Szolnok Megyei Néplap, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. DECEMBER 1. IA tudomány világa I % Megfelelő eszköztárral Környezetvédelmi kutatásunk helyzete és fejlődése Sok szó esik napjainkban — hazáinkban és világszerte — az emberi környezet je­len és jövő helyzetéről. Ré­gebben csak a makro- és miik- rokörnyezetbe jobban bele­látó természettudósok emel­ték fel a szavukat a várható veszélyek elkerüléséért, ma kormányok, parlamentek, az államigazgatás valamennyi fórumai, tudományos akadé­miák és nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek fog­lalkoznak azzal, hogy gyer­mekeink és unokáink is Fejlesztés — Magyarországon is az első jelzés a tudósok részéről jött: 1926-ban a Magyar Tu­dományos Akadémia meg­bízta Kaán Károly erdőmér­nök tagját, hogy készítsen tanulmányt a hazai termé­szetvédelem problémáiról. Mégis a mi nemzedékünkre maradt, hogy Kaán Károly akkori ajánlásait megvalósít­sa. 1971-ben vált általános­sá az igény nálunk, hogy el­mélyítsük a környezetvédel­mi kutatásokat. 1977-ben a Minisztertanács határozatot hozott a környezet- és ter­mészetvédelem szervezeté­nek a továbbfejlesztéséről. Az Országos Távlati Tu­dományos Kutatási Tervbe bekerült egy kutatási-fej­lesztési célprogram Az em­beri makro- és mikrokörnye­zet legkedvezőbb kialakítása címmel, amelyet 1977-ben Az emberi környezet védelme címre egyszerűsítettek. Az egyes tárcák is kidolgozták a saját környezetvédelmi ku­tatási programjukat. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Az ember és természeti kör­nyezetének (bioszféra) vé­delme címmel tárcaszintű főirányt fogadott el, de ugyanúgy tárcaszintű kuta­tásokat vállalt a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztéri­um is (például a mezőgaz­daság kemizálása, vízminő­ség-védelem. a lakosság vé­delme a természetes és mes­terséges környezet káros ha­tásaitól stfo.) Az országos környezetvé­delmi kutatási célprogram az első időszakban (1972—75) koncepcionálisán hiányos volt: túlzottan előtérben állt a települési környezet vé­delme, háttérbe szorult vi­szont az intenzíven fejlődő mezőgazdaság, valamint a vízminőség-védelem proble­matikája. Kezdetben a társa­megtalálhassák azokat a kör­nyezeti tényezőket, amelye­ket az apók és nagyapák él­vezhettek. Érthető ez, hi­szen a második világháború utáni évtizedek rohamos ipari, mezőgazdasági és ur­banisztikai fejlesztése óriási tehertételt jelentett a Föld légkörére, édesvízkészletére, természetes növényzetére, és már nemcsak a fejlett, ha-1 nem a fejlődő országokban is. Az emberi környezet így vált nagyon jelentős társa­dalmi kérdéssé. célprogram dalom tudományok teljes ér­dektelenséget mutattak az új kutatási programokkal szemben, e miatt késett a jo­gi és közgazdasági szabályo­zó rendszer kidolgozása. Az V. ötéves tervidőszakra sikerült kiigazítani az arány­talanságokat. Ekkor alakul­tak ki az alapjaiban ma is Mindenképpen óriási elő­relépést jelenítenek a már felsorolt állami intézkedé­sek, hátteret és lehetőséget adnak arra, hogy a környe­zetvédelem ügye lassan az általános társadalmi és az egyéni tudatban változáso­kat hozzon. A tudományos kutatásban az eredmények sohasem máról holnapra je­lentkeznek, de eredmények természetesen itt is szület­tek. Alapvetően két új ku­tatási irányzat rajzolódott ki. Az egyik az új, egységes mérési módszerek, eljárások, műszerek kipróbálása, a má­sik mérési adatok, adatso­rok gyűjtése a levegőről, a vízről, a talajról, a zajról, a hulladékokról, a biológiai objektumok szennyezettségé­ről. Ezek alapján ma sok­kal részletesebben ismerjük az ország környezeti állapo­tát, mint 10—12 éve. Ennek a két kutatási irányzatnak az eredményei alapozták meg az ágazati környezetvédelmi adatbankok kialakítását, megteremtődnek tehát az or­szágos környezetvédelmi fi­gyelő-észlelő rendszer felté­telei. Az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Tanács már határozatot ho­zott ennek szükségességéről. Az eredményekről Láng István, az MTA főtitkárhe­lyettese egy előadásán a kö­vetkezőket mondta: „Ügy vélem, hogy az elmúlt év­érvényes témacsoportok: le­vegőtisztaság-védelem, a fel­színi és felszín alatti vizek tisztaságának védelme, hul­ladékok ártalmatlanítása, il­letve hasznosítása, a Bala­ton regionális komplex kör­nyezetvédelme, ökosziszté­mák, génbankok és a tele­pülési környezet védelme. Ebben az időszakban (1976— 80) már a jogtudományok, a közgazdaságtudományok, a szociológia, a neveléstudo­mányok képviselőinek ér­deklődése is fokozódott. A VI. ötéves terv időszakára a témakörök kiegészültek a zajártalom elleni védelem és a mezőgazdasági termelés környezetvédelmi kutatásá­val. Mindezeken kívül szá­mos olyan tárcaszintű kör­nyezet- és természetvédelmi kutatási program lépett élet­be. amelyek jól kiegészítik az országos szintű prioritá­sok rendszerét. tized hazai környezetvédel­mi kutatásának eredményei alapvetően a következő idő­szakban válnak társadalmi valósággá. Az elmúlt perió­dus egy szükségszerű és ki­kerülhetetlen felkészülési, szerveződési időszak volt ahhoz, hogy valódi minőségi ugrást lehessen elérni a kö­zeli jövőben. Kialakult egy jó képességű kutató-fejlesz­tő gárda, feltártuk valós helyzetünket, létrejöttek nemzetközi kapcsolataink, vannak konkrét társadalmi célkitűzéseink, az eszköztá­runk is elegendő az alapve­tő feladatok megoldásához. Biiztos vagyok benne, hogy a következő tíz esztendő az el­várás, a remény és a biza­lom további beteljesülésének időszaka lesz.” De azt is bizonyosra ve­hetjük, hogy az elkövetkező esztendők mindig bonyolul­tabb problémákat vetnek fel, mint a korábbiak. Annál is inkább, mert hazánk embe­ri környezetének védelmét sajátos közgazdasági kör­nyezetben kell megoldani. De semmilyen anyagi-gazdasági nehézség sem mentheti fel a mai nemzedéket kötelessége teljesítése alól: a jövő nem­zedékének biztosítanunk kell az emberi környezetet, az ed­dig általunk okozott károkat ki kell javítanunk! — horti — Tíz év eredménye Orvosi Nobel-dij 1983 Újabb lehetőségek a genetikában A tudósnő laboratóriumában Több mint 30 évvel ezelőtt 'Barbara McClinctock ameri­kai biológus kutatónő külö­nös felfedezéseikről számolt be. A kukoricaszemek színé­nek és más alaktani sajátsá­gának öröklődését vizsgálva azt tapasztalta, hogy e tulaj­donságokat meghatározó gé­nek bizonyos kombinációban érthetetlen következmények­kel járnak. Normális körül­mények között e gének pon­tos helye a kromoszómán egyértelműen meghatározha­tó. A gének elhelyezkedésé­nek feltérkénezésében ko­rábban a kutatónő maga is kiemelkedő hírnevet szerzett. A fenti kísérleti eredmé­nyekből azonban arra a hi­hetetlennek tűnő megállapí­tásra kellett jutnia, hogy bi­zonyos esetben a gének „vándorolni” kezdenek, me­lyet gyakran a kromoszómák eltörése, átrendeződése és génjeik mutálása kísér. Barbara McClintock felfe­dezésével az akkori geneti­ka semmit sem tudott kez­deni. Egyesek hitetlenkedve fogadták, mások kuriozitás­ként kezelték. Lassan azon­ban halmozódtak az újabb adatok más szervezetekben A mérnök számol, rajzol. Ez a kép él bennünk a műszaki alkotókról, noha a számolás és rajzolás többnyire rutinmun­ka. Ez a mérnöki rutinmunka azonban ma már jórészt számítógéppel segíthető, auto­matizálható. A számítógép szerepe a szá­mításokban már közismert, de mind job­ban terjednek a rajzgépek — szakinyelven plotterek — is, amelyek joggal tekinthetők a számítógép „kezének”, hiszen tollat moz­dító mozdulatuk a komputer parancsa sze­rint igazodik a tervező, a mérnök elkép­zeléseihez. ' A rendszer számítógépes részére nem kell sok szót vesztegetnünk, mert a szá­mítógép funkcióinak általános ismerete tökéletesen elegendő annak megértéséhez, hogyan segít a gép a rajzolásban. Adato­kat tárol, biztosítja azt a vezérlést, amely a digitális jeleket analóggá alakítja, és a számokban rögzített információkat lefor­dítja a milliméter vagy a centiméter nyel­vére, vezérli azokat a mechanizmusokat, amelyek végül papírra vetik a tervező el­képzeléseit. Azt sem kell különös részle­tességgel taglalni, hogy a számítógép és a rajzolóautomata összekapcsolása máért jelent új minőséget a tervezésben, hiszen a számítógép adattároló kapacitása gya­korlatilag minden igényt kielégít, és eze­ket az adatokat tetszés szerinti variációk­ká kombinálva olyan gazdag lehetőségét teremti meg a változatok kidolgozásának, amire más módszerekkel kapcsolatban nem is gondolhatnánk. Képünkön egy olyan számítógéppel ve­zérelt rajzológépet láthatunk, amely vil­lamos kapcsolási rajzok készítését végzi. Két deka, tízmillió szem Harisnya-krónika Ha a felirat eltűnik Gumiabroncsok kopása Kevesen tudják jól meg­ítélni, hogy autójuk gumi­abroncsai mikor szorulnak feltétlenül cserére. Ezen se­gít egy amerikai újítás. Gyártáskor a gumiabron­csok acél formáiba, a belső felületére STOP betűcsopor­tokat erősítenék. Az acélbe­tűk olyan vastagok, ameny- nyi a gumi megengedhető kopása. A forma levételekor a betűket kiemelik a még forró gumiból, és az abroncs felületén ott maradnak a be- mélyesztett STOP feliratok. Ha a feliratok bármelyike eltűnik, a gumit cserélni kell. Az újításnak igen nagy jelentősége van a közutak biztonságának fokozásában, hiszen a közúti balesetek elég nagy hányada keletke­zik a túlságosan elkopott gumiabroncsok szakadása következtében. (v.írusok. baktériumok, élesz­tő, .majd muslica) észlelt ha­sonló jelenségekről. Az örö­kítő anyag, a gének kémiai szerkezetének megismerésé­vel ezeknek az „ugráló ele­meknek” a természetére is fény derült. Alig egy éve McClintock kukoricájából -is kivonták és tisztán előállí­tották (izolálták) ezen ele­meket. Szerkezetük óriási gyakorlati lehetőségekkel is biztat. Segítségükkel az utóbbi években sikerült az örökítő anyag egyes génjeit ilyen ugráló elemre kötni, s ezzel az egyik élőlényből a másikba átvinni, azaz az örökletes tulajdonságokat irányítottan megváltoztatni. Bár a közvetlen gyakorlati eredmények még a jövő ígé­retei, a génmérnökösködés az „ugráló genetikai elemek” felfledezésével egy csodála­tos eszközhöz jutott. Az idei Nobel-díj a 81 éves Barbara McCllntocknak ezt az elis­merését fejezi ki. V. G. Kezdetben volt a strumf- pántlii. Ezzel az ügyes kis gumdszalaggai erősítették fel dédanyáink gyapjú- és pa- mutharisnyáikat. Akkoriban természetesen még nem volt, és nem is lehetett harisnya­kérdés”, mert nemigen fu­tott rajta a szem, s ha még­is elszakadt, az nem látszott a szoknya alatt. Aztán beal­konyult a pamutharisnyó- nak. Rövidültek a szoknyák, és egyre jobban előbukkan­tak a női lábak. Jött, látott és győzött a selyemharisnya. Már-már úgy tűnt, hogy uralma megdönthetetlen, amikor a II. világháború vé­ge felé Amerikában feltalál­ták a poharaid szálból ké­szülő nylonharisnyát. Erede­tileg ejtőernyőt készítettek a nylonszálból, de hamarosan rájöttek, hogy az új talál­mányt a divatban is kama­toztathatják. Az első nylonharisnyák jóval tartósabbak — és vas­tagabbak — voltak, mint a mostaniak, egy pár több hó­napig is eltartott. Aztán egy­re áttetszőbb és mind sérü­lékenyebb harisnyákat kezd­tek gyártani. Jött a felfutás, A sörgyártás egyik alapanya­ga, a komlóvirág az elkerülhe­tetlen tárolás során sokat ve­szít értékéből: a benne levő értékes anyagok időközben át­alakulnak vagy lebomlanak. A sörgyártás szakemberei ezért olyan készítményeket igyekez­nek előállítani a komlóból, ame­a szemfelszedés — és a bosz- szúság. Másfél évtizeddel ezelőtt megjelent a kegyet­len vetélytárs. az új típusú szál (sztrecs- vagy krepp­nylon). Jobb, mint elődei kö­zül bármelyik: tartóssága a nylon, hordhatásága a pamu­té. A varrásos harisnyát fel­váltotta a csík nélküli, ezt követte a csipke-, a mecoha- risnya, a harisnyanadrág. AZ utóbbinál a harisnyát egy­beszőtték a nadrággal, amely tetszés szerint követi az ala­kot, meleg, kényelmes. Régen találtak fel a női nemnek ilyen áldásos holmit: egy csapásra uralkodó lett a ha­risnyapiacon. Egy harisnya- nadrág nincs több két és fél dekánál, pedig tíz kilomé­ternyi fonalból készül, két .millió szemet számlálnak meg rajta. S ha a sokból csak egy is megpattan, kez­dődik a bosszamkodás. ' A harisnyagyárakban nem­csak hajszálvékony lábrava- lók, hanem vékonyabb és vastagabb szálú harisnyák!, boka- és térdzoknik is ké­szülnek — milliószámra. Ké­pünkön ezek minőségellenőr­zését láthatjuk. lyek tárolás során nem romla­nak. Az üzemi szintű kutatások több irányban folynak. Készíte­nek szárított és porított kom­lót, komlókivonatot, legújabban pedig a szemcsézett (granulált) komló használhatóságát vizsgál­ják. Komlókészítmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom