Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
1983. NOVEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A váci Kötöttárugyár jászapáti üzemében már készülnek a színes női egy- és kétrészes fürdőruhák. Az év végéig ezekből a termékekből több mint 100 ezret gyártanak belföldre és külföldre Karcagon Magyar- kambodzsai barátsági nap Magyar—kambodzsai barátsági napot rendezett tegnap Karcagon a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága. A barátsági nap alkalmából a városi tanács kórházában szolidaritási nagygyűlést tartottak, ahol Kao Samreth Kambodzsa budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszélt a délkelet-ázsiai baráti nép életéről, és köszönetét mondott hazánknak az országépítő munkájukhoz nyújtott segítségért. Román ifjúsági vezető Szolnokon Tegnap a KISZ KB vendégeként látogatást tett Szolnok megyében Opra Nicolai, a román Kommunista Ifjúsági Szövetség Arges megyei első titkára. A tiszaligeti Politikai Képzési Központban előadást tartott a román ifjúsági mozgalom aktuális feladatairól. Ezt követően ellátogatott Zagyvarékasra. ahol ismerkedett a Béke Termelőszövetkezet munkájával. Intenzív öntözéssel Aszályos esztendőben is nyereséges a növénytermesztés A Héki Állami Gazdaság területileg legnagyobb, me- zőhéki kerületében 1976-ban fejeződött be a mezőgazdasági nagyüzemben akkor igen nagy beruházásnak számító öntözésfejlesztés. A kerületben szántóként hasznosított 3049 hektár kétharmadát tették alkalmassá a rendszeres öntözésre a felszín alatti nyomócsőhálózat és a nyomásközpont kiépítésével. A növénytermesztők minden esztendőben igyekeztek jól kihasználni a mesterséges csapadékot, de az ac-telepek kialakításának az idei, rendkívül aszályos időjárásban látták igazán hasznát. Csökkent az önköltség Az öntözésre műszakilag berendezett 2034 hektáron, a gabona- és a húsprogram keretében kalászost és szálastakarmányt, valamint népgazdasági szempontból ugyancsak fontos ipari növényt, cukorrépát termesztenek tervszerű vetésváltásban. Évente megközelítőleg egymillió 200 ezer köbméter vizet juttatnak ezekre a táblákra, mintegy hatmillió forintos — alap- és változó vízdíjból, főművi hozzájárulásból, munkadíjakból összetevődő — öntözési költség felhasználásával. A terület nagyságának megfelelően megállapított kétmillió forint vízdíjat akkor is ki kellene fizetnie a gazdaságnak, ha egyetlen köbméternyi vizet sem használna el öntözésre A változó vízdíj ösz- szege viszont a felhasználás arányában csökken, tehát intenzívebb öntözés mellett sem növekednek ennek a termelésbiztonságot növelő tevékenységnek a ráfordításai. Így alakult ez ebben az évben is, amikor a búzaföldeken március végén megkezdett és a lucernatáblákon október közepéig tartott szezonban a tavalyihoz hasonlóan tervezett mennyiségnek csaknem a dupláját azaz két és fél millió köbméter vizet juttattak mesterséges csapadékként a földekre. A megkétszerezett felhasználással arányban a tavalyi 4,50 forinttal szemben az idén nem egészen három forintjába került az állami gazdaságnak Héken egy köbméter öntözővíz. Így tulajdonképpen nem kellett túllépniük a tervezett hatmillió forintos öntözési költséget ahhoz, hogy szántóterületük kétharmadán pótolni tudják a tenyészidőben elmaradt mintegy 250 milliméter esőt. A kerületben legnagyobb területen, 721 hektáron termelt búza felének az öntözött területre vetését tette lehetővé tavaly ilyenkor a vetésforgó. Két alkalommal mintegy 120 milliméter mesterséges csapadékot kaptak ezek a területek, amit a kalászos hat tonnát meghaladó hektáronkénti terméssel hálált meg. Az öntözött területek rendkívül magas átlaga tette lehetővé, hogy kerületi szinten az 1983-as, köztudottan száraz évben is öt tonna feletti búzatermést takarítottak be az állami gazdaságiak. A korán learatott búzatáblákat — egyrészt a kalászos öntözése révén a talajban tározódott nedvességgel, másrészt a további öntözési lehetőségekkel számolva — másodtermesztésre is hasznosították a kerület növény- termesztői. Kétszázhúsz hektáron silókukoricát és zöldbabot vetettek a tarlóhantá után intenzíven öntözték — mindaddig, amíg az nem mehetett a cukorképződés rovására — a 401 hektárnyi cukorrépát is. Az eredmény ebben az ágazatban sem maradt el: az idei ötvenegy tonnás hektáronkénti hozam mindössze egy tonnával kevesebb a tavalyinál. Ezúttal azonban a kevesebb is többnek bizonyult, mert a jól időzített öntözéssel a nagy szárazságban is növelni tudták a gyökerek tömegét, ugyanakkor nem gátolták a szokásosnál — a sok meleg és napfény hatására — intenzívebb cukorképződést. A hékiek egy-egy hektárnyi répaterméséből végül is a tavalyi hét helyett 7,8 tonna cukrot nyerhet a feldolgozó ipar, ami a gazdaságnak az egy tonnával kevesebb átlagtermés mellett is másfél millióval több árbevételt jelent. Ezer tehén vár takarmányt A termőterület eltartóképességéhez — egy-egy hektárra jutó állatlétszámhoz — hasonlítva nagynak, mondható szarvasmarha-állomány indokolja a héki kerületben, hogy a búza és a cukorrépa mellett a lucerna a harmadik öntözött körülmények között termesztett növény. A 3049 hektár szántót művelő növénytermesztőknek ugyanis ezer tehénnek és szaporulatának kell biztosítani elegendő, jó minőségű szálas- és tömegtakarmányt. A 436 hektár lucernából 300 hektárt öntöztek a tenyészidőben öt alkalommal. A mesterséges csapadékhoz jutott táblákról négyszeri-ötszöri kaszálással szénaértékben számolva, tizenhét-tizennyolc tonna termést takarítottak be hektáronként. Ez a széna- hozam, de az öntözetlen táblák termésátlagával 13 tonnásra „hígult” eredmény is rekordnak számít a héki kerületben. Jut a másik kerületbe is Az intenzív öntözéssel elért, a megyei átlagot tíz tonnával (!) meghaladó lucernatermés révén nemcsak a kerület állattenyésztési főágazatának szálastakarmány- igényeit tudják kielégíteni. A szükségleteket meghaladó szénamennyiségből jut az állami gazdaságnak az aszályt jobban megsínylett alcsiszigeti és kunszentmártoni kerületében lévő állattenyésztési telepeire is. A Héki Állami Gazdaság mezőhéki kerületében tehát egyetlen szakember sem teszi már fel a kérdést: drága-e az öntözés? Az évszázad egyik legaszályosabb esztendejében elért növénytermesztési eredmények teszik egyértelművé a választ: ott kerül sokba az öntözés, ahol nem használják ki kellően a berendezéseket, sajnálják a növényektől a mesterséges csapadékot, illetve annak árát. Amíg a megye jóné- hány aszály sújtotta gazdaságában a mostani év végén nem könyvelhetnek el nyereséget a növénytermesztők, Héken a főágazat idei jövedelme is eléri a tízmillió forintot. összevetve az öntözéses termesztés ráfordításait a mesterséges csapadékhoz nem jutott táblák termésátlagaival, a kerület szakemberei egyértelműen azt vallják — bizonyosságuk alapos elemzésen alapszik —, hogy a főágazati nyereség hatvan százalékát az öntözésnek köszönhetik. Temesközy F, A reklám.hatékonysága „Azt már tudom, hogy a reklámra fordított kiadások fele kidobott pénz. Csak azt nem tudom, melyik fele”. A reklámszakmában közhelynek számít már ez a szólás, de az olvasónak, aki befogadója a hirdetéseknek, sokatmondó eligazítást nyújt. A rohamosan izmosodó magyar reklámipar egyik fő fogyatékossága, hogy meg sem kísérli lemérni egy-egy reklámkampány hatását. Persze ez a mérés nem lehet pontos. Ha történetesen megvizsgálnánk, hogy mennyit adtak el egy bizonyos termékből a kampány előtt és mennyit utána, valós számokat lehetne kimutatni. Azt azonban bajos lenne bizonyítani, hogy az értékesítés növekedése egyedül a reklámnak köszönhető. Hogy a vásárló mit vesz meg és mit nem, az függ például attól is, hol árusítják, miként helyezik el a boltban a terméket, szem előtt van-e vagy eldugott helyen, nem is szólva az áráról, ami döntő szempont a vásárláskor. Bár mindez .— és sok egyéb felmérhetetlen tényező — zavarhatja a hatásvizsgálat eredményének értékelését, ezeket az utólagos vizsgálatokat mégis el kellene végezni. A termelő ég, a forgalmazó vállalatok igen eltérő összegeket fordítanak reklámra, de már akadnak olyan cégek is r— például a Kőbányai Gyógy- szerárugyár — melyek éves forgalmuk 8—10 százalékát költik termékeik népszerűsítésére. Ami a nevezett gyárat illeti, annak reklámtevékenysége egyértelműen sikeresnek nevezhető. A Fabulon kozmetikumokat hirdető plakátok, filmek egyfelől szépek, ízlésesek. ötletesek^ másfelől valóban bevezettek, megismertettek a fogyasztóközönséggel egy gyártmánycsaládot. De hogy mennyire nehéz kiszámítani egy-egy reklámszöveg, vagy film hatásosságát. arra jeli erű/ő a következő eset, amely szintén a Kőbányai Gyógyszer- árugyárnál esett meg. Néhány évvel ezelőtt kiötölték a következő jelmondatot „Minden bőrre Fabu- lont”! És illusztrációként egy vízilovat alkalmaztak. Mivel a dolog bizarr, mielőtt bevetették volna egy pszichológussal Felmérést végeztettek. A megkérdezettek 80 százaléka ellenszenvvel fogadta a hirdetéstervezetet. Ezek után csak egy kis, kevesek áilital olvasott lapban jelentették mejj a hirdetést, amely akkor elnyerte „Az év legjobb hirdetése” címet. A reklámtevékenység természetesen nem a sajtóhirdetéseknél a tv-filmeknél kezdődik. Az első lépések közé tartozik a keresztelő; nevet kell adni az új terméknek. Hogy a név milyen gondolatokat ébreszt, hogy milyen hangzású, könnyen vagy nehezen mondható-e ki — mindez már sokat nyom a latban. Nem kevesebbet, a termék külleme, csomagolása, grafikája, színe, amely lehet figyelemfelkeltő vagy szürke, vonzó vagy visszataszító, de — a jellegtelen — akár hatástalan is a vásárlóra), Amit azért érdemes hangsúlyozni, mert ezek az előkészítő hadműveletek jóformán nem is jelentenek többletkiadást, viszont szakértelmet, ötletességet kívánnak. A magyar reklám jellegzetes gyermekbetegsége, hogy nem mindig az eladandó árura koncentrál, hanem esetleg egy kimondhatatlanul és meg ■'»“vez.hetet lenül hosszú vállalati nevet akar a befogadóval megjegyeztetni. Előfordul az is, hogy drága pénzen olyan betűtengereket — fél vagy egész oldalt megtöltő újságszöveget — tesznek közzé, amely a türelmes olvasónak sem mond többet, mint általánosságokat az adott vállalatról. A rossz és a jó példákat hosszan lehetne sorolni, hiszen az utóbbi években mind több reklám jelenik meg a hirdetőoszlopokon, a villamosokban, a rádióban, a televízióban, a mozikban, az üzletj cégtáblákon, sőt magukon az árukon. Egy-egy sikeresebb szöveg vagy dallam különösen a gyerekek körében népszerű. De ha sokan is fújják az olykor bugyuta reklámnótát, nem biztos, hogy a hirdetés célt ért. Fülbemászó lehet például az, hogy „Én vagyok a Skála kópé” de emiatt még nem okvetlenül megyünk be a hirdetett áruházba. Amint bővül az áruválaszték. amint megjelenik — vagy egyes szakmákban erősödik — a piaci verseny, úgy kíván mind több pénzt, ötletet, energiát egy-egy termék értékesítése. Meg is fordíthatjuk a gondolatot: a reklámipar fellendülése jelzi az árukínálat gazdagodását az áruhiány szűkülését. A fellendülésre pedig — túl azon, amit mindannyian látunk, hallunk — bizonyíték: a reklámszakmában is megjelentek a kisvállalkozások. Van gazdasági munkaközösség, amely divatbemutatók, árubemutatók, szimpóziumok kiállítások rendezésével foglalkozik, mások reklámfilmek, videokazetták, szakkiadványok, grafikonok készítésére, kirakatrendezésre, mintatermek kialakítására és más dekorációs feladatokra specializálódtak. Feladatok vannak bőségesen a termelő és a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek többsége ma már ad magára — hirdeti áruit, szolgáltatásait. G. ZS. Hazai vállalatok Münchenben A megyei kórházban Pályakezdők fogadása 1984-íben a müncheni vásárközpont több mint 20 szakvásárnak ad otthont. Az építőipari vásárt négy évente rendezik meg, ott láthatók majd a Magyar Alumíniumipari Tröszt vállalatainak előregyártott építési elemei is. A másik jelentős szakvásár a hulladékfeldolgozással és -hasznosítással foglalkozik. Ezen a magyar vállalatok sorában a Ghemo- komplex, a Licencia, a NIKEX és a Fővárosi Csatornázási Művek állít ki. A szolnoki Hetényi Géza megyei kórházban tegnap délután tartották a pályakezdő fiatalok hagyományos fogadását. Az ünnepséget minden évben megrendezik. Az idén június és október között 156 új pályakezdő fiatal létesített munka- viszonyt a kórházban, 17 orvos, 120 egészségügyi szakdolgozó és 19 gazdasági, illetve műszaki területen dolgozó fiatal. Az ünnepségen dr. Csépá- nyi Attila, a kórház főigazgató főorvosa tartott tájékoztatót a kórház életérőL A felszólaló 21 fiatal elégedettségének adott hangot. Kiemelték, hogy a beilleszkedésüket nagyban elősegítette. hogy a kórház vala- mennyiüknek tudott helyet biztosítani az orvos-nővér szállón, illetve voltak olyan fiatalok is, akik lakáshoz jutottak. Bővítette szolgáltatásainak körét a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegy- verneki autószervize. A zárttechnológiás műszaki vizsgáztatáson, a különböző gépkocsik szervizmunkáin, alváz- és üregvédelmen kívül a jövőben gépkocsifényezést is végeznek. Erre a célra a közelmúltban korszerű festőműhelyt — úgynevezett soproni fényezőkamrát állítottak üzembe
