Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

1984. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemzetközi bányász szakszervezeti tanácskozás Vetekedés hátrányos helyzetű termékekkel A Bánya- és Energia- ipari Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének El­nökségi Irodája tegnap Bu­dapesten megkezdte kétna­pos ülését. A tanácskozáson áttekintik a nemzetközi szö­vetség múlt évi munkáját, az idei munkaprogramban előirányzott prágai nemzet­közi konferencia előkészüle­teit és döntenek a szövet­lítósofknál igen jo minősí­tést kapott a Gyümölcs és Dísznövény Fejlesztő Válla­latnál nemesített új fajta, a manduülakajsizi. A jelek ar­ra mutatnak, hogy ismét olyan gyümölcsfajtát sike­rült kinemesítend, amely jó esélyekkel indulhat a nem­zetköz. gyümölcspiac élese­dő versenyében. A kajszifé­lte ugyanis külsőre tetszetős és emellett — a körülte­kintő ellenőrző vizsgálatok szerint — hasznosanyag-tar- talma és íze is állja az összehasonlítást. Az új barack onnan kap­ta nevét, hogy gyümölcse erősen megnyúlt formájú és lapított; tehát mandula ala­kú. Termése igen nagy át­A tavalyi aszályos eszten­dő után nem sok gazdaság tudhat magáénak megyénk­ben olyan 1983. évi gazdál­kodási mérleget, amelynek eredmény rovatában meg­egyezik a tervezett és a tény­leges nyereség, vagy az utób­bi forintösszeg a nagyobb. A kedvezőtlen gazdálkodási féLtétedekhez képest sikeres esztendőt tudhat maga mö­lási és a jászágói határban művelt 8300 hektárnyi szán­tóterületén a korábbi érésű búza- és napraforgófajták, valamint a fénymag szen­vedte meg leginkább a rend­kívüli szárazságot. Búzából például tavaly kétezer ton­nával termett kevesebb, mint amennyivel a tervben számoltak, összességében 26 millió forint árbevételfciesést okozott az időjárás a nö­vénytermesztésben, ami meg­lehetősen veszélyeztette az üzemi nyereségterv teljesíté­sét. A téesz összes eredmé­nyéből ugyanis az utóbbi bá­róim év átlagában csaknem 75 százalékkal a növényter­mesztési főágazat részesedett. ;Hogy a gondok ellenére ered­ményes évet zárhatott a kö­zös gazdaság, azt az idejében kidolgozott, átgondolt vesz­teségpótlási intézkedéseknek köszönhetik. A növénytermesztési fő­ágazatban. öntözési lehetősé­gek híján, csak az aprómag- fogás és a termelési ráfordí­tások mérséklése kínált lehe­Hosszú évek gyakorlata, hogy az esztendő második felében úgymond pang a fa­piac, nehezen, vagy csak kedvezőtlenebb feltételekkel értékesíthető az erdőkből ki­termelt rönk, a papír- vagy a ládaalapanyag. A Kossuth Tsz-ben ezért fakitermelő brigádokat szerveztek, azok már az első félévben végre­hajtották az 1983-ra üteme­zett fakitermelési tervet, és idejében túladtak a faáru­kon. Jelentős többletbevételre tettek szert a jászárofcszál- lásiak azzal is, hogy az egyes időszerű munkák elvégzése után nem hagyták vesztegel­tek ügyekben. A tanácsko­záson részt vesz Jan Ne- moudry, a Szakszervezeti Világszövetség titkára is- A nemzetközi szövetség a Szakszervezeti Világszövet­ség 'bányász tagozata, amely­nek mintegy 80 bánya- és energiaipari szakszervezet a tagja. A szövetség két kong­resszusa között az Elnökségi Iroda hangolja össze és irá­nyítja a munkát lágsúlyú, egy-egy szem át­lagosan 56 grammot nyom. Színe világos narancssárga, és a napsütötte oldalán kárminpirosra változik. Hú­sának színe valamivel vilá­gosabb a magyar kajszié­nál, sárgásabb árnyalatú. A mandulakajszi minősítése azért is jó, mert a gyü­mölcs a szállítást jól tűri, és ipari feldolgozásra is al­kalmas. A kertészeti szak­emberek szerint a mandula- kajszi termőrügyeinek fagy- állósága lényegesen jobb mint a magyar kajszié. A vállalat megkezdte a szaporítást. Saját faiskolá­jában 1500 oltványt állítot­tak elő és 8600 szemet át is adtak az üzemi faisko­láknak­gött a jászáirdkiszáillási Kos­suth Tsz, amelynek nemré­gen megtartott zárszámadá­sán 40 millió forint feletti nyereségről számolhatott be a vezetőség a tagságnak, A tervezettől alig százezer fo­rinttal elmaradó jövedelem elérése nem klis erőfészáté- sülklbe került a szövetkeze­tieknek. cérna- és a vörösheretáíblá- kon a pillangósok harmadik növedékét meghagyták mag­nak, aminek az értékesítése több mint 2 millió forintot hozott terven félül. Termelési és árbevételi tervük nagyobb mértékű túlteljesítésére kellett vállal­kozniuk az állattenyésztők­nek. A tervezett 8 százalék helyett 16 százalékkal több tejet értékesítettek tavaly, mint 1982-ben és a tervezett­nél 130-cal több hízómarhát, 1390-nel több vágójuhot szál­lítottak a feldolgozó iparnak, illetve exportra. Az óv derekán az élőser- tés-export akadozását rugal­masan .kivédtek”: átvette a téesz az Egyesült Jászsági Áfész helyi vágóhidját, a 90 tonnás húsértéfcesítósi keret­tel együtt. Így a korábbi 2500 helyett 3700 hízót tudtak el­adni félsertésként, azaz az élő súlynál kedvezőbb áron, ellensúlyozva ezzel a kiesett exportfelárat. ni a nagy értékű munka- és erőgépeiket. Bérmunkára vállalkoztak más gazdasá­gokban. például búzát arat­tak Karancslapujtön. szán­tottak és vetet teli Csámy ban. cukorrépáit szedtek Vámos - györfcön. Az ésszerűség ha­táráig mérsékelt anyag-, energia- és alkatrészfelhasz­nálással a gazdálkodás 1983- ra tervezett ráfordításait 10 millió forinttal csökkentet­ték, és ez az összeg szintén a nyereséget növelte. A tag­ság erőfeszítése tehát nem volt hiábavaló; az eredmé­nyes gazdálkodás lehetővé tette, hogy az előző évi öt­ezerről 5600 forintra gyara­podjék az egy főre jutó havi I politikai főiskola hallgatói Jászberényben Tegnap Jászberénybe láto­gatott az MSZMP KB Politi­kai (Főiskolája hallgatóinak egy csoportja. A vendégeket a városi pártbizottság épüle­tében Fábián Péter, a me­gyei pártbizottság titkára és Major Tibor, a városi párt­bizottság titkára fogadta. Fábián Péter előadást tartott a megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről. A beszá­molót konzultáció követte. A program a Hűtőgépgyár­ban folytatódott. Kákái Ru­dolf, a gyár üzemi pártbi­zottságának titkára ismertet­te meg a vendégeket az üze­mi pártbizottság munkájával, a pártszervezetek propagan­damunkájának módszereivel. Az előadás után a gyár éle­tét bemutató filmet nézték meg, amit üzemlátogatás kö­vetett. ■Délután a hallgatók a Jászsági Állami Gazdaságba látogattak. Az állami gazda­ság munkájáról és a párt- szervezet tevékenységéről Tuza Imre, az állami gazda­ság igazgatója és Blázi Ist­ván, az üzemi pártvezetőség titkára beszélt. A jászberé­nyi program az állami gaz­daságban üzemlátogatással ért véget. kereset, amelyet a zárszám­adáskor 22 százalékos kiegé­szítő részesedéssel toldottak meg. A tavalyi nehézségek után nem kevés az, amire az idén vállalkoznak a jászárokszál­lási és a jászágói szövetke­zeti gazdák: az aszályos esz­tendőt megelőző 1982. éviihez képest mintegy 7 százalék­kal nagyobb árbevételt sze­retnének elérni. A szabályo­zó változások pozitív és ne­gatív hatásainak figyelembe­vételével 38 milliós nyere­séget tervezték. Elképzelé­seik teljesítésének záloga egy, a tavalyihoz hasonlóan előrelátó, megfontolt terme­lésfejlesztési stratégia. A növénytermesztés szer­kezetében — a napraforgó és a gabonafélék vetésterüle­tének szintentartása, a ou- korrépaterüdet növelése mel­lett — javítják az idehaza is jobb áron értékesíthető és exportra is keresettebb nö- vényféleségék arányát. Ter­mesztenék az idén többek között mustárt ipari felhasz­nálásra 300 hektáron, vető­magnak szánt olajretket ex­portra 200 hektáron. A minőségtől függ a kereset Az állattenyésztésben éves szinten másfél millió forint többletbevételt jelent az első és a harmadosztályú tej kö­zötti árkülönbözet. Ezért a tehenészetiben új érdekeltsé­gi rendszert vezetnek be, amelynek lényege, hogy min­den dolgozónak — a gon­dozóknak, a takarmányosok- nak, a fejőknek — a kifejt tej minőségétől függ a kere­sete. A sertéságazat bevéte­leinek növelésére hatezerre fejlesztik a saját vágást úgy, hogy az ÁHV-nak is eladnak félsertéseket. Miután a gazdasági válto­zások az építési beruházás mintegy 25 százalékos csök­kentésére késztetik a szövet­kezetét. a 40 tagú építőrész­les ülkkel külső munkákra vállalkoznak. Mindezzel arra törekednek, hogy ne csak a tnvalvihoz hasonló tervtelje- sítésről, hanem lehetőség sze­rint az 1984-re előirányzott gazdálkodási mutatók túltel­jesítéséről adhassanak szá­mot jövő ilyenkor, a zár­számadások idején. — temesközy — Egy New-York-i cég forgácsoló berendezéséket akart vásárolni, de sajátsá­gos okok miatt a szokásos­nál súlyosabbakat. Sem ott­hon, sem Japánban, sem Nyugat-Európában nem buk­kant megfelelőre, mígnem valaki azt ajánlotta, próbál­kozzanak Magyarországon. A javallat jónak bizonyult, a New Yotrk-i beszerző meg­állapítottal hogy a magyar gépék a hasonló teljesítmé­nyű tőkés gyártmányokkal minden szempontból felve­szik a versenyt, de azokkal szemben van egy nagy elő­nyük, ténylegesen súlyosab­bak. Az üzletet haladékta­lanul megkötötték Mindezt csak kuriózum­ként említettük. A súlytöbb­let ugyanis egy-egy rend­kívül ritka kivételtől elte­kintve nem előny, hanem éllenkezőleg. hátrány az üz- JletkötéS szempontjából. Többszörösen is hátrány: a nemzetközileg elfogadottnál súlyosabb berendezés több anyagból és energiával ké­szül, tehát költségesebb az előállítása, többe kerül' a szállítása is. A többletkölt­ségeket viszont, mivel azok az ö szempontjából hiába­valók, a vevő nem hajlandó megfizetni sőt, a súlytöbb­let miatt árengedményt kö­vetel1, s mert érvei aligha vitathatók, többnyire kap is. A gazdaságos anyagfel- használási és technológia ésszerűsítési kormányprog­ram' előmozdítása érdeké­ben a közelmúltban több társadalmi és állami szerv pályázatot hirdetett „Ész­szerű anyagtakarékosság megvalósítása” elnevezés­sel. A pályázatról dr. Ju­hász Ádám ipari államtitkár tájékoztatta a sajtó képvi­selőit. Az államtitkár — többek között — azt mond­ta: — A magyar népgazdaság évente körülbelül ezermil- liárd forintot érő anyagot használ, illetve dolgoz fél. Ez önmagában nem baj. a baj az. hogy a hazai terme­A gazdasági élet diktálta körülményeknek megfelelő­en újítja meg műanyagter­mékeit az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat. A korábbi években, a különböző beru­házásokhoz alkalmazkodtak dolgozói — nagy méretű tar­tályok. silók, átereszcsövek készítése adta a termelés te­temes részét. A beruházá­sok ütemének visszaesése azonban arra késztette a vál­lalatot, hogy szélesítse ter­mékskáláját, s egyre inkább a lakosság körében is érté­kesíthető termékek felé orientálódjon. A múlt évben például, már a termelés 50 százalé­kát tette ki az újonnan be­vezetett termékek gyártása. Egyik nagy megrendelőjükké vált a kecskeméti Mezőgép Vállalat, amely a kiskun­ma jsai gyáregységében elő­állított Claas kombájn ve­zetőfülkék tetejét készítteti poliészterből. Szélesebb pia­cot találtak munkavédelmi sisakjaikra is, amelyeket né­hány más sisaktípussal együtt új eljárással készíte­nék. Az új módszer jóval termelékenyebb és gazdasá­gosabb a hagyományos ké­zi bedolgozásnál, ugyanak­kor pedig jobb minőséget biztosít. Szabadalmaztatása most van folyamatban. Az idén a Tisza Bútor­ipari Vállalattal létesítettek kapcsolatot. A Tisza kony­habútorok eddig tőkés im­portból származó úgyneve­zett korr-acél mosogatókkal készültek. Az Alföldi Szili­kátipari Vállalat szakembe­rei által nemrég kifejlesz­tett tetszetős kivitelű színes egy- és kétrészes mosogatók minden tekintetben állják a versenyt a korábban alkal­lés költségeinek több mint hatvan százalékát az anya­gok ára teszi ki. A magyar gyártmányok, tisztelet a nem kevés, de nem is túl sók kivételnek, más országok hasonló célú, azokkal meg­egyező teljesítményű termé­keinél indokolatlanul súlyo­sabbak, Megkockáztatom a kijelentést, versenyképessé­günk számottevő növelésé­nek ez igencsak jelentős, ta­lán a legjelentősebb akadá­lya­Sok vállalatvezető han­goztatja : termékeik azért súlyosak, mert nem áll ren­delkezésükre jó minőségű alapanyag, részegység, vagy a gyártástechnológia korsze­rűtlen. Versenyképességük javításához beruházásokra volna szükség, amihez vi­szont kiváltképp az utóbbi években, kevés a pénz. Az érvék sok esetben megalapozottak. De koránt­sem mindig. Például: a Mo- sonnragyanóvári Fómszerel- vénygyár csaptelepei 20—30 százalékkal könnyebbek a hasonló célú tőkés termé­kéknél, Hogy könnyebbek, annak nem sok millió fo­rintos beruházás az ára, ha­nem értékelemzésen alapuló tervező munka. A moson­magyaróváriak kíméletlen következetességgel addig ja­vítgatták gyártmányuk konstrukcióját, míg az „le­fogyott”. Kérdés, ha iparunk ter­mékei valami csoda folytán máról holnapra — teljesít­ményük megtartása mellett — mdndahányan lefogyná­nak. versenyképesek lenné­nek-e igazából a világpia­con? A felhasználók őket vélaszitanák-e elsősorban a bőséges kínálatból, s má­sok produktumait csupán akkor, ha ezek már elkel­tek? A jelenlegieknél karcsúbb gyártmányok minden -bi­zonnyal jobb pozíciót fog­lalnának el, de egyáltalán nem biztos, hogy a legjob­bakat. A versenyképesség ugyanis — a tapasztalatok szerint — nem csupán a tel­mazott import áruval. S mindezt feláron, jóval ke­vesebb import anyagból. A bútorgyáriak tetszését oly­annyira megnyerte a poli­észter mosogató, hogy az idén több mint 10 ezer da­rab szállítását várják- Má­sik újdonságukat a zuha­nyozótálcát a napokban vizsgálja az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézet. For­galmazását az Ideál Keres­kedelmi Vállalat vállalja magára — évente mintegy 10 ezer darabot kívánnak üzleteikbe juttatni. jesítményen és a tennék súlyán múlik. Termékeink versenyképes­ségiét nem csupán a súly­többlet, hanem számos más hiányosság is rontja- A közismertek, címszavakban: a nem tetszetős csomagolás, a bizonytalan alkatrész- utánpótlás, a szállítási ha­táridők be nem tartása, a nehézkes ügyintézés stb. Például az Irodagép- és Finommechanikai Vállalat — a többi között — írógé­peket szállít tőkés piacokra. Szerelőcsoport várja azokat, villás- és csőkulcsokkal, hogy meghúzza a csavaro­kat. Mivel itthon nem húz­ták meg azokat. Mindez ter­mészetesen pénzbe kerül, sokkal többe, mint amennyi­be a gyáron belül kerülne a csavarok meghúzása. Elekt­ronikai iparunk nem lebe­csülendő erőfeszítéseket tesz a nemzetközi színvonaltól mutatkozó hátrányunk csök­kentésére. Ugyanakkor konst­ruktőreink — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság egy tanulmánya szerint — az áramkörök és a készü­lékek tervezésekor csak ke­vésszer törekednek arra, hogy produktumuk tesztel­hető legyen, Márpedig egy elektronikai konstrukció ex­portképessége attól is függ, hogy meghibásodása esetén megfelelő önteszt, illetve ön- diagnosztikai rendszer segít­ségével a hibás részek be- határolhatók-e. Ha nem, úgy nem veszik meg. vagy mások gyártmányainál csak jóval olcsóbban. Sorolhatnánk még a példákat, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mi mindent tehetünk — kell tennünk — még versenyké­pességünk javításáért. Meg­győződésünk, hogy mindeze­ket a gyárakban is jól isme­rik. Az ő érdekük is. hogy változzék, javuljon a hely­zet, s sehol se kerüljünk hátrányos helyzetbe — pél­dául ujjlenyomatok miatt- M. M. A vállalat rugalmasan rea­gált a közelmúltban beje­lentett KRESZ módosításra is — kifejlesztettek egy ala­csonyabb árfekvésű kifeje­zetten k,i smotorkerékpérra alkalmas bukósisakot, amely az új eljárásukkal is gyárt­ható. A kereskedelem azon­ban mindeddig nem jelen­tette be igényét a segédmo­toros sisakokra, pedig a szá­mítások szerint körülbelül 200 ezer segédmotorkerék­párost érint a közlekedési szabályok módosítása... séghez benyújtott tagi elvé­Versenyben a mandulakajszi Az első export próbaszál­Zárszámadás után Jászárokszálláson Alkalmazkodtak a piachoz Az idén új érdekeltségi rendszert vezetnek be Aprómag, tej és hús terven felül A téesznek a jászárokszál- tőséget a kiesések egy részé­nek ellensúlyozására. A lu­Akkor kereskedtek, amikor volt vevő Műanyag mosogatók, zuhanyozótálak Új eljárás — új termékek Bővíti kapcsolatait is az ASZV Néhány, a tetszetős új termékek közül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom