle módon próbálták a fluoridtartalmú fogpasztából a fluoridokat a fogakba bejuttatni, és sokakat ma is foglalkoztat a feladat. Angliában átvették azt a japán szabadalmat, amely a problémát a következőképpen oldja meg. A hagyományos fogkefe nyelét cink- és magnéziumtartalmú alumíniumötvözetből készítik, s a nyelet vezetéken keresztül összekötik a fogkefe sortéi alá helyezett szén-. vagy nikkel-elektróddal. E fogkefe használójának csupán nedves kézzel kell megfognia a fogkefe nyelét, s ekkor egy volt feszültségkülönbség jön létre a nyél és az elektród között. A hatására fellépő kb. 100 mikroamper áram a fogkefe és a használója szája, illetve a keze között áramlik és elősegíti a fluoridák behatolását a száj szöveteibe, illetve a fogakba. Esöcsobogást közvetít Álmatlanság ellen Szovjet kutatók álmatlanság elleni készüléket kísérleteztek ki, és elnevezték Ritmoszonnak. A készülék, amely akkora, mint egy telefon, és gyenge ritmikus hang- és fényjeleket bocsát ki. a kutatóknak azt a megfigyelését hasznosítja, hogy a tökéletes csend és sötétség saámos álmatlan embernek nem hoz nyugalmat, a vonatkerekek egyhangú zaja és a tovasuhanó fények ellenben altató hatásúak, A Ritmoszon kis hangszórója egyhangú esőcsobogást, tengermorajlást, vagy egyéb altató zajokat közvetít, és két zöld fényszórón át gyenge, villogó fényt sugároz ki. A készüléken szabályozható a hang- és fényerősség, a jelzések gyakorisága és a színfokozatok a világoskéktől az ibolyán át a sötétzöldig. A Ritmoszont első ízben a kisinyoéi kórházban próbálták ki. Megállapították, hogy különböző neurózisok és idegeredetű szervezeti működészavarok esetében is hatásos. B téli autózásról Nagyobb fék- és oldaltávolság, alacsonyabb sebesség A téli autózás nehézségei a motor beindításánál kezdődnek. Az indítás és a zavartalan üzemeltetés alap- feltétele, hogy a kocsit a téli idényre megfelelően előkészítsük. A motorban és az erőátviteli berendezésekben univerzális vagy téli olaj legyen. A nyári olajjal feltöltött motor forgattyústenge- lyét még a legjobb akkumulátor sem képes megforgatni megfelelően. A túl alacsony fordulatszámnál a legjobb motor sem indul. Az akkumulátorra egyébként is fokozott feladat hárul. A for- gattyústengely megforgatása még téli olajjal is nagyobb energiát igényel, emellett az akkumulátor 20 Celsius fok alatt a hőmérséklet süllyedésével fokonként egy százalékot veszít kapacitásából. Ezért gondoskodjunk a megfelelő töltöttségről, rendszeresen ellenőrizzük a savszintet. Ha csak rövid utakra használjuk a kocsit, időnként tölthessük utána árammal az akkumulátort, mert a rövid utak alatt nem áll elég idő rendelkezésre, hogy a dinamó pótolja az elfogyasztott árammennyiséget. Ez különösen fennáll akkor, ha az indításokat hideg motorral végezzük, ekkor ugyanis lényegesen nagyobb az áramfogyasztás. Az akkumulátor feltöltöttségi fokának csökkenését a savsűrűségből lehet megállapítani. A feltöltött telep savsűrűsége 32 B-fok, a kimerült akkumulátoré pedig 16 B-fok. A szokásosnál nehezebben működő indítómotor, valamint a sárgásán égő lámpák az alacsony feltöltöttségi fokot jelzik. Hidegben a szokásosnál is nagyobb gondot fordítsunk az akkumulásor kábelsaruinak tisztaságára, a féríies érintkezésre. Csak intenzív gyújtószikra képes létrehozni a robbanást a hideg hengerben. Ennek érdekében vizsgáljuk át a gyúj- tóberendezést. A téli vezetésnél alapvetően tartsuk szem előtt, hogy a gumiabroncsoknak kisebb a tapadása, emiatt nemcsak óvatosabban, hanem a szokásostól eltérő módon kell vezetnünk, indulásnál lassan engedjük vissza a tengely- kapcsoló pedált, emellett ne adjunk nagy gázt sem. Ha megcsúsznak, pörögnek a hajtókerekek, és a kocsi nem indul, ne adjunk még nagyobb gázt, ez úgysem használ. A helyes eljárás ilyen esetben, hogy ismét kíséreljük meg az elindulást, de olyan óvatosan, hogy a kerekek ne csússzanak meg. Csúszásnál ugvanis a súrlódás, illetve a kerekek tapadása körülbelül a felére csökken. Ezt a tényt vegyük figyelembe a megállásnál, illetve a fékezésnél is. Ha a megszokott erővel nyomjuk a fékpedált. a kerekek megcsúsznak, ami a duplájára növel: a féktávolságot, és még a kocsi farolását is maga után vonja. Farolásnál elsősorban ne veszítsük el a lélekjelenlétünket. Alapszabály: engedjük vissza a féket, hogy a kerekek ismét forogjanak, és a kormányt a farolás irányába fordítsuk el. Ezzel megakadályozzuk, hogy a kocsi keresztbe álljon, illetve csússzon az úton, esetleg megforduljon a saját tengelye körül. Célszerű a síkos úton motorféket használnunk, így kevésbé fordul elő csúszás. Tartsunk nagyobb fék- és oldaltávolságot és alacsonyabb sebességet. Kitérésnél, nagyobb hóban vagy emelkedőre való haladásnál már előre olyan sebességi fokozatot válasszunk, hogy semmiképpen ne kelljen kapcsolni. S még egy tanács: csak olyan helyen álljunk meg, ahonnan el is tudunk indulni. A kocsi rögzítésére célszerűbb az első sebesség bekapcsolása, mint a kézifék behúzása, mert előfordulhat, hogy a kézifék mechanizmusa befagy, s nem tud elindulni az autó. Restaurátorok műhelyében A nagyobb múzeumok, képtárak, galériák névtelen, ám nélkülözhetetlen munkatársad a restaurátorok, ók azok, akik egyrészt gondoskodnak a sokszor évezredes- évszázados tárgyak szakszerű megóvásáról, másrészt kijavítják azokat a festményeket, szobrokat, amelyekben a gondatlanság, a vandál emberi beavatkozás vagy egyszerűen csak az idő múlása tett kárt. Az is gyakran előfordul, hogy egy-egy festményt, szobrot az elmúlt századok folyamán avatatlan kezék javítottak, esetleg olyan egykori technikával, amely több kárt tett a műalkotásban, mint hasznot. Súlyos a felelősségük: amivel dolguk van, az egyszeri és megismételhetetlen. Egy sérült műtárgy helyrehozásaihoz ismerni kell a tárgy anyagát, a művész eljárásának főbb szakaszait, a későbbi változásokat, károsodásokat és az esztétikai helyreállítás lehetőségeit. Ezért a restaurátorok nagy mértékben igénylik az együttműködést a művészettörténészekkel és természet- tudományos szakemberekkel. A legkorszerűbb technikai eszközökkel dolgoznak, de nem nélkülözhetik a már megszerzett tapasztalatokat, a rutint sem. Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálatokkal állapítják meg. hogy történt-e már korábban javítás a műalkotáson. A fizikai módszerek közül fotótechnikai, röntgen és mikroszkópos eljárásokat alkalmaznak. A kémiai vizsgálatok a felületi szennyezés természetéről és a felhasznált kötőanyagokról adnak értékes adatokat. Ide tartozik még a festékek azonosítására szolgáló kémiai analízis is. A restaurátor célja az eredeti állapot lehető legjobb megközelítése. Arra törekszik, hogy az alkotás történeti és esztétikai értéke egyensúlyban legyen. A későbbi beavatkozások eltávolítása csak akkor szükséges, ha az eltávolítandó anyag egyértelműen értéktelen, továbbá ha a feltárt eredeti nagyobb történeti vagy művészi értékű. A feltárást mechanikai vagy vegyszeres úton végzik, rendkívül óvatosan. A különböző korokban ugyanis a festékek oldószere más és más volt, és az alapozást sem szabad figyelmen kívül hagyni. Előfordulhat, hogy az oldószer megváltoztathatja a festék színét, reakcióba lép vele. A feltárt eredeti anyagot ezután konzerválják, majd következik az esztétikai helyreállítás. Képeink az angol Nemzeti Galéria egyik festményét mutatják be: Nicholas Poissin Az aranyborjú imádása című képét. A festményt vandál kezek rongálták meg. Alul látható a sérült, felül a kijavított kép. „Megcsapolt” napenergia Energiaéhes korunkban a világ minden táján sokan és sokat foglalkoznak a napenergia gazdaságos felhasználásával. A legkülönfélébb elképzelések közül is figyelemre méltó az amerikai Peter Glaser űrerőmű terve. Glaser elgondolása szerint egy mesterséges hold két óriási, egyenként 25 négyzet- kilométeres napcellaszárny- nyal a Föld körül keringve követné a Napot. Keringés közben a napcellák 5000— 15 000 megawatt energiát állítanak elő, annyit, mint 5— 15 atomerőmű. Ez az energia rövidhullámú sugárzás formájában majdnem veszteség nélkül kerülhetne a földi vevőállomásokhoz, amelyek elektromossággá alakítanák át. A tervnek egyelőre két gyenge pontja van: először is az erőmű tömege több mint tízezer tonna lenne. Ekkora tömegnek a földkörüli pályára juttatásához rengeteg hordozórakétára lenne szükség. Másodszor: a napcellák ma még túl drágák. Távlatilag azonban az elgondolás nem tekinthető megvalósít- hatatlannak. II marihuana illata A marihuana illatanyagának elemzési eredményeit a csempészáru felderítésére alkalmazzák. Az illatalkatrészek jelenléte a levegőpróbákban gázkromatográfiával megállapítható. Egy gyanús autóból vett levegőpróba elemzésével például meg lehet állapítani, van-e a kocsiban elrejtett marihuana. Az ismert illatanyagok kábítószert nyomozó kutyák ido- mítására is felhasználhatók. A kutyákkal való nyomozás lényegesen olcsóbb, mint a gázkromatográfos módszer.
