Szolnok Megyei Néplap, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
1984. JANUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Űjszentgyörgy hivatalosan nem létezik — ingatja a fejét Domokos József, a tisza- szentitmreti Községi Közös Tanács elnöke, majd hozzáteszi: — Soha nem volt önálló helység, mindig Tisza- szentimréhez tartozott közigazgatásilag, ma is annak a külterülete. Igaz, saját irányítószámmal rendelkezik, mert működik ott egy postaihivatal. Snabó Mártonná, az új- szentgyörgyi postamesternő huszonkét éve tölti be ezt a hivatalt, amely olyan kicsi, hogy két emberrel már tele van. Szabóné egyébként nem csak a postai, hanem például a takarékszövetkezeti ügyek intézője is, hivatalának mégis talán a legfontosabb tartozéka a telefon. Az újszentgyörgyi két telefon közül az egyik az ő kezelésében áll. — Ez egy úgynevezett felfűzős telefon, vagyis itt mennek keresztül a szentimrei és a tomajmonostorai vonalak is, azért csörög gyakran. Mivel a településen a másik telefon az óvodáé, rám há- - rul az itt élők különböző ügyeinek intézése. Például engem kémek meg, ha kiváncsiak az adójuk összegére : hét forint ötvenért felhívható a tiszaszentdmrei tanács, nem kell tehát elibu- szoznia a szentgyörgyinek tizenhat forintért. És egy szentimrei „kiruccanás” elvesz fél napot. A postamesternő újszentgyörgyi bennszülött, ismeri a tanyaközpont lakóinak minden gondját-baját és persze örömét is. A gondok a hasonló méretű és szintű településekével azonosak: rossz a közlekedés, nincs munka- lehetőség, a többség a Vízügyi Építő Vállalathoz valamint a BHG kunhegyesi és tomajmonostorai gyáregységébe jár dolgozni. Csak egy telefon Úvúntf—tanítói diplomával Kis bolt, nagy forgalom Orvosi rendelő, vízmű és könyvtár Az örömökl se egyediek), különlegesek. — Minden házhoz kert tartozik, van mit a tejbe ap- tnítaniuk a sZentgyörgyiek- nek. A kertben a szőlőn kívül dohányt termesztenek, nekem is van négyszáz négyszögöl dohányföldem. Szerződésben állunk a mezőkövesdi dohánybeváltóval; nem probléma értékesíteni az árut. öt esztendeje, a körzetesítések idején megszűnt az új- szentgyörgyi általános iskola, mind az alsósok, mind a felsősök Torna j monostorára buszoznak reggelenként az iskolába, majd délután visz- sza. Az egykori iskola patinás épületében a körzetesítés óta óvoda működik. A délutáni „csendes pihenő” közepén nyitunk be az óvodába, a szépen berendezett nagyteremben huszonnégy apróság alszik. Lőrincz Andrásné, az intézmény helyettes vezetője halkra fogja a beszédet, nem is titkolt büszkeséggel mutatja be birodalmát. — Jól felszerelt konyhánk van, ahol a tiszafüredi áfész szakácsai főznek méghozzá nem csupán az óvodásoknak, hanem közétkeztetés céljára is. A huszonnégy kisgyermeknek nem mindegyike újszentgyörgyi, van köztük, akinek a szülei az állami gazdaságban dolgoznak és szeretik, ha a csemetéjük a közelükben van. Lőrincz Andrásné elmondja, hogy 1953-tól tanított az újszentgyörgyi iskolában és amikor megszűnt az alsótagozat is, „ittragadt”. — Családi okaim voltak arra, hogy nem vállaltam el a felkínált tomajmonostorai és szentimrei tanítói állást, így most tanítói oklevéllel óvónősködöm. A háromszázhatvan héktá ron elterülő Űjszentgyörgyön az 1980-as népszámláláskor 352-en éltek. A legszélső házaktól kilométereket kell gyalogolni, biciklizni a vegyesboltig. Fejes Sándomé boltvezető képtelen egyszusizra felsorolni, miket árulnak a kenyértől a vetőmagvakig. A havi forgalom 280 ezer forint körül mozog. Domokos József tanácselnök és Beleznai Sándor vb- titkár szinte egymás szavába vágva sorolja, mit kapott és mit kap hamarosan Tiszaszentimre külterülete, amelyet az ott élők, mit sem törődve a hivatalos állásponttal, kitartóan Üjszenut- györgynek neveznek. — Tavaly végre átadhattuk a vízmüvet, és ma már valamennyi házba bevezethető lenne az ivóvíz. Minden utcában van villany, hétszáz méteren szilárd burkolatú út, a járda azonban elég kevés. — Az idén felújítjuk az orvosi rendelőt és a régi óvoda épületében klubkönyvtárat alakítunk ki. Ez utóbbi költségeihez nagyon jól jött az Állami Ifjúsági Bizottságtól pályázat útján nyert százezer forint. — Egyébként alakulóban van egy huszonnégy tagú KISZ-alapszervezet Üjszent- györgyön, mert meglepően sok a harminc év alatti fiatal, akik ragaszkodnak a lakóhelyükhöz. Bendó János Megkezdődtek a munkásőr-egységgyíílések (Folytatás az 1. oldalról.) nők és harminckettőn a Kiváló munkásőr jelvényt. A kitüntetések átadása után Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese felolvasta az országos parancsnoknak a Bem József zászlóaljhoz intézett levelét, maid Fábián Péterrel, a megyei pártbizottság titkárával együtt Her- czeg István zászlóaljparancsnoknak és Földi Lajosnak, a járási parancsnok helyettesének „A Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát, Farkas Béla járási parancsnokhelyettesnek pedig a Kiváló parancsnok kitüntető jelvényt adta át. Ez alkalommal sokan vették át a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát és a Munkásőr emlék jel vényt. Nádas József, a volt szolnoki járási pártbizottság első titkára szólalt fel ezután, majd az új munkásőrök eskütételét követően Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tartott rövid beszédet. Bevezetőül az állami és kormányzati szervek nevében elismerését fejezte ki a zászlóalj tagjainak a tavalyi jó munkáért. A továbbiakban arról beszélt, hogy a munkásőrség acélszürke egyenruhája jelképpé vált. Viselőiéről tudjuk. hogy elkötelezett híve a szocializmus építésének, mindenkor kész a közösség önzetlen szolgálatára. A munkásőrség olyan műhely, amely „országban gondolkozó” embereket nevel, és ennek társadalmi méretekben is mérhető haszna van. Gazdasági helyzetünket mérlegelve hangsúlyozta, hogy országunk a tervezettnek megfelelően fejlődik, megőrizte fizetőképességét, adósság- állományunk is csökkent valamicskét. Népünk stabil politikai légkörben dolgozik. Teljes körű a foglalkoztatottság, létbiztonság van, megfelelő a lakosság kereskedelmi ellátása. Mindez akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesszük. hogy 1973 óta a külgazdasági feltételek romlása a második világháborúéval megegyező kárt okozott az országnak. A továbbiakban is számolni kell azzal, hogy a nemzetközi helyzet alakulása nagy terheket ró ránk, és saját hibáinkat sem tudtuk még teljesen felszámolni. Optimizmusra ad viszont okot. hogy van világos politikánk. a nehézségekkel is számoló programunk, bizalom nyilvánul meg a párt iránt. Az emberekben él a tennivá- gyás, van mozgástere a kezdeményezésnek és sok tartalékkal rendelkezünk még. Munkánkhoz szilárd hátteret ad a szocialista orszá- 'gok közössége. Van tehát értelme a munkának, a munkásőri pártmegbízatás teljesítésének. A Bem József munkásőr- zászlóalj egységgyűlése az Internacionálé hangjaival ért véget. S. B. Kamatozó szellemi tőke Oktatás, műszaki fejlesztőmunka, szervezeti élet a MTESZ-ben Az igazi érték, a termelést serkentő erő a fejekben halmozódik föl — ez az Igazság nagyapám vesszőparipája. Ö már nem élvezheti a civilizált világ ipari forradalmának beérő gyümölcseit, jómagam azonban már most bizonyítottnak látom igazságát. A piacon azok az áruk hoznak több hasznot, amelyekben nagyobb szellemi érték, több új gondolat ölt testet. Az 1948-ban alakult, 32 tudományos egyesületében több mint 170 ezer műszaki, agrár;- és természettudományi szakembert tömörít a MTESZ, azaz a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, ez évtől társadalmi szervezetként fejti ki működését. A jogi helyzet változásáról, valamint a MTESZ megyei szervezeté- nék munkájáról, időszerű feladatairól, beszélgettünk Madarász Tibor megyei titkárral — Mit jelent a szövetség jogállásának módosítása? — Azt, hogy már jogilag sem egy szűkkörű szakmali érdekcsoportként tartanak számon bennünket. Jobban számítanak ránk a gazdaságpolitikai célok megvalósításának segítésében. Nemcsak szakmai konferenciákon, elméleti képzésben veszünk részt, de a vállalatok, üzemek és intézmények mindennapi munkájához is igyekszünk segítséget nyújtani, valamint a tudományos-technikai forradalom eredményeit mielőbb átültetni a gyakorlatba. — Kiiik és hányán munkálkodnak a szervezetben? — A kutatók, tanárok, mérnökök mellett technikusoknak és szakmunkásoknak ás helye van köztünk. A fizikaiak száma 5—6 százalék csaknem hatezres taglétszámunkban. És 31 önálló csoportunk közül 9 ifjúsági, 22 egyesületünk tagjainak több mint egyharmada 35 éven aluli, 16,3 százaléka nő. Szép számok, de korántsem vagyunk elégedettek.. . IVfinden alkotó elmét meg kell nyernünk. — Fokozottabban kamatoztatják a szellemi erőiket a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és a szervezésben, ezzel is részt vállalván abból, hogy hazánk mihamarabb kilábaljon a gondokból. Önök milyen területeken tevékenykednek? — Elsősorban az innováció, a minőség, a szervezés, az energiatakarékosság, valamint a számítástechnika, a környezetvédelem, az ergonómia. a melioráció és a háttéripar javításán-fejlesz- tésén. Továbbra is koordinálunk, tanítunk, szervezünk, javasolunk, illetve véleményezünk. — Az imént arról szólt, hogy minden alkotó szellemű embert meg kell nyerniüki.. — Szervezetünk a szakmai önmegvalósítás, a kibontakozás színtere. A MTESZ nem elefántcsonttorony, működésünk igazi terepe a termelés, az üzem. 55 üzemi csoportunk van — rájuk építünk. S ez nem jelenti a tudományos munka leértékelését, mint azt némelyek vélik. Szisztematikusan kooperálunk a kutatóintézetekkel, országos és megyei programokhoz kapcsolódunk. Másrészt: a 66 szakbizottság elemzésed jelentékenyek. Mögöttük rengeteg szervező és tudományos munka rejlik. Azután a tanulmányutak, a honi és külföldi együttműködések. .. Szorosnak mondható kapcsolatunk az állami és társadalmi szervekkel, az SZMT-vel, a TIT- tel, a NEB-bel, a Magyar Közgazdaságii Társasággal és még sorolhatnék. A szakmai munkánk alapját természetesen az előadások, a publikációk, a bemutatók s a viták jelentik. Tavaly például 81 rendezvényünk iránt több mint hétezren tanúsítottak érdeklődést. Azt sem hallgathatjuk el; hogy némely rendezvényünk egysíkú, formális volt. Több csoport jobban élhetne a lehetőségekkel. — Ejtsünk szót az anyagiakról is! — Évi hárommillió forintos költségvetésből dolgozunk. Ezt szerény mértékben kiegészítik az előadások és a szakmai tanfolyamok bevételei. Éves átlagban 60— 80 kurzust vezetünk, a vil- lamosmű-kezelőtől a daru- kötözőig minden szakmában képezünk embereket. Általában 2500—2800 jelentkezőnk van. Az oktatók díjazása sajnos alacsony, miként azo- ké is, akik valamilyen műszaki újdonságot dolgoznak ki. — A MTESZ-be fektetett tőke, ha közvetett is, de viszonylag hamar és számottevő haszonnal megtérül. Gondoljunk csak például arra, hogy a kőolajosok kidolgozták több megyére a kisebb gázkutak (kihasználatlanokét is) helyi hasznosításának tervét. Azóta számos kút szolgálja a köz érdekeit. Föl lehet ezt vagy más kisebb-nagyobb jelentőségű szellemi munka értékét forintban mérni? Bizonyos: hasznunk származik belőle. — Újabban a tagok megbízásos munkát vállalnak. Egyebek közt tanulmányterveket készíthetnek, díjuk egy- részét a közreműködők kapják meg. Fontos ez, hiszen a MTESZ-nek is mindinkább önellátóvá kell válnia. Az egyesületi csoportok munkaközösségekben dolgozhatnak ; működésükre az anyaegyesület adja áldását, s a munkáért a helyi szervezet vállal garanciát Tehát előrelépés e téren is mutatkozik. Sz. Tamás Tjbor KITE-kötvény A gabonatermesztés fejlesztésére Közös gabonakötvényt bocsát ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A kötvény célja, hogy pénzügyi forrást biztosítsanak a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet konvertibilis gabonaexportot növelő programjának megvalósítására. A fejlesztéssel a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködésének (KITE) körébe tartozó taggazdaságokban, az egységre eső hozamok növelésével összesen 24 ezer hektár szántóterülen fokozzák a búzatermelést, valamint 13 ezer hektár szántóterületen a kukoricatermelést. Az előirányzott program szerint várhatóan évente 12 ezer tonna búzával és több mint 10 ezer tonna kukoricával termelnek többet, amelynek eredményeként a konvertibilis export mintegy 2,8 millió dollárral bővül. A fejlesztéshez szükséges gépek vásárlásához a forrásokat a 180 millió forint közösen kibocsátandó gabona- kötvénv révén kívánják biztosítani. A gabonatkötvényt bár-, mely gazdálkodó szervezet fejlesztési alapjából megvásárolhatja. A kötvényeket, százezer, ötszázezer és egymillió forintos címletekben bocsájtják ki, hogy azokat’ tőkebefektetési ‘ céllal a vállalatok minél szélesebb köre megvásárolhassa. A kötvények kamata évi 12 százalék, törlesztése 1987- től kezdődően öt éven át egyenlő részletekben törté-' nik. A kibocsátott kötvények a gazdálkodó szervezetek körében forgalmazhatók. Szakmunkástanulók vers- és prózamondó versenye Egyenletes színvonal, kiemelkedő előadások Tizedik alkalommal rendezték meg tegnap délelőtt Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban a megye szakmunkástanulóinak vers- és prózamondó versenyét. A versenyen — amelyet Petőfi Sándor előtt tisztelegve minden évben a szolnoki 633. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet hirdet meg — az iskolai elődöntőkről továbbjutott tizenkilenc diák mutatkozott be. A zsűri tagjai, de mindazok, akik figyelemmel kísérték a korábbi seregszemléket, megállapíthatták, hogy a színvonal évről évre emelkedik. Kiegyensúlyozott, s néhány igazán tehetséges versmondót is felvonultató versenynek lehettünk tanúi. Legnagyobb örömmel az szolgált, hogy lényegesen javult a diákok beszédtechnikája, beszédkultúrája, noha kisebb, nagyobb hibák előfordultak. A versenyzők biztos szövegtudással álltak a pódiumra, és ez előadásuk színvonalát is emelte. Sokkal inkább a versek értelmezésével, a hangsúlyok helyes alkalmazásával adódtak problémák. Nyilván része volt ebben annak js, hogy még mindig gyakori az egyéniséghez, életkorhoz nem illő versválasztás. Szerencsésebb volna talán, ha a pódiumra lépő tizenévesek játékosabb, könnyedebb művek elmondására vállalkoznának. Az előadások nem voltak kellően szuggesztívek, „hihetők”, sok versenyző csak magának mondta a verseket, kevésbé törekedett a közönséggel való kapcsolatteremtésre. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem jegyeznénk meg, hogy többségüknek semmiféle előadói rutinja nincs, igen ritkán nyílik alkalom közönség előtti bemutatkozásra. A zsűri igen hosszasan tanácskozott a helyezések eldöntése előtt. Végül is a következő eredmény született: az első díjat Buczkó Anna, a martfűi Cipőipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet diákja kapta meg. Második lett — az egyedüli prózamondó — Czeglédi Irén, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulója, a harmadik helyen pedig Pusoma Sándor, a szolnoki 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet versenyzője végzett. Felvételünkön is ő látható.
