Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 31. A tisztességtelen gazdálkodás ellen Készül az új jogszabály Ismét nehéz év köszöntött ránk. Sondjaink nem csökkentek, sőt mind többet kell tennünk azért, hogy meg- védjük, megőrizzük, amit évtizedek munkájával megteremtettünk. Ám az új esztendő nemcsak a világpiacon készteti erőpróbára az országot, a honi gazdasági klíma ismét szigorodott a vállalatok számára. A kormányzat már néhány hónapja ismertette a változásokat, de néhány problémát csak a közeljövőben tűz napirendjére a Minisztertanács. Ezek egyike lesz a sokat vitatott tisztességtelen gazdasági haszon kérdése is. Mikor jogtalan? Az 1028-as számot viselő MT-határozat — jobbára csak ezen a néven emlegetik — még az árrendszer 1980-as reformja idején látott napvilágot, s őrködik a haszonszerzés, pontosabban fogalmazva az árérvényesítés tisztességes volta fölött. A legfőbb követelmény: egyetlen cég se adhassa el portékáját más gazdálkodóknak — végső soron nekünk, fogyasztóknak — túlzottan magas áron, indokolatlanul nagy haszonnal. De mikor számít tisztességtelennek a haszon, teszik föl a kérdést sokan 1980 óta. A választ a határozat valamint a kiegészítő irányelvek és közlemények adják meg részletesen. Ha például valamelyik gazdálkodó a szokásosnál, tehát a piaci átlagnál aránytalanul magasabb áron adja el a többitől semmivel sem jobb árut, akkor már jogtalan nyereséghez jut. Szintén indokolatlannak ítélik az árellenőrök, ha valamelyik vállalat csak az emelkedő beszerzési költségeket hárítja át a vevőkre, de a csökkenést már nem érezteti a fogyasztókkal. Sokszor bajos dolog piacról beszélni, mert az adott terméket csak egyetlen cég állítja elő. Ilyen esetben elvárják a termelőtől, hogy viszonylag alacsony haszonkulccsal kalkuláljon, mert tisztességtelen a fogyasztók szorult helyzetével, a választás és a piaci verseny hiányával visszaélniük. Bármilyen furcsán hangzik is, de még egy veszteséges üzletből is húzhat tisztességtelen hasznot a termelő. Ha egy cég saját hibájából termel magas költséggel, s ezt a piac legalább részben elismeri — mert hiánycikk az adott termék —, akkor a cég vét a jogszabályban foglalt gazdálkodói magatartás ellen, hiszen rossz munkája következményeit végeredményben . - ha csak részben is — a fogyasztókra hárította. Bár sokan vitatták az 1028-as MT-határozatot, a gyakorlat mégis alkotóit igazolta. E szabály nélkül a vállalatok sok esetben automatikusan áthárítanák növekvő költségeiket a vásárlókra. Ám e négy esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a mostani elnevezés nem fedi a kifogásolt gazdálkodói magatartást, illetve az áralkalmazás visszásságait, hiszen nem a tisztességtelen hasznot, hanem a tisztességtelen árat, az árképzési szabályok megsértését bünteti a jogszabály. Az új, egyelőre még az egyeztetés útjait járó jogszabálytervezetben a korábbi tisztességtelen haszon definíciója jogtalan árra változik. Maga a jogszabály már meghaladja az árképzés kereteit, a tisztességtelen gazdálkodói magatartás kritériumait foglalja egységes rendszerbe, s ennek részeként írja le a jogtalan áralkalmazás eseteit. Bár a végleges döntés még várat magára, érdemes a készülő rendelettervezet néhány gondolatát már most megismerni. Ha visszaél a helyzetével Általában elmondhatjuk, hogy olyan gazdálkodást akarnak tiltani, amely nem egyeztethető össze a piaci verseny szabályaival, a. vevők megfelelő tájékoztatásával. Tehát, ha egy kiskereskedő megtévesztésül Lee Cooper vagy Levis címkét ragaszt a máskülönben márka nélküli farmerre, már (tisztességtelen előnyhöz jut az eladásakor, mert eredetiként árulta a nem márkás nadrágot. Ugyanígy tisztességtelenül jár el az a kereskedő, aki elfelejti a megfelelő használati utasíDás|t mellékelni portékájához, vagy elhallgatja az áru rossz tulajdonságait: s az első mosás után felére ugrik ösz- sze a kiválónak hirdetett gyapjúpulóver, fakult rongy lesz a kirakatban türkiz színben pompázó pamutingből. A verseny — mármint az eladók versenye — elsősorban nekünk fogyasztóknak teremt kedvezőbb helyzetet. De előfordulhat, hogy néhány nagyobb termelő megpróbálja korlátozni a számukra hátrányos versenyt, és például előre megállapodnak az árban, így a lehetségesnél drágábban adják el termékeiket. Az ilyesfajta magatartás is tisztességtelennek minősül az új rendelettervezet szerint, amely szigorúan bünteti a piaci verseny korlátozását, vagy a monopolhelyzettel történő visszaélést. Szigorúbb számonkérés A jogszabályok ereje és hatása a megsértéséért járó büntetéstől is függ. Bár még ebben a kérdésben sem jutottak egységes álláspontra az illetékesek, úgy tűnik, a korábbinál szigorúbban kérik majd számon a tisztességes gazdálkodói magatartást. Eddig szabálysértési eljárás indításával, súlyosabb esetben gazdasági bírság kiszabásával büntették például a tisztességtelen haszonhoz jutókat. A gazdasági bírság kiszabása automatikusan maga után vonta a vállalat vezetőjének fegyelmijét is. A tervezett jogszabály szerint viszont mindezen túl még a polgári törvénykönyv megfelelő paragrafusai szerint is felelniük kell majd a vétkeseknek a tisztességtelen gazdálkodásért. Bár még csak előzetesként írtunk egy készülő jogszabályról, a néhány kiragadott részletből már élesen körvonalazódik a jövő. A piaci verseny önmagában még nem javítja a belső ellátást, nem szünteti meg a hiánycikkeket, nem véd meg bennünket fogyasztókat az árdrágítókkal szemben. De ha az éleződő piaci verseny mellett van még egy átfogó, a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait összefoglaló jogszabály is, akkor már bizakodóak lehetünk. L. M. Ankétok, találkozók, tanulmányok Fórum értelmiségi fiataloknak Az elmúlt esztendő tavaszán hívta életre a megyei KISZ-bizottság — az ifjúsági szövetség X. kongresszusa határozatainak szellemében — az értelmiségi fiatalok megyei tanácsát. A hazánkban elsők között megalakult megyei ÉFT értelmiségi érdekvédelmi, tanácsadó és vitafóruma a fiatal „kiművelt emberfőknek.” (Ilyen fórum egyébként négy működik az országban.) A tanács 11 tagú testülettel rendelkezik, tagjaik pedagógusok, népművelők, műszaki-gazdasági szakemberek, jogászok és művészek, akiknek többsége igen komoly szakmai és mozgalmi presztízzsel bír. Így még inkább ismerik megyénk fiatal értelmiségi dolgozóinak helyzetét, közérzetét, pályakezdésük, családalapításuk nehézségeit. Mindezek föltárásával igyekeznek segíteni a pályatársakat. Társadalmi-közéleti munkájuk jelentékeny segítséget nyújt a megyei KISZ-bizottság rétegpolitikai tevékenységéhez is. A megalakulás óta eltelt egy év az útkeresés időszaka volt. Ez lezárult, s úgy tűnik, a megyei ÉFT magára talált. A közelmúltban rendezett ülésükön az idei tennivalókat beszélték meg, elfogadták a ’84-es munkatervet, valamint az ÉFT-tagok ebben az évben megírandó tanulmányainak ajánlásait. Saját rendezvényei közül kiemelkedő helyet foglal el A fiatal értelmiség helye, szerepe és feladatai Szolnok megye életében címmel. qiz idei FIN keretében megrendezendő tanácskozás. Jelentős esemény lesz az országos ÉFT ankétja, április 18—19- én Pécsett. Több alkalommal találkoznak s cserélik ki gondolataikat az agrár- és a pedagógus szakemberek. A megyei ÉFT munkaterve számos figyelemreméltó témát tartalmaz. Többek között a felsőoktatási reform megyei tapasztalatairól, a várható hatásokról szóló előterjesztést, a fiatal értelmiségiek körében végzett mozgalmi munkát; javaslatot dolgoznak ki a megye pályakezdő értelmiségi dolgozói helyzetének köny- nyitésére. Az idén kívánják kiépíteni az ÉFT megyei Szervezetét városokban, kisebb településeken. Fölmérik a 35 év alattiak vezetővé /válásának tapasztalatait, feladatait. Találkozókat szerveznek a párt-, állami és társadalmi szervekkel. A ’84-re tervezett tanulmányaik között olyan érdekfeszítő témákat kívánnak földolgozni, mint az Alkotó Ifjúság Egyesülés területi képviseletének működése, lehetőségei; a közoktatás reformjának megyei tapasztalatai, a pedagógus KISZ- éseknek a reformban való együttműködése; továbbá a megye mezőgazdasági szakembereinek helyzete, a termelésben és a gazdasági vezetésben való lehetőségeik, illetve az ágazati KISZ-bi- zottságok működése, jövőbeli feladataik. iüanyagárumintabolt A Mikszáth Kálmán és József Attila út sarkán épülő 52 lakást az Épszöv építi és októberben vehetik birtokukba a boldog lakástulajdonosok Elkészülnek ’84-ben Ugyancsak októberben kerül átadásra az ÁÉV kivitelezésében a KSH—SZW székház Az új mentőállomás műszaki átadását január végére tervezik az ÁEV szakemberei Fotó: — nzs — Háromszoros bevétel Számít az idegenforgalom Üzletekben, vendéglátóhelyen Jövedelemérdekeltség A Minisztertanács rendeleté egy évvel ezelőtt tette lehetővé a jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetését a belkereskedelemben. Egy év alatt 1600. boltban, vendéglátóhelyen éltek a lehetőséggel. amelynek lényege: a dolgozók és mindenekelőtt — egyelőre —• a bolt-, illetve részlegvezetők nemcsak a forgalomban hanem a költségráfordításban, a készletforgásban — egyszóval az eredményben közvetlenül érdekeltek. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében idegen- forgalmunk aktuális kérdéseiről tartottak tanácskozást tegnap a Kossuth Klubban. A tanácskozáson elhangzott, hogy a nemzetközi turizmus gazdasági jelentősége megnőtt, az elmúlt években — beleértve 1983-at is — mind a rubel, mind pedig a konvertibilis elszámolású forgalomban a bevételeink csaknem háromszorosát tették ki idegenforgalmi kiadásainknak, anél kül. hogy a magyar lakos ság turisztikai kiadása csökkentek volna. Idegenfor galmunk egyik meglepetés« volt, hogy a várakozássá ellentétben 1983-ban a ha zai lakosság külföldi utazás kedve tovább növekedett amit a tavalyi statisztika adatok is alátámasztanak összesen 4,8 millióan, 22 szá zalékkal többen utaztak kül földre tavaly, mint 1982 ben. Ebből 4,2 millió turistí a szocialista országokat, 55í ezer pedig a nyugati orszá gokat kereste fel.
