Szolnok Megyei Néplap, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-18 / 272. szám

1983. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Belkereskedelmi tájértekezlet Szolnokon A Belkereskedelmi Mi­nisztérium szervezésében tegnap Szolnokon, a megyei tanács székházában hat me­gye — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest és Szolnok — kereskedelem­ben dolgozó vállalati és szövetkezeti irányítóinak, valamint tanácsi szakvezetői­nek tájértekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak titkára is. A táj értekezleten Selmeci Lajosné miniszterhelyettes értékelte az idei esztendő ke­reskedelempolitikai felada­tainak teljesítését, s adott ta­nácsokat az év hátralévő he­teinek munkájához. A mi­niszterhelyettes részletesen szólt az 1984. évi feladatok­ról, hangsúlyozva, hogy a kiegyensúlyozott áruellátás feltételei 1984-ben is adottak lesznek. Részletesen szólt a közgazdasági szabályozók rendszerének módosításáról. Új nagyfeszültségű villamos távvezeték Négyszáz kilowattos nagy- feszültségű távvezeték épül a Nyugat-Dunántúl térségé­ben. Az új távvezeték a keszthelyi elosztóállomásról indul. Az egyik ága Kapos­várra, a másik Zalaegerszeg­re vezet. Az acélelemeket Dunaújvárosban gyártják és a zalakomári vasútállomás­ról juttatják el a felhaszná­lás helyére. A sokezer lakó­ház, üzem és intézmény vil- lamosenergia-ellátását javí­tó új nagyfeszültségű távve­zeték előreláthatóan 1986 elejére készül el. Csekő János: — Ahogy Föld­váron elnéztem, van még tennivalónk az állattenyésztés gépesítésében Lassan kitelik az esztendő a határban a gazdászoknak. A betakarítás befejeztével, az őszi talajmunkák finisé­ben most már a kunszent­mártoni és a tiszaföldvári téesz fiatal agrárszakembe­rei is jobban tudtak időt szakítani arra a tapasztalat- cserére, amelyet a két me­zőgazdasági nagyüzem KISZ- bizottságai kezdeményeztek. A földváriak a múlt héten jártak a kunszentmártoni szövetkezetben, a Körösmen­ti Tsz fiataljai pedig tegnap viszonozták a látogatást. A Lenin Tsz-ben tett határ­szemlén Csekő Jánost, a kunszenti gazdaság majorgé­pesítési ágazatvezetőjét fag­gattam: mi az ami egy ilyen kölcsönös üzemlátogatáson leginkább érdekli a fiatal szakembereket? — A Körösmentiben az ál­lattenyésztési telepeinket, a gépműhelyünket, hasonló határszemlén a vetéseinket, valamint az energiatakaré­kos, szalmatüzelésű szárító­üzemünket mutattuk be a szomszédoknak. Ügy vettem észre, hogy az utóbbi létesít­ményünk nyerte meg legin­kább a földváriak tetszését. Nagyon örülünk, hogy itt a Leninben nekünk is lehető­séget adtak az állattenyész­tési telepek megtekintésére. Így mód van a két gazdaság­ban kialakított takarmányo­zási, tartástechnológiai mód­szerek összehasonlítására. El­Szomszédolók Fekete Lászlóné: — Nem ud- variaskodtunk, itt is ott is bíráltuk ami nem tetszett haladtunk a határszemlén olyan táblák mellett, ame­lyeknek a felszántásában a mi traktorosaink segítettek. Jó volt látni: nem hoztak szégyent a munkájukkal a Körösmenti Tsz-re. A tegnapi tapasztalatcsere házigazdái közül Fekete Lászlóné kerületi agronómus elmondta, hogy a két gazda­ság fiatal szakembereinek eszmecseréjére sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy udvariassági be­mutatkozás volt. — Mi is Kunszentmárton- ban, — a vendégek is itt ná­lunk — elismeréssel szól­tunk, ha olyant láttunk, hal­lottunk, amit a szomszédok jobban csinálnak. Ugyanúgy elmondtuk a véleményünket arról, ha valami nem tet­szett, a bírálat mellé taná­csot is adva, a nálunk már bevált, jobb eredményeket hozó módszerek ismertetésé­vel. Az évente 50 milliós ter­melést produkáló dobozüze­münket látva elismerték a a kunszentiek, hogy a biz­tonságos gazdálkodáshoz el­engedhetetlen a melléküzem- ági tevékenység fejlesztésé. Ugyanakkor gondolkodóba estek azon, hogy feltétlen meg kell-e valósítaniuk a tervezett takarmánykeverő­jüket, hiszen látták, a mi keverőnknek van bőven ka­Kiss Sándor: — Űj tapaszta­latokat szereztünk, /régi is­merősökkel találkoztunk pacitásfölöslege, és a szállí­tási távolságok sem nagyok. Ügy gondolom, lesz tehát a tapasztalatcseréknek mind­két szövetkezetnek előnyök­kel járó gazdasági haszna is. A kunszentmártoni szö­vetkezet Ka—Hyb sertéste­lepének vezetője, Kiss Sán­dor a hagyományteremtő szándékkal megszervezett szomszédolás másfajta hasz­náról is beszélt: — Feltétlenül szükség van a szakmai együttműködésre, de legalább ilyen fontos az emberi kapcsolatok ápolása is. A két üzemi KlSZ-bizott- ság által kezdeményezett ta­pasztalatcsere jó' alkalom volt arra is, hogy megismer­jük egymás életét, minden­napi gondjait, terveit. Mind­két találkozás alkalmával a házigazdák és a vendégek között sokan ismertek fel olyan kollégákat, akikkel nemrégiben még évfolyam- társak voltak valamelyik ag­rár felsőoktatási intézmény­ben. Persze, hogy szóba ke­rült a szakmai kérdések mel­lett az is, kinek, hogyan alakult a sorsa a diploma- osztás óta, kinek hogyan si­került beilleszkednie a mun­kahelyi kollektívába, milye­nek a családi körülményei. Azt hiszem ez is hozzátartozik a közvetlen jószomszédi kap­csolat kialakításához. No, és persze a folytatás is: még az idén labdarúgó-mérkőzésen látjuk szívesen a földvári fiatalokat. T. F. A törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz almaléUzemében az idén knintegy 100 vagon ipari al­mát dolgoznak fel. Az előállított üdítőital-alapanyagot a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállítják Lázár György beszéde Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Képünkön: Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólal tel a tanácskozáson (Telefotó—KS) Lázár György az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében kö­szöntötte a tanácskozást. Bevezetőiben arról szólt, hogy a tanács elé terjesz­tett dokumentumok és a vi­tában elhangzott felszólalá­sok reálisan összegezik a szakszervezetek XXIV. kong­resszusa óta végzett munka eredményeit, nagy figyel­met szentelnek, a mozgalom mai helyzetének s további feladatainak, vagyis a szak­szervezeti munka továbbfej­lesztésének, amit az MSZMP Központi Bizottsága is fon­tos teendőként jelölt meg. Sok a kihasználatlan tartalék A szocialista társadalom építésének hazánkban ma a legfontosabb tényezője az, bogy gyorsabban és eredmé­nyesebben oldjuk meg gaz­dasági feladatainkat. Válto­zatlanul legfőbb tennivalónk az ország fizetőképességének megőrzése, az elért vívmá­nyok megtartása és a gyor­sabb fejlődés feltételeinek megteremtése. Ha ezeket a feladatokat sikerül teljesíte­ni. azzal nagy szolgálatot teszünk népünknek, a szo­cializmus ügyének. A külső feltételeket, amelyek között dolgoznunk kell, nem mi alakítottuk olyanokká, ami­lyenek. Az azonban rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan és milyen eredménnyel iga­zodunk a realitásokhoz. En­nek érdekében sokat tet­tünk, több területen előbbre léptünk, de a szükséges eredményeket még nem ér­tük el. Elsősorban azt kell számon tartanunk. amit még nem tudtunk megoldani, azokra a feladatokra kell erőinket összpontosítani, amelyek még előttünk van­nak. Erről nem felesleges beszélni, mert vannak — és nem is kevesen —, akik ar­ra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy a nehéz feltételek között, a beszű­kült mozgástérben a cselek­vésre is kevesebb a lehető­ség. ki kell várni a jobb időket a feladatok teljesíté­sére. Ez a veszélyes állás­pont. A cselekvésre nem vá­rakozni. hanem azt gyorsí­tani keik: az adott viszo­nyok között jobb munkával kell megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek az előrelépéshez valóban meg­teremtik a tágabb mozgás­teret. Sok a kihasználatlan tar­talékunk, s új módszerekre, új munkastílusra van szük­ség ahhoz, hogy ezeket ki­aknázzuk. Az útkeresés ne­hézségekkel és buktatókkal is jár, nagyobb tűrőképesség­re is szükség van, hogy el tudjuk Visélni ezeket. A Minisztertanács elnöke külön is foglalkozott a ta­nácsülés elé terjesztett be­számolónak azzal a részé­vel. amely rámutat. hogy nem elegendő a nehézségek felsorolása, ismétélgetése. Mozgósító cselekvési prog­ramra van szükség. Ilyen program valójában létezik, az elvi egyetértésben sincs hiány. A program végrehaj­tásakor azonban többre van szükség. Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés, valódi hitelét az adja meg, hogy ki mit tesz. Együttes tennivalók Néhány nagyon fontos te­rületen a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb az elő­rehaladás. A meglevő tech­nikai eszközökkel, szaktu­dással. a rendelkezésre álló anyag felhasználásával jobb minőségű, piacképesebb ter­mékeket is elő tudnak állí­tani. Sok éve hirdetjük, hogy korlátozni kell a gaz­daságtalan termelést. Ami­kor azután eljutunk odáig, hogy megnevezzük, mely üzem mely termékéről van szó, gyakran visszarettenünk attól az elhatározó lépéstől, hogy kikényszerítsük a ter­melés gazdaságosságának megjavítását, vagy egyéb megoldást keressünk. Ugyan­így nem haladtunk kellő­képpen előre a munkaerő­gazdálkodásban, a munka szervezettségében, a munka- kultúra színvonalának eme­lésében, a termelési költsé­gek csökkentésében. A dol­gozók joggal mondják: nem járhatjuk örökké azt az utat, hogy ha valahol emelkedik valaminek az ára, az azon­nal tovább gyűrűzzék. Nem­csak a Szocialista országok­ban, még a tőkés országok­ban is előfordul, hogy a begyűrűző költségeket a ter­melékenység növelésével és a ráfordítások csökkentésé­vel ellensúlyozzák. Ez a módja annak, hogy az ára­kat ne kelljen olyan gyak­ran .,továbbgyűrűztetni”. Ez­zel a lehetőséggel azonban még mindig nem élünk elég­gé, noha, mint követelményt, hirdetjük. Itt is gyorsabban kell előbbrehaladunk. A fel­tételeket a kormánynak, az állami szerveknek, a válla­latoknak együttesen kell megteremteniük. S ha ezzel kapcsolatban van türelmet­lenség közvéleményünkben, ha emiatt, a szakszervezeti tagok kritikus hangot hal­latnak, ezt teljes joggal te­szik. Természetesen nem ele­gendő az. hogy a kormány és a gazdasági szervek sza­bályozókkal befolyásolják a dolgok menetét. Helyes sorrendet az érdekek érvényesítésében E feladat megoldásában a kormánynak és a szakszerve­zeteknek együttes tennivalóik is vannak. Ezen túlmenően a kormány szívesen veszi, igényli a szakszervezetek véleményét abban is. hogy milyen módszerekkel segít­heti elő az anyagi források növelését, hogy a rendelke­zésre álló eszközöket hogyan osszák el. Ez az együttmű­ködés már kialakult, és to­vább kell fejleszteni. A Minisztertanács elnöke kitért a szakszervezeti ér­dekvédelem kérdésére ás. Helytelen lenne arra az ál­láspontra helyezkedni — mondotta, — hogy most, ami­kor az ország helyzete nehe­zebb, korlátozni kellene az érdekvédelmet. Ellenkezőleg, éppen most, a korábbiaknál is nagyobb szükség van arra, hogy mindenekelőtt a szak- szervezetek, de más érintett szervezetek, is következete­sebben gyakorolják érdekvé­delmi funkcióikat. A konk­rét érdekek megjelenésében azonban mindig megtalálha­tók az ellentmondások, az ütközések lehetőségei is. Ezért a korábbiaknál na­gyobb a jelentősége annak is, hogy az érdekek képviseleté­ben. érvényesítésében megta­láljuk a helyes sorrendet. Az egyes emberek, az egyes ré­tegek érdekeit akkor szolgál­juk helyesen, ha ez találko­zik a társadalom igazságér­zetével. vagyis egyidejűleg érvényre jut a társadalmi ér­dek is. Feltétlenül szükség van arra, hogy érvényesüljön egy 'társadalmi kontroll, amely elejét veszi a torzulá­soknak, ' a munka nélkül szerzett jövedelmeknek, vagy éppen részrehajló, el­fogult helyzetmegítéléseknek. Ez persze kormányzati és szabályozási feladat is, de nemcsak az! A továbbiakban arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kor­mány az 1984. évi felkészü­lés tennivalóit. Jelenleg azonban az 1983-as év sike­res befejezése a legfonto­sabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak, aho­gyan terveztük, ennek okai ismertek. Még mindig mun­kával tölthető hetek vannak azonban előttünk, amikor sok mindent tehetünk annak ér­dekében. hogy könnyítsük az 1984-re való átmenetet. A jövő eszendő sem ígérkezik könnyebbnek, mint az idei. Ezért mindent meg kell ten­nünk, hogy minél több erő­vel rendelkezzünk az 1984. évi feladatok végrehajtásá­hoz — mondotta a Minisz­tertanács elnöke. Alkotó Ifjúság Hasznosítják az elfogadott Az Alkotó Ifjúság pályázat keretében egy év alatt tíz szellemi terméket dolgoztak ki a vállalati feladatok jobb és gazdaságosabb megoldá­sára a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat fia­tal szakemberei. A pályamű­vek közül hetet, mint fon­tos műszaki dokumentumo­kat, hasznosítható megoldá­sokat elfogadjak. A dolgoza­tok többsége új adalékokat szolgáltat a technológiai fej­lesztéshez, a korrózióvéde­lemre, a termelési folyama­tok, berendezések ellenőrzé­sére. Kidolgozták például a földgázgyűjtő rendszerek pályaműveket korrózió elleni védelmének számítógépes tervező és ér­tékelő rendszerét. A megol­dás nemcsak vállalati, ha­nem nemzetközi viszonylat­ban is újszerű megoldásokat tartalmaz. Hasznosságát jel­zi, hogy már a pályamunka alapján tervezték meg az idén üzembe helyezett kö­zép-alföldi. inertes, alacsony’ kalóriaértékű gázmező be­rendezéseinek teljes korró­zióvédelmét. A gazdaságos szénhidrogén-termelés rend­szerének kialakítására készí­tett másik elmés dolgozatot újításként is elfogadták, és a jövőben a vállalat több ter­melő üzeménél alkalmazzák^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom