Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JANUÁR 24 Mérlegen ex egrárértelmiség Mennyit keres és hogyan él? Mennyit keres és hogyan él az agrárértelmiség? Az elmúlt években több vizsgálat próbált választ keresni a kérdésre, jelezve a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést. A fokozott kíváncsiság érthető. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének felmérése szerint ugyanis, annak ellenére, hogy a 34—35 éves agrármérnökök magasabb havi jövedelmet, beosztást tudnak elérni, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozó, hozzájuk hasonló korú diplomás fiatalemberek, Még ha a falusi élet, a mezőgazdasági munka körülményei az elmúlt években mérhetően fejlődtek is. a mező- gazdasági termelésben pályát kezdők, vagy a pálya kezdeti szakaszán tartók életkörülményei eltérnek az országos átlagtól. Lugossy Györgyinek, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársának vizsgálatai szerint például az országos 67 százalékos aránynyal szemben, az azonos korú fiatal termelőszövetkezeti vezetők 99 százaléka házas. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a kisebb településeken úgyszólván lehetetlen — szaknyelven szólva — a nem formalizált kapcsolatokat fenntartani. A szabados legényélet ugyanis olyan ellenszenvet vált ki, hogy esetleges termelési konfliktusnál ezt a tényt a falusi-közvélemény (ami az esetek többségében azonos a téeszé- vel). azonnal a vezető ellen fordítja. És könnyen kitelik az esztendő! A statisztikai adatok szerint a pályakezdő agrárdipA termelőszövetkezeti fiatal vezetők anyagi helyzetét az Agrárgazdasági Kutató Intézet a házastársi keresetek felmérésével pontosította. A 30 éven aluli vezetők házastársainak jövedelme — akik jobbára egyszerű irodai munkát végeznek — 1500— 3000 forint között mozog. A házastársi jövedelem mellett a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmét a háztájiból eredő mellékjövedelem egészíti ki. A háztáji gazdaságból származó bevétel egy esztendőben a vezetők többségénél minden korcsoportban 10 ezer forint alatt marad. vagyis hasonló mértékű az agrárértelmiség társadalmi presztízse még ma is viszonylag alacsony. A közvélemény szemében az orvos, a jogász vagy a középiskolai tanár még ma is rangosabb, mint az agronómus. S mégis — ez egy újabb ellentmondás! — már évek óta többszörös túljelentkezés tapasztalható az agráregyetemeken, s hovatovább több városi származású fiatalt vonz ez a pálya, mint falusit. Vajon mi rejlik emögött, milyen körülmények között él és dolgozik az agrárértelmiség? lomásoknak 3—4 ezer, az átlagos agrármérnököknek pedig 9—10 ezer forint a havi jövedelme. Ehhez.járul még a tsz-ekben a prémium, a nyereségrészesedés és persze a háztáji gazdaság hozadéka is. Kétségtelen, hogy mindez észrevehetően magasabb juttatás, mint amennyit a népgazdaság más területein dolgozó értelmiségiek el tudnak érni. Az átlagosnál nagyobb jövedelem mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje. Vagyis az átlagosnál rosszabbak a munka- feltételek, hosszabb a munkaidő és így tovább. A falun élő agrárértelmiség jövedelmének az átlagosnál kisebb hányadát költi szolgáltatásokra, a városiaknál kevesebbet ad ki kulturális célokra és az alapvető higiéniai igényeket meghaladó vásárlásokra. Ennek legfőbb oka: a keresett árucikk a legtöbbször nem kapható a lakóhelyén. a népgazdaság más területein dolgozók mellékjövedelméhez. Semmilyen mélységű jöve- delemelemzés nem feledtetheti azonban az életszínvonal egyébb összetevőit, a fogyasztásét a lakáshelyzetét, az infrastrukfurális ellátottságét és így tovább. A 25 éven aluli pályakezdő tsz-vezetők háromnegyed része a szüleinél, illetve kisebb hányaduk albérletben, munkásszálláson lakik. A 25 éven felülieknél azonban ugrásszerűen megnő a szolgálati lakással rendelkezők aránya, és egyre többen rendelkezt1 ■ " ....... ...................... n ek saját családi házzal is. A termelőszövetkezetek nagyobb része az agráregyetemekről érkezőt kedvezményes építőanyag-, fuvar- és egyéb juttatásokkal, szolgáltatásokkal. kölcsönökkel támogatja a lakásépítésre vállalkozókat, Más megoldás úgyszólván nem létezik. A szövetkezeti, netán tanácsi lakás úgyszólván ismeretlen fogalom. Közismert, hogy a tsz-ek- ben a közös eredmény és a személyes érdekeltség szoros, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ezért — mint ahogy Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese egy interjúban kifejtette — minden a termelést növelő vagy azt gazdaságosabbá változtató eljárás tárt kapukat talál. Mi több. a tanultakhoz, vagy lehetőségekhez képest elmaradó termelési színvonal emelése kimondva-kimondat- lanul az agrárértelmiség munkaköri kötelessége. És ez nem szólam! Ha nagyobb a termés, nagyobb a fizetés. Persze ugyanilyen gyorsan el lehet veszíteni a prémiumot is. Egy-egy fejlesztési elképzelés elfogadtatása, a végrehajtásra való mozgósítás az* amit az agrárértelmiség önmegvalósításának nevezhet. És akinek diploma van a zsebében, annak erre nagyobb a lehetősége. Hiányszakmák Persze az agrárértelmiség már nem egyenlő az agrármérnökkel. Az ötödik ötéves terv időszakában évente csaknem kétezer agrármérnököt avattak. Nem is annyira belőlük van sok, mint inkább az agrárterületen dolgozó egyéb értelmiségből kevés. Például sok középvégzettségű irányítóra lenne szükség, nem beszélve az olyan hiányszakmákról mint az energetika, az áruforgalmazás. az élelmiszerfeldolgozás, stb. Nem arról van szó, mintha e szakmákból keveset képeznének, hanem inkább arról, hogy az ilyen diplomásnak nemigen akaródzik vidékre menni! Igaz. a falura települők életkörülményei sok esetben rosszabbak a városiakénál. Más kérdés azonban, hogy napjainkban messze túlértékelik a városok nyújtotta lehetőségeket. B. P. Ami a több pénz mögött van Mennyit ad a háztáji? Jászberényben a Pelyhesparton kisipari szolgáltatóház épül. A tervező és kivitelező a Városgazdálkodási Vállalat. A 250 négyzetméter alapterületű épület nyolc helyiségből áll. A helyiségek bérbeadása márciusban, áprilisban kezdődik Klubok vendégségben Sxolnokon kétszáz A fényreklám nem olcsó Szerződés kerbentertásre A kezdeményezés, amely feltehetően továbbra is gyümölcsözően szolgálja a helyi ifjúsági klubok közötti baráti kapcsolatok megtartását, erősítését és bővítését — Fiatal utazók klubjának lelkes kis közösségétől ered. Az elmúlt években ők sok sikeres program, klubok közötti vendégjárás házigazdái voltak. Ezért javasolták a közelmúltban — a városi Ifjúsági Klubtanács koordinálásában —, hogy a havonta megrendezésre kerülő találkozókat mindig más—más, önként jelentkező ifjúsági vagy egyéb klub szervezze, bonyolítsa le. E városi találkozók sora, Klubkörben címmel, január közepén megkezdődött. A péntekenként délután 3-tól este 10 óráig szórakozást, ismeretterjesztést, tapasztalat- cserét (nonstop filmvetítést, játszóházat, vetélkedőt, diszkót is) kínáló klubrandevú első sikere biztató. A szervezők jóvoltából a családos fiatalok is részt tudnak venni ezeken az összejöveteleken, mert gyermekmegőrzést és — foglalkoztatást is vállalnak a program idejére a házigazdák. Manapság egy város esti képéhez szorosan hozzátartoznak a sötétedéskor kigyulladó fényreklámok is. Így van ez Szolnokon is, legalábbis a Kossuth téren és környékén. A monumentális OTP-reklám, szemben a Casco felirat a száguldó autókerekekkel az Elegant és a Sztár áruház függőleges fényei vagy a Múzeum étterem felirata — ez utóbbi, ha be lenne kapcsolva. A vasútállomás felé haladva azonban csak néha, elvétve találkozik a szemlélődő ilyen világító feliratokkal. A vasútállomás előtti Jubileum téren is csak néhány fényreklám vonja magára az utazó figyelmét. Legjobban szembetűnő a Szolnok étterem felirata, nemcsak nagysága miatt, hanem egy olyan érdekes tulajdonságából adódóan, hogy nem minden betűje hajlandó a többivel együtt váltogatni a színét. Persze olyan is akad, ami általában működik, mint példáiul a Kossuth téri mű- anyagbolté, igaz, piros száné ellenére eléggé vérszegényen. A városban esténként 200 neonreklámmal találkozhatnak a járókelők. Ezek javarészét a szolnoki Építő- Javító és Szolgáltató Vállalat tervezte és készítette. Munkái nemcsak a megyében láthatók, hanem Szegedtől Nyíregyházáig több városiban is. Mint Tóth Tibor, a vállalat neonreklám-tervezője elmondta, az általuk készített fényreklámok színvonalával a szakembereik elégedettek. Persze az utcára kerülő reklámok minősége nemcsak rajtuk múlik, hanem a megrendelő igényén és pénztárcáján is. A fényreklám nem olcsó mulatság. A kisebbek, mint a nemrég elkészült Gazriász, Rodeo boltoké 40— 50 ezer forintba kerülnek. A papírbolt Student felirata drágább volt. A vállalat nemcsak élkészíti a feliratokat, hanem azokra garanciát is vállal, sőt annak letelte után a megrendelő kérésére szerződést is köt a javításukra. Ha a megrendelő nem köt szerződésit, a vállalat bejelentésre is javítja a neonokat. — ns — □ | Én még emlékszem rá, hogy jó tízegynéhány évvel ezelőtt játszottak egy 1 francia filmvígjáté- kot nálunk: Horgász a pácban címmel. Nos, ebben a kacagtató komédiában akadt egy kacagtató jelenet, amikor a pecázó hősünk a tóparton állt. dobbantott egyet, és máris a horog végén ficánkolt egy hal. A kunhegyesi Sinka Mária, akarom mondani Gál Gyulá- né a nyáron valami hasonlót vitt véghez a Nagykunsági Főcsatornán, az országos horgász-csaj» tbajnokság küzdelmei során. Igaz, ő nem dobbántott, de mégis alig győzte emelgetni a tíórog végéről az apróhalakat. Három óra alatt 3 kg 25 dekányit fogott, ami elmondása szerint nem különleges eredmény, bár a többieknek még ennyit sem sikerült. Arra mindenesetre jó volt, hogy elnyerje a mezőny legjobbja, és ezen kívül az országos csapatbajnokság legeredményesebb női versenyzője címeket, illetve a serlegeket. Ekkor többen ug- Iraitták: nem csoda Marika, hogy te lettél a legjobb, hiszen „hazai” vízen volt a bajnokság, mivel á csatorna alig pár kilométerre kanyarog Kunhegyestől. Ö erre csak mosolygott, és ennyit felelt: a színhelyet a zsűri Halat evett az utca MARIKA, a mesterhorgász Várják a szolnoki diákokat is Planetárium Kecskeméten határozta meg, egyébként is a víz mindenkihez egyformán folyt. Hogy az eset nem volt véletlen, arra egyetlen adalék: korábban országos második helyezést ért el a női sporthorgászok bajnokságán. IH/ogy merpe? IDunaúj városban, ahol ugye nem kimondottan kunsági víz csörgedezik. Otthon könyvtárnyi szak- irodalma sorakozik a polcokon, maga sem tudja, hány darab. Hasonlóan bajban van, ha horgászbotjainak száma (felől érdeklődnek: széttárja a kezét, valahol harminc felett fejeződne be a számlálás. Egy év óta az országos' sporthorgász válogatott tagja. Elve: a hal soha nem jön és harap magától, először is meg kell keresni. Ha megvan, sem bizonyos a kapws, sok mindentől függ. Azután illik tudni, hogy a szélhajtó küsz, horgásznyelven a sna- ci a felszín alatt úszkál, a vörös szárnyú keszeg lejjebb él, és aki a téli léki horgászatot kedveli, nem árt ha tisztában van vele: ilyenkor harap a süllő, meg a csuka. Az sem szégyen, ha az ember csak a zsinórt áztatja, de ebből le kell vonni a következtetést: vagy a szerelést kell kicserélni, vagy helyet változtatni, mert a folyó gyorsan sikló lakói ugyancsak finnyásak, temérdek ap>- ró, vízen belüli és kívüli tényezőre reagálnak. Mi a vezérelve? Türelem, kitartás, állandó tanulás, a társak szakadatlan figyelése: íme a jó horgász receptje. No, meg az sem árt, ha az ember mellé szegődik egy kis szerencse. Fájlalja, noha tucatnyi tehetséges tanítványa kerül ki a helybeli iskolákból, kamasz fiát és kislányát képtelen volt a pecabotok szerelmeseivé formálni. Olykor a férje is társul szegődik hozzá, noha ő a vadászatot jobban kedveli. Néha viszont ő enged a csábításnak, és vadászútra indul vele. Igaz, csak (fjéíszívvel: mert jgazi kikapcsolódása, nagy-nagy szerelme ez a csendes, vízi- sport marad. A dolognak az a furcsasága, hogy a család különös- képpen nem rajong a halfélékért, így azután esetenként nagyon jól járnak a környékbeli ismerősök, rokonok. Mert amióta sjx>rthorgász, hal nélkül még egyetlen vízi kiruccanás után sem tért haza. így volt ez az elmúlt évben, augusztus 20-án is. Tiszaderzs mellett, az élő Tiszán vártak a nagy fogásra. Délelőtt fél kilenc körül járhatott az idő, és jó húsz perc alatt egy 52 centis harcsát, majd egy négy- és egy ötkilós pontyot emelt ki a vízből. Ezután következett a csattanó: megfeszült ismét a damil, és érezni lehetett, súlyos vízivándor akadt a horog végére. Egy óráig fárasztotta, küszködött vele, míg a mellette horgászó férfiak segítségével partra nem került a 142 centi hosszú, 22 kilós bajszos ragadozó. Hogy mi lett ezzel a négy szép hallal? Mi lett volna, felelte: szétosztottam az utcában, a szpmszédok között. Mindet? Hiszen ez temérdek hús! Az bizony, dehát az utca is hosz- szú, ahol lakom. D. Szabó Miklós I Kecskeméten a Széchenyi városban tavaly májusban adták át az ország harmadik planetáriumát, amely körfo- lyosós rendszerű, és egyidő- ben negyvennégy látogatót képes fogadni nyolcméteres kupolája alatt. Újvárosi Antal, a kecskeméti planetárium vezetője elmondta, hogy vasárnap és hétfő kivételével elsősorban általános iskolások számára negyvenöt Egyre több iskolaszövetkezeti csoport ismerkedik országszerte a kereskedés és a szövetkezeti mozgalom alapjaival. Alig egy hete 107 öcsödi kisdiák is megalakította kis közösségét az általános iskolában. Célul tűzték ki az iskolai büfé eredményes működtetését, különféle gyógynövények gyűjtésével az anyagi alap biztosítását. perces programokat rendeznek, de természetesen felnőtt látogatókat is fogadnak. Az iskolásoknak Buzietzky Ágnes munkatárs a csillagképekről, a hozzájuk kapcsolódó mondákról. legendákról tart érdekes előadásokat. A kecskeméti planetárium előzetes bejelentkezés alapján fogad Szolnok megyei iskolás csoportokat is. — nt — Ismerkednek a helyes gazdálkodással, a vezetési módszerekkel és a szövetkezeti vagyon védelméért érzett felelősséggel. A Kunszentmárton és Vidéke Áfész keretében megalakult harmadik iskolaszö- vetkeziettel 300-ra nőtt a működési körzetben a diákszövetkezeti tagok száma. Öcsödön Iskolaszövetkezeti csoport alakult
