Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 25. IA szerkesztőség postájából I Fából vaskarika % Tarjányi András Karcagról irt, és küldte az itt látható fényképet, amelyet ja berekfürdői üdülőtelepen készített. Érdekes! Az alsó jelzőtábla már egy éve tiltja a behajtást .. A Nyitvatartás Jászapátiról úttörők jelentkeztek panasszal. Egy hideg délután több kilométerről nagy mennyiségű vasat cipeltek a MÉH-telepre. Fáradtan, átfázva érkeztek háromnegyed négykor, s noha a kiírás szerint négy óráig kellett volna nyitva lennie a telepnek, ők zárt ajtókat találtak. Kénytelenek voltak az összegyűjtött értéket máshol biztonságiba helyezni. A következő alkalommal már fél négykor a MÉH-nél voltak. Akkor is hiába. Az információ szerint mások is jártak már hasonlóan. * * * Dr. Gulyás Évánál, a nagyközségi tanács vb-titkáránál érdeklődtünk levélben. Idézünk válaszából: „A MÉH- teflep nyitvatartási ideje: 7— 16 óra, pénteken 7—15 óra. Ennél rövidebb az áruátvétel ideje, amely 7—14 óráig, illetve pénteken 7—12 óráig van szabályozva. Mindkét időtartam jól látható helyen ki van függesztve...” Gyerekek! A nyitvatartási és az áruátvételt tehát nem lehet egy kalap alá venni! felső szerint: elsőbbség jár a szembejövőnek. Járművezető legyen a talpán, aki a pillanat századrésze alatt eldönti: mitévő legyen, menjen, ne menjen? ... és áruátvétel A válaszból megtudtuk még, hogy az áruátvétel ilyesfajta szabályozása nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek tanítási időn kívül leadhassák a gyűjtött hulladékot, és a pénzüket is megkapják. Erre csak akkor van mód, ha az iskola a MÉH-telep vezetőjének bejelenti a gyűjtési akciót, s az átvételi, esetenként a nyitvatartási időtől függetlenül átveszi a gyűjtött hulladékot. Fizetni ugyan már nem tud, mert a pénztár csak az átvételi idő alatt működik, de másnap megkapják a gyerekek az előre lemért hulladék árát. Az úttörő csapatvezetők úgy nyilatkoztak: ha megbeszélik előre, nincs gond az átvétellel. Előfordul azonban, hogy egy-egy őrs spontán elhatározással, a csapat- vezető tudta 'nélkül gyűjt hulladékot), ilyenkor éri a gyerekeket kudarc. Ezt elkerülendő. a tanács javasolta a MÉH-telep vezetőjének, hogy a hét egy napján legyen átvétel és kifizetés délután is. A csapatvezetők figyelmét pedig felhívták arra: a gyűjtési akcióról a MÉH-telep vezetőjét előre értesítsék. Hobbi? Hasznos időtöltés? A Galamb és Kisállattenyésztők tiszafüredi Egyesülete január 13., ,14., 15-én rendezte első városi kiállítását, amelyre igen sok érdeklődő volt kíváncsi Az első napon a csoportosan érkező óvodásoknak és iskolásoknak tartottak \— a kiállítás megtekintése mellett — tájékoztató jellegű előadást. Mintegy ezerötszáz gyerek nézelődött a kisállatok ketrecei között. Ezen lo napon minősítette a kiállítást ,a szakmai bíráló bizottság. Első lett Tiszafüred 2811, második Jászladány 2805, harmadik Tiszakécske 2789 ponttal. A második és a harmadik napon sem vártak hiába a látogatókra. A gyerekek ér4 deklődését a színes díszmadár-kollekció keltette fel leginkább. Az útolsó napon sok tenyésztő is felkereste a rendezvényt. A tájékoztatót és a fotót Orosz Sándortól, az egyesület elnökétől kaptuk. Szellemi táplálék A 74 éves özv. Szekeres Istvánná levele Törökszent- miklósról érkezett Ezt írta: „ ... Ha lehetséges lapjukban — melynek majdnem mindnyájan előfizetői vagyunk — tegyék közzé levelem. Köszönjük a törökszentmiklósi tanácsnak, hogy a Tiszatáj Tsz régi székházában fiókkönyvtárat létesítettek. Ez nagyon sokunknak köny- nyebbséget jelent, mert a nagy könyvtár messze van tőlünk, viszont sokan szívesen olvasunk. Külön köszönjük a kis könyvtár vezetőjének, Zeth Jusztinának a kedvességét, aki még a szabadsága alatt is bejön kölcsönzőnapokon és segít választani, könyveket ajánl.” Balesetveszélyes! Ezt a fényképet Jászberényből, az Alkotmány utcából küldték. A hatablakos ház mellett nemrég készült autóbejáró. Helyreállították az utat, kibetonozták a bejárót is. Csupán a gyalogosan közlekedőkre nem gondoltak, akiknek nappal is, de különösen esténként — szürkületben és sötétben — nagyon kell vigyázniuk testi épségükre a rézsútos betonozás miatt. Válaszok, intézkedések Adnak, vesznek, de nem jelentenek... Január 18-án „Per nélkül nem lehet? ...” címmel közöltük Méri Sándorné tisza- földvári olvasónk levelét. Eszerint jogtalanul tiltották le férje fizetéséből más házadóját, sőt egy másik háztulajdonos ebadóját is ők fizették. Nem egészen így van a dolog ... Nézzük. A tíszaföldvári nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervétől Zsigri József főelőadó írt. Méri Sándor részére 1983- ban 220 forint házadót, valamint 66 forint községfejlesztési hozzájárulást írtak elő a TisZaföldvár, Perec út 5. szám alatti lakóház után. Mindezekről 1983. augusztus 17-én adóívvel tájékoztatták, ellene fellebbezés nem érkezett. A Szolnok városi és járási Földhivatal a tulajdon- változást 1983. május 4-én záradékolta a 757. számú tulajdoni lapon. Erről a másolati példányt 1983. május 12- én küldte meg a tanácsnak. A házadó kivetése a január 1-i állapotnak megfelelően január 16-ig megtörtént. Az I. félévi adót, 143 forintot március 11-én befizették. (A válaszból nem tűnik ki a befizető neve.) A II. félévi adó is 143 forint volt, amely megnövekedett 7 forint adópótlékkal, valamint 50 forint behajtási költséggel. Tehát nem ebadóval... Sem Méri Sándor, sem az új tulajdonosok a birtokváltozást nem jelentették be, a szakigazgatási szerv a földhivatali záradék alapján értesült a változásról ... Mindez így lehet. Egyet azért csak nem értünk. Ha 1983. május 12-én a tanács megkapta a földihivataltól a tulajdonváltozásról szóló értesítést, 1983. augusztus 17- én miért küldött Méri Sándo- réknak adóívet eladott házukra? Hétvégeken is kényelmesebben Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk az autóközlekedést érintő panaszokkal. Legtöbbször azt tanácsoljuk: írjanak közvetlenül — időnyerés miatt is — a 7. sz. Volán Vállalatnak (5000 Szolnok, Landler Jenő út 24.). Z sidai István zagyvarékasi lakos levelével azért tettünk kivételt, mert észrevétele több embert érint. Arról írt: az új menetrend életbe lépése óta szombaton és vasárnap nem érnek idejében munkahelyükre a folyamatosan füzemelő gyárak (cukorgyár, papírgyár, BVM. Mezőgép stb.f dolgozói. A vidékről érkező autóbuszok ezeken a napokon nem mennek ki az ipartelepre. Az észrevételt a közlekedési vállalathoz továbbítottuk. Mind olvasónk soraiból, mind dr Márton Ágoston forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes válaszából kitűnik: a téma már korábban is napirenden volt. A reggeli műszakváltásra közvetlen járattal, a délutánira átszállással jutottak el az emberek. A beutazást 22 órára nem tudták a vállalat illetékesei kedvezően biztosítani. A hazautazás 22 óra után szintén átszállással volt lehetséges. „ ... A dolgozók részéről sérelmezett nehézségeket az eltelt időszakban is napirenden tartottuk, hasonló igények jelentkeztek, újabb információkat gyűjtöttünk. Ezeket értékeltük, és lehetőségeinket figyelembe véve február 1-től kedvező változásokat vezetünk be. így Zagyvarékasról 13.00 és 20.55 órakor a Vegyiművekhez, vissza 14.30 és 22 20 órakor induló hétköznapi járatainkat munkaszüneti napokon is közlekedtetjük ...” — olvasható dr. Mártoit Ágoston válaszában. Szerkesztői üzenet B. A. Mezőtúr: A Társadalombiztosítási Közlöny 7—8. számában jelent meg tájékoztatás arról, hogy a törzsgárdatagság anyag; elismerésére adott jutalom (törzsgár- daj utalom) miként számít be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe. Jogi tanácsok Győzzön a jobb A gyermek elhelyezéséről válás után A sajtóban hónapokig vitatkoztak a „felesleges apákról”. A vitaindító cikk szemzője szerint a családjog elve feltételezi, hogy a gyermek erősebben kötődik az anyához, mint az apához, á házasság felbomlása után is az anya és a gyermek kapcsolata a döntő. Ha az anya esetleg alkalmatlan a gyermek nevelésére, akkor ezt különleges1 eljárással kéll bizonyítani, míg az apánál az alkalmatlanság magától értetődik. Ezek a megállapítások idézték elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve, amely már majdnem egy esztendeje gyakorlattá vált, különböző vélemények kereszttüzébe került. Valójában1 a gyermekelhelyezési perekben mindig a gyermek érdekét és biztonságát tartják szem előtt Szerencsére a háziastárSak döntő többsége békésen megállapodik arról, hogy melyikük neveli tovább a gyermeket Gyakran maga az apa dönt úgy. hogy a gyerek maradjon továbbra is az anyánál. Történelmi, társadalmi tapasztalat ugyanis, hogy a nevelésben az anyáknak nagyobb a gyakorlatuk. De ez nem jelenti azt, hogy a gondozásra mindig az anya az alkalmasabb. Az ítélkezési gyakorlat is azt bizonyítja, hogy nemegyszer pedagógus anya gyerekéit is az apára bízzák. A Legfelsőbb Bíróság elnökér nek helyettese erről így vélekedett: „Megkérdezte tőlem valaki, hogyan lehet az, hogy egy óvónő, aki negyven gyerek nevelésére alkalmas, nem alkalmas a saját gyerekének a nevelésére. Azt kellett válaszolom: az igaz, hogy ez az anya alkalmas! a gyermekek és a saját gyermekének a. nevelésére, de férje, illetve volt férje alkalmasabb a közös gyermekük nevelésére, ezért kellett nála elhelyezni.” Az a legizgalmasabb az ítélkezési gyakorlatiban, amikor mindkét szülő alkalmas a nevelésre. Ilyenkor nehéz a helyzete a bíróságnak. Hajszálon múlhat a per elvesztése vagy megnyerése. Ezért a bírák az összes körülményt együttesen, alaposan mérlegelik, mielőtt meghozzák döntésüket. A jelenlegi ítélkezési gyakorlat arra törekszik, hogy győzzön a jobb. Ahhozl, hogy ez megvalósuljon, nem kell megbélyegezni, elmarasztalni az anyát, ha esetileg az apának ítélik a gyermeket. Előfordul, hogy a gyermekelhelyezési perekben drámai helyzet alakul ki. De gondoljuk csak meg, ki idézi elő ezeket? Rendszerint 32 úgy főszereplői, a házastársiak, akik házasságuk kezdetén nyilvánvalóan azért választották egymást, mert a másikban vonzó tulajdonságokat fedeztek fel, vagy vélitek felfedezni. Közben együttélésükből született egy vagy több kisgyermek. A szülők marakodását a gyér étkekért egy kívülállónak kell kiegyensúlyoznia. Aki bármenyire is1 körültekintően jár el, soha annyira nem iB>- merheti meg a belső tényezőket, ahogy azt a házas- társak mágluk ismerik. Kiemelkedő még egy szempont az ítélkezési gyakorlatból. A bíróság vizsgálja a vétkességet, vagyis azt, melyik háziastárs miatt bomlott fel a házasság. Ez a vétkeség nem azonos a hűtlenséggel. A hűtlen házastiárs, aki kalandba bocsátkozva elhagyja családját, vétkes lehet. De más elbírálásban részesül ak aki zsarnok, goromba, házastársát elhagyja, és új társat keres. Nem büntetni akarja a bíróság a vétkes házastársat akkor, amikor a gyermek gondozását a másik szülőre bízza, hanem mindenkor a gyerek érdekének megfelelően hozza meg a döntést. A terhes anyák munkajogi védelme Az ezzel kapcsolatos jogszabályok nem újak, de a gyakoriéit azt mutatja, még mindig nem minden munkahelyen alkalmazzák helyesen. A terhes nőt attól kezdve, hogy megállapították a terhességét, gyermekének születése után a hatodik hónap végéig nem szabad egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatni. Azt tanácsoljuk, hogy az a várandós, aki egészségiére káros1 munkát végez, forduljon a feletteséhez, és kérjen változtatást. Vagy úgy, hogy másik munkaköribe helyezik, vagy a meglevő munkakörében kedvezőbbé teszik munkafeltételeit. A vállalatokat a munkajogi szabályok kötelezik erre. Az is előfordulhat, hogy a terhes nő különleges érzékenységet mutaj valamelyik munkakörben. Jóllehet, más azt ugyanebben az állapotban zokszó nélkül be tudja tölteni. Tehát itt nem a munkakörben való alkalmazás tilalmáról van szó, hanem a várandós nő egyéni érzékenységéről. Ilyenkor sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni az ügyet, esetleg megtoldani egy „Ugyan már ne affektáljon” kezdetű főnöki dorgálással. (Sajnos példánk nem kitalált.) A terhes nő és a magzat védelme érdekében eleget kell tenni a más munkakörbe való áthelyezés kérésének. A dolgozö nőnek a kérelmét orvosi igazolással kell alátámasztania. Gyakran vitára ad okot a terhesség miatt mág, munkakörbe helyezett nő munkabére. Alapszabály: hogy a dolgozó nőt terhessége miatt nem érheti hátrány. A terhessége miatt más munkakörbe áthelyezett nőnek joga van az előző munkakörében elért átlagkeresetéhez. Ez akkor sem csökkenthető, ha ez a? ideiglenes munkakörére megállapított bértételek szerint nem volna biztosítható. (Ml. V. 19. §.) Magyarán, ha egy terhes asz- szonyt beállítanak egy jóval könnyebb munkát végző jóval kisebb keresetű asszonyok közé, ő a nehezebb munkára megállapított bérét kapja. Az előbbiékből következik, hogy olyan esetiben, ha az új munkakörben anyag- vagy áramhiány miatt esetleg egyéb, a dolgozó hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nőnek az előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Természetesen abban az esetben is megilleti az átlagkereset, ha állapota miatt munkafeltételeit módosítják. Például amikor munkaköre változatlan marad, de rövidebb ideig, vagy egészségesebb körülmények között foglalkoztatják. (A fentieket a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása tartalmazza.) Dr. Kertész Éva
