Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. FEBRUÁR 22. IA szerkesztőség postájából 1 A hó fogságában Nem lehet szavaiddal kife­jezni azt az áldozatkész és .meleg fogadtatást, amelyet február 10—11—12-én nyúj­tottak a ihó fogságaiban re­kedt több mint ötszáz utas részére a kenderes i tanács nődolgozói. Kedvességük, tü­relmük és segítőkésaségük határtalan és mindannyiunk számára tiszteletre méltó volt. Pontosan, fegyelmezetten, 12 órás váltásban teljesítet­ték az előre nem tervezett „mozgósítási” feladatokat. Megfelelő elhelyezést bizto­sítottak a rossz időben itt rekedtek számára a szak­munkásképző kollégiumban. A hó szorításából azóta meg­szabadultunk. sokan talán már el is felejtették, mégis köszönettel tartozunk azok­nak a tsz-dolgozóknak, akik ímegfeszi tett erővel birkóztak a természettel és mindazok­nak, ákik áldozatkészen nyújtottak segítséget ember­társaiknak. Herman József Debrecen lés-kiegészítő szakot.) A gye­rekek többsége ortopédelvál- tozású, de van közöttük bel­gyógyászati okok miatt gyógytestnevelésre besorolt is. Tapasztalatom alapján el­mondhatom, hogy ebben a korban a gyógytestnevelés nem egyszerűen szomatikus funkciót tölt be, bár ez az elsődleges célja, hanem meg­változtatja a fiatalok egész életmódját, megszakítja azt a hibás kört, amit a kóros el­változás alakít ki. Sajnos, iskolánkban nem állnak rendelkezésünkre azok az alapvető eszközök, amelyekkel igazán eredmé­nyessé tudnánk tenni a gyógytestnevelési órákat, mégis kötelességünknek éreztük, hogy ezeknek a gye­rekeknek is biztosítsuk a speciális testnevelési órákat. Lakatos Erzsébet Mezőtúr Szemlencse-beültetés Szocialista brigádok vetélkedője A Magyar Vöröskereszt, a Szakszervezetek és a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa, valamint az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács vetélkedőt hirdetett szocia­lista brigádok részére általá­nos munkavédelmi ismere­tek, közlekedési szabályok és alapfokú elsősegélynyújtási ismeretek témakörében. E fel­hívásra 33 szocialista brigád adta le nevezését a Török­szentmiklósi Mezőgépből. Tekintettel a nagy érdek­lődésre, házi versenyen mér­ték össze erejüket a vállalat szocialista brigádjai. A ve­télkedő hatfordulós volt, melyen a résztvevők teszt­kérdésekre válaszoltak. A gyár vezetése az első tíz he­lyezési elért brigádnak könyv- és pénzjutalmat adott, összesen 11 ezer 500 forint értékben. Az első 4 helyezett: a Komarov, Zi- pernovszky, Volán és Már­cius 8. szocialista brigád. Ök jutottak tovább a városi ve­télkedőre, mely március 16- án lesz. (Képünkön Csikós Péter, a Komarov Szocialista Brigád vezetője átveszi a ju­talmat Deák Lajostól, a gyár igazgatójától.) Batáné Öllé Aranka Törökszentnükiós örömmel olvastam a Nép­lap január 21-i számában, hogy már Szolnokon is, a MÁV-kórházban eljutottak a szemlencse-beültetéshez, ami igen sok idős embernek ad­ja vissza szemefényét, látá­sát. Sajnos, örömöm nem so­káig tartott, mert a cikkben azt is olvastam, hogy a mun­kát végző főorvos nyugdíjba készül. A nyugdíjkorhatár még nem jelenti a munkaképte­lenséget is. különösen ebben az esetben nem, amikor va­laki éppen rendkívüli mun­kával bizonyítja szakmai maximálitását és magas fo­kú tudását. Ha a szemlencse- beültetéshez ezen a helyen adott volt minden, akkor ez a hely és ez a kollektíva al­kalmas a munka folytatásá­ra, annak bővítésére. Vagy ilyen gazdagok vagyunk? Nincs rá szükség? Nem igényli senki? Olyan jól ál­lunk szemészorvosokkal, hogy egy munkaképes ember azért, mert 60 éves, nyug­díjba megy? Ha ereje enge­di és kedve van hozzá, lehe­tőséget kellene számára biz­tosítani ahhoz, hogy munká­ját folytathassa a legfőbb érték, az ember érdekében, és hogy tudását a gyakorlat­ban hagyja majd a fiatalok­ra. Molnár Ferencné Szolnok Válaszok, intézkedések Megáll vagy nem? címmel közöltük február 1-i lapunkban Szabó Imre tisza- földváni olvasónk levelét, melyben sérelmezte, hogy a cibakháza autóbuszjárat nem állt meg a földvári gyógy­szertárnál. Panaszára a kö­vetkező választ kaptuk a Szolnoki 7-es Volántól: A Tiszaföldvár tanácsházá­tól 14.40 órakor induló autó­busz Szolnok—Kunszentmár- ton útvonalon közlekedik. Hosszabb távú jellege miatt, menetrend szerint nem áll meg a gyógyszertár (tisza- földvári orvosi rendelő) meg­állóhelyen. Hasonló időben, 14.41 órakor indul a követ­kező járat, mely Cibakházá­ig közlekedik és megáll a gyógyszertárnál. Valószínű, a rövid időkülönbség okozhat­ta a félreértést, esetleg a já­ratok egyidejű indulása mi­att szállhatott fel kedves uta­sunk a kunszentmártoni au­tóbuszra. Játékot küldünk Elhalasztották a gázszerelést Mi, a jászberényi Székely Mihály Általános Iskola Er­kel Ferenc raj tanulói elha­tároztuk, hogy játékokat kül­dünk a nicanaguai gyerekek­nek. Faliújságon tettük köz­zé a felhívást, és annyi já­ték gyűlt Ö6sze, hogy két nagy dobozban fért el. Mind­ott. ahol a körülmények ép­pen az ellenkezőjére csábí­tanak. Történetesen Lézerba- lett-ügyben a tiszaligeti sportcsarnok bejáratánál... Mert a cseppet se olcsó je­gyek számozatlanok voltak, mindenki elsőként akart be­jutni, hogy jó helyet kapjon. Elhiszem, hogy nem az Exp ressz-iroda tehet róla, mert még a jegyszedők se voltak helybéliek, de amit műveltek, az enyhén szólva minősíthetetlen. Egyetlen be­aneyian arra gondoltunk, ha mi is hasonló helyzetben lennénk, mint a nicaraguai pajtások, milyen jó lenne, ha más országból játékot kap­nánk. Örömmel segítettünk. Belényesi Lívia Jászberény járatot nyitottak ki, annak az ajtónak is csupán a fél szárnyát, s a jámbor néző — a tömeg hátulról jövő nyomá­sára, csaknem orron csúszva jutott be az előcsarnokba — természetesen egyesével, li­basorban .,.. Ifjúsági rendezvényről lé­vén szó, tartok tőle, hogy a kulturált viselkedésre neve­lés ordító ellenpéldájaként emlegetik sokáig. E. R. Szolnok Két szolnoki, Magyar ut­cai olvasónktól érkezett a le­vél: január 10-én reggel 7- től délután 5 óráig nem volt gáz és villany az utcában. Ügy tudták, hálózatjavítás miatt került erre sor. A két szolgáltató vállalat kérte, tartózkodjanak otthon a la­kásokban. így is történt, a TIGÁZ dolgozói azonban nem jelentkeztek. Reklamá­lásra ez volt a válasz: hideg van, fáznak a munkások. Olvasóink panaszát a TI­GÁZ igazgatójához továbbí­tottuk, aki az ügyet kivizs­gálva a következő tájékozta­tást adta: A (hálóztáéi üzem január 10-re tervezte a Magyar ut­cai kisnyomású elosztóveze­ték átkötését, gáz alá helye­zését és a régi csatlakozóve­zeték felhagyását. Az érin­tett fogyasztókat a gázszü­netről értesítette. A munká­latok elvégzésére azonban január 10-én nem került sor, mert a helyszínen levő mű­vezetőtől az Alföldi Étterem és az MNB megyei Igazgató­sága kérte, hogy ne szüntes­sék meg a gázszolgáltatást. A két fogyasztó kérését in­dokoltnak tartotta az üzem és a munkálatoknak csak azon részét végezték el, ame­lyen nem kellett az utcában a gázszolgáltatást szünetel­tetni. A gázszünet elmaradá­sáról még aznap délelőtt ér­tesíteni tudták az otthon tar­tózkodó fogyasztókat. Az üzem tájékoztatása szerint nem a helyszínen levő dol­gozóktól származik az emlí­tett kijelentés. Szerkesztői üzenetek Nehéz kulturáltan viselkedni Hozzászélás cikkeinkhez Gyógytestnevelés Mezőtúron Nemrég a Hét című tv- műsorban esett szó a gyógy­testnevelés helyzetéről, és a Néplapban is megállapítot­ták. hogy megyénkben nincs gyógy testnevelés-tanítás. Me­zőtúron, a Teleki Blanka Gimnáziumban mintegy har­minc beutalt tanulóval fog­lalkozom. Ebben az évben fejezem be a Testnevelési Főiskolán a gyógytestneve­Sz. L., Kunszentmárton: Sorait névtelen levélnek te­kintjük, ahogyan M. J.-né szoLnaki olvasónkét is. Csu­pán annyit: az üzletekben tapasztalt hiányosságokat, problémákat a vásárlók könyvébe kell beírni. To­vábbra is várjuk levelüket, de névvel, címmel, pontos adatokkal érkező panaszt to­vábbítunk és csak ezekre tu- tudunk válaszolni. D. N., Jászapáti: Kísérje figyelemmel az országos la­pokat, különösen az Élet és Irodalmat, melynek a feb­ruár 10-i számában olvashat pályázati felhívást. Kiss András, Jászberény: A földhasználati jog öröklé­sére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a földtu­lajdonéra. A földhasználati jog öröklése és az ezzel kap­csolatos ingatlan nyilvántar­tási (telekkönyvi) eljárás il­letékmentes. A használati jo­got öröklő tehát előnyösebb helyzetben van, mint a tu­lajdonjogot öröklő — örök­lő — öröklési illetéket fize­tő — örökös. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Robbanó márkásüveg Egy asszony az egyik vidé­ki ABC-áruházban két üveg Márka meggy üdítőitalt vá­sárolt, és az éléskamrában helyezte el. Amikor néhány nap múlva kamrájába be­nyitott, az egyik bontatlan üveg felrobbant és a szétre­pülő szilánkok a lábát súlyo­san megsértették, úgy, hogy hosszabb ideig betegállo­mányban volt. A bíróság az áruházat kártérítésre köte­lezte. Ennek eleget tett, vi­szont az Eger—Mátravidéki Borkombinát ellen, amelytől az italt vásárolta, a kifize­tett összeg visszatérítéséért pert indított. A kombinát arra hivatko­zott, hogy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakértői véleményében meg­állapította: az üveg túlnyo­más, túltöltés, anyaghiba vagy feszültség következté­ben nem törhetett el. Tehát szerinte a hiba oka csak az üvegben keletkezhetett. Az első fokon eljárt megyei bí­róság a keresetet elutasítot­ta. Az áruház fellebbezésé­ben azzal érvelt: logikailag és műszakilag elképzelhetet­len, hogy az üzletében rob­banást előidéző cselekmény történhetett volna. — Az áruház bizonyította, hogy kereskedelmi tevékeny­sége az üveg robbanását elő­idéző hatást nem okozhatott — állapította meg a Legfel­sőbb Bíróság. A kihallgatott szakértőknek is ez volt a vé­leménye, de azt is állította, hogy az üveg hajszálrepedé­se is robbanással járhatott. Ennek viszont ellentmond, hogy ilyesmi az ital gyártása közben nem keletkezhetett. Nem zárható ki azonban, hogy a hajszálrepedés a gyártás utáni raktározás vagy a fuvarozás közben ke­letkezett. Minthogy pedig a kiskereskedelmi árubeszer­zési szerződés értelmében a teljesítés helye az üzlet volt, az áru odaszállításáig a koc­kázat a kombinátot terhelte. Ennek következtében a be­következett kár megtérítése elől nem zárkózhat el. ezért ennek megtérítésére kellett kötelezni. A telepvezető vétségei Egy áfész telepvezetőjét fegyelmi büntetésül kisebb fizetéssel járó alacsonyabb munkakörbe helyezték. Ter­hére rótták, hogy megsértet­te a bizonylati fegyelmet, a társadalmi tulajdont veszé­lyeztette, az áruk kezelésénél és őrzésénél gondatlan volt. Korábban is többször fegyel­mi büntetéssel kellett sújta­ni. Mindebből következik, telepvezetésre nem alkal­mas. A büntetés alóli mentesí­tését kérve a telepvezető a munkaünn bírósághoz for­dult, amely az áfész határo­zatát az év végi nyereségré­szesedés megvonására és fél évig a telepvezető fizetésé­nek havonta kétszáz forint­tal történő csökkentésére enyhítette. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A telepvezetőnek első­rendű kötelessége volt a bi­zonylati fegyelem megtartá­sa, a társadalmi tulajdon és a fogyasztói érdekek védel­me. Mindezek elmulasztásá­val súlyos fegyelmi vétsége­ket követett el. Nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az utóbbi három évben a fo­gyasztók megkárosítása, kí­sérőjegy nélkül kiadott áru, ittasság, a bizonylati fegye­lem megsértése miatt négy­szer fegyelmi büntetést ka­pott, de ezek nem érték el a kívánt nevelő célt. — Nincs jelentősége an­nak, hogy húsz éve áll mun­kaviszonyban és az utóbbi három évet kivéve nem volt ellene fegyelmi eljárás. Ma­gatartása megítélésénél ép­pen a fegyelmi eljárások időszakát kell figyelembe venni, és ezt az áfész jogo­san tekintette súlyosbító kö­rülménynek. Ezért a mun­kaügyi bíróság ítéletét ha­tályon kívül kellett helyez­ni és a szövetkezet által ki­szabott fegyelmi büntetést helybenhagyni. Harc a gyermekekért A házastársak elváltak, de egyezségük értelmében két kiskorú gyermekük az anyá­nál marad. A férfi újból megnősült: kétgyermekes, el­vált asszonyt vett feleségül, majd néhány év múlva a ta­nácstól nagyobb lakás kiuta­lását kérték. Ebben arra hi­vatkoztak, hogy a férfi első házasságából származó gyer­mekeket is magukhoz veszik. Ennek alátámasztására a férfi az elvált felesége ellen pert indított, amelyben a gyerekek nála történő elhe­lyezését kérte. Arra hivat­kozott, hogy az asszony gyer­meknevelésre nem alkalmas, most is az anyai nagyszülők gondozzák a kicsinyeket. A járásbíróság a keresetnek helyt adott, és a gyermeke­ket apjuknál helyezte el. A jogerőre emelkedett íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Amikor gyermekek sor­sáról kell dönteni, a legfőbb szempont érdekük védelme. Elhelyezésük elbírálásánál környezettanulmányt kell beszerezni, továbbá a bölcső­de, az óvoda vagy iskola, esetleg pszichológus vélemé­nyét is kikérni. Szükség ese­tén a gyermekeket is meg kell hallgatni. Ebben az ügy­ben feltétlenül a nagyszülő­ket is. A járásbíróság azon­ban e bizonyítási eszközök közül egynek a foganatosítá­sát sem tartotta szükséges­nek. Tehát nem tisztázta, a gyermekek érdekében áll-e a hosszabb idő óta fennálló helyzet megváltoztatása. — Nem hagyható figyel­men kívül az sem — hang­zik tovább a határozat —, hogy az apa a létesítendő élettársi kapcsolat miatt gyermekeit elhagyta, és éve­kig nem akarta őket magá­hoz venni, hanem felesége gondjaira bízta, holott tanú­vallomásokból tudta, az anya a nevelésre nem alkalmas. Amennyiben a nagyszülők meghallgatása és életkörül­ményeinek tisztázása alap­ján az állapítható meg, hogy ez a környezet a gyermekek számára kedvező, akkor to­vábbra is maradjanak ott. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság Ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás lefoly­tatására kötelezte. Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom