Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

6 Nemzetközi körkép 1983. NOVEMBER 26. Lengyelország TÁRSADALMI VITA AZ ÁREMELÉSEKRŐL Egyedülálló kezdeménye­zésnek vagyunk tanúi a sú­lyos gazdasági nehézségek­ből lassan kilábalni törek­vő Lengyelországban. A kormány bejelentette, hogy a népgazdasági egyensúly megteremtése érdekében ja­nuár elsejével 49 élelmiszer árát emelni kényszerül. Az áremelés módszerére és mér tékére- kétféle változatot dolgozott ki, s a tervezete­ket lakossági vitára bocsá­tottal. A vita eredménye alapján döntenek majd ar­ról, hogy mely cikkek árát, milyen mértékben emeljék, és miként ellensúlyozzák az áremelések hatását az élet­színvonalra. Mii vezette a lengyel kor­mányzatot, hogy ilyen új­szerű módon tájékoztassa a fogyasztókat a várható in­tézkedésekről és okairól? Ismeretes, hogy több alka­lommal éppen az előzetesen be nem jelentett és kellően meg nem indokolt áremelé­sek váltották ki a lakosság elégedetlenségét. Ezt kíván­ja a kormány megelőzni. Az idén nagyjából sikerült egyensúlyba hozni a meg­élhetési költségek és a jö­vedelmek emelkedését. Az életszínvonal esése megállt, igaz, a jelenlegi szint 25 százalékkal alacsonyabb a korábbinál. Nos: a javasolt áremelések viszonylag mér­sékeltek, másrészt előirá­nyozzák, hogy a legalacso­nyabb jövedelműek fizeté­sét, nyugdíját stb. megfelelő mértékben növelik, a ma­gasabb jövedelműek részle­ges Te kompenzációban ré­szesülnek. A vitára bocsátott első változat csupán az új, a nyáron felemelt mezőgazda- sági felvásárlási árakkal járó 120 milliárdos többlet­kiadást ellensúlyozná, nem csökkentené az eddigi álla­mi dotációkat, de csak kor­látozott mértékben laftkal- mazná a szociális rekom- penzációkatj, Ennél a meg­oldásnál a javasolt áreme­lés nem haladná meg a 10— 15 százalékot. A legfonto­sabb élelmiszerek ára kis mértékben, vagy egyáltalán nem emelkedne. A számí­tások szerint ez a változat 4,5—5,2 százalékkal növelné a megélhetési költségeket. A másik változat radiká­lisabb emeléseket irányoz elő a jobb minőségű húsfé­lék és hústermékek, pék­áruk, tészták és a cukorárá­ban. Ez a megoldás lényege­sen csökkenthetné az állami dotációk szintjét és hozzájá­rulhatna a jegyrendszemek a tervezettnél korábbi meg­szüntetéséhez. A rekompen- záció ez esetben lényegesen magasabb lenne. Ez a válto­zat a megélhetési költsége­ket 6—7 százalékkal emelné. A bejelentés óta ország­szerte megindult a vita; a szakszervezetek, a nő- és if­júsági szervezetek, a fo­gyasztók szövetsége, intéz­mények, tudományos egye­sületek stb. tárgyalják meg az előterjesztést és tesznek javaslatokat, kiegészítő meg­jegyzéseket. A tévé, a rádió és az újságok részletesen be­számolnák ezekről a ta­nácskozásokról. így például az Interpress lengyel sajtó- ügynökség is folyamatosan ismerteti a vita résztvevői­nek véleményeit. íme né­hány az elhangzottakból, il­letve az újságokban megje­lent levelekből. A Rzeczpospolita című na­pilapban Tadeosz Jedros Tychy-i lakatos javasolta, hogy a leggyakrabban vá­sárolt alapvető élelmiszerek új árát fokozatosan vezes­sék be egy év alatt. Maria Debska háztartásbeli ezt mondta: „Nem vitatom, hogy a lengyel gazdaságnak szüksége van az áremelé­sekre, de vajon ilyen ma­gasoknak kell lenniük, hiszen bizonyos árak jelentősen nőnek... és az alapvető élelmiszerekkel emelkedni fognak közvetve más cik­kek árai is, mint például a zöldség, gyümölcsszörpök, stb”. k,Általában indokolt­nak tartom az élelmiszerek áremelését, de azzal, hogy megfelelő védelemben kell részesíteni az alapvető cik­keket, főleg a tejet és tej­termékeket, a lisztet és a lisztalapanyagú készítmé­nyeket” — írja a Trybufia Ludu hasábjain Anna Gra- duszewska, a toruni Park­fenntartó Vállalat brigád- vezetője, Vannak, akik kéte­lyeiknek adnak kifejezést. A Zycie Warszawy című napi­laphoz beérkezett kérdések egyike; „Vajon az áreme­lést követően stabilizálódik-e a helyzet, vagy pedig az egész művelet csupán a zse­bünk megcsapolásával ér véget, s egy év múlva újra konzultálni fogunk az ár­emelések ügyében”? S vé­gül Antoni Luczak poznani villamosvezető véleménye: „Rövid leszek, jobb maga­sabb áron vásárolni, csak legyen áru az üzletekben és ezek nélkül az átkozott sor- banállásiok nélkül. Hiszen nem tudok, otthagyva mun­kámat, kiszaladni az üzlet­be — pedig hányán teszik ezt most? S lehet, hogy ez­zel az áremeléssel hamarabb véget ér a jegyrendszer?” A társadalmi vita tanulsá­gait elemezni fogják és az eredményt ismét a közvé­lemény elé terjesztik. Az élelmiszerárak emelése kér­désében a kormány kötelez­te magát, hogy a végső dön­tésnél a Központi ÁrhivatBi figyelembe veszi a társadal­mi vita iránymutatásait. Gáti István 0 Fűszer­szigetek rádiAja A Grenada elleni in­vázió egyik legelső cél­pontja a „Szabad Grena­da” rádió volt, amely a törvénye^ kormány adá­sát sugározta. Az ame­rikai gépek .azonnal bom­batámadást intéztek el­lene és elnémították. A befejezetlen grena- dai repülőtér végében — jelenti a Reuter tudósí­tója, — azóta létrehoz­ták az új rádiót: egy sötétzöld amerikai hír­közlési katonai teherau- -'tóból, egy áramfejlesztő­ből és egy adótorony­ból áll, Az új adó i— írja a Reuter — az amerikai hadsereg pszichológiai hadviseléssel foglalkozó osztályának (PSYOPS) ötlete volt. A PSYOPS különben szjáz embelrt tart az elfoglalt szigeten. A „Fűszer-szigetek rá­diója” szignállal jelent­kező adó az amerikai tisztek szerint fontos sze­repet játszott a sziget lakosságának megnyug­tatásában. Mint a Reu­ter írja, első adásai fel­hívták a grenadai kato­nákat, tegyék Je a fegy­verüket és adják meg magukat az amerikaiak­nak, továbbá amnesztia- ígéreteket sugároztak, „noha sok grenadai ka­tonát később elfogtak és bebörtönözitek’'. Richard Ezzel a rá­dióadót irányító amerikai tiszt elmondta a Reuter tudósítójának, hogy messzemenően figyelem­be veszik a szigetlakok akaratát 1— a rádió ze­nei műsorának összeállí­tásában. „Először azt mondták nekünk, az em­berek reggae és calypso zenét akarnak. Később rájöttünk, hogy nem akarnak reggae zenélj hanem a rock and roMt és a country zenét sze­retik”. Az új adó amerikai tu­lajdonban van, a hadi­tengerészet egy 12 tagú csoportja működteti. Reagan elnök bejelen­tése szerint az amerikai katonák karácsonyra ha­zatérnek Grenadáról. A rádió azonban ma­rad, legalábbis addig, amíg az amerikai szuro­nyokkal odaültetett kor­mány is képes lesz ilyen adás működtetésére. Egyébként a „Fűszer­szigetek rádiójának gre­nadai alkalmazottai is akadnak: két bemondó. Ez adja a helyi színt. Nehogy összetévesszék Amerika hangjával. Összeállította: Májnár József- „Talán sohaf-1 sem (fbg- juk meg­tudni, hogy a valóság­ban ki öl­te meg Kennedy elnököt és a dallasi rendőr­ség semmiféle vizsgálata sem győzhet iheg engem ál­lításaik hitelességéről” — írta annakidején James Ca- meron. a londoni Daily Hé­ráid szemléi ró ja. Magányos gyilkos Az események igazolták az angol újságíró jövendölé­sét. A dallasi rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda (az FBI) az első perctől kezdve kitartott állítása mellett: a magányos gyil­kos, Lee Oswald automata puskájából származott a go­lyó, amely kioltotta Kennedy életét. Az, hogy egyszerre két-három oldalról is eldör­dültek a lövések — szemta­núk állították ezt, — a nyo­mozó hatóságokat hidegen hagyta. Arira sem kerestek magyarázatot, hogy Oswald ismerőse, a szervezett alvi­lággal szoros kapcsolatot tartó sztriptízibár-tulajdonos Jack Ruby honnan szerzett tudomást arról, hogy a gyil­kosság gyanúsítottját mikor szállítják át a helyi rendőr­ség épületéiből a megyei rendőrségre!, Ruby akadály­talanul bejutott a szigorúan őrzött épületbe, s a kísérő detektívek szemeláttára, a televízió kamerája előtt agyonlőtte a vádlottat Annak kiderítése, hogy ki, vagy kik ölték meg az elnököt, tulajdonképpen ti- zedrangú kérdés. Az igazi probléma: miért ölették meg? Kennedy utóda, Jöhnscm el­nök Earl Warnen főbíró ve­zetésével hattagú bizottságot nevezeti ki az ügy tisztázá­sára. Nos, a 888 oldalas, Warren-jelentés 131 oldalt szentelt annak bizonyításá­ra, hogy az elnökgyi lakossá­got nem összeesküvők irá­nyították, hogy Oswaldnak nem voltak bűntársai. Azóta számtalan vizsgálat folyt az ügyben, amelyek cáfolták ezt az állítást. Az amerikai kongresszus megbízásából folytatott vizsgálat 1981-ben égyérteiműen megállapítja, hogy az elnök a szervezett alvilág összeesküvésének áldozata lett. Azt hisszük azonban, nem járunk rossz útion, ha azt mondjuk; az alvilág és egyes politikai erők összeesküvése vezetett a gyi lkossághoz. Az alvilág már korábban hadat üzemit John Kennedy- nek, és a később ugyancsak megölt Robert Kennedy i gazságügy -min isztérnék. Az elmöik és öccse hallatlan mértékben megerősítette az alvilág felgöngyölítésére az igazságügyi apparátust, a gengsztervezérek egymás után kerültek bíróság elé. Még a meg támadhatatlan­nak vélt Cosa Nostra hatal­ma is megingott. A bűnszö­vetkezet pedig szoros kap­csolatban állt az USA egyes befolyásos üzleti köreivel. A kör bezárult: a két Ken- nedynek meg kellett hal­nia ... Ellentmondásos politikus John Kennedy halála után sokáig elsősorban a gyilkos­ság körülményei foglalkoz­tatták az amerikai és a nem­zetközi közvéleményt. Arról kevesebb .szó esett, hogy voltaképpen ki volt John Kennedy, az ember, a poli­tikus., Az elmúlt években azonban megszaporodtak életművével foglalkozó könyvek, amelyekből kiraj­zolódik az egykori elnök alakja, tevékenysége. A róla rajzolt, eltúlzott pozitív képpel szemben megállapít­hatjuk: nem volt egyértel­műen haladó politikus, sem bel-, sem külpolitikájában. Történelmi tény, hogy a QIA által előkészített kubai invázlós kísérlet az ő kor­mányzása alatt történt. Kennedy volt az. aki — bér a feljegyzések szerint két­kedések és vívódások köze­pette — néhány százról 15 ezerre emelte a Vietnamba küldött amerikai tanácsadók számát, és ezzel nagy lé­péssel vitte előre a később katasztrófába torkolló indo­kínai politikát. Kennedy három éves el­nöksége idején kétségtele­nül tett bizonyos lépéseket a hidegháború feloldására. Ezt azonban erősen fékezte a külügyi és katonai bürok­rácia, amelyet szoros szálak fűztek a legnagyobb mono­polista csoportosulásokhoz. Ezt talán legszemléleteseb­ben a szovjet—amerikai bé­csi csúcstalálkozó bizonyít­ja.! Az, hogy a találkozó — ilgaz, szovjet kezdeménye­zésre — egyáltalán létre­jött#, kétségtelen Kennedy javára írandó, de az is tény, hogy a megbeszélések —ép­pen az amerikai fél vonako­dása miatt — nem vezettek áttöréshez. Érzék a realitásra Elnökségének utolsó évé­ben Kennedy kezdte megér­teni, hogy az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak különleges felelőssége van a világbéke megőrzésében. A Washington egyetemen mon­dott beszédében először hangzott el amerikai elnök szájából, hogy a háború a (Szovjetunióval elousztStaná az Egyesült Államokat. Fel­hívta honfitársait, vizsgál­ják felül a szovjet—ameri­kai viszonyra vonatkozó el­képzeléseiket. Washington az ő kezde­ményezésére adott pozitív választ arra a szovjet ja­vaslatra. hogy tárgyaljanak a légköri éa vízalatti nukle­áris kísértetek beszüntetésé­ről, s ennek nyomán 1963 laiugusztusában Moszkvában a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia aláírta a nukleáris kísérletek betiltá­sáról szóló szerződést. Kennedynek volt érzéke a realitások iránt, és életéinek utolsó szakaszában már kezdett rátalálni a történel­mileg helyes útra. Ellent­mondásos életútja azzal a tanulsággal is szolgál, hogy az alapvető nemzetközi erő­viszonyoknak kell meghatá­rozniuk még egy olyan vd- lághatalom politikáját is, mint az Egyesült Államok. Gáti István ki az NDK váro­A saiban jár-kel, az hamar észreveszi, hogy a németek legalább annyi­ra szeretik a hattyút, mint mi, magyarok a gólyát. Alig akad olyan nagyobb helység, ahol a gótikus óvárosban ne találnánk egy szállodát, fo­gadót, legalábbis kisvendég­lőt, amelynek cégére a Fe­hér hattyúhoz van címez­ve. Talán csak a harmincegy- néhány ezer lakosú Senften­Ax NDK-ban jártunk Kráterek és hattyúk berg városka kivétel e sza­bály alól, ahol még a pará­nyi belváros immár megko­pott külsejű kis szállója is a Szerencse fel! — nevet vi­seli a homlokzatán, jelezve, hogy ez a helység olyan sze­repet tölt be az NDK-ban, mint nálunk Komló. Eltüntetik a sebhelyeket Ez a vidék — vagyis Cott­bus megye — az NDK szén- bányászatának központja. Márpedig tudvalévő, hogy az NDK a világ egyik legna­gyobb barnaszénitermelője, vagy tízszer annyi tüzelő­anyagot hoz fel a mélyből, mint mi magyarok, az összes bányáinkból. Ez a száraz statisztikai tény akkor válik szemléle­tessé, amikor megállunk egy óriási kráter szélén. Több­ször elférne benne az egész gyöngyösvi^ontai külfejtés, Óriásiak, vagy inkább döb­benetesek a méretek. S még elképesztőbb az, hogy bár­milyen irányba is megyünk, jobbról és balról is ilyen fantasztikus méretű „hold­kráterek” tekintenek ránk, jelezve, hogy végtelen meny- nyiségű szén rejlik itt a mélyben, amelyet külfejté- ses módszerrel hoznak a fel­színre. Ezek a kráterek mind ki­merült bányák. Kísérőnk, Hans Joachim Neumann, a megyei tanács munkatársa — 45 év körüli, őszülő hajú, szikár férfi — útközben ar­ról beszél, hogyha nem ten­nének semmit, néhány évti­zed alatt kietlen krátervi­lággá válna a megye terüle­tének nagyobbik fele. MiveL az NDK-ban még kevesebb a művelhető tér-, mőtalaj, mint nálunk, a bányászkodást; követően rö­vid idő alatt eltüntetik a föld hatalmas sebhelyeit. A másik módszer A rekultivációnak két alapvető módszere van. Az egyik: irdatlan mennyiségű termőfölddel töltik fel a gigantikus mélyedéseket, va­gyis azt teszik, ami nálunk is szokás a kimerült külfej­tésekkel. Ennek megfelelő­en, autóbuszunk ablakából kinézve, hol .jobbról, hol balról látunk feltöltött krá­tereket. Pontosabban csak halljuk, hogy itt bányász- kodtak valaha, mert a fel­színen búzatáblák _ zöldell­nek, vagy gyorsan növő nyárfák alkotta erdők néz­nek vissza: semmi sem em­lékeztet a hajdani külfejté­sekre. Minthogy ez a terápia — persze a mi méreteinkben — nálunk is ismert, beszél­jünk inkább a másikról! Erre Geierswalde szerb fa­lucska határában találtunk példát, amelynek — a szláv nemzetiség nyelvén — Lejno a neve. A kisközség temető­jétől nem messze óriási tó vizét fodrozza a szél. Hans Joachim Neumann megjegy­zi: ez a másik módszer. Hoz­záteszi: ez is igénybe vesz jónéhány lév’et. 3 nemcsak, azért, mert meg kell várni, amíg a jelenlegi külfejtéses bányákból idevezetik a sok­millió köbméter vizet, és a kráter egyáltalán megtelik. Ez még csak az első lépés. A második és nagyobb fáradt­ságot igénylő munka ezután következik: meg kell tisztí­tani a vizet. A Fekete szarka színeváltozása Hogy miért, az ismét uta­zás közben válik érthetővé. Az egyik itt kanyargó bővi­zű pataknak például Fekete szarka a neve. Ma már talá­lóbb volna Vörös szarkáról beszélni. A beleömlő erecs- kék ugyanis vörös színűek a sok vastól. S mint hogy akár­merre nézünk, köröskörül mindenfelől gyárkémények tekintenek ránk, nem nehéz kitalálni: a szennyezésben az üzemek a ludasak. Ezeket a vörös vizeket tisz­títják, illetve vezetik az egyik óriási tóba, onnan a másodikba, meg a harmadik­ba. Nádast, füzeseket telepí­tenek a partjukra, a közbeé­kelt szigetekre, s a végered­mény: Senftenberg határá­ban kristálytisztává válik a Fekete szarka vize. S ez fo­lyik a majdan kútvíz minő­ségű hatalmas tóba. Ott, ahol gigantikus méretű, kiet­len kráter volt valaha, most sétahajó szeli a hullámokat. A parton hétvégi házak épültek.. Finom, laza homok szegélyezi a strandot, csóna­kokat ringat a víz, szárcsák és hosszúnyakú, métóságtel- jes fehér hattyúk úszkálnak, amelyeket a gyerekek etet­nek. ., Magyar László Tanulságok — húsz év után Az elnökgyilkosság utáni pillanatok A híres fotó: Ruby közvetlen közelről lelövi Oswaldot John Fitzgerald Kennedy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom