Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
1983. DECEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Űj üzembe költözik a jászladányi Vegyesipari Szövetkezet asztalosüzeme, melyben évi 26 millió forint termelési értékben főleg az Agria Bútorgyár és a BUBIV jászberényi gyáregysége részére készítenek kisbútorokat és bútoralkatrészeket. A beruházás — amely az ezer négyzetméter területű gyártócsarnok mellett többek között orvosi rendelőt, fürdőt és éttermet is magába foglal — mintegy 25 millió forintba került Fotó: D. G. Az Elnöki Tanács Ulóse Az új ipari miniszter dr. Kapolyi László A Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és módosította a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jövőben a MTESZ társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött és személyi kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára Méhes Lajos ipari minisztert — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. Egyidejűleg dr. Kapolyi Lászlót — felmentve ipari minisztériumi államtitkári tisztsége alól — ipari miniszterré megválasztotta. Eskütétel Tegnap az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A nehezebb feltételek ellenére Változások a SZOT vezetésében Teljesíthetők a nagyüzemek exporttervei Az idei esztendő népgazdasági tervében, a külgazdasági egyensúly javítása érdekében, a külkereskedelmi mérleg igen jelentős konvertibilis kiviteli többlete szerepelt. Mint a becslések mutatják, az aktívum nagyobb lesz a tavalyinál, de a kívánt eredményt nem sikerült elérni, mert a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak a külpiaci viszonyok, és — ez a lemaradás egyik íő oka — az aszály miatt néhány igen jól exportálható mezőgazdasági terményből kevés termett. Szolnak megyei ipari nagyüzemektől arra kértünk választ, miként és milyen körülmények között teljesítették konvertibilis elszámolású kiviteli terveiket. lata, a közösen készített termékek skálája bővül. A Mezőgép 1983-ban több mint 3 ezer WM—20-as rotációs kaszát. 3 ezer különböző típusú szalmaszecskázó berendezést és 12 ezer kombájn- rosta szerkezetet szállított ennek a partnerének. Az év utolsó hónapjában még 800 rotációs kasza kiszállítását tervezi, sajnos a cél elérését vagonhiány veszélyezteti. A szolnoki vállalat másik hagyományos partnerének, az amerikai Hess ton cégnek és francia leányvállalatának részvényeit felvásárolta a Fiat konszern, a „gazdacsere” azonban nem rendítette meg a magyar fél és a vele együttműködő üzemek kapcsolatát. Az előzetesen tervezett szállításokat az új tulajdonos sem mondta le. Kiegyensúlyozott a vállalat együttműködése dán Dron- ninborg céggel, melynek 400 szalmaszecskázót szállított az idén, új partnerként dolgozik együtt 1983-ban a francia Kuhn és a Fiat-La- verda cégekkel. A Szolnoki Mezőgép három termékkel pályázott és nyert egy, a Világbank meghirdette versenytárgyaláson. A kért VZ—3 jelű vízszintes tengelyű szárzúzókat már kiszállították a vevőnek, a H—5200-as bálaszállító kocsik és a VF 50-es vetőgépfeltöltő berendezések átadása is megkezdődött. A termelő vállalat értékesítési tervének valóra váltását sajnos ebben az esetben is vagonhiány nehezíti. A jászberényi Hűtőgépgyár — hasonlóan a korábbi évekhez — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében 1983-ban is jelentős tőkés exportot tervezett. A háztartási hűtő- szekrényeket főként a nyugat-európai piacokra exportálja a vállalat, így nagyon érzékenyen érintette a tőkés országokban elhúzódó recesszió. A gazdasági hanyatlás a vevők részéről jelentkező lanyhább keresletben, a bizonytalanabb értékesítési lehetőségekben nyilvánult meg. Egyes tőkés államok belföldi piacuk védelme érdekében különböző korlátozásokkal próbálják visszafogni az importot, ami időszakosan késleltette a jászberényi export-szállítmányokat is. Azonban nemcsak a külpiaci gondokkal kellett megküzdeni, számos probléma nehezítette a szükséges árualap biztosítását is. A munkaerőhiány a Hűtőgépgyárat sem kerülte él, így évközben nem sikerült teljesen kihasználni a termelési kapacitásokat. A kedvezőtlen külső és belső viszonyok arra késztették a Hűtőgépgyár vezetőségét, hogy határozott ellenintézkedéseikkel biztosítsa a további munkához szükséges feltételeket. A belső átszervezések után az eddiginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnak a piaci tényezők, a vállalati munkaközösségek megszervezésével, a külső kooperációk kiszélesítésével javult a gyártókapacitások kihasználtsága. Az év hátralévő napjai igen megfeszített munkát követelnek a vállalat minden dolgozójától, elsősorban az exportszállítmányok lébonyolításánál. Megvan a reális remény, hogy a jászberényi Hűtőgépgyár 1983-ban is teljesítse népgazdaságunk szempontjából fontos exportkötelezettségeit. A nem rubalviszonylatú exportterv teljesítése a korábbi éveknél is nagyobb erőfeszítést kívánt a martűi Tisza Cipőgyár kollektívájától is. A tőkés piaci recesszió miatt csökkent a kereslet és változtak az elad-' ható lábbelik minőségével szemben támasztott követelmények. A nyugat-európai országokban jelentősen megnőtt a konkurencia kínálata, ezért nehéz ár-, határidő- és minőségi harcot kell megvívnia a martfűieknek, hogy idei tervüket teljesíteni tudják. Az idei. 1985 ezer páros tőkés kiviteli tervet várhatóan mintegy 3 százalékkal túlteljesíti a Tisza Cipőgyár. Ha 1983 hátralévő napjaiban rendkívüli problémák nem adódnak, úgy sikerül elérni a 365 millió forintos nem rubel elszámolású árbevételt.- \ ' Jelentősebb vevőit a vállalatnak az idén sikerült megtartania, a nemrégiben kiépíteni kezdett új üzleti kapcsolatok pedig valószínűvé teszik, hogy 1984-ben sem csökken a „Tisza” tőkés exportja. A Szolnoki Mezőgép Vállalat az idén 15 százalékkal növeld tőkés export-árbevételét, termékeit főként a nyugat-európai fejlett országokban értékesítve, 325 millió forint értékű konvertibilis valutát „hoz” az országnak. Stabilnak mondható a vállalatnak az NSZK-bedi Claas céggel nyolc évvel ezelőtt létrejött kooperációs kapcsoÖltönyük, nadrágok exportra A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet három telephelyének össztermelés! értéke évi 70 millió forint. Termékeinek PS százaléka tőkés piacra kerül. Lakások a dolgozóknak A Csepel Autógyár Kun Béla úti lakásszövetkezetének beruházásában épülő 42 liaikás műszaki átvétele fejeződött be pénteken Sziget- szentmiklóson. Az új otthonok közül a legtöbbet félkész állapotban vették át tulajdonosaik, s a csempé- zést, a víz- és villanyszerelést, a belső munkálatok javarészét jobbára maguk fejezték be. Ezzel számottevően csökkent az építkezés költsége. A Csepel Autógyár lakásszövetkezete azzal a céllal alakult meg, hogy segítse a vállalat szakemberednek, dolgozóinak letelepedését. Sikeres tevékenységét jelzi, hogy két esztendővel ezelőtt már 85 általa építtetett otthonba költözhettek be a lakók. _J Kunszentmártoni fiatalok a varrógépek mögött Főtitkár Méhes Lajos, elnök Gáspár Sándor Tegnap ülést tartott a Szakszervezetiek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek: Országos Tanácsa alelnöke emlékének. Ezután Váriziay Gyula, a SZOT titkára adót* tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezeti-személyi kérdésekről is tárgyalt Gáspár Sándor azzal a kéréssel fordult a SZOT elnökségéhez és az Országos Ta nácshoz, hogy enyhítsék megj terhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az Országos! Tanács mérlegelve, hogy Gáspár Sándor főtitkári tiSÉZtsége mellett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, valamint magas pártós állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hangsúlyozásával felmenti őt főtitkár tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, Ihogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevékenységére a magyar szak- szervezeti mozgalomnak továbbra is szükség van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT elnökségének javallatára Méhes Lajosi1, kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztotta az elnökség és ia titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az Országos Tanács a SZOT elnökségének ! javaslatára Földvári Aladárt, érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület lalelnöké- nek. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddigi életútját, a szakszervezeti mozgalomban végzett tevékenységét. A Szakszervezetek Országos Tanácsli Jakaib Sándort — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. ÉLETRÁJZOK Dr. Kapolyi László Dr. Kapolyi László Budapesten szüleiéit 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig közgazdász oklevelet szerzett. A pártnak 1967 óla tagja. A Tatabányai Szénbányáknál dolgozott 1953 és 1976 között, műszaki vezetői be-\ osztásokban. 1976 áprilisától nehézipari miniszterhelyettes volt, 1981. január 1-től ipari minisztériumi államtitkár. 1968-ban elnyerte a műszaki tudományok kandidátusi, 1975-ben pedig doktori fokozatát, a Magyar Tudományos Akadémia 1979-ben levelező tagjává választotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Munkásságáért 1983-ban Állami Díjat kapott. Méhes Lajos 1927-ben született Budapesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1948 és 1961 között a Budapesti Pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket, 1961-ben a XIV. kerületi pártbizottság első titkárává, 1962- ben a Budapesti Pártbizottság titkárává, 1964-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1970 és 1978 között a vasasszakszervezet főtitkára volt. 1978-tól 1980-ig a Budapesti Pártbizottság első titkára tisztét töltötte be, 1981. január 1-től ipari miniszter volt. 35 éve tagja a Ganz Mávag Felszabadulás Szocialista Brigádjának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1966, a Politikai Bizottságnak 1980 óta tagja. 1967 óta ország- gyűlési képviselő. Tagja a vasasszakszervezet központi vezetőségének. Tiszaföldváron férfinadrágok és mellények kerülnek le a szalagokról Fotó; N. Zs.
