Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

1984. JANUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkásgyűlés a Szolnoki Mezőgépnél és a Húsipari Vállalatnál Majoros Károly a megyei pártbizottság jókívánságait tolmácsolja a Mezőgép dol­gozóinak (Folytatás az 1. oldalról.) ráki András — mérsékel­tebb tervet irányoznak elő, melyen belül növelni kíván­ják az exportot. A vállalat kollektívája csatlakozott a hazánk felszabadulásának 40. és az NDK megalakulá­sának 35. évfordulójához kapcsolódó munkaverseny­hez. Faragó János szerelő. Fü­zesi Béla üzemvezető és Fe­hér István brigádvezető fel­szólalásukban hangsúlyozták, hogy a munkások a 40 órás munkarend bevezetése mel­lett. illetve a gazdasági gon­dok közepette is vállalják a nagyobb terheket — de ehhez föltétlenül jobb anyag­ellátást, kooperációt, szer­vezettséget és érdekeltséget kell teremteni. Ezután Majoros Károly kért szót. A megyei pártbi­zottság jókívánságainak tol­mácsolását követően a sok­szor hangoztatott „nehéz helyzetről” beszélt. Elmon­dotta, hogy a nehézségekkel mindig meg kellett birkóz­ni, régen is. ma is. Csak napjainkban más jellegű problémákat kell megolda­ni. A jelenlegi nehéz hely­zetet ránk kényszerítették, egyet tehetünk: valós érté­kéket teremtő munkával vá­laszolunk a kihívásokra! A gyűlést Hegyes István szb- titkár zárta be. Mintegy hétszázan vettek részt a Szolnok megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat tegnapi munkásgyűlésén. Csorna János, a megyei ÁHV igazgatója tájékoztatójában értékelte a ’83-ban végzett munkát. Elmondotta, hogy az ismert nehézségek: az aszály és a külpiaci érté­kesítés gondjai, illetőleg a második félévben jelentke­zett keresletcsökkenés — amely meghiúsította az élő- sertésexport teljesítését — ellenére is a vállalat ered­ményesen dolgozott 1983-ban. Levágtak 167 ezer sertést, s ezzel 7,9 százalékkal telje­sítették túl tervüket; a vá­gómarhából 18100 került kés alá, mely 22 százalékos túlteljesítést jelentett, a hús­készítés pedig a tervezett­nek megfelelően alakult. Az idén a megyei húsipari vállalat számítva a bel- és a külpiac növekvő igényeire, a szigorúbb közgazdasági környezetre, a külgazdasági egyensúly biztosítására és az elért színvonal megtartására törekszik. Tavaly 618 ezer sertést vásároltak fel, az idén 666 ezerre számítanak. A 35 ‘ ezer vágómarha és a 85 ezer vágójuh felvásárlása előreláthatólag a múlt évi szinten marad. Az idei esz­tendő főbb feladatairól a vállalat igazgatója egyebek között elmondta, hogy az ÁHV jelentős erőfeszítéseket tesz arra. hogy a sertéste­nyésztők termelési kedve megmaradjon. Többek között az átiagsúlyokat a megyei takarmányhelyzet és a pia­ci körülmények miatt 5 ki­logrammal csökkentik. Ezen­kívül januártól változik a vágósertések felvásárlási ára is. Az új árkategóriák a 100 és 110 kilós sertések át­adására ösztönöznek. A vál­lalat a folyamatos felvásár­lás érdekében. 1984 első ne­gyedévében 1 forint felárat fizet kilónként az élősertést átadó kistermelőknek és a nagyüzemeknek egyaránt. A továbbiakban Csorna János a vállalat dolgozóit érintő főbb tennivalókról, a lakossági el­látást szolgáló belkereske­delmi kereten kívüli értéke­sítésről. hatékonyabb mun­kavédelemről végül és nem utolsó sorban a minőségja­vításáról szólt. Posta, OTP, Állami Biztosító Utazási irodát nyit a takarékpénztár Csendes nap a postahivatalban Az év első hétfője. A kira­katokban még láthatóak az ünnepi díszletek. Az utcán az emberek is lassabban járnak, mint máskor. A pos­tán néhányan telefonra vár­nak, mások csekkeket tölte­nek s akad, aki elkésett üd­vözlőlapokat címez. — Jó évet "hagytunk ma­gunk mögött — mondja Kol­ler Gizella, a szolnoki 1. sz. postahivatal vezetője. — Si­került teljesítenüpk a ter­vünket, ezt szeretnénk az idén is. Az első munkanap csendesen telt, a csekket a hét közepétől fizetik majd az emberek, akkor többen lesz­nek. A posta ebben az évben is ugyanúgy dolgozik, mint tavaly, tehát az első munka­nap se más, mint a többi. A szolgáltatásaink száma se változik, inkább azok minő­ségén akarunk javítani. Az OTP megyei fiókjánál sokan állnak a pénztár előtt. Vannak, akik a betétjük ka­matát veszik föl, néhányan pedig kerek számra egészítik ki az új összeget. Akad olyan is, aki valutára vár. — Megnőtt az utóbbi idő­ben a takarékbetétek iránt az érdeklődés — kezdi Tóth Sándor fiókvezető-helyettes. —• Ehhez az új kamatrend­szer járul leginkább hozzá, amit márciusban vezetünk majd be. Más változást is hozott az új év. Utazási iro­da alakult az OTP-nél Pen- taturs néven, amely külföl­di utakat szervez ügyfeleink­nek. Az új közigazgatási te­rülethatárok is befolyásol­ják az évkezdést. A múlt hét utolsó munkanapján ugyanis több tanácsi számlát kellett új fiókhoz költöztetni, úgy; hogy hétfőn ne legyen fenn­akadás a munkában. Sikeres év volt a tavalyi, a tervezett­nél nagyobb lett a betét­számlák összege. A tapaszta­lat az, hogy egyre inkább rá­szoknak az emberek a taka­rékoskodásra. Szeretnénk, ha ez az év is legalább így si­kerülne. Naponta 200—250-en kere­sik fel az Állami Biztosító városi fiókját. így van ez hétfőn is. Az év első munka­napján, amikor új fiókvezető kezd munkába. Fülöp Zoltán azelőtt az Állam! Biztosító járási fiókjának volt a veze­tője. — A közigazgatási határok változása nálunk is szerveze­ti átalakulással járt. Meg­szűnt a járási fiók, és sze­repét a városi fiók vette át. A járási fiók dolgozói a vá­rosi fióknál dolgoznak ezak- után. Üj vezetőség alakult, most dolgozzuk ki teendőin­ket és zárjuk a múlt évet. Mindennel előreláthatólag majd január vége felé le­szünk készen. Ügyintézés természetesen addig is lesz. Több lett az ügyfelünk, ki­szolgálásukhoz sajnos csak a személyi feltételeink adot­tak. Remélhetőleg az év vé­gére elkészül a Jubileum té­ri új városi fiók, mely tága­sabb lesz majd. — ns — IKeddi jegyzetünk I mm Örökségeink Megyek a kislánnyal az utcán, s ismerős közele­dik. Ösztönösen szorítok egyet a kezén, s így szinte egyszerre kösz.önünk. Jó­val később, átgondolva a napot, jut eszembe: apám­mal jártunk így kézenfog­va, s ő szorított egyet a kezemen, ha köszönésre akart figyelmeztetni. A karácsonyi beigli osz­tatlan , elismerést aratott. Valaki a családból még azt is megkockáztatta, leg­alább olyan jól sikerült, mint valamikor a nagyma­ma beigli je. Éjszakai műszakban se­rénykedtünk a minap a . nyomdában. Kifejezetten erőt, gyorsaságot kívánt a munka.. Őseimre gondol­tam, a kétkezi munkásem­berekre. aki k nap mint nap ikezük munkája után éltek. Pillanatok tg tartott csak az elrévedés. Örökség — zár­tam le magamban, ezt is lehet örökölni. És szeret­tem ott, ezt a munkát. Vannak örökségeink. Ki­nek ez, kinek az. Nem kis és nagy birtokok, házak, várak — de egész életünk során mégis fontosak. Pél­dául az elődeink, akik ha még mellettünk élnek, ugyanúgy a mieink, mint a hagyaték. Sokszor nem könnyű az örökösök dolga, az elődök figyelő szeme, bírálata tudatában. Mert nem közhely, igazság, na­gyot változott a világ. És nem biztos, hogy a világot minden változásával együtt úgy fogadják el az idős em­berek is, • mint a fiatalok. Sőt! Időnként háborognak olyan dolgokon, amit a fia­talabb korosztály mint sor­sának könnyebbedését fog­ja föl. Hallottam öregről, aki sehogyse akarta meg­érteni, minek törik magu­kat fial autóért, mikor egy jó bicikli életreszóló, s csak egyszer fizetendő uti- társ. Mások azon csodál­koztak. hogy gyermekeit fölnevelő lányuk most új­ra bútorozza a lakását. Hát hogy is van ez? Egy bútor, egy élet — ők így tudják, így élték... Ebből persze gyakran vi­ták is születnek, talán mondani se kell azoknak, akik nagy családban, több- generációs „társbérletben” egy födél alatt élnek. Az öregek figyelnek, fejet csó­válnak, aztán, ha »szóhoz jutnak, mondják a magu­két. Ilyenkor a tisztelethez, a szeretethez feltétlenül türelem is kell, hiszen a megértés, a jószándék nem elég. öreg embernek nem lehet keresetlen őszinte­séggel, nyersen odamonda­ni a magúnkét, mégha százszor nekünk is van igazunk. És az öreg nem egészen gyerek — nem le­het sarokba küldeni, s azt se mondani, ez nem tar­tozik rá. Mert valamelyest rá is tartozik, valamelyest neki mindenhez köze van, — mint ahogy az életünk­höz, a munkánkhoz, a jö- vőnkhöz is kötődik. Örököltünk tőlük — ezt az egész mostani világot, ök kezdték, ők vívtak ér­te nagy csatákat, szó sze­rint is. ök élték, bőrükön tapasztalták a háborús éveket, ők dolgozva ta­nultak, — miközben min­ket minél tovább iskola­padban akartak látni. ök, az örökhagyók, — akik jó lenne, ha sokáig velünk, köztünk élnének. Mert igaz, vitázunk velük, olykor nem értjük őket, pedig érteni akarjuk. Ám ők is így, ugyanígy vannak velünk. Sorsunk a sorsuk. (SJ) BÁBOLNÁRÓL Csibeszállítmány a Szovjetunióba Támogatás az aszálysújtotta téeszeknek Az aszálysújtotta téeszek támogatásáról határozott legutóbbi ülésén a Szolnok megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge mellett működő Kölcsö­nös Támogatási Alap Intéző Bizottsága, amelyhez 52 tsz, egy halászati tsz és két ter­melőszövetkezeti társulás tartozik. Az alföldi megyék közül Szolnok megyét érte 1983-ban a legnagyobb aszálykár. Az Országos Köl­csönös Támogatási Alap több mint 46 millió forint köl­csönnel segítette a megye érintett szövetkezeteit. Eb­ből az összegből a legna­gyobb kárt szenvedett szö­vetkezetek kaptak támoga­tást. Gazdaságonként 10 mil­lió forint kölcsönt vehetett igénybe a rákóczifalvi Rá­kóczi, a túrkevei Vörös Csil­lag és a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz. A fennmaradó összeget a többi aszálysúj­totta téeszek között osztot­ták szét. Az intézőbizottság arról is döntött, hogy a sürgős kö­telezettségek kiegyenlítésére további 20 millió forint köl­csönnel siet az alaphoz tar­tozó szövetkezetek megsegí­tésére. A saját alapból nyúj­tott kölcsönnel együtt a me­gye téeszei több m'int 66 mil­lió forint pénzügyi segítséget kaptak a Kölcsönös Támoga­tási alaptól a legsürgetőbb pénzügyi, gazdasági problé­máik megoldásához. Találmányok, új technológiák segítője Agrár kisbank Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzin­tézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a Szövosz. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban, valamint az élelmiszergazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szol­gáló ágazatokban az innová­ciós folyamatokat finanszí­rozza. Az új kisbank a tel­jes innovációs folyamatot át­fogva hivatott segíteni a ta­lálmányok hasznosítását, új technológiák, termékek ki- fejlesztését és bevezetését. Mindehhez a társulás ka­mat ellenében innovációs kölcsönt, illetve részesedés fejében végleges tőkejutta­tást nyújt, így részben átvál­lalja a fejlesztések kockáza­tát. Negyvenezer naposcsibét küldtek el tegnap Bábolnáról Ferihegyre, ahonnan repülő­géppel a Szovjetunióba to­vábbították a mezőgazdasági kombinát 'idei első szállítmá­nyát. Ebben az évben össze­sen 4 millió, úgynevezett Tetra hússzülő naposcsibét küld a magyar üzem a Szov­jetunióba. Tavaly írta alá az Agrária Külkereskedelmi Iroda és a szovjet Prodintorg Külkereskedelmi Vállalat azt a szerződést, amelynek alap­ján a bábolnai kombinát 1985-ig évente 4 millió — összesen 12 millió — broiler szülőpárt szállít a Szovjet­unió több köztársaságának tenyészüzemébe. Ez világvi­szonylatban a legnagyobb ilyen szerződés és Bábolna ezzel az eddiginél is nagyobb mértékben vesái ki részét a szovjet élelmiszerprogram­ból. Bábolna tavaly ás pontosan teljesítette kötelezettségét; a kért időre küldte el a 4 mil­lió naposcsibét. Az idén he­tente két alkalommal, szál­lítmányonként 40 000 szülő­párt indít útnak különjáratú repülőgépekkel a Szovjet­unióba, többek között Je- szentukiba, Kijevbe és DnyeprodzerzsinszKiibe, ahol a magyar kombinát 1978— 1982 között komplett barom­figyárakat épített fel. Tavaly állították üzembe az NSZK gyártmányú vadbőrfrissítő gépet a Pannónia Szörme- kikészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárában. Megmunkálás, raktározás, szállítás során a szőrök letapadnak. Ezeket azonban a gép fölfrissíti, a bundá­kat széppé varázsolja

Next

/
Oldalképek
Tartalom