Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
1984. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Városi Nyolcmillió Lada A nyolcmilliomodik Zsiguli márkájú (nálunk Lada néven forgalmazott) személyautó gördült le tegnap a voligai autógyár szerelőszalagjáról. Az 1971-ben átadott autógyárban immár évente 2,6 millió autó készül, nyolcféle modellben. A gyár kollektívája jelenleg a világ autógyártásának fő irányzatait tükröző új alapmodell, a VÁZ—2108 kibocsátására készül. Az elmúlt év elején, a MÉM-hez tartozó különböző költségvetési intézmények átszervezésével hat állattenyésztő vállalat jött létre az országban. Ezek közül — az egrivel, a salgótarjánival és a Pest megyeivel együtt — a gödöllői' központú, Agro- Novo fantázianevet felvett vállalathoz tartozik a szolnoki állomás. Hasonlóan a másik háromhoz, a megyénkben működő állomás tevékenységével is egy éve váltotta fel a korábbi Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, munkájára nagyobbrészt jellemző hatósági felügyeletet a szolgáltatásokon alapuló vállalati gazdálkodás. Az állomás tenyésztési és szaporodásbiológiai osztályán, valamint gazdasági csoportjánál dolgozó szakemberek, mintegy százan, azt tartották legfontosabb feladatuknak 1983-ban, hogy az új szervezeti formában is megtartsák partnereiket, lehetőség szerint bővítsék azok körét mindhárom, azaz a termelőszövetkezeti, az állami gazdasági és a kisüzemi szektorban egyaránt. Ennek a célnak az elérése legalább annyira — az állomás vezetőinek megítélése szerint jobban — meghatározó volt a vállalati gazdálkodás első évének eredményességében, mint a partnerek szolgáltatási igényeire alapozott árbevételi terv teljesítése. Sokrétű szolgáltatásai — a törzskönyvezés, az ivadék- teljesítmény-vizsgálat. a mesterséges termékenyítés. a szaporodásbiológiái gondozás. a fajtafenntartó nemesítés, a tenyész- és haszonállat, valamint szaporítóanyag felvásárlása és forgalA járások megszűnésével párhuzamosan — mint már arról hírt adtunk — új párt- bizottság alakul megyénkben, illetve néhány városi pártbizottság létszámát kooptá- lással kiegészítik. ■ Tegnap ülést tartott a szolnoki járási pártbizottság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. A testületnek ez volt az utolsó ülése, mert a pár£- szervek átszervezése miatt mazása — valamelyikének révén a szolnoki állomás a megye mind az ötvenöt termelőszövetkezetével és nyolc állami gazdaságával szerződéses kapcsolatot alakított ki. A megye nagyüzemi szarvasmarha-állományának 95 százalékánál a szolnoki állomás látja el a törzskönyvi szolgáltatásokat, és nyolc sertéstartó közös gazdaságban végzik ugyanezt, mintegy 2500 kocánál. Ezen szolgáltatás elterjesztésében a juhászati ágazatban a legnagyobb az előrelépés: az 1982. évi hat nagyüzem 8100- as anyajuhállományával szemben tavaly már 12 gazdaság csaknem 12 ezer anyajuhának törzskönyvezését látta el az Agro-Novo szolnoki állomása. A kisgazdaságokban 7500 tehén és 16 ezer 500 koca mesterséges termékenyítését végezték el az állomás inszeminátorai. Eredményes volt a forgalmazási tevékenység is: mintegy 60 millió forint értékű borjú, tenyészkos, tenyészkan, tenyészbika, tenyészko- ca, vemhesüsző és takarmány gazdaságok közötti értékesítésében működött közre tavaly az állomás. Újszerű feladatot láttakel 1983-ban a szaporodásbiológiai gondozással, így többek között a meddőség okainak megállapításával és megszüntetésével segítették a gazdaságokat. Az elmúlt évben a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat és a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet Agro-Novis néven gazdasági társaságot hozott létre. Annak feladata a juhtenyésztés színvonalának javítása a nagykunsági tájterületén, gyapjú-, hús- és tejtermemegszűnik valamennyi járási pártbizottság. Tiszafüreden tegnap városi pártértekezletet tartottak és megválasztották az új városi pártbizottság, illetve pártvégrehajtóbizottság tagjait, a pártbizottság titkárait. A városi pártértekezleten részt vett és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A tiszafüredi városi pártbizottság első titkárának Tóth Lajost választották meg. lésre specializált állományok kialakításával, és egy spermatermelő állomás létrehozásával. Az 1983. évi árbevételi terv teljesítése, a vállalati gazdálkodás első évi eredménye lehetővé tette, hogy szarvasmarha, juh és sertés törzstenyészettel ren- délkező hét Szolnok megyei állomáshoz tartozó gazdaságnak mintegy 400 ezer forintot visszatérítsen a vállalat. Az új esztendőben úgy kívánja bővíteni szolgáltatásainak körét az Agro-Novo, hogy négy állomásának szakemberei még eredményesebben segíthessék a partnergazdaságokban a jövedelmezőbb állattartást-tenyésztést. A szolnoki állomás szakemberei például többek között tovább szervezik és széles körben be kívánják vezetni az üzemi szintű mesterséges termékenyítésit a sertéstartó gazdaságokban. A tehenészetekben a tőgygyulladás idejében történő felismerésére műszeres vizsgálatot alkalmaznak, elősegítve azt, hogy a nagyüzemek minél jobban megfelelhessenek a január elsejével bevezetésre került minőségi tejátvétel követelményeinek. Tervezik a korai vemhesség műszeres vizsgálatának elterjesztését minél több nagyüzemi juhászaiban és sertéstelepen. A mesterséges termékenyítés igénye a háztáji sertéstartók körében eddig elmaradt a kisüzemi kocalétszám növekedésének ütemétől. A problémán munkaszervezési intézkedésekkel, esetleg kisvállalkozások létrehozásával kíván segíteni 1984-ben a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat szolnoki állomása. T. F. Tervegyeztetö tárgyalás Téma: a közlekedés Tegnap délelőtt Szolnokon a Közlekedési Minisztérium, valamint Szolnok megye párt- és állami vezetői tárgyalták meg a megyei közlekedésügyi feladatokat. A Mohácsi Ottó megyei tanácselnök vezette tanácskozáson részt vett Klézl Róbert, közlekedési miniszterhelyettes és Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. A tárca és a megye képviselői elemezték a VI. ötéves terv időarányos részének végrehajtását, és értékelték a megyében végzett közlekedési szakigazgatási munkát. Meghatározták' azokat a tennivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek a következő évek terveinek előkészítéséhez. A tárgyalás résztvevői délután látogatást tettek a 7. sz. Volán Vállalat központi telepén. Ipari barackok A magyar konzervipar gyümölcsbefőttjei kelendőek belföldön és külföldön is. Még többet tehetnének a gyártás fokozásáért, ha megfelelő fajták állnának rendelkezésükre. A kertészeti nemesítek az utóbbi időben egész sor különleges, ipari célokra jól megfelelő gyümölcsöt adtak, illetve honosítottak meg. Újabban négy egyesült államokbeli őszibarackfajta kerülj a közter- mesztéslbe. A gyümölcsök várhatóan javítják majd az exirioirtértékesítési eredményeket is. A friss fogyasztásra szánt őszibarackokat a konzerviparban nem tudják használni. Hazáinkban az első ipari őszibarackfajtáik 20 évvel: ezelőtt kerültek a köz- termesztésbe. a hasznosítási kísérleteket a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet végezte el. Érd környékén vizsgáztattak két külföldi fajtát — a Co- ronadót és a Vesuviót —, amelyek idő közben állami minősítést kaptak. Az j ipari gyümölcsök fokozatosan terjedtek el, eddig 600 hektárra telepítették belőlük. Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A sikerek biztatták a kutatókat arra: folytassák a szakmai próbálkozásokat. Nem kevesebb, miint 30 fajtával kísérleteztek, és ezekből választották ki a hazánkban legjobb eséllyel termeszithe- tőket. Négv újabb külföldi őszibarack kapott állami elismerést, ezzel megkezdhették a köztermesztést, s az új ültetvények telepítését. A szakemberek szerint a következő években a konzervipari fajták a termőterület 20—25 százalékát foglalják majd el. Agro-Novo Eredményes volt a vállalati gazdálkodás első éve n szolnoki állomás is bővíti szolgáltatásait Magyarországon évente mintegy 1500 tonna horganyhulladék keletkezik, feldolgozása eddig nem volt megoldva. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat központi telepén nemrég létrehozott horganyvisszanyerő üzem — olvasztó, pihentető és tömböntő — képes a teljes hulladékmennyiség feldolgozására. Az újra felhasználhatóvá tett anyaggal a kohászati vállalatok horganyzóüzemei jelentős importot tudnak megtakarítani Megtárgyalta a Minisztertanács Rendelet a villamoshálózat fejlesztéséről A népgazdaság energiafelhasználása összességében nem növekedett az utóbbi években, de ezen belül évi 3—4 százalékkal emelkedett az ország villamosener- gia-fogyasztása, és különösen dinamikusan bővült a háztartásoké, tavaly például 9 százalékkal. Az ország rendelkezésére álló beruházási eszközök nagyobb részét jelenleg is az energetikai fejlesztések kötik le. Ahhoz pedig, hogy a fogyasztók több villamosenergiához jussanak, kilowattonként 40 —60 ezer forintot új erőmű, 25—30 ezer forintot pedig a hálózat fejlesztésére kell lordítani. A települések egy részén az érdekelt lakosok — az 1966-ban megjelent jogszabály alapján — önkéntes anyagi hozzájárulással részben vagy egészében maguk fedezték az elosztó- hálózat fejlesztési költségeit. Ám a írnéltányosabb teherviselés az eddigi gyakorlat megváltoztatását, az elavult jogszabály korszerűsítését indokolta. Ezért a kormány most rendeletben szabályozta az új, kisfeszültségű elosztó vezetékhálózat létesítését, a meglévők bővítését. A Minisztertanács rámutat, hogy továbbra is elsősorban az állam, és ezen belül a tanácsok, az áramszolgáltató vállalatok pénzügyi eszközeiből kell fedezni ave» zetékópítés költségeit, s csak rendkívül indokolt esetben lehet a lakosság önkéntes költségmegtérítésére alapozni a beruházásokat. S ha igénybe vesznek önkéntes hozzájárulást, annak eddigi gyakorlatán változtatni kell. A Minisztertanács rendelete értelmében a költségeket •— az eddigiektől eltérően — nem a fogyasztók, — épületek, háztartások stb. — száma szerint egyenlően, hanem a vilLamosenergia-igény arányában osztják meg. Az önkéntes hozzájárulással épült -hálózatra, — annak üzembe helyezésétől számított tíz éven belül — csak olyan fogyasztó csatlakozhat. aki a hozzájárulást szintén befizette. Ezzel rendeződik az önkéntes hozzájárulásban részt nem vevők, a később odaköltözők és villanyáramra igényt tartók eddig sok vitát kiváltó helyzete. Az új kormányrendelet e beruházások eddigi pénzügyi forrásait kibővítette azzal, hogy bevezeti a hálózatfejlesztési hozzájárulást, amit azok fizetnek, akik az átlagot meghaladó villamos- energia-teljesítményt Igényelnek. A kormány tói kapott felhatalmazás alapján az ipari miniszter rendeletben szabályozza a hálózat- fejlesztési hozzájárulás mértékét, megfizetésének és felhasználáséinak módját. A háztartások átlagos igénye 3,3 kilowatt villamos- energia-teJjesítmény. A rendelet ezt az átlagot meghaladó új, vagy többletigények kielégítését köti kötelező hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetéséhez. A többlet- igénnyel járó hozzájárulás 3,3-től 12 kilowattig progresszívon emelkedik: kilowattonként kétezer forint fizetendő az 5,5 kilowattig, ezen felül kilowattomként háromezer forint a 7,7 kilowattig, és négyezer forint a 12 kilowattig terjedő, majd egységesen hatezer forint a hozzájárulás a 12 kilowattot meghaladó teljesítmény esetén. A nagyobb viiillamosenerg ia-tel j esi t- ményhez nagyobb villanyórát — szakszerű elnevezéssel kismegszakítót — szerelnek fel. A 3,3 kilowatthoz — amely után még nem kell hozzájárulást fizetni — elegendő a 15—16 Amperes .kismegszakító. Aki például 5,5 kilowattot t igényel és ezért 15 Amperes óráját 25 Am- peresre cserélteti, annak 4400 forint egyszeri hálózat- fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. A szolgáltatóhálózat szervezeti korszerűsítése A Minisztertanács 1980-ban hozott határozatot a fogyasztási szolgáltatások szervezeteinek korszerűsítésére azzal a céllal, hogy fokozottabb érdekeltséggel a szolgáltatások minősége lényegesen javuljon, a korábbi évtizedekben kialakított szolgáltatóipari hálózatok a lakossági igényeknek megfelelőbben lássák el feladataikat, szervezeti felépítésük, ügyintézésük rugalmasabbá váljon. 1982 elején jelentek meg azok az új rendeletek, amelyek szabályozták a szolgáltatásokban is alkalmazható kistermelési, gazdálkodási formákat és működési módszereiket Ugyanabban az évben két nagy szolgáltatóvállalat, az Afit és a ©elka átszervezéséről döntött a Miniszter- tanács, ezeket 1983-ban megvalósították. Most a Gazdasági Bizottság felmérte és értékelte a helyzetet, s határozatában — amelyet a kormány is tudomásul vett — felhívta a minisztériumokat, a tanácsi szakigazgatási szerveket, hogy gyorsítsák meg a szervezetkorszerűsítési folyamatokat az állami és szövetkezeti szolgáltatások körében, egyaránt. A határozat síkraszáll a kisszervezetek további széles körű elterjesztése és működési feltételei javítása érdekében ,A szolgáltatások szervezetének korszerűsítésével, kapcsolatban, az Országos Tervhivatalban az MTI munkatársának elmondták; a korábbi években hazánkban, jelentős befektetésekkel korszerűen felszerelt szolgáltatóipar jött létre. A lakosság mégis elégedetlen volt egyes szolgáltatások színvonalával, amit gyakran alkatrészellátás! gondok is nehezítettek. S miközben egész gazdaságirányításunk változáson ment át, a piac szeriepe nem jutott kellően érvényre a fogyasztási szolgáltatásokban. Bebizonyosodott,, hogy a nagyvállalati forma a kellő érdekeltség hiánya miatt nem képes színvonalas szolgáltatást nyújtani, mert sok területien nem felel, meg a szolgál tatások jellegének. Ezt alátámasztja az a folyamat iis, amely az utóbbi években érezhető; a szolgáltatások iránti kereslet egy része az állami és szövetkezeti vállalatokról a magán- kisioar és a kontárok felé tolódik el. . Mindezt figyelembe véve született meg az az elhatározás, amely a piáéhoz rugalmasan alkalmazkodó, jobban érdekelt, bürokráciamentes kisszervezeti formák létrehozásiát szorgalmazza. Az Afit és a Selka átszervezése során összesen 150 kisvállalat alakult meg Budapesten és vidéken. Más területeken viszont még lassan haladnak ebbe az irányba, ezért még mindig nem bontakozhatott ki igazi verseny az ágazatban. A még meglévő nagyobb szervezeteknek is tudomásul kell venniük, hogy ma már az általában szabaddá vált szolgáltatóipari árak ellenére sem járható út tartósan az árak emelése, hiszen ha az ügyféli elmarad, a vállalatok nem tudják növelni nyereségüket. Az átszervezés, a decentralizálás, az önálló kis egységekbe való tömörülés, az érdekeltségi viszonyok összhangja verseny- képessé teheti a szolgáltatásokat, s azok színvonalát tovább javíthatja, aminek elsősorban a lakosság látja hasznát.
