Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-26 / 21. szám
1984. JANUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számítástechnikai KFP 3. Zárszámadás Törökszentmiklósim Elektronizálási szint és versenyképesség A ^ámításitechnikjai köz- a számítógépesítés, komplex ponti fejlesztési program tel- automatizálás és a hírközlés jesítésének fejleményeit — egységes, átfogó programját, miként a másik négy KFP S minthogy elektronika nél- helyzetét is — rendszeresen kül nincs sem komputer, sem figyelemmel kíséri, áttekinti automatizálás, sem pedig a kormány. A legutóbb, ami- hírközlés, más szavakkal azt kor a témát tárgyalta, úgy is mondhatjuk, hogy a tár- foglalt állást: hogy — a je- sadalom és a gazdaság komp- lenlegi KFP-t továbbfejleszt- lex elektronizálási programve, az abban foglalt célokat jává kell továbbfejleszteni a kiszélesítve — dolgozzuk ki számítástechnikai KFP-t. Sokat megtudni - egy gombnyomással A döntés hátterét vizsgálva kezdjük á számítástechnika és a hírközlés összefonódásával, ebből is a mindenki által ismert képújsággal, amit a televízió sugároz. Ismeretes, hogy a televízió á műsorkezdéstől a zárásig, beleértve az ipari adást is, rendszeresen jelentkezik a képújsággal, hogy a nézőkr nek folyamatos tájékoztatást adjon a nap legfrissebb kül- és belpolitikai eseményeiről. A legtöbben persze dolgozunk napközben, így nem tudjuk figyelemmel kísérni a történteket, ám szívesen vennénk, ha este egy gombnyomás után áttekinthetnénk a nap információit. Nos, az elképzelés közel áll a megvalósításhoz, mert néhány éven belül az ország több tízezer készüléke fel lesz szerelve olyan adapterrel, amely nemcsak felveszi, hanem tárolja is a képújság napi hír- feidálsát, sőt, tartalomjegyzéket készít róluk, így — egykét gombnyomás után — utánanézhetünk annak, amire a leginkább kiváncsiak vagyunk a nap eseménykrónikájából. Az elektronika és az automatika összefonódására a sokak által ismert autómotor nyújt szemléltető példát. Köztudott, hogy az üzemanyag bejuttatása, illetve hasznavehetetlen égéstermékek eltávolítása ma is automatikusan megy végbe. Ez a hagyományos automatikus vezérlés felemészti a motor energiájának 4—5 százalékát. Kimutatták viszont, hogy amennyiben ehelyett az elektronikus vezérlésre térnénk át, akkori—2 százalékra csökkenthetnénk az előbb említett energiaveszteséget. Az említett berendezés egyébként csak: mintegy száz oldalnyi információt képes tárolni. Magától értetődik, hogy nem ez a csúcs, van olyan információs rendszer, — a német nyelvterületen Teledata néven ismerik — amely több millió adatot tárol a számítógép segítségével. Ha a telefonhálózattal is ösz- szekapcsolják ezt a rendszert, a telefonelőfizető csak felemeli a hallgatót, illetve bekapcsolja az otthoni tv-ké- szülékét, s a képernyőn perceken belül elolvashatja amit tudni akar. fiondoljunk csak arra, milyen segítséget jelentene ez egy falusi körzeti orvosnak, jaki i— tegyük fel, egy súlyos baleset után — arra szeretne gyors választ kapni, hogy melyik közeli kórházban van szabad ágy, hová irányítsa betegét? Magától értetődik, hogy amit leírtunk, az még a jövő, — bár korántsem a távoli jövő „zenéje”, hiszen ehhez — hogy mást ne mondjunk — megfelelő adatbázis kiépítésére és üzemeltetésére van szükség. A témához kívánkozik még, hogy — bár intenzíven folyik a kísérlet, a kutatás — műszakilag még nem oldották meg ezt a problémát. Az illetékes szakembereknek azonban nincs kétségük az iránt, hogy előbb-utóbb megszületik a várt konstrukció. A példa arra utal, hogy az elektronizálás lényege az anyag- illetve energiatakarékosság, beleértve az emberi energia megtakarítását is. Erre az információfeldolgozás gépesítése nyújt mindenekelőtt lehetőséget. S hogy erre miért van égetően szükség, az aligha szorul bő- vejbb magyarázatra. Köztudott ugyanis, hogy az alacsony vállalati hatékonyságot, a különböző veszteség- források olkát leggyakrabban a szükséges információk hiányára lehet visszavezetni. A legtöbbször ebből ered a kooperációs kapcsolatok, a szervezettség alacsony színvonala, a vezetői döntések kellő megalapozottságának hiánya. Az elektronikus információ- feldolgozás bevezetése, elterjesztése minőségi változások elérését teszi lehetővé. Elektronikus vezérléssel Az iparnál, a termelésnél maradva: a gépek világpiaci értékesítésének egyre inkább feltételévé válik az elektronika alkalmazása. Már ma is az a szerszám- az élelmiszer- ipari, a mezőgazdasági, a vegy-, illetve könnyűipari gépek korszerűségének egyik legfőbb fokmérője, hogy el vannak-e látva modern elektronikai berendezésekkel. Ezt más szavakkal úgy szokták kifejezni, hogy meg- felelő-e a gépek elektronizálási szintje. A téma szakértői hozzáteszik, hogy maholnap a közúti járművek is eladhatatlanná válnak elektronikus vezérlés nélkül Nem ok nélkül, hiszen a mai korszerű autóbuszokban, dízelmozdonyokban már mintegy száz különféle berendezés állapotát, működésének ellenőrzését bízzák az elektronikus műszerekre. Bár csak néhány példával tudtuk illusztrálni, miért kell a számítástechnikai KFP-t továbbfejleszteni a komplex elektronizálás programjává, talán ez a vázlatos áttekintés is képet adott a fejlődés irányáról, a jövőről. A komplex eléktronizálás irányába tett jelentős lépés volt nálunfc az elektronikai központi fejlesztési program néhány évvel ezelőtt történt jóváhagyása, illetve a Mikroelektronikai Vállalat megalapítása is. Vége Stuka Károly Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője B vezetők segítőtársa lő piaca van a karcagi kerámiának A karcagi Agyagipari és Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek ebben az évben jónak ígérkezik a kül- és belföldi piac. Közel 5 éve nem emelték a termékek árát, de javították a minőséget. Képünkön Márkus Ágnes tányérokat díszít Az üzemlátogatáson a vendégek megtekintették a téesz szakosított sertéstelepét, ahonnan tavaly az előző évinél ezerrel több, összesenll ezer 650 hízót értékesítettek (Folytatás az 1. oldalról.) amelynek elérésére a korábbi eredmények alapján képes a szövetkezeti kollektíva. Ha az időjárás ismét közbe nem szól, szeretnék 1984-ben hat százalékkal túlteljesíteni az 1982. évi termelési értéket és a tavalyinál 20 millió forinttal nagyobb nyereséget akarnak elérni. A hatszázhatvanhat aktív szövetkezeti tagot képviselő küldöttek közül hozzászólásukban többen elmondták véleményüket a tavalyi gazdálkodásról, az idei tervekről. Kovács István erőgépvezető többek között a terveiket túlteljesítő állattenyésztők munkáját dicsérte, és az év közben hozott észszerű takarékossági, munka- szervezési intézkedések jelentőségét hangsúlyozta. Ta■ kács Sándorné jószággondozó az új sertésszaktelepen kialakult jó munkahelyi kollektíva szerepéről beszélt, Boros Gyula, a javítási ágazat dolgozója a műhelyekben egy éve bevezetett teljesítménydíjas bérezés tapasztalatairól szólt, és szervezettebb anyaggazdálkodást sürgetett. Harangozó József- né örömmel sorolta, hogy a közgazdasági szemlélet erősödése révén a korábbi éveknél mennyivel nagyobb megbecsülést élveznek a szövetkezet gazdálkodását elemző- értékelő munkájukkal segítő üzemgazdasági szakemberek. Szót kért a küldöttgyűlésen Sarlós István is. A törökszentmiklósiakéhoz hasonló gyűléseken — kezdte mondandóját a miniszterelnök-helyettes — általában pozitív hangvételű hozzászólások hangzanak el. mert vagy valóban jó a tanácskozások hangulata, vagy mert a jelenlevő vendégek előtt a szót kérők tapintatból elhallgatják a gondokat. Jó volt hallani — mondotta Sarlós István —, hogy az előttem hozzászóló küldöttek nemcsak dicsértek, elismertek, hanem bátran megfogalmazták azt is, melyek azok a területek, ahol még kívánnivalót hagy maga után az ott dolgozók munkája. A megyei pártbizottságon a Majoros elvtárssal folytatott rövid beszélgetés során is nagy érdeklődéssel hallgattam, hogyan reagáltak pro és kontra a napokban közzétett központi áremelésekre a kommunista kollektívák, a pártonkívüliek. Természetes és helyes, hogy az emberek nem maradnak közömbösek, amikor helyzetünk időszakos rosszabbodásáról kell tudomást venniük, hiszen a nehezebb időkben az állam és a polgárainak tehervállalása közös. Az állam természetesen — folytatta Sarlós István — igyekszik különböző juttatásokkal enyhíteni az állampolgárokra háruló terheket. Tavaly például a mezőgazdasági nagyüzemek sem maradtak magukra az aszály okozta problémáikkal. Sajnos az elmúlt évben az 1952 óta nem tapasztalt rendkívüli szárazság ismét í(zt bizonyította, mennyire függ a mezőgazdaság, e fontos népgazdasági ágazat a természettől. Az eltelt több mint harminc esztendő alatt az időjárás szeszélyessége nem változott, változtak viszont a termelés feltételei, és megváltoztak maguk az emberek is, akik a nehéz körülmények, közepette is az 1952. évinél ösz- szehasonlíthatatlanul jobb eredményeket értek el tavaly. Persze, ami elégnek bizonyult 1983-ban, az már kevés lehet 1984-ben. Előbbre kell lépnünk minden területen, úgy megszervezve a munkánkat, az életünket, hogy társadalmunk minden építő, alkotó tagja érezze: szükség van a munkájára, és ő is részese az eredményeknek. Hozzászólása végén az idei elképzelések megvalósításához, azaz az 1982. évi sikeres gazdálkodási eredmények megismétléséhez kívánt a Béke Tsz egész tagságának erőt és egészségiét Sarlós István, akinek törökszentmiklósi programja délután üzemlátogatással folytatódott. A téesz párt- és gazdasági vezetői először a II. számú tehenészeti telepet mutatták be a vendégeknek, majd a 750 anyakocát tartó szakosított sertéstelepet, és végül a gazdaság műszaki javító bázisát. Az üzemlátogatás résztvevői a látottakat, hallottakat a szövetkezet termelési központjában értékelték, majd á miniszterelnök-helyettes a kora esti órákban visszautazott a fővárosba. T. F. Élénkülés a vegyi termékek piacán Nemesítés Félmillió méhet megvizsgáltak A keszthelyi Agrártudományi egyetem kutatói, szoros együttműködésben a Zalaa- pátiban lévő méhészeti szakiskolával, megvetették a hazai háziméh-állomány nemesítésének tudományos és gyakorlati alapjait. Tízéves munkára tettek most pontot; az ország szinte valamennyi településéről származó méhek közül félmilliót vizsgáltak meg, így megfelelő adatokkal rendelkeznek arról, hogy az ország melyik részén találhatók a legegészségesebb, Degmunkabíróbh, biológiailag legaktívabb méhcsaládok. A kutatók ezeket a populációkat ajánlják a méhészeknek az állományuk felfrissítésére. Az eljárás egyszerűnek látszik: méhanya-cserével oldják meg a nemesítést. A módszert szaklapokban, tanfolyamokon ismertetik a méhészekkel s hozzásegítik őket a megfelelő méhanyák beszerzéséhez. A keszthelyi egyetem kutatóinak módszere felől külföldi méhészek is érdeklődnek. Minden eddiginél nagyobb forgalmat, 60 milliárd forint értékű exportot és importot bonyolított le az elmúlt esztendőben a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat. Különösen a szocialista országokba irányuló export növekedett figyelemre méltóan: 32,1 százalékkal haladta meg az előző évit: elsősorban a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében szállított növényvédő szerek kivitele fokozódott.'A szocialista import — főként a nitrogénműtrágya-behozatal — is nőtt, összeségében több mint 12 százalékkal. Kedvezően alakult a vállalat konvertibilis elszámolású forgalma is: forintban számolva az export 17 százalékkal, az import pedig 14 százalékkal volt több a tavalyinál. Az idén a vegyi cikkek piacának további élénkülésére számítanak a szakemberek. Várható az is, hogy megáll az évek óta tartó árcsökkenés (a műtrágyaiparban például 15 százalékkal csökkentek az árak az utóbbi évben). A (nemzetközi tendenciák ismeretében alakította ki a Chemolimpex ez évi tervét. A szocialista államközi megállapodásokkal összhangban körülbelül 9— 10 százalékos exportnövekedésre számítanak; a szocialista országokba irányuló kivitel a tervek szerint eléri a 313 millió rubelt. Elsősorban a Romániába feladandó aromás termékek (benzol, toluol) mennyisége növekszik, de nőnek a szovjet növényvédőszer-vásár- lások is. A szocialista országokból a behozatal értéke 430 millió rubel lesz a tervek szerint, 13 százalékkal több a tavalyinál. Ugyancsak növekedés várható a tőkés forgalomban: az export mintegy 6 százalékkal emelkedik, az import megközelítően a tavalyi szinten marad.
