Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 6. A határidő március Hamarabb kell jelentkezni a felsőoktatási intézményekbe Fontos tudnivalók a felvételizőknek A Művelődési Minisztéri­um a korábbi évekhez ké­pest előbbre hozta a jelent­kezés határidejét a felsőok­tatási intézményekbe: a diá­koknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, on­nan pedig március 15-ig kül­dik el azokat az egyetemek­re és a főiskolákra. Az esti­levelező oktatásnál a jelent­kezési határidő minden in­tézményben március 30-a. A jelentkezéshez két nyom­tatványlap szükséges, a „Je­lentkezési lap” és a „Jelent­kezési adatlap”. Mind a ket­tő már beszerezhető a buda­pesti (XIII. kerület Hegedűs Gyula utca 27.), illetve a me­gyei nyomtatványboltokban. A felvételi kérelemhez csa­tolni kell a szükséges elő­képzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (okle­velet), a középiskolai tanul­mányi értesítőt, önéletrajzot, az 1983-ban, vagy korábban érettségizetteknek (képesítő- zötteknek) a hatósági erköl­csi bizonyítványt és a tanul­mányok folytatására alkal­masságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erköl­csi bizonyítvány beszerzésé­hez szükséges igazolást a je­lentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizo­nyítványát és tanulmányi ér­tesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az. érettségi bizonyítványt kiál­lító középiskola igazgatójá­hoz kell benyújtani. A mun­kaviszonyban állók kérel­mükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mel­lékelni. Az egészségügyi al­kalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt in­tézmény töltheti ki: Buda­pesten a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete, (VII. kerület Kertész utca 32.), vidéken pedig a szakor­vosi rendelőintézetek mun­kaalkalmasságot véleménye­ző orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1982-ben, vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőok­tatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött és az elő­írt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogad­ják el. Január 15-től már kapha­tó lesz Budapest néhány na­gyobb könyvüzletében, a kö­vetkező napokban pedig or­szágszerte az 1984. évi felvé­teli tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vo­natkozó tudnivalókkal, a fel­sőoktatási intézmények kí­nálta továbbtanulási lehető­ségekkel, az egyetemi, a fő­iskolai képzés néhány újdon­ságával ismerteti meg a fia­talokat. Amit a felsőoktatási intéz­ménybe pályázóknak jó tud­ni: a tavaly életbe lépett 120 pontos felvételi rend szelle­mében több szak, kar eleve megközelíthetetlen a közép­iskolából hozott 50—60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, állatorvosi karra, vagy a bölcsészkarok egyik­másik szakára, illetve a BME építészmérnöki karára vala­ki bekerüljön, összesen 105— 110 pont szükséges. Fontos tudnivaló, hogy a középiskolából vitt pontok­nál nincs minimális alsó ha­tár. Kevés ponttal is megkí­sérelheti valaki a jelentke­zést, de ahhoz, hogy legalább a fellebbezés jogát megsze­rezze a vizsgázó, a négy fel­vételi vizsgával legkevesebb 30 pontot szereznie kell. Ed­dig az írásbeli két vizsga 0-ás dolgozatai után nem szóbelizhetett a jelentkező; az idén, ha az egyik dolgo­zata 0-ás, a másik eléri az 5 pontot, megkapja a jelölt a szóbelizés jogát. A jelentkező ugyanarra a tanévre csak egy hazai fel­sőoktatási intézménybe (kar­ra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat a mű­vészeti főiskolára, a Testne­velési Főiskola tanári kará­ra, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetem­re, illetőleg — a tájékoztató­ban részletesen ismertetett szabályok szerint — kérheti átirányítását más felsőfokú intézetbe. Újságíró­szövetségek együttműködése Megyeri Károly, a Magyar Újságírók: Országos Szövet­ségének főtitkára és Ivan Zulbkov, a Szovjet Újságírók Szövetségének főtitkára írta alá tegnap Moszkvában a két szövetség 1984. évi együttműködési jegyzőköny­vét. Az 1981—85-ös együtt­működési egyezményen ala­puló megállapodás szerint a két szövetség kölcsönösen képviselteti magát a másik országban megrendezett új­ságíró-tanácskozásokon, új­ságírókat küldenek Magyar- ország és a Szovjetunió éle­tének jobb megismerésére, és szoros együttműködésre tö­rekszenek a Nemzetközi Új­ságíró Szervezetben végzett tevékenységet illetően. Ismét Gólyavári esték A napokban ismét „beköl­tözik” az ELTE TTK nép­szerű Gólyavárába a televí­zió forgatócsoportja: B. Ré­vész György rendező és Koós Béla szerkesztő irányításá­val itt rögzítik a nagy sike­rű Gólyavári esték című is­meretterjesztő sorozat újabb nyolc epizódját. A téma ez­úttal a jog lesz; a szakterü­let neves tudósai azt vállal­ták, hogy a kamerák előtt népszerű formában, a laiku­sok számára is közérthetően beszélnek a jogtudományról. A sorozat nyitóadásában Kulcsár Kálmán akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyet­tese a jog és a társadalom kapcsolatával ismerteti meg a Gólyavár vendégeit és a képernyő előtt ülőket. Az alkotmányok garanciái, az alkotmányosság érvényesülé­se a témája Schmidt Péter egyetemi tanár előadásának, míg a bűnözés és a társada­lom viszonyát Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elemzi. A törvényhozó szervek — az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács — felépítéséről, a törvényerejű rendeletekről ad tájékozta­tást a „Jogrendszerünk, jog­forrásaink” című adás, amelyben Kampis György, a Minisztertanács Titkárságá­nak főosztályvezetője az elő­adó. A további programok­ban „Az állam és a jog tör­ténetisége”. „A gazdasági élet és a jog”, valamint „Sze­replők és szerepek a jogi el­járásban” címmel hangzanak el ismeretterjesztő előadások Révész Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, Szép György igazságügyi főtanácsos és Gáspárdy László egyetemi docens közreműködésével. A Gólyavári esték újabb sorozata az év második felé­ben jelentkezik a képernyőn. Fúvósok a toronyban Kórus diáklányokkal ~ Repülőmúzeum Kulturális élet a Killián Főiskolán A főiskola zenekara térzenét ad a Halászbástyán (Tudósítónktól) „Killián György Repülő Műszaki Főiskola” — sokak . tudatában ez az intézmény úgy él, hogy a hallgatók a katonai és a repülési ismere­tek elsajátítása mellett más­sal nem is foglalkoznak. A valóságban egészen más a helyzet. A sok tanulás, kö­töttség mellett jut idő az amatőr művészeti tevékeny­ségre és az önművelésre is. A főiskolán sokoldalú, igé­nyes és tartalmas a mozgal­mi élet, amely lehetőséget ad az öntevékenységre, a sza­badidő hasznos eltöltésére. A főiskolások az amatőr művé­szeti mozgalmon belül mű­vészeti csoportokban és szak­körökben tevékenykedhet­nek. A népművészet kötődés A népművészet ápolását úgy tekintik, mint a hazához és a testvérnépekhez való kötődés Erősítését. A népi tánc- és népi hangszeres cso­portjuk a magyar folklór be­mutatása mellett helyet ad a hazánkban élő nemzetiségiek népművészeti hagyományai­nak. Színjátszó csoportjukat a tudatformálás, az érzelem­gazdagítás és ízlésfejlesztés miatt hozták létre. A szín­játszók ma a művészi hatás­ra és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére fektetnek na­gyobb hangsúlyt. Korábban nagy hagyományai voltak a kórusmozgalomnak. A főig- kola férfikórusa többször járt a fővárosban, és fellé­pett a szolnoki Szigligeti Színházban. Az énekkarok közül a madrigál kórus bizo­nyult a legsikeresebbnek, ez főiskolás hallgatókból és a Verseghy Gimnázium diák­lányaiból áll. Az elmúlt évi „Ki mit tud?” városi döntő­jében a paródia és a bűvé­szet kategóriában már né­hány „killiános” hallgató is szerepelt. A képzőművészeti szakkör résztvevői festményekkel, kisplasztikákkal, iparművé­szeti tárgyakkal gazdagítják a környezetkultúrát. Téma- választásuk nemcsak a kato­naéletre terjed ki, hanem az élet más területeire is. Működő modellek A fotószakkör tagjai első­sorban a szakmai színvonal növelésére törekednek. Sok főiskolás hallgató a tanul­mányi évek alatt sajátította el a fotózás alapvető fogása­it, s később fotókiállítások­kal, ismeretterjesztő előadá­sokkal adták át tapasztala­taikat a fiatalabb fotósoknak. Sokaknak jelent kikapcso­lódást a makettezők szakkö­re. Ott a működőképes repü­lőmodellektől kezdve a mű­anyagból összerakható mo- dellekig mindént megtalál­hatunk. Korábbi harci gé­pek, mai vadász- és bombá­zó repülőgépek élethű mo­delljei dicsérik készítőjüket. Ezekből a modellekből ál­landó kiállítás is látható. Az ifjúsági klubok az igé­nyeknek megfelelően külön­böző programokat, TIT-elő- adásokat tartanak. Ezeken a rendezvényeken a hallgatók neves tudósokkal, művészek­kel, közéleti személyiségek­kel találkozhatnak. A folya­matos filmprogramokon kí­vül „házi mozival” is lysér- leteznek, ami kötetlenné te­szi az előadásokat, vetítése­ket. i / A főiskola hivatásos kato­nazenekara minden évben részt vesz a budapesti tiszt­avatáson, s kétévenként a debreceni katonazenekari fesztiválon. Fúvósnégyesü­ket, a Tisza Szálló toronyze­nészei néven emlegetik, akik sok kellemes estét jelentet­tek a város lakóinak. A ze­nekar nemrégen tért haza egy vendégszereplésről. Len­gyelországban töltött el né­hány hetet a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenészei­vel. Munkájuk sikerét jelzi, hogy tavaly megkapták a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának díját. A főiskola több tízezer kötetes könyv­tárában megtalálhatók a ma­gyar és a világirodalom leg­jobb művei mellett a napi- és hetilapok, a tudományos, a politikai, a művészeti és a műszaki folyóiratok. A könyvtár zenei anyaga is sokrétű. Lehetőség nyílik a zenehallgatás mellett inten­zív nyelvtanulásra is. Emel­lett a könyvtárak jelentős segítséget adnak a kutató­munkához, a szakdolgozatok elkészítéséhez. Az író—olva­só találkozók, az irodalmi műsorok, a könyvankétok, könyvkiállítások szervesen kapcsolódnak a főiskola programjaihoz. Legutóbb a jogi ismereteket segítette elő a dr. Szabó László író-új­ságíróval való találkozás. A néhány hónapja átadott csapatmúzeum szintén a tar­talmas kulturális életről ta­núskodik. Nemcsak a hely­őrség múltját ismerteti meg, számos érdekes dokumentu­mot láthatunk a repülőkép­zés hőskorából, a korabeli egyenruhákról, fegyverek­ről, s a főiskola névadójának életútjáról. A Repülő Múze­umban pedig a Magyar Nép­hadsereg légierejében repült gépeket láthatjuk fejlődés szerint. Rátermettségük szerint Ráfizetésemelés — Kovács kartárs, kellemes hírt aka­rok közölni magával! Már régen figye­lem a munkáját, és mondhatom, elé­gedett vagyok. Igazán lelkiismeretesen dolgozik. — Zavarba tetszik hozni, osztályve­zető kartár», hiszen ón csak a köteles­ségemet teljesítem. — Ne szerénykedjen, rászolgált a fi­zetésemelésre, holnap fel is terjesztem. — JDe kedves osztályvezető kartárs, ne szégyenítsen meg. Nem tudnám el­viselni, hogy én több pénzt 'kapjak, mint szegény Bumibula kollégám. Hogy nézzek akkor a szemébe, tessék meg­mondani?! — Szép dolog a kollegalitás. Kovács­ként, de differenciálni kell. Ez a köz­pont utasítása. Maga nagyon jól tudja, hogy Bumbula hibát hibára halmoz, azon! rvúl ebben a tervidőszakban még senki nem látta józannak. Azt is tudja, hogy hazavitte az Íróasztalát aprófá- naik, < s a magáét is a portám vették el tőle. I azé! szemben ön hibátlanul dol­gozik, térítés nélkül túlórázik, hogy el­végezze Bumbula munkáját is. Kinek járna béremelés a differenciálás idő­szakában, ha nem az ilyen szorgalmas, odaadó munkatársnak? — Bn direkt© csak azért maradtam bent egy párszor túlórázni, hogy éges­sem a Bumibulát. Azt is bevallom, hogy ilyenkor csináltam bele az ő aktáiba a hibákat. Igen, és az iróasztallopásra is én bújtattam föl, azért, hogy azt tes­sék hinni, hogy ő ilyen link, én meg milyen áldott jó munkaerő vagyok. Ó, hogy is lehettem ilyen stréber! Bi­zony, én egy nagy stréber csaló va­gyok ám, frászt érdemiek, nem fize­tésemelést. — Kovács! Ne játsszon a türelmem­mel! Fizetésemelést kap és kész! Itt volt az a nagyszerű újítása is. Azt csak nem tagadja el, hogy az ön által konst­ruált bélyegzőautomata három ember egész évi munkáját végzi el tíz má­sodperc alatt? Azonkívül mindig fel­segíti a nagykabátom! — Én azit az automatát előre meg­fontolt szándékkal, aljas indokból ter­veztem, kérem! Azt akartam elérni, hogy küldjék el azt a három pecsét- hyamogató kollégát, mert pikkeltem rá­juk. Meg tudtam volna fojtani egy ka­nál vízben mindhármukat. Egy kávés­kanál vízben az egész, triót családos­tul! Olyan vásott alak vagyok én, hogy még! A nagyikabátját meg azért szok­tam feladni, főnökkém, hogy minden alkalommal a vállára csempészhessek egy-két szőke hajszálat a családi bot­rány reményében. Világos már, hogy milyen elvetemült vagyok, kisüreg? — Holnap felterjesztem öt... három­száz forint fizetésemelésre. Végeztünk! — Nem végeztünk1, te vén gorilla! Az életemre törsz, a vesztemet akarod? Majd én megmutatom neked, hogy juszt se emelsz egy fityinget sem. Azt tudod-e, hogy amikor nem vagy bent, bezárkózom a saját szobádba a saját titkárnőddel, és vedeljük a saját repi konyakodat meg miegymás. Na, adsz ilyen csirkefogónak fizetésemelést, te idióta? — Aljas gazember! És én hogy bíz­tam benne! Holnap elindítom a fegyel­mi vizsgálatot, biztosíthatom, hogy nem ússza meg háromszáz forint bércsök­kentésen alul! — Köszönöm, drága osztályvezető kartárs, hálásan köszönöm! Tudtam, hogy nem fog tönkretenni annyi év után. Nem vagyok ám én rossz ember, csak a körülmények, ugye. Tetszik tud­ni, hogy nagy a család, minden forint­nak helye van. Namármost, az a há­romszáz forint többlet nagy ráfizetés lenne nekem. Magasabb kategória sze­rint kellene fizetnem az óvodában, a bölcsődében, a napköziben, a szakszer­vezetben, a bélyeggyűjtő klubban, a madarász szakkörben, a bogarász egye­sületben, az ultipartiban, hogy a töb­bit ne is mondjam. De most már min­den rendben, köszönöm a jóságát. Szá­míthat rám ezentúl is az osztályvezető kartács. Juhász Ferenc A főiskolán folyó rendsze­res testnevelés és tömeg­sport mellett több sportág­ban színvonalas eredménye­ket értek el. Tollaslabdában és asztaliteniszben a Nemze­ti Bajnokság élvonalában vannak. Működnek még cselgáncs, sportlövő és atléti­kai szakosztályok. Ezeket a szakosztályokat tapasztalt szakemberek és élsportolók vezetik, így a hallgatók egyé­ni rátermettségük és kedvük szerint sportolhatnak az ál­taluk választott szakosztá­lyokban. A sportban jó eredményt elért hallgatók segédedzői, edzői, játékveze­tői, versenybírói tanfolya­mokon szakképesítést sze­rezhetnek. A mozgalmi élet KISZ- alapszervezetekben és KISZ- csoportokban folyik, ahol az akcióprogramok megvalósí­tása a KISZ-tagok számára alkotó kezdeményezést és sok lehetőséget biztosít, ami később a tiszti pályán lehe­tővé teszi a fiatalok mozgal­mi munkájának irányítását. A KISZ-alapszervezetek je­lentősen kiveszik részüket a honvédelmi nevelőmunkából is. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az általános, a közép- és főiskolás fiatalok­kal, üzemek KlSZ-szerveze- teivel, ifjúgárdistákkal. Kiss Lajos Ügyintézés Mezőtúron Megszűnt a kunszentmártoni biráság Január elsejétől megszűnt a Kunszentmártoni Bíróság és Ügyészség, az ügyek in­tézését a Mezőtúri Városi Bíróság, illetve Ügyészség vette át. A kunszentmártoni bírósági épületben egy ideig még tartanak helyszini tár­gyalásokat, ugyanakkor fel­világosításokat is adnak bí­rósági ügyekben. A mezőtú­ri bíróság ‘minden pénteken tartja a panasznapot. A Szolnok Megyei Bíróság, ahonnan az információt kap­tuk, arról is tájékoztatást küldött, hogy a többi városi bíróság és ügyészség illeté­kességi területi változása azonos az államigazgatási területi változásokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom