Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. OKTÓBER 13. Marjai József az NSZK-ban Ponomarjov a rakétatelepités kérdéseiről Gromiko—Genscher Két tárgyalási forduló _Bécsi értesülések szerint két tárgyalási fordulóra ke­rül sor a hét végén Andrej Gromiko szovjet és Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter kö­zött. A miniszterek és a kí­séretükben levő vezető dip­lomaták szombaton érkeznek az osztrák fővárosba. Dél­ben Andrej Gromiko ebéden látja vendégül nyugatnémet kollégáját a szovjet nagy- követség épületében majd ugyanott megkezdődnek a tárgyalások. Vasárnap dél­előtt az NSZK nagykövet­ségén folytatódik a tanács­kozás, amely munkaebéddel zárul, Osztrák hivatalos körök­ben Bécs semlegességi po­litikája újabb elismerésének tartják, hogy a fontos ta­lálkozó színhelyéül is az osztrák fővárost választot­ták. A szovjet és a nyugat­német külügyminisztert fogadja Rudolf Kirchschlä­ger szövetségi elnök, Fred Sinowatz kancellár és ta­lálkoznak Erwin Lánc kül­ügyminiszterrel. Tömegmegmoz­dulás Chiliben Nagyszabású tömeggyűlé­sek voltak kedden Santiago de Chilében és Chile más városaiban az ellenzék által Szervezett hajtódik országos tiltakozó megmozdulások el­ső napján. A tiltakozó akci­ók békés keretek között kez­dődtek, de a hatóságok bru­tális közbelépése miatt több helyütt összecsapások vol­tak. Santiago de Chile az utób-f bi évtized legnagyobb tö­megmegmozdulásának hely­színe volt kedden. A chilei főváros nyugati peremkerü­leteiben mintegy százezer ember részvételével tartottak tömeggyűlést a katonai dik­tatúra ellen. Hasonló arányú megmoz­dulások voltak a Santiagotól 120 kilométerre lévő Valpa- raisóban. Tüntetők ülő­sztrájkkal követelték a ka­tonai fiiktatúra megszünte­tését. Kína Megerősítik a KKP-t A Kínai Kommunista Párt megerősítéséről fogadott el határozatot a KKP Közpon­ti Bizottságának ülése, amely október 11—12-én ta­nácskozott Pekingben. A kétnapos ülést előkészítő tanácskozás előzte meg, adta hírül a fővárosban szerda este nyilvánosságra hozott közlemény. A pártkonszolidálásnak, vagy pártkiigazításnak ne­vezett munkát három évre tervezik, s célja, hogy a KKP tagságát egységesen felsorakoztassa a KKP Köz­ponti Bizottságának 3. plé­numán (1978. decemberében) érvényre juttatott irányvo­nal mögé. A határozat sze­rint a mozgalmat idén té­len kezdik meg, s általá­nos újraregisztrálással zá­rul majd. A pártkonszolidá­lás ■ irányítására bizottságot hoztak létre, ennek elnöke Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára. amerikai katonai támaszpontok külföldön Az Egyesült Államok az október 1-én kezdődött pénz­ügyi évben 7,3 milliárd dol­lárt költhet külföldi támasz­pontjainak fejlesztésére. Az erről szóló törvényt kedden írta alá Reagan amerikai el­nök. Reagan aláírta azt a tör­vényt is, amely engedélyezi a katonai építkezések finan­szírozását szolgáló alap fel- használását. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, teg­nap négynapos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett. Marjai József röviddel megérkezése után Bonnban megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával, Otto Lamb­sdorff gazdasági minisztere rel a nemzetközi gazdasági helyzetről, valamint az NSZK és Magyarország gaz­dasági együttműködésének alakulásáról, kilátásairól. Mindketten pozitívan érté­kelték az együttműködés ed­dig elért szintjét. Aláhúzták, hogy mindkét kormány fon­tosnak tartja és támogatja a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatok további fej­lesztését. A tárgyalás során megvizgálták és egyeztették azokat a konkrét feladatokat, Az el nem kötelezettek mozgalma kedden New Yorkban kiadott nyilatkoza­tában konstruktív párbe­széd megkezdésére szólította fel a nagyhatalmakat. A dokumentumban reményü­ket fejezik ki, hogy az ENSZ-közgyűlés 38. üléssza­ka alkalmából Indira Gand­hi kezdeményezésére meg­tartott állam- és kormány­fői találkozó után valódi enyhülési folyamat . veszi kezdetét. A közgyűlés ülésszakán több külügyminiszter keddi felszólalásában határozott szankciókat követelt Dél- Afrika ellen a szomszédos A Magyar Népköztársaság külkapcsolataiban viszonylag szerény, de az utóbbi évek­ben mindinkább növekvő je­lentőségű partnerünk a Cip­rusi Köztársaság, amely az el nem kötelezettség politi­káját folytató országok sorá­ban aktív szerepet vállal. Ciprusról — erről a sziget- országról — alapvétő közis­mereti tudnivaló, hogy a Földközi-tenger keleti me­dencéjében terül ed, a terüle­te tizede, mint hazánké: 9251 négyzetkilométer, lakóinak száma mintegy 700 ezer. A hivatalos nyelv a görög és a török, a főváros Nicosia. A társadalmi rendszer kü­lönbözősége ellenére az alap­vető fontosságú nemzetközi kérdésekben a magyar és a ciprusi álláspont azonos vagy egymáshoz közelálló. Ciprus legnagyobb problémája a megosztottság, amely 1974 júliusában — a török kato­nai beavatkozás nyomán, az ország területe csaknem 40 százalékának török katonai megszállásával — alakult ki. 1975-ben tárgyalások kezdőd­tek a ciprusi görög és török közösség között, a párbeszéd azonban mindmáig nem ho­amelyek megoldása szüksé­ges mind az árucserefórga- lom növelése, mind a terme­lési és értékesítési együtt­működés kiterjesztése szem­pontjából. Marjai József késő délu­tán a Magyar Népköztársa­ság kölni nagykövetségén ta­lálkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Ke­reskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével. Az eszmecsere során mindkét fél síkraszállt a kelet-nyu­gati gazdasági együttműkö­dés folytatásáért. A tárgyalásokon részt vett Kővári Péter, hazánk NSZK- beli nagykövete is. Tegnap este Otto Lamb­sdorff a Bad Godesberg-i Redoute-ban vacsorát adott Marjai József tiszteletére. országok megtámadásáért. Gosu Volde etióp külügy­miniszter a pretoriai kor­mány elszigetelésére, vala­mint a felszabadító moz­galmak erkölcsi és anyagi támogatására szólított fel. Angola külügyminisztere, Paulo Teixeira Jorge beszé­dében a dél-afrikai csapatok feltétel nélküli kivonását követelte hazája és Namíbia megszállt területeiről. Az angolai külügyminiszter ki­jelentette, hogy csak ezek után és a terrorista ban­dáknak nyújtott dél-afrikai támogatás teljes beszünteté­se után vonhatják vissza a kubai csapatokat. zott eredményt. A ciprusi nép fő törekvése — amint erről két évvel ezelőtt ma­gyarországi hivatalos láto­gatása során Szpirosz Kip- rianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke nyilatkozott —, hogy országa a tartós béke szige­te legyen. Ez — az ENSZ vo­natkozó határozatainak szel­lemében is — csak Ciprus függetlenségének, szuvereni­tásának biztosításával, el nem kötelezett politikájával, területi egységének szavato­lásával érhető el. Magyar részről is következetesen ál­lást foglalunk a ciprusi kér­dés — mielőbbi — igazságos rendezése mellett, amely — közös véleményünk szerint — nemcsak a szigetország népének érdeke, hanem hoz­zájárulhat a nemzetközi bé­ke és biztonság ügyéhez is. Ami kétoldalú kapcsola­tainkat illeti: a Magyar Nép- köztársaság a Ciprusi Köz­társasággal közvetlenül an­nak megalakulása után, 1960- ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. 1970-ben ke­reskedelmi kirendeltséget lé­tesítettünk Nicosiában. Politikai kapcsolataink jók, s 1980 elejétől gyors ütem­Nicaraguái tiltakozás A nicaraguai kormány kedden tiltakozó jegyzéket juttatott el az amerikai külügyminisztériumnak az ország legnagyobb tengeri kikötőjét ért támadás miatt. Nicaraguai ellenforradal­márok csoportja hétfő éj­jel felrobbantott Corinto ki­kötőben egy hatmillió liter dízelolajat tartalmazó tar­tályt. „Ezeket a terror­akciókat az ellenforradal­márok nem tudnák végre­hajtani amerikai támogatás és irányítás nélkül” — mu­tat rá a tiltakozó jegyzék. A tartály felrobbantása után a kikötőben tűz ütött ki. A tűzvészt mindeddig nem sikerült megfékezni, s félő, hogy a lángok átter­jednek a kikötőben lévő többi üzemanyagtartályra is. A nicaraguai hatóságoknak eddig 1500 embert kellett otthonukból kitelepíteniük. A tiltakozó jegyzék az Egyesült Államok kormá­nyát teszi felelőssé a kikö­tő elleni támadás esetleges rendkívül súlyos következ­ményeiért. laruzelski nyilatkozata A szovjet—lengyel barát­ságról, a nemzetközi helyzet­ről és az ország belpolitikai kérdéseiről beszélt a Lengyel (Néphadsereg megalakjuS.ásá- nak 40. évfordulója alkalmá­ból a Szovjet Televíziónak adott tegnapi nyilatkozatá­ban Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterel­nök, nemzetvédelmi minisz­ter. Jaruzelski méltatta a hit­leri fasizmus elleni harcban született szovjet—lengyel fegyverbarátságot. A len­gyelországi helyzetet értékel­ve rámutatott: ,,A legdrá­maibb szakasz már mögöt­tünk van, a legnehezebb még előttünk áll.” A lengyel nép­nek „sok türelemre, anyagi áldozatválalásra és főleg időre van szüksége”. Jelenleg víz egész ország­ban fokozatosan javul a helyzet. Ezt a folyamatot a szocializmus ellenségei csak addig lesznek képesek meg­zavarni, amíg a dolgozó nép végleg rá nem ébred, kik ezek a „népbarátok” és mennyire káros a tevékeny­ségük. Meggyőződésünket és opti­mizmusunkat a szövetségi szolidaritás érzése erősíti, amit mindenekelőtt a Szov­jetunió részéről, de a többi szocialista ország részéről is éreztünk és érzünk ma is — mondta Jaruzelski. ben fejlődnek. A partneror­szág kormánya nagyra érté­keli a ciprusi kérdésben el­foglalt álláspontunkat, amely kezdettől fogva változatlan. Együttműködésünkben fi­gyelemmel vagyunk arra, hogy a ciprusi helyzet ne za­varja kapcsolataink fejlődé­sét sem Törökországgal, sem Görögországgal. Magyarország és Ciprus között az első hivatalos ál­lamfői találkozóra 1981 no­vemberében került sor, ami­kor Szpirosz Kiprianu Bu­dapestre látogatott; azonban már ezt megelőzően találko­zott és rövid megbeszélést folytatott vele a Larnacai re­pülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, ami­kor afrikai országokban tet’t látogatása során átutazott Cipruson is. Losonczi Pál mostani ciprusi útjával Kip­rianu elnök két évvel ezelőtti magyarországi látogatását viszonozza. Akkor Budapes­ten — mint ismeretes — há­rom egyezményt írtak alá: az egymás országában üze­melő vállalatok kettős adó­zásának elkerüléséről — ami azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek csak az anyaor­szágban kell adózniuk —; a két ország igazságügyi ható­ságai közötti érintkezésről a polgári, a családjogi ügyek­ben és a bűnügyekben; to- jvábbá megállapodást kötöt­Az európai biztonsággal, mindenekelőtt az új ameri­kai nukleáris rakéták euró­pai telepítésével összefüggő kérdésekről volt szó a nyu­gatnémet és a szovjet képvi­selők moszkvai tárgyalásain. Az NSZK szövetségi gyűlé­se leszerelési és fegyverzet- ellenőrzési kérdésekkel fog­lalkozó albizottságának kül­döttségét Egon Bahr, az al­bizottság elnöke, a szovjet tárgyalóküldöttséget Borisz Ponomarjpv, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, az SZKP KB titkára, a Szovjet Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke vezette. A nyugatnémet képviselők aggodalmuknak adtak han­got a kialakult bonyolult nemzetközi helyzet miatt és szót emeltek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. ♦ Az európai közepes hatótá­volságú fegyverekkel kap­csolatos szovjet álláspontot Borisz Ponomarjov az alábbi két pontban foglalta össze: először — a Szovjetunió az európai kontinensen jelenleg található nukleáris fegyve­rek tényleges és jelentős mértékű csökkentését óhajt­ja. Ez azt jelenti, hogy meg Hazánk messzemenően támogatja az ENSZ Nem­zetközi Atomenegia Ügy­nökségének tevékenységét, amelynek fontos szerepe van a feszültség enyhítésében is — hangoztatta a szervezet közgyűlésén a magyar kül­döttségvezető. Dr. Osztrovsz- ki György akadémikus, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökhelyettese ked­den délután szólalt fel az (Folytatás az 1. oldalról) si-politikai csoportok képvi­selői. Tegnap délután újult erő­vel folytatódtak a második napja tartó harcok az észak­libanoni Tripoliban, ahol a reakciós iszlám szervezetek egyesülése fegyveres alaku­tek a vízumkényszer eltörlé­séről a szolgálati és diploma­ta útlevelekre. A politikai találkozók során tavalyelőtt nálunk járt a ciprusi, tavaly pedig Cipruson a magyar külügyminiszter (Nikosz Ro- landisz, illetve Púja Frigyes). Az idén Veress Péter külke­reskedelmi miniszter part­nereként tárgyalásokat foly­tatott hazánkban George Andreou ciprusi kereskedel­mi és iparügyi miniszter. Külügyi konzultációkra ke­rült sor 1977-ben a magyar, 1981-ben a ciprusi főváros­ban. Gazdasági kapcsolataink­nak tízéves múltja van. E te­rületen együttműködésünk kedvezően fejlődik; expor­tunk hatszorosára, impor­tunk négyszeresére nőtt. Az 1979-ben aláírt magyar—cip­rusi kereskedelmi megálla­podás 1980. január 1-től le­hetővé teszi a hazánk és Cip­rus közötti áruszállításra szabad devizában történő fi­zetést. 1980-ban tíz évre szó­ló gazdasági, műszaki és ipa­ri együttműködési megálla­podást írtunk alá Ciprussal. Monimpex—Monde Ciprus néven magyar—ciprusi kö­zös vállalat működik, amely főleg virágtermesztéssel fog­lalkozik, és idegenforgalmi megállapodás is van a két ország között. IF. T. kell akadályozni Európában bármilyen új típusú közepes hatótávolságú fegyver tele­pítését, mindenekelőtt az amerikai Pershing—2 és ma­nőverező robotrepülőgépek elhelyezését a kontinensen; Másodszor — e kérdés megoldása során a lehető legalacsonyabb szinten meg kell őrizni a viszonylagos egyensúlyt. A Szovjetunió nem feledkezhet meg sem a területét elérni képes több­száz amerikai repülőgépről, sem a Szovjetunió területére irányzott angol és francia közepes hatótávolságú nuk­leáris. eszközökről. Az elmúlt években a Szov­jetunió számos javaslatot tett, amelyek mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza meg­állítását szolgálják. Jelenleg — a korábbiakhoz hasonló­an — a nyugatnak kell vá­laszolnia. Mindezidáig ez nem történt meg. Borisz Po­nomarjov utalt az ENSZ- közgyűlés jelenlegi XXXVIII. ülésszakán előterjesztett szovjet kezdeményezésekre is, s ezzel kapcsolatban meg­állapította: az ott felvetett kérdések eredményes megol­dása jelentős lépés lenne a politikai légkör javítása út­ján. IAEA bécsi tanácskozásán. Különösen fontos az atom- sorompó-szerződés szigorú megtartása, mutatott rá. fi­gyelmeztetve a veszélyre, hogy olyan országok is ké­pesek már nukleáris rob­banószerkezet előállítására, amelyek nem csatlakoztak (az IAEA által ellenőrzött) szerződéshez, mint Dél-Aí- rika és Izrael. latai általános támadást in­dítottak a libanoni kommu­nista párt helyi központja, körzeti irodái ellen. Közben Bejruttól keletre, a Szűk El-Gabr térségében húzódó frontoszakaszon teg­nap heves tüzérségi párbaj zajlott le a libanoni hadse­reg és a drúz-szocialista erők között. Négy év börtön Elítélték Tanakát Négy év börtönre és 500 millió jen pénzbüntetésre ítélték Tanaka Kakueit, Ja­pán volt miniszterelnökét. A tokiói körzeti bíróság tegnap ítélkezett az ország történetének legnagyobb és leghosszabb megvesztegetési perében. A bíróság bűnösnek nyil­vánította Tanakát abban, hogy miniszterelnöksége idején a Lockheed amerikai repülőgépgyár szigetországi eladásainak segítése fejében a gyártól 500 millió jent (mintegy 2 millió dollárt) kapott. Tanaka Kakuei. aki 1972 júliusától 1974 decem­beréig állt a kormány élén, mindvégig cáfolni próbálta az ellene felhozott vádat. A tokiói körzeti bíróság egyidejűleg, egy évtől két és fél évig terjedő börtönbün­tetésre ítélte a Lockheed repülőgépgyár és Tanaka kö­zött közvetítő Marubeni japán kereskedőház három volt vezetőjét, továbbá Ta­naka Kakuei egykori szemé­lyi titkárát, aki a pénzt ad­ta át korábbi főnökének. Tanaka — miként a többi vádlott is — rögtön felleb­bezett. s óvadék ellenében történő szabadon bocsátását kérelmezte. A nyugatnémet békemozgalom mintegy száz tagja testével zárta el a waldbröli katonai támaszpont bejáratát, ahol a Nike Hercules rakétákat tárolják. Képünkön: a rendőrség el­távolítja az ülősztrájkoló béketüntetőket (Telefotó — KS) El nem kötelezettek Párbeszédre szólították fel a nagyhatalmakat Ciprusról, kapcsolatainkról Nemzetközi atomenergia ügynökség Magyar felszólalás Elhalasztották a polgárháborús ellenfelek találkozóját

Next

/
Oldalképek
Tartalom