Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

Nemzetközi körkép 1983. DECEMBER 10. Amerikai beavatkozási politika Reagan és a bunkósbot Egy rágalom margójára flntonov és az emberi jogok Beavatkozás minden szélességi fo­kon. A moszkvai Neue Zeit fotó- montázsa. Az aprócska szersziget, Grena­da elleni amerikai intervenció — a The Washington Post megfogalma­zása szerint — minden bizonnyal csak bemelegítő főpróba volt az Egyesült Államok újabb katonai be­avatkozásaihoz. Vajon melyik szág, a Reagan- adminiszt ráció­nak . nem tetsző politikát folytató kormány lesz a következő kisze- ir«elt áldozat? Ta­lán a nicaraguai sandinista rend­szer? Avagy a Camp David-i kü- lönalkuval szembe helyezke­dő Szíria? Esetleg mindket­tő? Mindenesetre szembetű­nő, hogy az USA uralkodó körei — a számukra annak­idején kudarccal végződött vietnami háború sokkhatá­sát, a dicstelen visszavonu- liás erkölcsi-katonai bénult­ságát kiheverve — most me­gint visszatértek a bunkós­bot-módszerhez, a legnyer- sebb erőszakhoz. Mi több: készek egyszerre akár több­frontos összeütközésekbe bo­csátkozni az egymástól több ejzer kilométer . távqlságra eső, létfontosságúnak neve­zett térségekben. Ezekben a fegyveres akciókban a külön­leges feladatok megoldására sízánt gyorsreagálású csapa­tok magvát képező tenge­részgyalogság (s természete­sen a haditengerészeti légi­erő) játssza a főszerepet. így volt Grenadában és így van ez Libanonban is. Az is nyilvánvaló, hogy Libanonban és Grenadában nem az amerikai nemzetbiz­tonság állítólagos veszélyez­tetéséről, a külföldön élő amerikai állampolgárok éle­tének védelméről, hanem egé­szen másról van szó. Ennek alátámasztására elegendő emlékeztetni arra, hogy a második világháború utáni évtizedekben számtalan eset­ben éppen az Egyesült Álla­mok igyekezett a fegyverek erejével rákényszeríteni aka­ratát más népekre. Közvet­len, vagy közvetett katonai beavatkozásainak felsorolá­sára több könyvoldal sem lenne elegendői; de azért a legjelentősebbek közül né­hányat megemlítünk: 1945— 1956 Fülöp-szagetek, 1946— 1949 Görögország, 1946—1949 Kína, 1949—1961 Burma, 1950—1960 Puerto Rico, 1950 —1953 Korea, 1954 Guatema­la, 1954—1973 Vietnam, 1958 Libanon, 1959—1962 Laosz, 1961 Kuba, 1962 ismét Guate­mala, 1964 Panama, 1965 Do­minika, 1970 Kambodzsa, 1975 Angola, 1978 Zaire, 1979 Nicaragua, 1980 Irán, 1980— 1982 Salvador. Az Egyesült Államok . az egész tőkés világot behálóz­ta katonai támaszpontjaival. Az amerikai hadsereg min­Az International Herald Tribune című amerikai na­pilap karikatúrája a minap ágyúgolyó-eső elől a lövész­árokban menedéket kereső amerikai katonát ábrázolt, aki éppen Washingtonba te­lefonál. „Elnök úr, biztosít­hatom, ha Ibórihol tataiunk valamiféle békét, azt fenn fogjuk tartani’’ — kiabálta a katona a tábori telefonba a rajzom Á karikatúra — az általá­nos libanoni helyzet fonák­ságain túl — talán akarat­lanul is rávilágít az ameri­kai tengerészgyalogosok H- 'banoni jelén!étében rejlő nagy csalásra is. „Békefenn­tartó” jelszóval érkeztek, s ma a háborús libanoni vajú­dás újabb, ha nem éppen a den negyedik 'katonáját — több mint félmillió emberét — külföldön állomásoztatja. Ezenkívül állandóan a Csen­des-, az Atlanti- és az Indiai-óceánon repülőgép- anyahajókkal megerősített öt csapásmérő flottacsoport cir­kál. Ezek a hadihajókötelé­kek ott vannak Kuba és Ni­caragua partjainak közeké­ben, a Földközi-tengeren Lí­bia és Libanon területi vi­zein, a Perzsa (Arab)-öböl szomszédságában, a Távol- Keleten, repülőgépekkel álig félórányi távolságra a Szov­jetunió szibériai körzeteitől. A régebbi és az újonnan keletkező válsággócokban mindenütt ott vannak az amerikai légi- és haditenge­részeti egységek, sőt éppen jelenlétükkel és fokozódó ak­tivitásukkal magyarázható a öobbanáp veszélyes helyzetek kialakulása. A figyelmesebb szemlélőnek valószínűleg feltűnhetett az ist hogy a válságövezetek nagyjából egybeesnek az Egyesült Ál­lamok világméretű felvonu­lásának fő irányaival és az egyesített operatív parancs­nokságok földrajzi elhelyez­kedésével. Ez nyilván nem a véletlen műve, hiszen ezekben a tér­ségekben vannak az USA lét- fontosságúnak kikiáltott kísértete legveszélyesebb tényezői. S a régi recept szerint az egész úgy kezdődött, hogy az amerikaiak jvikszalőttekf’. így vasárnap is, amikor — válaszul az amerikai felde­rítő repülőgépek elleni szíriai védelmi akci­ókra — két tucat ame­rikai repülőgép * bombá­zott libanoni, szíriai álláso­kat. A szíriai légvédelem két támadó gépet lelőtt. Rea­gan elnök vasárnapi nyilat­kozatából kiderül, hogy ez újabb, még nagyobb ameri­kai támadások „casus belli”- je lehet. Az amerikai érvelés sze­rint a tengerészgyalogosok a törvényes — igaz, szinte csak papíron létező — libanoni kormány kérésére szálltak partra tavaly szeptemberben. nyersanyagforrásai. így a helyi konfliktusokról aligha lehetne azt állítani, hogy spontán módon robbannak ki, sőt ellenkezőleg: tudato­san előidézett eseményekről van szó, amelyek a Föld mind nagyobb felületére terjednek ki, s egymással is kölcsönhatásban állnak, aho­gyan erről Reagan elnök a libanoni és a közép-ameri­kai események kapcsán be­szélt. Az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy Washing­ton a katonai erőszaki alkal­mazását — ahol csak lehet — megkísérli nemzetközivé ten­ni, belevonja akcióiba csat­lósait és szövetségeseit. így például Libanonban Nagy- Britanniát, Franciaországot, és Olaszországot, Közép- Amerikában pedig Guatema­lát, Salvadort, Handq^ast, Dominikát. Ez azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy a Reagan-kor- mányzat mind több államot sodor bele katonai kalandor- vállalkozásaiba, s megnövek­szik a lokális háborúk kiszé­lesedésének és kiszámítha­tatlanságának kockázata. A Közel-Keleten, ahol a Penta­gon egyik szóvivője szerint a több nemzdtiiáégű haderőik­ben helyet foglaló amerikai katonák száma rövid idő alatt a tízezret is elérheti, miközben soha nem tapasz­talt méretű flottafelvonulás­nak vagyunk tanúi, Washing­ton felelőtlensége nemcsak közvetlen amerikai-szíriai konfrontációhoz, hanem köz­vetett módon szovjet—ameri­kai szembenálláshoz is ve­zethet. A közép-ameriikai fej­lemények — részben szándé­kosság, részben a véletlenek összejátszása folytán — egy Kuba 'körüli igen veszedel­mes krízisbe torkollhat. A világon, magában az Egye­sült Államokban is, mind többen ismerik fel a Reagan- kormány politikájának ve­szélyeit, mind többen emelik fel szavukat a kalandor, az iKembe:’islég| léltél Ikjockaztatö magatartás ellen. Serfőző László alezredes Ugyanez a libanoni kormány viszont nem kérte a szíriai csapatok libanoni megbízatá­sának meghosszabbítását az Arab Ligától. Következés­képp — mondhatják Wa­shingtonban — . Szíriának nincs „joga” védekezni, „jo- go6” viszont az amegikjai megtorlás. Csakhogy a mai amerikai jelenlét még a jog betűjének sem felel meg, nemhogy a nemzetközi jog szellemének. Az amerikaiak — és NATO- szövetségeseik — névleg a palesztin menekülttáborok lakóit az izraeliektől és a li- Ibianoni jobboldali miüci-Tk- tól védelmezendő érkeztek Bejrutba. A palesztinokkal azóta sem törődtek', viszont illógi 'tevékenységüket kiter­jesztették immár a fél or­szágra: nyíltan meg akarják változtatni a belső erőviszo­nyokat. Céljuk, továbbhalad­va a Libanon elleni tavalyi izraeli agresszió vágta ösvé­Az egész világot felháborí­totta annak idején a hír, hogy a római Szent Péter té­ren fegyveres merényletet követtek el II. János Pál pá­pa ellen. Az olasz rendőrség hamarosan kiderítette, hogy a merényletet a török újfa­siszta mozgalom, a Szürke Farkasok tagja. Mehmed Ali Agca követte el. Agcát hazá­jában korábban kettős gyil­kosságért halálra ítélték, de elvbarátai megszöktették a börtönből és külföldre segí­tették. A pápa. elleni me­rénylet után elfogták, majd — mint magános tettest — jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Akkor még szó sem volt Antonov- ról. Nem sökkal az ítélet ultán Agcát Ascoli Piceno-i börtö­nében két úr kereste fel: Petrocelli őrnagy, a SISMI (az olasz katonai elhárítás) és a Luigi Bonagura, a SISDE (belügyi elhárítás) tisiztje. Nem ltudni, hogy mi­ről beszélgettek, de tény, hogy a látogatást követően Ágicának hirtelen eszébe öt­lött a „bolgár kapcsolat'', amiről korábban említést sem tett.. A kétszeres gyilkos fasisz­ta török terrorista vallomása alapján az olasz rendőrség római lakásán letartóztatta A távol ^keleti szigetország milliós nagyvárosaiban megszokott nyüzsgő forga­lom karácsony előtt tovább duzzad. Idén pedig még a megszokottnál is élénkebb volt a hangulat: az üzleti negyedek villogó fényrek­lámjaihoz, az. ajándékvásár­lásra csábító harsogó hang­szórókhoz az elmúlt hetek­ben választási szónokok fel­lépései, kisebb-nagyo'bb pártgyűlések járultak. A tokiói törvényhozás megújítására eredetileg a négy éves ciklusoknak meg­felelően csak jövő június­ban kellett volna sort kerí­teni. Az utóbbi időszak bel­politikai fejleményei azon­ban arra kényszerítették Nakaszone Jasziuhiro mi­niszterelnököt, hogy — több mint fél évvel hivatali ide­jének lejárta előtt — fel­oszlassa az alsóházat és elő­rehozza a voksolás időpont­ját A kormányfő döntésé­nek oka az volt, hogy kizár róíliag így tudta feloldani a patthelyzetet amely a ja­pán közéletben a Tanaka- perben hozott októberi íté­let óta kialakult. Emlékez­tetőül: Tanaka Kakueit, áki 1972. és 1974. között volt az ország miniszterelnöke, a Lockheed-félé megveszte­getési ügyben játszott sze­repe miatt többéves börtön­re és 500 millió jenes pénz- büntetésre ítélték. Az ex-kormányfő, aki ma nyen, a szíriai erők kiszorí­tása, Szíria elszigetelése, az arab népek — és főként a palesztin nép — valódi ér­dekeivel ellentétes ameri­kai közel-keleti rendezési tervek kikényszerítése. Ezt valószínűsíti a múlt heti új izraeli—amerikai megállapo­dás is. S ehhez keresnek mind újabb ürügyet, újfajta „tonkini incidenseket” a ‘téngerészgyallogosokv Csakhogy Libanon nem Vi­etnam. A világ, s a nemzet­közi erőviszonyok is mások jelenleg, mint a hatvanas évek elején!,! az (.eredeti,” tonkini incidens idején, ramaly a| .'mlasszifv amterikai beavatkozás ürügyéül szol­gált. Érdemes emlékeztetni: Tonkin végül ugyancsak ba­lul ütött ki az USA számára. M. Gy. összeállította; Constantin Lajos Szergej Antonovot, a Balkan bolgár légitársaság alkalma­zottját. Azzal vádolták, hogy ő adott megbízást Agcánaik a pápa elleni merényletre Antonov azóta is, immár több mint egy esztendeje az egyik legszigorúbb római börtön foglya. Az Antonov elleni gyanú, illetve vád teljes egészében Ali Agca vallomásán alapult. Bolgár részről többször kérték — tekintettél a bizo­nyítékok hiányára — Anto­nov szabadlábra helyezésiét. Az olasz igazságügyi szervek azonban eddig elutasították a védelem kérését. Pedig Agca hazudozása. és több mint kétes szerepe teljes egészében lelepleződött. A török hazugságai olyan nyil­vánvalókká váltak, hogy az olasz hatóságok kénytelenek voltak hamis tanúzás lés rá­galmazás címén vádat emel­ni ellene. E képtelen helyzet ellenére Antonov még min­dig a római börtön foglya. Kiinek. illetve kiknek állt és áll érdekében az ilyenfaj­ta zavarkeltés, vádaskodás ? Azoknak a köröknek, ame­lyeknek minden eszköz jó ahhoz, hogy élezzük a fe­szültséget keleit és nyugat között. Ezt támasztja alá a többi között a Rómában megjelenő Pace e Guerra névleg független klépviselő, ám valójában változatlanul a kormányzó Liberális De­mokrata Párt egyik legbe­folyásosabb politikusa, azon­nal fellebbezett, s kijelen­tette: semmiképp nem haj­landó lemondani parlamen­ti mandátuméról. Márpedig ezt az egyébként meglehe­tősen megosztott ellenzéki pártok ritka egyöntetűség­gel követelték. Hosszas vi­ták,* határozati javaslatok következtek — mindhiába. Az ellenzék így — egyéb lehetőség híján — a tör­vén yhoeás bojkottjához fo­lyamodott, s több mint egy hónapig nem vett részt a parlament munkájában. Vé­gül nem maradt más kiút, mint a választások kiírása. Tokiói megfigyelők a vok­solás kimenetelének. latol­gatását általában összekap­csolják Nakaszone egy esz­tendős tevékenységének elemzésével — a jelenlegi kormányfő ugyanis jó egy éve, 1982. novemberének utolsó napjaiban lépett hi­vatalába. Nos, e bizonyít­vány vegyes összképet mu­tat. Az LDP a mostani ka­rácsonyi kampány közép­pontjába külpolitikai témá­kat igyekezett állítani. A kereskedelmi súrlódások persze megmaradtak, de tény, hogy Nakaszone való­ban harmonikus viszonyt alakított ki az ország fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Ám azon az áron, hogy elődeinél foko­zottabb mértékben alkal­mazkodott a washingtoni adminisztráció elvárásai­hoz. Ez utóbbi kérdés különö­sen sok vihart kavart. .Ja­pán a többi fejlett tőkés ál­lamhoz képest viszonylag jól birkózik meg a világgaz­dasági nehézségekkel, de ez nem jelent teljes probléma- mentességet. A nyersanyag- szegénység és az export gondjai mellett egyre töb­ben figyelmeztetnek a mun­című folyóirat cikke. A lap Maxwell Rabb-nek, az USA római nagykövetének két tit­kos* dokumentumára hivat­kozik., A jelentésiek azzal foglalkoznak, miként lehet­ne a pápa elleni merény­letért a szocialista országo­kat felelőssé tenni. Egy ke­let-európai ország ügynö­kein keresztül a Szovjet­unió is gyanúba fogható — így az elképzelés. Mr. Rabb szarint az olasz titkosszol­gálat, némely római kor- mánytisiztviselő és bizonyos sajtóorgánumok 'készséges támogatást nyújtanának eh­hez... Azok, akik oly előszere­tettel hivatkoznak az „embe­ri jogok”-ra, vajon mivel magyarázzák, milyen címen tartják már több mint egy éve előzetes letartóztatásban Antonovot? Hiszen egyetlen objektív bizonyítékot sem ta­láltak a ,képtelen vádak alá­támasztására, annál többet az ellenkezőjére. Miért hit­ték el az olasz hatóságok egy éven keresztül egy újfasiszta bérgyilkos minden szavát, miközben szavahihető, tanúk sorának a vallomásait figyel­men kívül hagyták? Kérdé­sek, amelyekre az olasz igaz­ságügyi szerveknek előbb- utóbb választ kell adiniok. G. I. kaerő elöregedésére, s a költségvetés hiányának emelkedésére. Nakaszone, aki a gazdaság fellendítését elsősorban az állami kiadá­sok megnyirbálásával akar­ja elérni, rendkívül takaré­kos költségvetést dolgozott ki 1984-re, A nadráigszíj- meghúzás azonban a had­ügyi tárcát nem érinti; a katonai kiadások jövőre is­mét rekordütemben, csak­nem hét százalékkal nőnek. A gazdasági helyzet ala­kulása, a külpolitikai lépé­sek hatása, a korrupció közmegítélése; számos té­nyező esik tehát latba a Nakaszone-kahinet tény­kedésének, elbírálásánál. Az általános várakozás szerint a majdnem három évtizede egyfolytában hatalmon lévő LDP pozícióit nem, fenye­geti jelentősebb veszély. A Tanaka-ügy hozhat ugyan szavazatvisszaesést, de a parlamenti erőviszonyok felborulása nem várható. Az LDP dolgát ráadásul meg­könnyíti, hogy az ellenzéki pártók a jelek szerint kép­telenek túllépni ellentétei­ken, s nem tudnak reális, tömegméreteikben ható al­ternatívát; nyújtani sem gaz­dasági, sem külpolitikai té­ren. Így a legtöbb szakértő az LDP újabb — igaz, né­mileg megcsappant többsé­get biztosító -i- győzelmét jósolja. Az arányok persze korántsem mellékesek. A kormányfő helyzetét külö­nösen kényessé teszi, hogy személyesen is Tanaka le­kötelezettjének tartják. Ha az ebből fakadó szavazat- veszteség túl nagynak bizo­nyul, akkor Nakaszone trónja meginoghat, s kiéle­ződhet az LDP soraiban dú­ló hagyományos frakció­harc. Márpedig a Felkelő Nap országában a választók voksai mellett legtöbbször épp ezek a kulisszák mö­götti küzdelmek - szoktak dönteni. Szegő Gábor DOROTHY MALONE PRESTON FOSTER ALEX NICOL., . . „ 88IH HAMPTON Reagan színészi múltját idéző filmplakát. Akkor is csípőből lőtt mint inost, az Egyesült Államok elnökeként. Tonkin Erőpróba—idő elölt December 18-án általános választásokat tartanak, Japánban. Nyolcvannégy millió szavazópolgár járulhat az urnákhoz, hogy döntsön a parlament alsóházának összetételéről. A kormány katonapolitikája ellen tudakozók felvonulása Tokióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom