Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. NOVEMBER 24. Pech a természetben: az albinizmus A hosszú évtizedekig az erdőt járó erdészek és vadászok elbeszéléseiből hallhatunk a ritkán felbukkanó fehér vadakról, a fehér őzről vagy szarvasról. Ritkán azonban fehér szőr- zetű mókus, és piros szemű, fehér bundájú albínó borz is szemünk elé bukkanhat. Afrikában ritkaságszámba megy a fehér szőrű zebra, és Indiában igen nagy becsben tartják a fehér „szent" elefántot. Egyre több baromfihús Az angóra és a házi nyálon azonnal szemünkbe tűnik az albínó állatokra jellemző fehér szőrzet és piros szemszín. Lényegében a szőrzet, a bőr és a szem íriszének a pigmenthiánya határozza meg az albínó szervezeteket. Alaposabb vizsgálatok alapján azonban hamar kiderül, hogy pigment sokszor mégiscsak jelen van, csakhogy a különböző szervezetekben különböző mértékben: egyes — albínónak látszó — állatokban csak nyomokban, másokban több, vagy éppen jól észrevehető mennyiségben lehet pigment. A barcelonai híres Hópehely nevű fehér gorillát a nemzetközi sajtó is albínónak nevezte. Igaz, e gorilla szőre és bőre pigmentmentes, szemének szivárványhártyája azonban nem piros, hanem kék színű. Ebben az esetben nem albínó állatról beszélünk, hanem leukóról (fehér). Ugyanilyen pigmenthiány figyelhető meg — bár nagyon ritkán — egy-egy fehér alapszínű tigrisen. Más esetekben nem kék, hanem sárga írisz látható azi egyes állatok szemén, tehát a hiányosan megjelent pigment sárga színt, ún. flavot alakít ki. Ilyen jellegzetes „csókaszemet” figyelhetünk meg egyes kutyákon vagy lovakon. Természetesen nem minden fehér színű állat albínó, leuko vagy flavo. Közismerten minden jegesmedve szőrzetének színe fehéres a természetes havas környezetben. Elméletileg természetesen a jegesmedvék között is lehet albinóegyed, de eddig nem találtak közöttük ilyen példányt. Ismerünk olyan állatokat is, amelyeknek a nyári bundája szürkésbarna, téli fehér színével pedig jól alkalmazkodik a havas vidékhez. Ezt a Dél-Svédor- szágban élő havasi nyúl esetében figyelhetjük jól meg. A telefonkábeleik beázás elleni védelmének egyik legeredményesebb módja az, hogy a kábelben létrehozott és állandósított mintegy 500 millibar nagyságú levegőtúlnyomással tartják távol a vizet az ún. kábellélektől. Az ekként védett kábelek a telefonközpontokban levő túlnyomó berendezéssel állandó kapcsolatban vannak. E berendezés működése automatikus: ha a vele összekapcsolt kábel köpenye valahol megsérül, ha a kábelben a nyomás csökken, azt egy riasztó berendezés azonnal jelzi, s ami még fontosabb, a túlnyomó berendezés légsűrítői megindulnak, s pótolják a lyukon, a repedésén át megszökött levegőt» így a kábelben a nyomás általában csak lassan csökken, a hiba helyén kiáramló levegő viszonylag hosszú ideig megakadályozza, hogy a víz (nedvesség) behatoljon a kábelbe. A kisebb köpenyhibákat nem is kell okvetlenül azonnal kijavítani. E védelmi rendszer nagyon hatásos, ám drága, s vele a kis keresztmetszetű kábelek védelme nem is valósítható meg Ezeknek ugyanis Olyan nagy az áramló levegővel szembeni ellenállásuk, hogy a túlnyomó berendezéstől távoli hibahelyekhez a pótlevegő csak késve érkezik. Tehát csak a nagy keresztmetszetű, sok érpárt tartalmazó fővonalak, a városi hálózat Ugyancsak ritkán látható albínó ember is. Az emberi populációban minden huszonegyezredik emberen jelenik meg az albínó jelleg. A populációgenetikai számítások szerint minden hetvenedik ember heterozigóta az albinizmusra nézve, vagyis örökölheti az albínó jelleget előidézhető recesszívgént. Az albínó emberen első pillantásra feltűnik halvány, szalmasárga színű haja. Szembetűnő szeme szivárványhártyájának pigmentszegénysége, s emiatt nagyon halvány kék szemei vannak. Ritkán piros szemű albínó emberek is láthatók: ilyenkor a szem • és hártyájának az erei tűnnek át a színtelen szivárványhártyán. Az albínó négereken néha pigmentfoltokat figyelhetünk meg a test felületén. Az albínó ember kerüli a tűző napfényt bőrének pigmenthiánya miatt. Ez- a pigmenthiány sok baj forrása lehet, de a legsúlyosabb problémát régebben mégis társadalmi szempontból jelentette. Afrikában 50—60 évvel ezelőtt még egyes törzseknél gyakran megölték ezeket a szerencsétleneket. Az albínó szervezetek megjelenése egy recesszív mutációval kapcsolatos. Ennek következtében a bőr, a haj és a szőrzet jellegzetes színeit adó melanin nevű festék nem képződik, a hozzávezető anyagcsereútban defektus lép fel. Sokat vizsgálták, hogy egészséges, természetes színű állatok nem hordozhatják-e az albinizmust előidéző géneket? Természetesen igen, a borz esetében például kísérletileg is igazolták ezt. A heterozigota, tehát természetes színű szervezetben az albinizmust kialakító recesszív gén önmagában hatástalan, mert mellette egészséges gén is jelen van. A rendellenes, recesszív gének sok generáfontosabb kábelei védhetők e módon. Túlnyomásos kábelvédelmi berendezéseket ma már a magyar ipar isi előállít (közelebbről; a Micoop Műszeripari Szövetkezet). Képünkön gyártmánycsaládjának egyik tagját láthatjuk, a ción át öröklődhetnek anélkül, hogy megjelenne az albínó egyed. Ha azonban két olyan egyed párosodik, amelyek mindegyike heterozigota az albinizmusra nézve, előfordulhat a hibás gének olyan párosítása az utódban, hogy megjelenik az albínó jelleg. Az albínó vadak már kö- lyökkorukban felhívják magukra a figyelmet fehér szőrükkel, hiszen nehezebben rejtőzködhetnek el ellenségeik elől a természetes környezetükben. Éppen a környezethez való sokkal nehezebb alkalmazkodásuk miatt eshetnek ellenségeik áldozatává. A természetes szelekció tehát sokkal hamarabb érinti az albínó vadakat, mint a környezetbe beolvadó, védettebb színű társaikat. A természetes szelekció másként is hathat az albínó állatokra. A pigment hiánya a tűző napfénytől nehezebben óvja meg az albínó, leu- ko vagy flavo állatokat. Afrikai vadászok írták le, hogy a nagyon ritkán előforduló afrikai fehér elefánt éppen bőrének pigmenthiánya miatt óvakodik a tűző napfénytől, és inkább a fák alatt, az árnyékban legel, vagy hűsöl. Az is ismert, hogy a fertőző betegségekkel szemben sokkal érzékenyebbek az albínó egyedek, mint egészséges társaik. Ám nemcsak a természetes szelekció hatására pusztulnak a fehér színű állatok, hanem sok esetben a mesterséges szelekció is pusztítja őket. Az embernek is hamarabb feltűnnek a fehér vadak, a vadászok ezeket kilövik az állomány megóvása érdekében. Ugyanakkor fordított eseteket is láthatunk, amikor az ember gazdasági vagy kísérleti érdekből tömegesen tenyészti az albínó állatokat. Ilyen például a kísérleti célra tartott fehéregér vagy fehérpatkány. Fehér, hosszú és selymes gyapjáért tenyésztik a piros szemű angóra nyula- kat, vagy húsáért a fehér szőrű, piros szemű nyulat. TKVB-P típusú, hordozható kivitelű berendezést, amelynek egyik érdekessége, hogy nem kompresszorral működik, hanem egy 40 liter űr- tartalmú légpalackkal, amelynek 150 bar a töltési nyomása. A készülékre rákapcsolható kábel hossza igen tekintélyes, 8000 méter* Egyetlen állattenyésztési ágazat sem fejlődik olyan gyorsan, mint a baromfitenyésztés. A világ legnagyobb baromfihús-termelője az Egyesült Államok, őt Kína, a Szovjetunió, Brazília, Franciaország és Japán követi. Hazánkban tekintélyes múltja van a baromfitenyésztésnek és -feldolgozásnak, hisizen egy élelmes nagykereskedő már 1870-ben komoly kapacitású üzemet létesített előbb Kiskunhalason, majd Kecskeméten. Bizonyára kevesen tudják, hogy a baromfi-világexport kb. 40 százaléka a világháborút megelőző években Magyarországról sízérma-i zott! Az USA-ban kidolgozott iparszerű baromíite- nyésKtés nálunk csak 1960- ban kezdődhetett, a korszerű feldolgozási technológia is csak ezt követően terjedt el, amelynek eredményeként ima egy-egy nagy teljesítményű vágószalagra óránként 6-7 ezer baromfi kerül fel — a képünkön látható módon —, s hagyja azt el zacskóba csomagolva. A statisztikai adatok tanúsága szerint minden magyar állampolgár évente mintegy 15—16 kiló baromfihúst fogyaszt. Sok országban ennél jóval több. az Egyesült Államokban például 30 kilogramm szárnyashúst esznek az emberek évente. A baromfifélék húsa ízletes, könnyen emészthető, változatosan elkészíthető, fehérjében, dús élelmiszer). Jó emészthetősége fiPamfr botanikus kert A 2300 méter magasban fekvő Pamir botanikus kert csodálatos növénygyűjteménnyel rendelkezik Az itt viruló növények egy sor speciális tulajdonsággal rendelkeznek. A- leghíresebb pa- míri sajátosság a rendkívül nagy növekedési energia (vagyis a növényeknek az a törekvése, hogy minél több hajtást, rügyet és virágot hozzanak), amely döntő hatást gyakorol formájukra, és egész élettevékenységükre. A pamírt növények rendkívül nagy növekedési energiáját magyarázza az erősebb ultraibolya-sugárzás, de jelentős szerepet játszik benne a fotoreaktivációs folyamat, amely a jövőben a termés növelésének egyik igen fontos módszere lehet. Nem mindennapi látványt nyújt a fotoreaktivációs módszerrel termesztett hatalmas sárgarépa (súlya közel 1,5 kg). Eukaliptusz Ausztráliának nemjcsiak állatvilága sajátos, hanem növényvilága is. Növényei közül talán a legjelentősebbek az eukaliptuszok. Több mint hatszáz fajuk van, változatos nagyságú és alakú fák. Némelyik faj egyedei valóságos óriások (60-80 méter magasra megnőnek, de akad köztük 105 méteres példány is). Az eukaliptuszok meglepően „hajlékonyak”, kitűnően alkalmazkodnak a különféle élőhelyekhez, nemcsak őshazájukban, hanem idegen kontinenseken is. Jelentősek még azért is. mert gyorsan nőnek. Érthető tehát, hogy a múlt század elején elkezdődött különböző eukaliptuszfajok más országokba telepítése. Európában Spanyol- ország és Portugália létesített jelentős eukaliptuszerdőket, a franciák legsikeresebb kísérlete a korzikai volt. Az eukaliptuszok azonban elsősorban Észak-Ame- rikában, Afrikában és Dél- Amerikában terjedtek el. Brazíliában már hatalmas eukaliptuszerdők vannak. Afrikában Madagaszkár szigete és Etiópia váltak az eukaliptuszok igazi otthonává. nőm rofitozatának köszönhető, de a fiatal, sovány baromfi húsát a nedvtartalma és a zsírszegénysége is emészthetővé teszi. A szárnyasok húsában kevés a kollagén (enyvszerű, kocsonyásító anyag) és ezért főzés, sütés, pácolás közben jóval rövidebb idő alatt pu- hulnak meg, mint az egyéb Háztartásokban és számítógépközpontokban egyaránt dugós érintkezőket használnak, amelyeknél az áramvezető alkatrészeket egymáshoz szorítják*, Ez a módszer azonban víz alatt vagy robbanásveszélyes atmoszférában nem használható. Ilyen esetekben költséges berendezésekkel kell megakadályozni a víz beszivárgását, illetve szikra keletkezését. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs Archeológusok megállapításai szerint a méhek már az ember megjelenése előtti időben is éltek a földön.. Nyomaik a harmadkorban, 40-50 millió évvel ezelőtt is megtalálhatók a földön. Borostyánba ágyazott vagy iszapban megkeményedett, palában fennmaradt méhteleinek igazolják ittlétüket. A mézet az ember korán megkedvelte. Lakása közelében, kasokban, faodúkban tenyésztette a méheket, hogy keze ügyében legyenek, és hogy megvédje a mézrabló állatoktól a termelt mézet. Hazánkban már a honfoglalás előtt fejlett méhész- kedés folyt. Később, főleg a kolostorok voltak a méhészkedés középpontjai. Ősidők óta használták a mézet nemcsak csemegeként, hanem édesítőszernek is. A mézzel készült tésztát (a mézeskalácsot) világszerte kedvelték. A méznek nagy ára volt. így például a török megszállás idején egy magyar fogoly kiszabadításáért, elengedéséért a budai piacon Eddigi élettani tanulmányaink során úgy tudtuk, hogy az étvágy az éhségérzeten alapszik. Ennek idegi központja az agy hipotala- m us znak nevezett résziének oldalsó magja, amelynek ingerlése mértéktelen evést (hiperfágiát) idéz elő a kísérleti állatoknál. Ezzel el-' lentétes hatású a hipotalahúsfajták. A vitaminok közül elsősorban a B-vitamin- csoport tagjait találjuk meg a baromfihúsban. Az ásványi anyagok közül vasat, mesizet. foszfort, káliumot, magnéziumot tartalmaz. Alacsony nátriumtartalma miatt a szív- és vesebetegek is szinte korlátlanul fogyaszthatják. elektromosi érintkezés. Az eddigi dugót és hüvelyt egy speciálisan kettévágott transzformátor két fele helyettesíti. A bekapcsolni kívánt áram K alakú vasmag köré tekercselt vezetékben folyik* Bekapcsoláskor a vasmagot egy másik, hasonló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsében indu- káció folytán — a veszteségektől és az esetleges torzításoktól eltekintve — az eredetinek megfelelő áram keletkezik. egy pint mézet kértek, de mézben fizethették az állami vagy egyházi adókat is. A mézet azonban nemcsak táplálkozási célokra használták*. Az ókorban például Perzsiában a halálra ítélteket meztelenre vetkeztették. és testüket mézzel kenték be, majd a tűző napon egy oszlophoz kötözték: Itt ellepték az odaözonlő rovarok, melyek a halálos ítéletet végrehajtották. , Bonfini, Mátyás király olasz származású életrajzírója feljegyezte, hogy Nándorfehérvárnál (a mai Belgrád) a szorongatott helyzetben lévő védők a falakat támadó törökök közé méhkasokat dobtak, és a támadók rémülten menekültek a méhek csípései elől. Ugyanezt jegyezték fel Eger ostromáról is, ahol a férfiak segítségére siető asszonyok méhkasokkal zavarták el a törököket a falakról, akik a kiöntött forró szurok és a méhek csípései elől ijedten menekültek. musz alsó-középső magcsoportjának éhséggátló vagy jóllakottsági központja. Normális körülmények között e két centrum az egyensúlyi állapot fenntartása irányában hat. Újabban amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a szájüreg falé az a hely, ahol az éhségérzet keletkezik, illetve elmúlik. D. S. Túlnyomásos kábel védelem Elektromos csatlakozás víz alatt A méhek és a várvédők R. J. Agyideg és az éhség
