Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 10. n Casa Rosada új lakúja Dél-amerika egyik leg­nagyobb országában — ha nem is biztosan, de talán — új korszak kez­dődik Raul Alfonsinnak, az Argentin Köztársa­ság október 30-án meg­választott új elnökének a beiktatásával. Az amerikai kontinen­sen nem ritka — a nagy északi modell, az Egyesült Államok példájára — az úgynevezett elnöki rend­szer. Ez azt jelenti, hogy például Argentínában a rózsaszínű ház (Casa Ro­sada), az elnöki rezi­dencia lakója elméletben csaknem olyan hatalmat képvisel, mint a wa­shingtoni Fehér Ház gaz­dája. Elméletben mond­tuk, mert az argentin gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb. Az ország történetében mindig is egymást, követték a ka­tonai és a polgári rend­szerek és nemegyszer elő­fordult, hogy a köztársa­ság elnöke a különböző polgári vagy katonai cso­portok aranykalitkáiban őrzött foglya volt. A (beiktatás napja azért lehet fordulópont, mert nyolc esztendő rezzenet- len és minden szempont­ból nagyon kemény kato­na; diktatúrája után Ar­gentínának először lesz ismét valóban civil el­nöke. Méghozzá olyan férfiú, akinek befutásá­ra, sikerére meglehetősen kevesen számítottak. Az 57 esztendős ügyvéd a radikális polgári unió je­löltje. Sem pártja, sem személye netm mondha­tott magáénak perdöntő tömegeket és sikere egy­értelműen a rendhagyó körülmények produktu­ma. A világ meglehetősen jól tudja, miért beszél­hetünk szokatlan közeg­ről. A választásokat egy olyan katonai diktatúra nyolcéves országlása előz­te meg, amely az elmúlt években hiába próbált meg számot adni a renge- teg nyomtalanul eltűnt ’ baloldali és polgári poli­tikusról, sőt egyszerű ál­lampolgárok ezreiről sem. ALfonsin sikerének egyik titka, hogy a la­kosság megcsömörlött az egyenruhás vezetéstől és erre a folyamatra a két­balkezes falklandi kaland tette rá a koronát. Igen- ám, mondhatják Argen­tína történetének ismerői, de ott voltak a porondon a közelmúltban emléke­zetes szerepet játszó pe­ronisták képviselői is. Az ő csúfos bukásuk a má­sik oka az új elnök győ­zelmének: Argentína né­pe világossá tette, hogy minden hagyományos ar­gentin politikai erőben csalódott és új történel­mét szeretné valóban tiszta lapra írni. Alfonsin ez a tiszta lap, amelyre — a tiszta lapok termé­szeténél foeva — a jö­vőben sokféle „szöveg” kerülhet. Milyen feladatok vár­nak az új államfőre? Javítania kellene az or­szág katasztrofális gaz­dasági helyzetén, s elér­nie a több mint negyven milliárd dolláros állam­adósságnak legalább az átütemezését. Meg kelle­ne nyernie Argentína 28 milliós lakosságát egy megalapozottabb bel- és külpolitika kialakításá­hoz. Az argentin elnököt hatévre választják. Ed­dig nagyon kevés elnök töltötte ki ezt az időt. Nemcsak Argentína, ha­nem a világ közvélemé­nye is érdeklődéssel te­kint a Casa Rosada új lakójára. "lármát Endre Izraeli tengeri blokád (Folytatás az 1. oldalról.) körzetében. Az agressziót olyan időpontban hajtották végre, amikor Tripoliba vár­ják a Jasszer Arafathoz hű palesztin egységeket elszállí­tó görög hajókat. A támadás alátámasztja azt a fenyege­tést, hogy Izrael mindenáron meg akarja akadályozni Ara­fat és az őt támogató négy­ezer harcos eltávozását. Palesztin források szerint az Arafathoz hű erők meg­hiúsítottak egy izraeli part­raszállási kísérletet. A pa­lesztin veszteség egy halott, három sebesült. Az izraeli támadásban öt ágyúnaszád és több helikopter vett részt. Az izraeli hajók továbbra is Tripoli közvetlen közelében cirkálnak. Az izraeli hadiflotta teljes tengeri blokád alá helyezte az észak-libanoni Tripoli ki­kötőjét A blokád célja an­nak megakadályozása, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnöke és a mellet­te kitartó palesztin egységek az ENSZ lobogója alatt el­távozhassanak Tripoliból. A PFSZ a B'ztonsági Tanács, Franciaország, Görögország és az Arab Liga segítségét kérte a tengeri blokád felol­dásához. Amin Dzsemajel libanoni elnök és Safik el-Vazzan miniszterelnök tegnap Bej­rútban fogadta Donald Rumsfeld amerikai megbí­zottat. Dzsemajel elnök tegnap tárgyalássorozatot kezdett a parlamenti csoportok veze­tőivel, tagjaival a nemzeti egységkormányról és a meg­békélési tárgyalások követ­kező szakaszáról. Jasszer Arafat a palesztin harcosok távozásáról nyilat­kozik a libanoni Tripoliban (Telefotó — KS) NflTO-külügyminiszterek Felhívás a Varsói Szerződés országaihoz A NATO külügyminiszte­rei tegnap véget ért tanács­ülésükön felhívást intéztek a Varsói Szerződés országaihoz. Ebben kijelentették, hogy folytatni kívánják a hadá­szati fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről, a kö­zép-hatótávolságú atomesz­közökről, a közép-európai haderők és fegyverzet csök­kentéséről, valamint a vegyi fegyverek betiltásáról tar­tott tárgyalásokat. A felhívás „hosszú távra szóló, realista és építő jelle­gű, továbbá kölcsönös ön­mérsékleten alapuló” kap­csolatokat javasol a Szovjet­uniónak és a Varsói Szerző­dés országainak. Nem tartal­maz azonban egyetlen konk­rét, építő javaslatot sem. Az ülésen örömmel nyug­tázták, hogy megkezdődött az 1979-es rakétatelepítési határozat végrehajtása. Meg­ismételték, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakéták teljes leszerelése fejében le­mondanak saját rakétatele­pítésükről, és leszerelik a már felállított rakétákat is. A feszültség fokozódásáért a NATO egyoldalúan, változat­lanul a Szovjetuniót okolja. Miközben a miniszterek le­szögezték, hogy „a kölcsönö­sen előnyös kelet—nyugati kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fontos tényezői az építő jellegű viszonynak és kapcsolatoknak”, ismét azt hangoztatták, hogy ez a kereskedelem „nem veszé­lyeztetheti a szövetségesek biztonságát” a legkorszerűbb technológiák eladásával és azzal sem, hogy a Nyugat „túlzott függőségbe kerül a szovjet energiahordozóktól.” Görögország e pontnál külön álláspontra helyezkedett. A külügyminiszterek vé­gül hangzatos köszönetnyil­vánítások nélkül tudomásul vették Joseph Luns bejelen­tését, hogy 12 év után vissza kíván vonulni a NATO főtit­kári posztjáról. Utóda, Lord Carrington 1984. június 25-én veszi át tisztségét. A NATO következő, tava­szi külügyminiszteri tanács­ülését májusban Washing­tonban rendezik meg. Lengyelország ragaszkodik az amerikai szankciók teljes megszüntetéséhez Lengyelország újólag meg­erősítette azt az álláspontját, hogy csakis az amerikai szankciók teljes és feltétel nélküli megszüntetése esetén lehetséges a két ország kap­csolatainak normalizálása. Éppen ezért Lengyelország nem fogad el részleges és látszatintézkedéseket az Egyesült Államoktól. Ezt tar­talmazza az a hivatalos nyi­latkozat, amelyet a PAP hír- ügynökség tett közzé. A nyilatkozat utal arra a diplomáciai jegyzékre, ame­lyet november 3-án intézett a lengyel kormány az Egye­sült Államokhoz. A jegyzék hangsúlyozta, hogy Lengyel- ország a szankciók teljes és feltétel nélküli megszünteté­sét követeli, és elvárja az Egyesült Államoktól, hogy lépést tegyen a szankciók okozta súlyos gazdasági ká­rok jóvátételére. A lengyel kormány napilapja, a Rzecz- pospolita tegnap jelentette meg a lengyel Központi Sta­tisztikai Hivatal tanulmá­nyát a nyugati szankciók okozta gazdasági károkról. Eszerint a Lengyelország el­leni nyugati szankciók csu- (pán 1982—83-ban 10,5 mil­liárd dollárnyi kárt okoztak. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a lengyel—amerikai halászati együttműködés ak­kor állhat helyre, ha az Egyesült Államok megszün­teti a halászati embargót. A nyilatkozat szerint á lengyel kormány nem zárkó­zik d a kapcsolatok norma­lizálását célzó tárgyalások elől. „Ä lengyel fél kész a hivatalos tárgyalásokra, eset­leges közvetítők nélkül” — áll a nyilatkozatban. A len­gyel kormány azonban kikö­ti, hogy csak akkor lehet szó tárgyalásról, ha megváltozik az Egyesült Államok kormá­nyának eddigi irreális len­gyelellenes politikája. A válaszintézkedések szükségszernek és kényszerűek (Folytatás az 1. oldalról.). Egyesült Államokat fenye­gető veszély is. Növekszik a termonukleáris katasztrófa kockázata az egész emberi­ség számára. Az új amerikai rakéták európai telepítése lényeges eltérést jelent az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia záróokmá­nyától, megnehezíti a Hel­sinkiben kidolgozott irány­vonal továbbvitelét. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai által ho­zott válaszintézkedések szük­ségesek és kényszerűek. Ki­zárólagos céljuk a szocia­lista országok biztonságának megóvása, a kialakult erő- egyensúly megőrzése, amely a jelenlegi körülmények kö­zött a béke előfeltétele. Fokozva a nemzetközi fe­szültséget. az amerikai im­perializmus a nyers erő po­litikáját folytatja. beavat­kozik a független államok belügyeibe. A tanácskozás résztvevői kifejezték a test­vérpártok és a testvéri né­pek szolidaritását a szocia­lista Kubával és Nicaraguá­val. a grenadai. salvadori és más közép-amerikai népek igazságos harcával, Dél-Af- rlka népeinek szabadságu­kért és függetlenségükért folytatott küzdelmével. El­ítélték Washington és Tel- Aviv agresszív közel-keleti politikáját. Hangsúlyozták azt a veszélyt, amit az ázsiai és a világbéke számára az USA, Japán és Dél-Korea fokozódó katonai készülődé­se jelent, amit más reakciós erők is támogatnak. A ta­nácskozás teljes támogatásá­ról biztosította Vietnam. La­osz és Kambodzsa erőfeszíté­seit a délkelet-ázsiai hely­zet normalizálására, e tér­ségnek a béke. a stabilitás és az együttműködés öveze­tévé változtatására. A testvérpártok képviselői rámutattak: változatlan el­vi, politikai irányvonaluk, amelyet ez évben Prágában és Moszkvában a szocialista országok párt- és állami ve­zetői megerősítettek. Megál­lapodtak: további intézkedé­seket tesznek azért, hogy a világközvélemény különböző köreit tájékoztassák a Szov­jetunió és több más szocia­lista ország konkrét és nagy horderejű javaslatairól, ame­lyek az Európában levő nuk­leáris és egyéb fegyverzetek eltávolítását, illetve radiká­lis csökkentését szolgálják az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján, s amelyek arra irányulnak, hogy visz- szafordítsák az események veszélyes menetét, biztosít­sák a feszültség enyhülését. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy nagyon jelen­tősek a Jurij Andropov szep­tember 28-i és november 24-i nyilatkozataiban előter­jesztett javaslatok, amelyek széles körben kedvező fo­gadtatásra találtak. ' A tanácskozáson megálla­pították: a szocialista or­szágok szilárd politikai aka­rattal és minden lehetőség­gel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák biz­tonságuk aláásását. megvéd­jék a szocializmus érdekeit, törekedjenek az igazságos és tartós béke elérésére. Kifejezték arra irányuló készségüket, hogy' hozzájá­rulnak a kapcsolatok kiszé­lesítéséhez és elmélyítéséhez minden olyan állammal, mozgaloménál, szervezettelés reálisan gondolkodó politi­kussal, amelyik és akik sík- raszállnak az európai és nemzetközi biztonság kérdé­seinek konstruktív megoldá­sáért, a feszültség enyhíté­séért. a katonai szembenál­lás szintjének csökkentésé­ért, a békés egymás mellett élés és az érdemi együttmű­ködés megerősítéséért az ál­lamok közötti kapcsolatok gyakorlatában. függetlenül ezen országok társadalmi be­rendezkedésétől. E célokat szolgálhatja az európai bi­zalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a lesze­reléssel foglalkozó stockhol­mi konferencia. A tanácskozást tárgyszerű, elvtársi együttműködés, az egység és az internacionalis­ta szolidaritás jellemezte. Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának veztésével tegnap este haza­érkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége. A dele­gáció - tagja volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságáriak tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára. A küldöttség kí­séretében voltak: Barabás Já­nos, Kótai Géza és Radics Katalin, a KB osztályvezető­helyettesei. Az Egyesült Államok katonai költségvetése Jövőre 18 milliárddal többet költhetnek Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön aláírta az Egyesült Államok 1984. évi katonai költségvetését, amelynek összege 249,8 mil­liárd dollár. A kongresszus által korábban jóváhagyott költségvetési törvény az ideg- gázfegyverek gyártásának felújítására szánt összeg ki­vételével a kormányzat álr tál kért összes előirányzato­kat magában foglalja. A katonai költségvetés végleges formájában li mil­liárddal kevesebb, mint amennyit a Reagan-kor­mányzat kért, ám 18 mil­liárddal több az ideinél. Eb­ben az évben az Egyesült Ál­lamok katonai célokra 232 milliárdot költ, a készülő, 1985-re szóló tervezet, viszont meghaladja a 300 milliárdot is. Ez persze a szokásos „túl­tervezés”, amelynek lefara­gásával Reagan eddig még mindig biztosítani tudta a katonai kiadások évi 6—7 ^százalékos növelését, ami négy év távlatában hatalmas fegyverkezési program meg­indítását tette lehetővé szá­mára. Gromiko— Fiterman találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökénék első helyettese, külügymi­niszter tegnap Moszkvában baráti légkörű megbeszélést folytatott Charles Fiterman francia közlekedési minisz­terrel, aki hétfő óta tartóz­kodik a Szovjetunióban. A találkozón mindkét fél síkraszállt a szovjet—francia kapcsolatok fejlesztése mel­lett. ami kölcsönös érdek. Andrej Gromiko és Charles Fiterman levélváltással újabb öt évre meghosszabbította a két ország közlekedési egyez­ményét. Az okmányokat helyben kicserélték. Leszállt a Columbia A kaliforniai Edwards lé­gitámaszponton tegnap kö­zép-európai idő szerint haj­nalban szállt le az amerikai Columbia űrhajó, amelynek fedélzetén ezúttal először hat asztronauta tartózkodott, és amelyen egy Spacelab tí­pusú európai gyártmányú űrlaboratórium működött. A tíznapos kísérlet sikeres volt, és mindössze egyetlen •incidens fordult elő: a terve­zett leszállási időpont előtt a Columbia egyik fedélzeti komputere meghibásodott. A világűrben elvégzett mint­egy hetven élettani, fizikai és űrtechnológiai kísérlet és a Föld-megfigyelés eredményei fontos érveket szolgáltatnak az országos űrhajózási hiva­talnak a kormánnyal és a kongresszussal folytatott vi­tájában, amellyel azt akar­ja elérni, hogy a Szovjet­unióhoz hasonlóan az Egye­sült Államok is üzemeltes­sen állandóan a Föld körül keringő űrlaboratóriumokat. iTelexen I lérkerettl STOCKHOLM. A svéd kormány tegnap nyilatkozatban foglalkozott azzal, hogy a szocialista or­szágok pozitívan, a NATO- államok viszont kifogásokkal fogadták atomfegyvermentes övezet létrehozására vonat­kozó javaslatát. Az övezet a javaslat szerint Európában, a két katonai tömböt elvá­lasztó vonal mentén hozták létre. A megkérdezett 28 európai és észak-amerikai ország hivatalosan, írásos formában válaszolt a kezde­ményezésre. BONN A nyugatnémet parlament tegnap a CDU, a CSU és az FDP képviselőinek szavaza­taival elutasította a szociál­demokrata pártnak azt az indítványát, hogy mentsék fel tisztségéből Otto Lambs- dorffot, a kormány megvesz­tegetéssel gyanúsított mi­niszterét. Az indítvány ellen 274-en, mellettfe 196-an sza­vaztak, nyolc képviselő tar­tózkodott. * * * Bajorország központi kör­zeteiben december 10. és 21. között újabb hadgyakorlato­kat tartanak az NSZK te-í rületén állomásozó amerikai csapatok. A gyakorlatokon 9 ezer katona, több mint 1500 harckocsi, páncélozott szál­lító harcjármű, katonai szál­lító jármű és több tucat he­likopter vesz részt. VARSÓ A LEMP és a vele szövet­séges két politikai párt ve­zetősége úgy döntött, hogy 1984 tavaszán helyi választá­sokat tartanak Lengyelor­szágban. A LEMPf a De­mokrata Párt és az Egyesült Parasztpárt Központi Együtt­működési Bizottsága úgy fog­lalt állást, hogy jövő tavasz- szal tartsák meg a helyi ta­nácsválasztásokat, a szejm jelenlegi megbízatását pedig hosszabbítsák meg. PEKING Pekingben csütörtökön be­fejeződött az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsá­gának kéthetes ülésé. Mint a kiadott közleményből kitű­nik, az ülésen heves vita volt a „szellemi szennyező­dés” kérdéséről, s az Állan­dó Bizottság ebbep a kér­désben végül is nem hozott döntést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom