Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-08 / 6. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 8. HÉTFŐ: Tyihonov szovjet kormányfő nyilatkozata egy japán lapnak — Katonai ha­talomátvétel Nigériában — Üjabb béketüntetések Nyugat- Európában — Brunei szulta- nátus függetlenné válik. KEDD: Az el Fatah vezetői Tuniszban tanácskoznak — A bolgár parlament ülése — Légicsaták Irak és Irán kö­zött. SZERDA: Zavargások Tuné­ziában — Az NDK külügy­minisztere Moszkvában tár­gyal — A libanoni népvha- taJmi erők francia és olasz kontingensének átcsoportosítá­sa — A hazafias erők sike­rei Salvadorban. CSÜTÖRTÖK: Súlyos izraeli bombázás, száz halott, négy­száz sebesült Baalbek kör­nyékén — Jaruzelski—Glemp találkozó Varsóban — A spa­nyol külügyminiszter Havan­nában. PÉNTEK: A Német Kommu­nista Párt VII. kongresszusa — Ünnepségek Kambodzsá­ban a Pol Pot-rezsim meg­döntésének ötödik évforduló­ján. SZOMBAT: A Biztonsági Ta­nács elítéli az Angola-elle- nes dél-afrika? támadást — Csao Ce-jang Washingtonba utazott — A Contadora-cso- port és öt közép-amerikai or­szág. köztük Nicaragua, kül­ügyminiszteri értekezlete. iHeti világhiradó Milyen kilátásai vannak a stockholmi konferenciának? Kilenc nap múlva a svéd fővárosban új szakaszához érkezik az európai biztonsá­gi folyamat: megkezdődik a még Madridban elhatározott hét tanácskozás legfontosab­bika. A konferencia hivata­los elnevezése kissé bonyo­lultnak tűnik:: értekezlet, az európai bizalom- és bizton­ság erősítő intézkedésekről, ■valamint aj leszerelésről. Je­lezheti azonban, hogy a har­mincöt európai és' észak­amerikai ország megbeszé­lés-sorozata nem ígérkezik könnyűnek és rövidnek s tu­lajdonképpen két részre oszlik majd. Az első szakasz­ban, amely előreláthatólag három—négy évig, a terve­zett bécsi Európa-találikozó- ig fart majd, a bizalom és biatonságérősítő • intézkedé­siek kerülnek napirendre, így a nagy hadgyakorlatok és csapatmozgások előrejelzése, a 'békés szándékot jelző nyi­latkozatok s azok realizálá­sa, stb. A leszerelési kérdé­seik mindén bizonnyal Bécs utánra maradnak. Stockholmtól tehát nem lehet csodáit várni s laz in­dulásra rányomja bélyegét az adott nemzetközi helyzet. A konferencia ugyan nem sörolta közvetlen tárgyköré­be az európai nukleáris fegyvertelepítésit, de európai katonai kérdések tárgyalásá­nál nehéz lenne teljese« el­vonatkoztatni egy új hely- zét veszélyes elemeitől. Mindezt figyelembe véve, három tényező mégis a fi­gyelem előlierébe állítja a közeledő tanácskozást. Első eset, hogy az európai bizton­sági folyamat keretében kü­lön tanácskozást szentelnek a katonai enyhülés problé­májának!, márpedig köztu­domású, hogy a politikai te­rületen nem lehet tartós és viEBjzafordítlhataí.lan ered­kozottabb jelentőséget ka­pott. Végül úgy tűnik, hogy a résztvevő országokat, leg­alábbis! azok többségét a kül­ügyminiszterek képviselik majd. Ez a körülmény lehe­tőséget ad széleskörű talál­kozókra és1 megbeszélésekre — ugyanakkor a,z eszmecse­réknek eleve korlátot szab a feszült helyzet* aligha vár­ható „frontáttörés”. (Ameri­kai források — mindezidá­ig egyoldalúan szellőztetik egy esetleges Gromiko— Shultz összejövetel lehetősé­gét. Szovjet részről még nem történt megerősítés, a szovjet sajtó hangslúlyoizza ia Moszkva elvi politikáján ala­puló tárgyalási készségei, ugyanakkor rámutat az Egyesült Államok felelőssé­gére, hisizen semmi fajta párbeszéd nem szolgálhat alibiként a fegyverkezési, verseny tbvábbi felpörgeté­sére.) Jelentős nyilatkozat hang­zott el a héten a szovjet— NDK külügyminiszteri ta­lálkozón. A stockholmi kon­ferenciának nagy fontosságot tulajdonítva, a két szocialista ország abbéli reményét fejez­te ki, hogy a munka haté­kony. és építő jellegű lesz. „A Szovjetunió és az NDK — hangzik a külügyminisz­terek megállapítása — a kon­ferencián következetesen ki­áll amellett a politikai vonal Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere Moszkvában járt. A képen: folynak a tárgyalások. Jobbra a szovjet küldöttség Andrej Gromiko vezetésével, balra az NDK delegációja Ős­kar Fischerrel az élen sze visszalépésről, egy de­mokratikus modell bukásáról ír a nigériai katonai hata­lomátvétel kapcsán. Mennyi­re leegyszerűsített ez a kép, arra jellemző, hogy a kora­őszbe nyúló többhetes válasz­tás (amely különben az ame­rikai alkotmányt próbálta a nigériai közegbe átültetni) rendkívül feszült légkört eredményezett; sokan az eredmények manipulálásáról, sőt meghamisításáról beszél­tek; az összeütközéseknek száz halottja volt. A mosta­ni, lényegében vértelen ha­talomváltást nyugalom és vá­rakozás kíséri: az ország fő­Főleg polgári áldozatokat követelt a kelet-libanoni Baalbek térségében végrehajtott szerdai izraeli légitámadás. A ké­pen: a pusztítás nyomán csak romok és holttestek maradtak (Fotó: UPI—MTI—KS) a varosnak ebben a részében mellett, amelynek célja a fe­szültség enyhítése, a megfe­lelő megállapodások eléré­se.” Stockholm tehát lehető­séget kínál és a szocialista országokon nem múlik en­nek kiaknázása. De semmi­fajta előrelépést nem lehet elképzelni a NATO-hatalmak és mindenekelőtt Washing­ton konstruktív szándékai­nak hiányában, s hogy lesz- nek-e ilyenek, arra Stock­holmban tudhatjuk meg a választ... Mi a háttere a nigériai ka­tonai hatalomátvételnek? A fejlődő világ bonyolult viszonylatait nyomon követ­„Kenyérlázadás” tört ki Tunéziában. Az újabb zavargások megakadályozására szükségállapotot vezettek be, a tiltako­zások azonban ezután is folytatódtak. A képen: páncélozott járművön katonák vigyáznak a rendre a fővárosban, Tunisz­ban ményeket elérni, azok kato­nai megalapozása nélkül. Másodszor: az amerikai po­litika következtében gyakor­latilag megakadtak a fegy- verzetkontátozási tárgyalá­sok:, a különböző konferenci­ák abbamaradtak vagy elna­pol ódtak. Ezért Stockholm, minj: tárgyalási fórum, fo­(Fotó: AP—MTI—KS) ve már megtanulhattuk: nem az a lényeges, hogy egy or­szágban polgári vagy katonai kormányzat van hatalmon, hanem ennek a kormánynak politikája. Ezt az „örökzöld” igazsá­got azért kell megismételni, mert a nyugati sajtó egy lé­ként gazdasági jobbrafordu- lást vár Mohamed Buhari dandártábornok új kabinet­jétől. A nigériai változásnak ugyanis éppen a gazdasági problémák adják hátterét. Az olajláz az országot túl­zott költekezésre, a mező- gazdaság fejlesztésének el­hanyagolására bírta, s ami­kor az olajpiacokon beállt a pangás, kiéleződtek a belső ellentmondások. A katonai kormányzat e területeken ígért hatékony fellépést, s kötelezettséget vállalt Nigé­ria eddigi külpolitikájának folytatására, a korábban kö­tött szerződések betartására. (Ami ezt a külpolitikát ille­ti, Nigéria nem tartozik az afrikai szocialista irányzatú országok közé, mint elnem- kötelezett állam „egyenlő távolságtartást” hangoztat a a két nagyhatalomtól, vi­szont több fontos kérdésben következetesen antiimperia- lista magatartást tanúsít. A szocialista országokkal a szo­rosabb kapcsolatokat, s első­sorban a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, a korábbi katonai kormányza­tok alapozták meg, a polgári elnökség alatt ez folytató­dott, tehát várhatólag nem szakad meg a belpolitikai in­dítékú változásokat követően sem. Hogyan alakultak a közel- keleti válság fejleményei? A szerteágazó közel-keleti válság két területe került az elmúlt napokban a figyelem középpontjába: a palesztin belviszály alakulása, illetve a libanoni négyhatalmi csa­patok ügye. Tuniszban összeült az El Fatah vezetősége és jóllehet heves bírálatok érték Arafa- tot a kairói megálló miatt, a palesztin vezető posztja mé­(Fotó: TASZSZ—MTI—KS) gis megerősödött: leváltása a jelek szerint nem kerülhe­tett szóba. Sőt, a »palesztin katonai tanács kizárta a lá­zadókat, köztük Abu Mű­szót is. Viszont a tanács ülé­séről sokan távol maradtak, s nem lehetett hivatalos PFSZ végrehajtó bizottsági ülést sem tartani, a jelenle­vők korlátozott száma követ­keztében. Ugyanakkor Da- maszkuszban a palesztin parlament szerepét betöltő Nemzeti Tanács 110 tagja (összesen 315 képviselő van) szembefordult az Arafat ve­zette irányzattal. A véres harcok megszűnte után tehát most a politikai porondon folytatódik a csata, s egyelő­re a mozgalom a megosztott­ság képét mutatja. Ami vég­ső soron senkinek sem ked­vező, s közös érdek lenne egy akcióegység, valamint a viták békés, türelmes tárgya­lásokkal való megoldása. Libanonban változatlanul fegyverzaj hallatszik (Tripo- liban összecsapások paleszti­nok és muzulmán szélsősége­sek között, súlyos izraeli bombatámadás a Baalbek körüli síita támaszpontok, s polgári települések ellen) — ugyanakkor jelei mutatkoz­nak a négyhatalmi „béke- fenntartó” erők bizonyos le­morzsolódásának. Az ola­szok „cserét” határoztak el, s a jelek arra mutatnak, hogy felére csökkentenék ed­digi kétezres kontingensüket. A franciák csapataik negye­dét visszavezényelték az ENSZ erők keretébe. Nagy- Britannia mindössze 99 ka­tonával van jelen. Az Egye­sült Államok számára nyil­ván kényelmetlen lenne, ha politikailag lényegében egye­dül maradna, hiszen erősöd­nek a külső és belső bírála­tok és a szíriai gesztus (a fo­goly pilóta szabadonbocsátá- sa) is nehezíti a további ott- tartózkodás indoklását. A Newsweekben már olyan ki­jelentés jelent meg (egy ma­gát megnevezni nem kívánó kormánytagtól), hogy a nyá­ron visszavonják az ameri­kai csapatokat. Egyelőre azonban nincs sok jele en­nek, sőt új csatahajó-egysé­gek Bejrút alá irányítása el­lenkező szándékról tanúsko­dik. A régi mondás szerint úgy mennek, mintha jönné­nek .. . Réti Ervin Tollhegyen Élettapasztalat Averall Harriman ma már nem tartozik a közvetlen * politikacsináló amerikai poli­tikusok közé. De a kilenc­venedik esztendő körül .táró veterán diplomata. számos fontos tisztség betöltőiéként, öt amerikai elnök főtanács­adójaként olyan tekintélyt szerzett, hogy nyilatkozatai ma is nagy erkölcsi hatást fejtenek ki. Most megjelent cikkében azt fejtegeti. ‘ hogy az ame­rikai—szovjet viszony ennek a nemzedéknek életében so­hasem volt olyan rossz, mint napjainkban (pedig egyet- mást átélt!), s egyértelműen az amerikai kormányzatot hibáztatja ezért. Mindezt néhányszor már elmondtuk. De talán nem lényegtelen az Egyesült Ál­lamokban. hogy az amerikai politikusok korelnökétől hangzott el ugyanez. R. e. II polgárháborús konfliktus nem oldható meg politikai rendezés nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) Mint Valid Dzsumblatt drúz vezető, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke rámu­tatott. a polgárháborús ka­tonai konfliktus nem old­ható meg politikai rendezés nélkül, a biztonsági terv megvalósítása nem választ­ható el a nemzeti megbéké­lés előrehaladásától. ,.Ne le­gyenek illúzióink” — mond­ta. „Alapvető konfliktusban vagyunk a Falangista Párt­tal és a nemzeti párbeszéd még semmit sem oldott meg. Mélyreható reformokat kö­vetelünk. nem érjük be ke­vesebbel.” A nézeteltérések lényege abban foglalható össze, hogy a Haladó Szocialista Párt és az Amai n-svű síita szerve­zet. egyfelől nem kapott meg­nyugtató biztosítékokat a Bej rút déli peremén és a Suf-hegységben levő falan­gista erők kivonására, más­felől nem bízván a falangis- tá'kkal együttműködő kor- mányhadsereg'ben, vonakod­nak feladni kulcsfontosságú állásaikat. Amin Dzsemajel kormá­nya a biztonsági, csapatszét­választási terv révén szeret­né kiterjeszteni fennhatósá­gát mindazokra a területek­re, amelyek nincsenek izraeli megszállás, illetve szíriai el­lenőrzés alatt. A libanoni frontokon teg­nap reggel feszültséggel teli csend uralkodott. miután előző nap heves tüzérségi párbaj zajlott le Bejrút déli külvárosaiban a keresztény és a síita milíciák között, a kissé távolabbi Harrub hegy­vidéken pedig a kereszté­nyek és a drúzok között. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Havanná­ban Jósé Ramón Fernandezzel, a Kubai Köztársaság minisz­terelnök-helyettesével tárgyalt (Telefotó — KS) Csao Ce-jang az Egyesült Államokba utazott Tegnap hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államok­ba utazott Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnök. Szemé­lyében első ízben látogat kí­nai kormányfő Washington­ba. Csao Ce-jang az Egye­sült Államok után Kanadá­ban is hivatalos látogatást tesz. Csao Ce-iang és Reagan elnök tárevalásain várható­an áttekintik a világpolitika összes fontos kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatokat is. Utazásának előestéjén Csao Ce-jang újságírók előtt je­lezte, hogy Kína és az Egye­sült Államok számos fontos nemzetközi problémát egy­becsengően ítél meg, ugyanakkor Kína kritikusan szemléli Washington politi­káját a világ bizonyos tér­ségeiben. A kínai—amerikai viszony legfőbb bökkenője a tajvani kérdés. Peking elvárja Wa­shingtontól, hogy hajtsa vég­re 1982-es megállapodásu­kat. miszerint az Egyesült Államok minőségileg és mennyiségileg fokozatosan csökkenti a Tajvanra irá­nyuló fegyverszállításait. Megfigyelők szerint azon­ban Csao Ce-jang egyesült államokbeli látogatását nem az ellentétek kihangsúlyozá­sa fogja jellemezni. Kína Egyesült Államok-politikájá- nak továbbra is elsőrendű célja, hogy a politikai, súr­lódások ne zavarják a kí­nai—-amerikai kereskedelmi, ipari. műszaki-tudományos együttműködés terebélyesedő hálózatát. OSLO Több mint huszonötezer katona részvételével tarta­nak márciusban hadgyakor­latokat Norvégiában, a sark­körtől észákra. Az oslói had­ügyminisztérium szóvivőjé­nek közlése szerint a ma­nőverekben a norvégeken kí­vül amerikai, kanadai és brit katonák is részt vesz­nek. A márciusi lesz a Nor­végia földjén megrendezett legnagyobb szabású hadgya­korlat. GENF Három fegyveres bandita pénteken félmillió svájci frankot rabolt el az ÜBS svájci bankszövetség egyik genfi fiókjából. A rablók ..bevezetésképpen” az iránt érdeklődtek a bank egyik alkalmazottjánál, hogy mi­ként lehet széf-fiókot nyitni. Amikor a hivatalnok lekí­sérte őket az alagsorban le­vő trezorba, fegyvert fogtak rá, és különböző címletek­ben 500 000 svájci frankot követeltek tőle. Az alkal­mazott kénytelen volt telje­síteni a követelést. A há­rom bandita ezután úgy tá­vozott a bankból, hogy sem a többi alkalmazott, sem az ügyfelek nem vettek észre semmit... MADRID „Spanyolországban még nem fejeződött be a társa­dalmi átalakulás. A kom­munisták a munkásosztály érdekeit jobban kifejező és szolgáló demokráciáért küz­denek” — hangsúlyozta a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Gerardo Iglesiasaz El Tiempo című, mérsékelt hetilapnak nyilatkozott a decemberi pártkongresszus­ról, az SKP előtt álló fel­adatokról. DAMASZKUSZ Damaszkusziban Abdel Ha­lim Haddam szíriai kül­ügyminiszter tanácskozott Rafik Hariri szaúd-arábiai diplomatával. Valid Dzsumb- lattal.^a drúz Haladó Szo- cialista Párt és Nabih Berri, az Amal síita szervezet ve­zérével Bejrút és a libanoni fővárost környező hegyvidék biztonságának és békéjének megteremtéséről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom