Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

1984. JANUÁR 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében az elmúlt évben két, egyenként 30 köbméteres tejtároló silót helyeztek üzembe. Az így megduplázott tárolókapacitás lehetővé tette a hatnapos munkahét bevezetését az üzemben NEB utóvizsgálat a Jászságban Hasznos volt a diákok segítsége Jobb szervezés, nagyobb kereset, eredményesebb betakarítás A jászberényi Népi Ellen­őrzési Bizottság 1982 októ­ber végén vizsgálta az őszi betakarításban résztvett diá­kok munkáját. A népi ellen­őrök megállapították, hogy nélkülözhetetlen a gyermek­kéz, a mezőgazdasági nagy­üzemek számítanak a tanu­lók munkájára. Az általuk betakarított, akkor mintegy 20 millió forint értékű ter­més magáért beszélt. Az őszi munka azonban nemcsak gazdasági, hanem nevelési célt is szolgál. Az alapvizsgálat kifogásolta a munkára nevelést éppen kedvezőtlenül befolyásoló rendkívül eltérő díjazást. Volt olyan tsz. ahol csak 4 forint 80 fillért kerestek az iskolások óránként, míg máshol 22,30-at is megkap­tak. A pedagógusok bére egy, már túlhaladott jogsza­bály miatt volt ellentmondá­sos. Különböző intézkedések hatására ’83 nyarán a jog­szabályt módosították, így a pedagógusok a felügyeletük alatt dolgozó tanulók béré­nek kétszeresét kapják. Ugyancsak tárgyalások, egyeztetések voltak az elté­rő bérezések kiküszöbölése érdekében is. A múlt év novemberében ismét visszatértek a népi el­lenőrök a i-.ukok őszi foglal­Első munkaülését tartotta meg tegnap a tiszafüredi városi tanács, amelyen a kö­zelmúltban városi rangot kapott település idei költ­ségvetési és fejlesztési ter­vét tárgyalta meg a testület. Mint az ülésen elhangzott: a megye nyolcadik városában il984-ben kiemelt figyelmet fordítanak az idegenforga­lom fellendítését szolgáló fejlesztésekre, miután a ti­zenöt és fél ezer lakosú tele­pülést a későbbiekben a Ti­sza II. vízlépcső tározótava mentén kialakuló üdülőkör­zet egyik középpontjává szán­ják a szakemberek. E hosz- szú távú program első ered­ményeként májusban átad­ják az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a megyei tanács anyagi támogatásával meg­valósuló négyszáz szemé­lyes ifjúsági kiránduló cent­rumot. Hasonlóan még az idén megkezdi működését a városi strandon a fizikothe- rápiás rendelő, ahol a fürdő melegvizét állítják a gyó­gyítás szolgálatába. Ezáltal a reumás betegségek kezelé­se helyben biztosított lesz. A most kezdődő beruházá­sok közül a tanácsi fejlesz­tés anyagi erőforrásait a központi támogatást is ka­koztatására. A Jászság 13 mezőgazdasági nagyüzemé­ben 33 oktatási intézmény tanulói dolgoztak. Több mint 40 millió forint értékű termés betakarítását • kö­szönhetik a gazdaságok a négyezerhétszázhúsz diák­nak, akik 250 ezer munka­órát dolgoztak a földeken. Hogy a termés értéke meg­kétszereződött, abban szere­pet játszik az alapvizsgálat, és az abból levont tanulsá­gok is. Igaz, megemlítjük, hogy a diákoknak majdnem 3 millió, a felügyelő pedagó­gusoknak 300 ezer forintot fizettek ki, de a munkájuk nélkül a 40 millió forint ér­tékű termés nagy része kár- bavész. Egy év alatt javult a gaz­daságoknál a munka meg­szervezése és nemcsak a sa­ját hasznukra törekedtek, ha­nem igyekeztek a pályavá­lasztás előtt álló fiatalokat orientálni is. A jó szervezés, a pontos szállítás, a kedvező munkafeltételek jó hangula­tú, lelkes munkát eredmé­nyeztek. A jászberényi Kos­suth Tsz-ben a pórteleki is­kola tanulói 5 nap alatt 900 forintnál is többet megke­restek, bár még mindig volt ellenkező példa. A 606. szak­munkásképző, a Székely Mihály, és a pusztamonosto­pott 33-as számú út átkelő szakaszának építésére össz­pontosítják. A munkálatok elősegítésére 2 és fél millió forintot fordítanak, ez ma­gában foglalja a kisajátítá­sok elvégzését, a területbiz­tosítást, a villanyhálózat át­építését és a kerékpárút megépitését. A jövőre át­adásra kerülő 800 szemé­lyes kempingben a terep- rendezés és a terület beke­rítése után hozzáláthatnak a legszükségesebb létesítmé­nyek kialakításához. Tanácsi lakásépítés 1984- ben nem lesz, megyei támo­gatásból viszont a korszerű lakóházakhoz, telepszerű la­kosokhoz kapcsolódó beru­házásokra lehetőség nyílik. A Néphadsereg úti lakótele­pen az út burkolására kerül sor, továbbá az épülő 82 la­kás víz- és csatornabeköté­sét is elvégzik. A csatorna- hálózat további bővítését, ahol a már meglévő rend­szerekhez csatlakozási lehe­tőség van, a lakosság közre­működésével szervezik meg. A városkép csinosítására több helyen út és járdafel­újításokat terveznek, ezek megvalósításához az üzemek, intézmények és a lakosság önkéntes segítségét is kérik. ri általános iskola panaszko­dott kedvezőtlen tapasztala­tairól : megszedett paradi­csomtáblába állították a gyerekeket, vagy hullott al­mát kellett gyűjteniük. Legjobban a szőlő szüre­teléséhez kellett a segítség, azután a paradicsomszedés következett, de szüreteltek almát, szilvát, volt burgo­nya és cukorrépa betakarí­tás, hagymát válogattak, rizst gyomláltak, még ka­páltak is. Az apróbb kézsérüléseken kívül, nagyobb diákbaleset nem volt és ez nemcsak az állandó felügyeletnek, ha­nem a kötelező balesetvédel­mi oktatásnak is köszönhe-. tő. Az utóvizsgálat összefog­laló jelentése megállapítot­ta,. hogy „a mezőgazdasági nagyüzemek ennek a fontos munkának megfelelő rangot adnak, ... irányítónak felső­fokú végzettségű szakembe­reket bíznak meg, ... állan­dó jelleggel a helyszínen tartózkodnak az ágazatveze­tők, brigádvezetők.” A je­lentéssel egybehangzik a pe­dagógusok véleménye: az őszi betakarítási munka eredményesen segítette a ta­nulók munkára nevelését. L. P. Fahulladék felhasználásával Tízmilliós megtakarítás Tízmillió forint értékű földgázt takarít meg évente a Dél-alföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság szegedi fa­lemezgyára az üzemben ke­letkező fahulladéfc felhaszná­lásával. A most üzembe he­lyezett faaprító- és fűtőbe­rendezés beszerzésére és föl­szerelésére — energiaracio­nalizálási hitelt is igénybe véve — harmincmillió forin­tot költöttek. Az új berende­zés révén évente tizennégye­zer tonna — korábban ve­szendőbe ment — falemez- hulladékot hasznosítanak. Ez­zel nemcsak kevesebbet fo­gyasztanak a földgázból, ha­nem a tetemes súlyú hulla­dék elszállítási költségét is megtakarítják. A városban és környékén ugyanis már szin­te senki nem akadt, aki a fa­hulladékot akár ingyen is el­hordta és a háztartásában el­tüzelte volna. A városi tanács első munkaülésén Fejlesztések Tiszafüreden H Keddi jegyzetünk"!------­K önyvek — féláron Bankvezetók tárgyalása Radovan Makics, a Ju­goszláv Nemzeti Bank kor­mányzója Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank el­nökének meghívására janu­ár 25—29. között hivatalosan hazánkban tartózkodott. A bankvezetők megbeszé­lést folytattak a két intéz­mény kapcsolatait érintő té­mákban, és véleményt cserél­tek a nemzetközi pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. A vendéget fogadta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Hetényd István pénzügyminiszter. Fiatal közgazdászok tanácskozása Versenyképességünk rea­lista szemmel címmel a sal­gótarjáni Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolában tegnap megkezdődött a fiatal köz­gazdászok országos konferen­ciája. A zsúfolásig megtelt nagy auditóriumban Garam- völgyi Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság fő­titkára nyitotta meg a két­napos eszmecserét, majd a vendéglátó megye pártbi­zottságának első titkára, Gé- czi János köszöntötte a részt­vevőket. Ezután Káplár Jó­zsef külkereikédelmi mi­niszterhelyettes tartott elő­adást; témája: nemzetközi versenyképességünk a KGST-ben. Már bevezetőjé­ben eloszlatta az esetleges illúziókat, rámutatva, hogy a magyar áruknak a szocia­lista országokban is meg kell küzdenie a kedvező fogadta­tásért, részint az adott or­szág saját termékeinek, ré­szint más KGST-beli vagy tőkés országokból származó hasonló áruk konkurenciá­jával. Az ugyan tény, hogy a KGST országok áruforgal­mának túlnyomó részét ál­lamközi megegyezések sza­bályozzák, koordinálják és garantálják, csakhogy a gya­korlati lebonyolításban mór termékcsoportok, illetve vál­lalatok állnak egymással szemben, és magától értető­dően mindkét fél a számára legkedvezőbb feltételek el­érésére törekszik. Az előadó a többi között a minőségre irányította a figyelmet. A minőségnek mint mondotta, mindinkább párosulnia kell a széles körű szolgáltatások­kal. A Videotonnak például külföldi megrendelőinél sa­ját márkaszervize működik, ahol a garancián túli javítá­sokat is elvégzik. Káplár József válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd Papócsi László mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes tartott előadást a magyar agrárgazdaság tel­jesítőképességéről export­eredményeiről. A továbbiak­ban előadások hangzottak el Magyarország nemzetközi, ezen belül nyugat-európai versenypozícióinak javításá­ról. Manapság az ember job­ban meggondolja, hogy milyen mélyen nyúl a pénzárcájába. Alighanem így van ezzel akkor is, ha a kultúra értékeihez kíván hozzájutni, mert hisz — a jelentős állami dotáció el­lenére — az neki is pénzbe kerül. Sőt, ma már jóval több pénzébe, mint a ko­rábbi években. Bizonyos színházi előadásokat, fil­meket drágábban nézhet meg, s ha ismeri gazdasági életünk gondjait, azon sem lepődhet meg, ha a kulturális, közművelődési intézmények nagyobb anyagi áldozatot kívánnak tőle egy-egy hangverseny­élményért, kellemes szóra­kozást nyújtó estéért vagy éppen egy hasznos ismere­teket adó tanfolyamért. Egyszóval nemcsak idővel, energiával, de az eddigiek­nél több pénzzel is fizetni kell szellemi épülésünkért. Aki szeret olvasni, sze­reti a szép könyveket, a könyvesboltokban is ta­pasztalhatja ezt. Bizony az utóbbi esztendőkben fel­szöktek a könyvárak, meg­közelítőleg 40 százalékkal nőtt az Írott szó pénzzel megváltható értéke. Könyvtáraink legégetőbb gondjainak egyike éppen az, hogy szerényen csordo­gáló anyagi forrásaikkal nem tudják követni a va­lamivel gyorsabb iramú áremelkedéseket. Ma Ugyanazért az összegért kevesebb könyv kerülhet a polcokra, mint öt—hat év­vel ezelőtt. Éppen ezért jobban meg kell fontolni a válogatást, óm nem csupán a közgyűjtemények szak­embereinek, hanem a há­zikönyvtárral rendelkezők népes táborának is. Milyen nehéz pedig ellenállni a könyvkereskedések csábí­tásainak, csaknem olyan nehéz, mint a cukrászdába tévedt édesszájú gyereknek megtiltani a habostortát! No, de az ember „nyel egyet”, és bőrkötés helyett, vászon vagy papírkötést választ, — a kiadók ily módon is segítik a „vé­konypénzű” könyvbaráto­kat — viszonylag olcsó, de értékes műveket tartalma­Tavaly emelkedni kezdett az alumínium világpiaci ára, ami igen kedvezően befolyá­solta a Székesfehérvári Könnyűfémmű helyzetét. A gyárban ugyanis éppen befe­jezéshez közeledett a csak­nem hétmilliárd forint költ­ségű állami nagyberuházás. Végül is 1983-ban negyven százalékkal növelhették a tő­kés exportot és harmincmillió dolláros árbevételt sikerült elérniük. zó sorozatokat rendel, né­hány kiadványról lemond­va csak a számára legfon­tosabb könyveket veszi meg, és bizonyára felfi­gyel minden olyan keres­kedelmi akcióra, amely árengedményt ígér. A napokban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat hirdetett kedvezmé­nyes könyvvásárt. Boltjai­ban féiaron vásárolhatók — február 11-ig — az 1981. december 31-ig megjelent művek, szépirodalmi és is­meretterjesztő, ifjúsági, mezőgazdasági és műszaki kiadványok, képzőművé­szeti albumok és sorolhat­nánk még a lexikonok, szó­tárak, tankönyvek kivéte­lével a gazdag választé­kot. Szolnokon, a Sziglige­ti Könyvesbolt 400 ezer fo­rint értékű készlettel várta a vásárlókat. Az első héten — január 23-tól — 80 ezer forintot forgalmazott az árengedményes kiadvá­nyokból, örvendetes, hogy sok iskola is a vásárlók so­rába állt. Tehát volt és van érdeklődés, mint ahogy a Művelt Nép má­sik megyénkbeli könyves­boltját, a karcagit is töb­ben keresték fel már az akció első hetében is, mint más „csendes” hétköznapo­kon. A megközelítőleg 100 ezer forintos készletből 60 ezer forint értékű könyv talált gazdára 30 ezerért. Megnőtt például a verses­kötetek iránti igény, úgy tűnik tehát, hogy az áren­gedmény jótékonyan hat irodalmi érdeklődésünk felkeltésére is. Az üzletek többek között Illyés Gyula, Krúdy, Ver­ne és Tolsztoj műveit kí­nálták, útikönyveket, a világirodalom remekei so­rozatban megjelent köny­veket ajánlottak és aján­lanak még az elkövetkező két hétben. Láthatóan nem holmi értéktelen „fércművektől”, felesleges árukészlettől kívánnak megszabadulni az áren­gedménnyel. Érdemes tehát válogatni a polcokon! (t. e.) A KÖFÉM-ben most a fél­gyártmány-fejlesztést szolgá­ló beruházás kínálta lehető­ségiek minél jobb (kihasználá­sa^ a termékek minőségének javítása, és á tőkés export újabb 10 százalékos növelése a cél. A gyár vezetői szerint a szerződési kilátások alap­ján, összehangolt munkával teljesíthető a feszített prog­ram. KÖFÉM-tervek Minőség, export A jászárokszállási Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben NSZK-ba és oszt­rák exportra is készülnek női blúzok. Ebben az évben 15 ezret szállítanak innen, több fa- > zonban a megrendelőknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom