Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-27 / 280. szám

1983. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harci zászló lett a neve Emlékezés a 80 éve született Fürst Sándorra A tanácstag beszámol, a választó kérdez Nyolcvan évvel ezelőtt, 1903. november 27-én szüle­tett a Vas megyei R*jm köz­ségben, s 1932. július 29-én halt kommunista meggyőző­déséért mártírhalált Fürst Sándor, a magyar kommu­nista mozgalom kimagasló alakja. Budapesten érettségizett, s aztán a Ruggyantaárugyár tisztviselője lett. Nagy ha­tással voltak politikai ér­deklődésére a Magyar Ta­nácsköztársaság küzdelmei, s így — alig 22 évesen — a fővárosban a Szociáldemok­rata Pártban, a magántiszt­viselőik baloldali ellenzéki csoportjában, valamint a munkások különböző kultu­rális szervezeteiben kezdett tevékenykedni. 1926-ban tag­ja lett a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának, majd alig két esztendővel később beválasztották az illegálisan dolgozó párt központi bi­zottságába. Csakhamar a magyar munkásmozgalom egyik legkiválóbb szervező­jévé, s a párt eszméinek leg­eredményesebb propagandis­tájává vált. Kitűnően tudta összekapcsolni a legális szer­vezetekben való munkát a párt kényszerű illegalitásá­ból adódó konspirációs kö­vetelményekkel. Ez a kettős feladat — vagyis az egyidejűleg vég­zett legális és illegális mun­ka — akkor szűnt meg az életében, amikor 1928-ban, majd a következő évben új­ra letartóztatták. Szabadulá­sát követően a régi Fürst Sándor eltűnt az emberek szeme elől. hogy illegális iratokkal — Brandt György házitanítóként — a józsefvá­rosi Tűzoltó utcában bérel­jen magának lakást. A kül­földről időközben hazatért Sallai Imrével és Karikás Frigyessel, Killián György- gyel, az újpesti Tungsram gyár fiatal lakatosával s töb­bek között Dési Huber Ist­vánnal, Derkovits Gyulával, József Attilával, valamint Szabó Ferenc zeneszerzővel az újpesti, csepeli, az erzsé­beti munkásság legáldozat­készebb fiataljaival együtt most már teljes erővel a kommunista üzemi és terü­leti pártcsooortok kiépítésé­re, az illegális pártsajtó megteremtésének szentelte minden idejét és energiáját. Mint a KMP KB Titkársága A kisiparosok a lakosság ellátásának javítása, az ap­ró hiánycikkek gyártása mel­lett egyre több árut termel­nek külföldi eladásra. Éven­te mintegy 500 millió fo­rint értékű terméket készí­tenek exportra. Ennek csak­nem egynegyedét konverti­bilis valutáért értékesítik. A tőkés partnerek mindinkább tagjának. 1929 júniusától fel­adatköre kiterjedt a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség. a KIMSZ munkájának irányítására is. Stromfeld Aurél halála után ő lett a Szociáldemokrata Párt XIV. kerületi választókerületi pártszervezetének elnöke, s a pártmunkában - munkatár­sa — a többi között — Madzsar Józsefnek. A tőkés társadalmi ren­det alapjaiban megrázkód­tató gazdasági válság, a nemzetközi méretekben ki­bontakozó s mind tömege­sebb méretű munkanélküli­ség. a nyomor, a hazai mun­kás és szegényparaszti tö­megek fokozódó elégedet­lensége. és mind erőtelje­sebb forradalmi fellépése láttán az ellenforradalmi rendszer 1931 kora őszén — a hiatorbágyi vonatrobban­tás ürügyén — életbe lép­tette a statáriumot. Jóllehet nem sokkal később Bécsben elfogták a hírhedt Matus'ka Szilvesztert, a vasútrobban- tót, a rögtönítélő bíráskodást továbbra is fenntartották. Amikor azután 1932 júliu­sában a 5tMP itthoni veze­tőit sorban letartóztatták, Sallai Imrét és Fürst Sán­dort statáriális bírósági el­járással halálra ítélték. S hiába volt a becsületes, lel­kiismeretes emberek meg­mozdulása, a világ haladó közvéleményének szenvedé­lyes tiltakozása. mindezek ellenére a hírhedt Tönetky- tanács „a törvényes rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett elkövetése miatt” hozott halálos ítéletet vég­rehajtották. Nehéz szívvel gondolunk arra, hogy Fürst Sándor még élhetne, s hogy 29 éves ko­rában oltotta ki fiatal éle­tét az önkény. Tragikusan rövid, s mégis oly tartalmas, gazdag életútját felmérve, mégis azt mondhatjuk: ha közvetlenül nem is lehetett már a 30-as. 40-es évek po­litikai küzdelmeinek része­se, közvetve továbbra is az maradt. Tovább élt és ha­tott. s harci zászló, bátorító mementó lett a neve. viha­ros tüntetéseken jelszóként harsogva és dalba is fog­lalva:: „Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár!” Ü. L. érdeklődnek a magyar mes­teremberek egyedi műszaki árui iránt is. A szocialista országokban keresettek a magyar népművészeti tár­gyak, ruházati cikkek, ugyan­akkor elektronikai műsze­rekhez. híradástechnikai be­rendezésekhez készítenek kisiparosaink alkatrészeket, részegységeket. Magyarországi délszlávok kongresszusa Tegnap az MSZMP Politi­kai Főiskoláján megkezdő­dött a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetségének IX. kongresszu­sa. A hazánkban élő csak­nem százezernyi horvát. szerb és szlovén nemzetiség több, mint kétszáz küldötte kétnapos tanácskozáson elemzi a legutóbbi kongresz- szus óta végzett munkát, és kijelöli a szövetség továb­bi feladatait. A küldötteket — köztük a szövetség meg­alapítóit — és a meghívott vendégeket: Korom Mihályt, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Kovács Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Köpf Lászlónét, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárát, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettest, vala­mint a területi párt-, álla­mi- és társadalmi szervek képviselőit Rusz Márk el­nök köszöntötte. A szövetség országos vá­lasztmánya a kongresszus elé terjesztett beszámolójá­ban hangsúlyozta: az ország tizenegy megyéjében és a fő­városban a magyarokkal és más nemzetiségűekkel együtt élő délszlávok tevékenyen részt vesznek az alkotó mun­kában. szocialista társadal­munk építésében. Gazdasá­gi helyzetük, életkörülmé­nyeik, jogaik azonosak a magyar és más nemzetiségű lakosokéval. A vitában felszólalt Ko­rom Mihály, aki az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét tolmácsolta. A kongresszus ma folytatja munkáját. Tízéves a FEB Ünnepség a műegyetemen A fizikai dolgozók gyer­mekeinek egyetemi, főisko­lai felvételét előkészítő bi­zottságok (FEB-ek) megala­kulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Művelődési Minisztérium szombaton ün­nepséget rendezett a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. Szandtner Iván, a KISZ KB titkára ünnepi beszédé­ben visszatekintett a FEB- dk történetére és hangsú­lyozta. hogy a KISZ mindig is saját — egyik legsikere­sebb — mozgalmának tekin­tette az előkészítő bizottsá­gok tevékenységét. Az ünnepségen a mozga­lomért legtöbbet tett diák- tanárok és oktatók kitünte­tést. illetve emlékérmet vet­tek át, s kiosztották a FEB- módszertani pályázat díja­it is. Járda helyett levelek A héten egyik este Szol­nokon, a Helyőrségi Műve­lődési Otthon kellemes, hangulatos klubszobájában gyülekeztek a megyeszék­hely 24-es és 25-ös tanácsta­gi körzetének lakói. Mintegy negyvenen hallgatták meg a két tanácstag, dr. Brunszvik Pálné. és Patay Árpád be­számolóját Sajátos és tanulságos esz­mecsere bontakozott ki, melynek során — egyebek mellett — kiderült az is, hogy nagyon ésszerű, ha a „szomszédos” és egymáshoz sok tekintetben hasonlító körzetek tanácstagjai meg­osztják a munkát. Nagyon egyszerű módon: a 24-es számú körzet tanácstagja, Patay Árpád („civilben” a Szoílnok megyei ÁÉV mű­szaki igazgatóhelyettese) a városfejlesztés, a felújítások ügyeiben, dolgaiban járatos, dr. Brunszvik Pálné (nyug­díjas könyvtáros) pedig vol­taképpen a két körzet „szo­ciálpolitikusa”, a városi ta­nács művelődési, egészség- ügyi és ifjúsági bizottságá­nak tagja. Dr,. Brunszvik Pálnétól azt kérdeztük, hogyan készült fel a beszámoló pyűlésre? — Voltaképpen „napra­kész” beszámolóval érkez­tem, hiszen naponta talál­kozom körzetem lakóival, és — ez is a Patay Árpáddal való munkamegosztás része — én tartojm a kapcsolatot a HNF ,111. számú városi körzetének utcabizottságá­val. Patay Árpád pedig tag­ja a városi tanács végrehaj­tó bizottságának, ha szabad azt mondanom, ő van köze­lebb a „tűzhöz”; természe­tesen rendszeresen „beavat” a várospolitika aktuális kér­déseibe. Mind a két körzet­nek meglehetősen sok nyug­díjas lakója van, ezért fo­kozottan ügyeltem arra, hogy a kórházi, orvosi ellátásról tájékozott legyek. Patay Árpád — járdáfel- újításra — több. mint 70 ezer forintot kért a tanács­tagi alapból. Az Űttörőház előtti járdát ebből a pénz­ből javították ki. — Sajnos, — mondta — a városi tanács „közterület- fenn. tartói” (eddig nem vé­gezték el a két körzet terü­letén azoknak a járdafol­tocskáknak a javítását, ame­lyekre az igényelt pénz egy része rendelkezésre áll — és meg is rendeltük a javítást. De — reméljük —, ami ké­sik, nem múlik. Azért — és ez is a tanács­tag munkájához tartozik — Patay Árpádnak vaskos le­velezése van a járdafelújí­tás ügyében. Mindkét tanácstag dicsér­te a körzet lakóinak aktivi­tását, ha úgy tetszik: „kö­zéleti tevékenységét”. A ta­nácstagi beszámoló sem vált „panasznappá”, a négy mag­vas hozzászólás kiegészítette a beszámolókat, egyebek kö­zött kérték, hogy tavasszal időben kapjanak informá­ciót a végezhető társadalmi munkákról, s fölhívták a fi­gyelmet arra (ismét), hogy a központi SZTK-ban a reu­matológiai, a szemészeti és fogászati szakrendelők zsú­foltsága a legjobban az öre­geket sújtja. Nem történtek világmeg­váltó dolgok a szolnoki 24- es és 25-ös körzet gyűlésén, iám ezúttal is bebizonyoso­dott. hogy a hasznához, a két körzet együttműködésé­nek életszerűségéhez kétség sem férhet. Utak és vélemények Ny. Tóth János a kunhe- gyesi Kunság Népe Termelő- szövetkezet dolgozója, a 13- as választókerület tanácstag­ja rendhagyó módon arra kérte a megjelenteket: az általa mondottakhoz „rögtön menet közben” szóljanak hozzá, illetve tegyenek fel kérdéseket, tgy afféle kötet­len diskurzus, kérdezz-fele- lek összejövetel alakult ki. A beszámolóból kitetszett, hogy hovatovább a település fő gondja az ivóvíz hiánya. Kellene egy új tározó, kút- tal együtt, és ez több mint 16 millió forintba kerül. Eny- nyi pénze • nincs a tanács­nak, ezért létre kell hozni egly vízműt|árKülést. Fizetni is kellene, családonként mintegy ötezer forintot. Igaz, ajki belép a társulásba, tíz év alatt törlesztheti le rész­letekben az összeget. — Nekem fordítva szerel­ték fel a vízórám! — kifogá­solta Szűcs Gyula. A beje­lentése derűt keltett, hiszen akkor fizetni sem kell, mivel a műszer fogyasztást nem mutat. — Jelenleg nincs új bekö­tés? — hangzott az újabb ér­deklődés. Kiderült nincs, mivel a meglevő kút már a mostani terhelést sem bírja. Ha meg­alakul a társulás, talán jö­vőre, vagy azután* lehet ró­la szó. Érdekes módon ezt a pár ezer forint fizetést min­denki elfogadta,i /tudomásul vettet mondván a jó ivóvíz létkérdés. Nem voltak ennyire egysé­gesek a vélemények amikor az utak kerültek szóba. A körzet utcáiban földutak vannak, és ha az ott lakók portalamtott íutat szeretné­nek, ez az igény portánként 16—18 ezer forintba kerülne. — Jó lenne, de ehhez ma­gasabb jövedelmű emberek kellenének — szólt közbe Kenderesen, Gulyás Vil­mos Kossuth utcai házában este hat órára huszonnégyen gyűltek össze. A hatos vá­lasztókerület fiataljai, öreg­jei figyelmesen hallgatták a beszámolót. — Először a nagyközségi tanács munkájáról szeretnék szólni — kezdte Gulyás Vil­mos, aki 4 éve tanácstag. Es már sorolta is: tavasszal nyílt meg az öregek napközi otthona, ahol harmincnégy idős ember töltheti el hasz­nosan az idejét. Megszervez­ték a házi szociális gondozást is, 1 főállású gondozó és 3 társadalmi munkás lát el huszonnyolc idős embert. Október 1-én a központi ren­deletnek megfelelően meg­szűnt a hétvégi orvosi ügye­let a faluban, a központi ügyelet Kisújszálláson van. Az idén adták át a tanuszo­dát, és 2 új tantermet alakí­tottak ki az iskola épületé­ben. Bővítették az óvoda alapterületét is. Az idén 11 telket alakítottak ki a köz­ségben, s további területeket készítenek elő építkezésre. Szeptemberben volt az új Tüzép-telep műszaki átadása. Milyen kérdések, felveté­sek hangzottak el az elmúlt évi tanácstagi beszámolókon, s melyek oldódtak meg az­óta? Megnyugtató volt hal­lani, hogy a többségét orvo­solták, például a Kossuth út vége már nem szemetes, több helyen járdafelújítási mun­kákat végeztek, elvezették a vizet az utakról, a Turgonyi utat társadalmi munkában szépen rendbehozták. Ezután következtek a hoz­zászólások. — Nincs rendesen meg­szervezve a buszközleke­dés Kisújszállásra — mondta Keserű Lajos. — Sokan in­gáznak, a fél 8-kor induló buszon rengetegen vannak, a bejáró diákok egész úton áll­nak. Jó lenne, ha a félnyol­cas csak diákbusz lenne. —■ A ligetben ott van az 1914-es emlékmű — jelent­Szabó László. — A körzetben pedig sok a kisnyugdíjas. — A meglévő földutakat kellene a téesznek, meg az állami gazdaságnak jobban rendben tartani! — kifogá­solta Faragó Lajos. A véle­mények erősen megoszlottak: volt aki igazat adott neki, mások emlékeztettek rá: le­simították azokat az idén is tolólappal. Igaz, néhány út­szakaszon, utcasarkon ez nem látszik meg. Szó volt a gáz esetleges be­vezetéséről is, de ez még, ahogy az egyik hozzászólás említette: a jövő év, évek „zenéje”. Ennél nagyobb vi­hart kavart a körzet közvilá­gítása, miután az egyik édesanya említette: évek óta sötétek a Feketehegy utca egyes szakaszai. — Három éve mondom ezt én is — felelt a tanácstag —, de nem sok eredménnyel. Jö­vőre talán higanygőzlámpák lesznek. Legalábbis ezt ígér­ték. Hogy finoman fogalmaz­zak: a bejelentést erős kétke­déssel fogadta a beszámolón megjelent harminc választó- polgár. Annak viszont egy­formán örültek, hogy tavasz­ra járdát kap a Feketehegy utca vége, ahová nemrégen épültek a házak. — Én szervezem az embe­reket, ki mikor jön segíteni, összeírom, mennyi sóder, ce­ment kell, és ha beköszönte- nek a melegebb napok, ta­vasszal nekikezdünk! — ígérte a fiatalok nevében Kun Imre. A rendkívül kötetlen, úgy is mondhatnánk családias tanácstagi beszámoló másfél órás élénk vita, temérdek hozzászólás után ért véget csütörtök este a Vízügyi Igazgatóság Kossuth úti ki- rendeltségén. kezett szólásra Lengyel Ká­roly. — Olyan elhanyagolt, hogy rossz ránézni! Többen szóvá tették, hogy a hétvégi központi orvosi ügyelet „eredménye”: szom­bat—vasárnap be kell utazni a városba azoknak, akik mindennap injekcióra jár­nak. Mások a helybeli körze­ti orvosok magatartását kifo­gásolták. Nem tartják be a rendelési időt — toldotta meg valaki. Többen megkérdezték: lesz-e vezetékes gáz Kende­resen? A gyűlésen részt vevő ta­nácselnöknő, Czakó Sándor- né felelt a kérdésekre. Elmondta, javasolták már az illetékeseknek, hogy szom­bat—vasárnap meghatározott időben, helyben, a faluban adják be az injekciókat az arra rászorulóknak. Ezt a ja­vaslatot azonban még nem tudták a felsőbb szervekkel elfogadtatni. A helyi orvo­sokkal a rendelési időt be le­het tartatni, de emberi ma­gatartásukat „hatóságilag” nem lehet szabályozni. A li­geti emlékműhöz (mivel mű­emlék) csak engedéllyel nyúlhatnak hozzá, de eddig még egyetlen illetékes szerv sem válaszolt a nagyközségi tanács leveleire. A buszközle­kedés problémáját egy ha­marosan sorra kerülő megyei koordinációs ülésen fogják egyeztetni. Ami a gázvezeté­két illeti, a hatodik ötéves tervidőszak végére lesz a fa­luban. A válaszokat a többség el­fogadta. A viták, a vélemé­nyek — mint ez ilyenkor lenni szokott — valószínűleg nem értek véget a beszámo­lón, otthon a családok va­csorájánál, tévénézés közben biztos folytatódtak még. A Szolnok megyei Tanács kisújszállási Faip ári Vállalata több éve gyárt szobai gyermek- hintákat. Idén a termékekből 34 ezret belföld ön, 7 ezret pedig Irakban és Angliában érté­kesítenek Kisipari termékek exportra Javaslatok válasz nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom